Pest Megyei Hírlap, 1993. január (37. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-16 / 13. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP KICSIKNEK — NAGYOKNAK 1993. JANUAR 16., SZOMBAT Hapcimanó Hogy ki a Hapcimanó? Pirinyó kicsi emberke a Hapcimanó, kajla lábú, ráncos képű, vörös orrú. Fekete malaclopóban jár, azon van egy nagy lötyögős csuklya, melyet legtöbbször annyira a fejére húz, hogy az arcából csak a nagy vörös orra látszik ki. Hanem az aztán mesz- szire fénylik, mint az érett paprika. Hogy hol van a Hapcimanó? Legszívesebben a nyirkos ereszcsatornában kuporog, fönt a házak legtetején. Onnan kukucskál le az utcára. Mert az arca ugyan kicsike, ám a két apró szeme olyan jó, hogy a sasé se jobb annál. Amikor aztán esik az eső, s az utca csupa pocsolya, a rakoncátlan lurkók meg addig tapicskálnak a pocsolyákban, míg vizes nem lesz a lábuk, a Hapcimanó lemászik a csatornán, villámgyorsan belecsíp az orrukba, s holnap már valamennyi lurkó náthás. — Hapci! — tüsszent akkor a sok haszontalan. Vagy: — Pciha! — Há-ácsi! — Há-ápp-csihi! Ez bizony nem nevetni való, mert ilyenkor folyton- folyvást orrot kell fújni, a többi gyerekkel játszani meg éppenséggel tilos. Néha egész nap ágyban kell maradnia annak, aki náthás, ez pedig igen keserves dolog. Őrizkedjetek hát nagyon a manótól, s ha valaha az utcán játszotok és kezdtek fázni, akkor gyorsan futkározzatok egyet. Mert a Hapcimanó résen van, ám a lába olyan kurta, olyan kajla, hogy azt a gyereket, amelyik elszalad előle, sohanapján sem éri utol. (Német mese) fSsí m, / Mi1 Hapcimanó — Takács Márton rajza Petőfi Sándor: A puszