Pest Megyei Hírlap, 1993. január (37. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-04 / 2. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1993. JANUÁR 4.. HÉTFŐ Megyénk és nemzeti színjátszásunk Kérdőjelek egy Kelemen-emléktábla ürügyén (I.) Pest megye egyik legősibb településén, a Csepel-szigeti Ráckevén számos régi emlék található. A főutca középső szakasza mentén, a művelődési házzal szemközti hajókikötő térségében, vagyis a Kelemen László tér és a Kossuth Lajos utca 42. számú ház — az egykori népfront-székház — találkozásánál elhelyezett emléktáblán például e sorok olvashatók: ”Kelemen László 1760—1814) a »Nemzeti Magyar Színjátszó Társaság« — az első magyar szín- társulat — igazgatója volt. 1800—1802-ig Ráckevén tanított. HNF 1983,,. Úgy hiszem, Kelemen László születésének 233. évfordulóján talán nem érdektelen korrigálni az emléktábla néhány pontatlanságát, s fölvázolni a legújabb kutatási eredményeket kévéi tartózkodásáról, hiszen megyénkben kizárólag a megyeszékhely, Pest szabad királyi város, továbbá az egyik járási központ, Ráckeve mezőváros nyújtott otthont a magyar nyelvű, keresztény szellemiségű nemzeti színjátszás apostolának, aki a Pest-Pilis-Solt vármegye legfejlettben mezővárosában, Kecskeméten élő piarista-szerzetes-tanár, Simái Kristóf atya „Igaz- Házy” című, 5 felvonásos műfordításával lépett a megújuló nemzeti nyilvánossága elé 1790. szeptember 25-én, a budai Várszínház Nyelvünkben élünk A Az alábbiakban olyan hibákról esik majd szó, amelyek furcsa módon a nyelvi szabályok betartása miatt alakulnak ki. A beszélő ugy anis nem tudja, hogy egy bizonyos igealak vagy szórend csak a szokásostól eltérő formában szabályos és helyes. Igeragozásunkban teljes egészében érvényesül a magánhangzó-illeszkedés törvénye, vagyis mély hangrendű szavakhoz csak mély, magas hangrendű szavakhoz csak magas- hangzójú toldalék járul, a vegyes hangrendűek pedig —itt most nem részletezendő szabályszerűségeknek megfelelően — mind a két hangrendű toldalékot felvehetik. Jelen esetben elegendő, ha csak az első két esetre hozunk föl példát: ol- vas-ok, olvas-unk, olvastam; néz-ek, néz-ünk, néztem. A hangrendi illeszkedés a feltételes mód jelére is érvényes: olvas-na, olhelyén álló német kőszínház épületébe. Nos: a jeles kecskeméti helytörténész, Joós Ferenc 1956—1960 között — a katolikus egyházközség III. matriculája alapján — három írásában tisztázta, hogy Kelemen Mihály kántortanító és Török Annalegi- dősebb gyermeke 1762. július 26-án látta meg a napvilágot Kecskemét mezővárosában. Csak sajnálhatjuk, hogy kutatási eredményei még 1983-ig sem jutottak el ama kévéi patriótákhoz (.Kovács József László és vas-ná-nak, néz-ne, néz- né-nek. Ez alól a szabály alól mindössze egyetlen(l) kivétel van: az igék feltételes módú, alanyi ragozású, egyes szám első személyű alakjához mindig magas hangrendű módjel kapcsolódik: olvas-né-k, fut-né-k, lát-né-k, vár-né-k, ad-né- k, kap-né-k. A beszélő azonban az egyszerűsítésre, a szabályok következetes alkalmazására törekszik, és az általános szabálytól eltérő alakot nem veszi figyelembe. Még a rádióban és a televízióban nyilatkozó riportalanyoktól is hallhatunk ilyen mondatokat: „Mondanák is egy példát” (helyesen: mondanék). — „Ha lehetne, én adnák neki még egy lehetőséget” (=adnék). Az ilyen „kivételesen” rossz ragozású igealakok azért nem fogadhatók el, mert egyrészt megbontják a már kialakult, megszilárdult köz- és irodalmi nyelvi normát, másrészt pedig Fegyó János tanárokhoz, Dékány Sándor akkori népfront-titkárhoz és Raffay Béla hajdani tanácselnökhöz), akik fáradhatatlanul bábáskodtak a Kelemen-emléktábla nehéz és hosszú megszületésénél... Másik észrevételem: tudvalevő, hogy a közöny és a részvétlenség világában egyedül a „vezérvármegye”, Pest-Pilis-Solt megye karolta föl s támogatta anyagilag és a nemzethez intézett, segélykérő körleveleivel Kelemen színházalapító törekvéseit. A magyar megszüntetik a különbséget az én adnék — ők adnák, én várnék, — ők várnák típusú alakok között. ))Van olyan nyelvi szabályunk is, amely szerint a megengedő tartalmú is kötőszó csak az állítmányhoz kapcsolódhat, így csak az után állhat. De ennek a kivételnek ritkán szereznek érvényt a gyakorlatban. Talán azért, mert a főszabály szerint az is általában mindig az után a szó(kapcsolat) után áll, amelyre vonatkozik: Pista is ott volt. Színes képeslapok is voltak a gyűjteményében. Sok is már ez nekem! A megengedő mellékmondat helyes szórendje az igényes irodalmi nyelvben azonban így alakul: „Akármilyen rossz napom van is, elmegyek veled moziba.” — „Nem maradhattam veled tovább, bármennyire kedvem lett volna is hozzá.” —„Ha nem beteg is, orvoshoz kell mennie.” A beszélt nyelvben már nemzeti színjátszás bölcsőjénél Pest megye bábáskodott. Ez talán, pár kifejezés erejéig, rákerülhetett volna egy Pest megyei település Kelemen-emléktáblájára. De hát nem is ez a hiányosság a fő probléma, hanem a színtársulat neve. Ezt ugyanis 1790-ben még „Magyar Teátromi Társaság”- nak nevezték, majd a bukófélben levő színidirektor a Pest városában 1801. november 15-én Pest-Pilis- Solt vármegyéhez intézett, legutolsó segélykérő folyamodványában (melyet nemigen számít hibának, ha a megengedő is közvetlenül a hangsúlyos mondatrészt követi, különösen akkor, ha nem okoz félreértést: „Ha nem is figyel rám, zavar, hogy itt van.” De gyakran okozhat félreértést: „Ha hiányos is volt a beszámoló, elfogadhatjuk.” Vagyis olyan, mintha a beszámoló elfogadását az segítené, hogy hiányos volt, jelentése ugyanis, annak ellenére, hogy hiányos a beszámoló elfogadhatjuk. A másik változatot (”ha hiányos volt is a beszámoló...”) így értelmezhetjük: bár volt hiányosság a beszámolóban, azért elfogadhatjuk. Az ismert mondás szerint: a kivétel erősíti a szabályt. Amint láttuk, néha fordítva is előfordul. Ilyenkor a szabály ismeretén túlmenően a kivételekről sem szabad megfeledkeznünk. Saiga Attila mindmáig megyei levéltárunk őriz; közülük többet már kétharmad évszázaddal ezelőtt leközölt Rexa Dezső, Pest megye főlevéltárosa), már így címezte önmagát: „Kelemen László, a Magyar Hazai Nemzeti Játszó Társaság Kormányzója” . Javaslom; inkább higy- gyünk magának Kelemennek, mint a nehezen össsze- fércelt kévéi emléktáblának, melyről tehát a színtársulat téves elnevezését is mielőbb törölni kellene. Harmadjául: Kelemen László nem pusztán „az első magyar színtársulat igazgatója volt”, hiszen már századokkal korábban is léteztek magyar színtársulatok, szerte az országban. Kelemen a fővárosi székhelyű, folyamatosan működő, magyar nyelvű, állandó nemzeti színház hazafias eszméjének apostolaként vonult be művelődéstörténelmünkbe. Negyedszer: kévéi tartózkodását nem az 1800-as és az 1802-es dátumok határolták be. Frideczky Ferenc Csepel-szigeti esperes, ráckevei plébános 1801 novemberének végén szerződtette Ke- vibe a losonci adósok börtönéből Pest vármegye pénzén kiszabadított Kelemen Lászlót, aki röviddel a Milassin Miklós székesfehérvári püspök által elrendelt, aláírásával és vörös viaszpecsétjével hitelesített 1805. június 5-i canonica visitation (kánoni szemle) jegyzőkönyve szerint — melyet már nem a megyei levéltár, hanem a püspöki archívum őriz — röviddel azelőtt, tavasz végén költözött el Ráckevéból Makóra... 16 év után ismét A denevér az Erkelben Johann Strauss: A denevér című háromfelvonásos operettjével búcsúzott 1992-től az Erkel Színház. A denevér 1976. áprilisa óta nem szerepelt a dalszínház repertoárjában, s most, több, mint 16 esztendő után, feújítva, Fehér András rendezésében került ismét színre. A díszletet Kovács Attila meghívott vendégként, a jelmezt, ugyancsak meghívottként, Benedek Mari tervezte. Eisensteint Rozsos István, Ro- zalindát Zempléni Mária alakítja. A párhuzamos szereposztásban a két főszerepet Hor- mai József és Csavlek Etelka alakítja. A második felvonásban Hohann Strauss Kék Duna keringőjét Venekei Mariann, Sábli Péter, Balázs Beatrix, Csillag Pál és az Operaház balettkara adja elő. A muzsikáért alapítvány Szilveszteri koncert A muzsikáért alapítvány első alkalommal rendezte meg évbúcsúztató koncertjét Szilveszter éjjelén, a Főváros Operett Színházában. A programban világhírű magyar operettekből, népszerű musicalekből, zenés játékokból csendültek fel részletek. A vidám óév-záró hangversenyen Kalmár Magda, Bende Zsolt, Leblanc Győző, Máthé Erzsi, Tábori Nóra, Zsadon Andrea, Szolnoki Tibor, és a legfiatalabb előadók közül Koós Réka, Malek Andrea, Szóka Júlia szórakoztatta a publikumot. Az alapítvány óév-záró hangversenyén sorsolták ki a Verzál Kft. vendégei — a közönség és a partnercégek — között a kft. által felajánlott fődíjat, egy Opel Astra személygépkocsit. A szerencsés nyertes az Első Pesti Telefon- társaság lett. (Folytatjuk) Dr. Fenyvesi László Képző- és iparművészeti pályázat gyerekeknek „Szeretnénk — kezdődik a zánkai Gyermekalkotások Galériája szervezőinek felhívása —, ha a pályázó alkotásaiban bemutatná hazája tájait, értékeit, szépségét, a szülői ház, a család élet örömeit, gondjait, iskoláját, saját magát, barátait, társait, kedvenc szórakozását, a felnőttek életét otthon és a munkában, a népi szokásokat, hagyományokat.” A pályázatra beküldhetők — eredeti címének feltüntetésével — a kedvenc irodalmi vagy zenei művek illusztrációi is. A pályázatra 5—15 éves korú gyermekek küldhetnek munkákat. (Azok, akik 1978. január 1. után születtek.) Pályázni csak 1992—93-ban készült eredeti, önálló művel lehet. Minden pályázónak legalább két alkotást kell beküldenie, kivéve, ha video-art vagy computer-art területén pályázik. A mű mérete tetszés szerinti, rajzok és festmények esetén maximum 50x70. A pályamű hátlapján szerepeljen: a pályázó neve, születésének időpontja (év, hó, nap), a pályázó pontos címe, a beküldött alkotás témája, a kép címe, a felkészítő (tanár) neve, szignója. A pályamunkákat a versenyzők az iskolákon, intézményeken, szervezeteken keresztül küldhetik el 1993. március 31-éig a következő címre: Gyermekalkotások Galériája 8250 Zánka. (v. s.) Komédiások (Madarassy György festménye) kivételek mint szabályok
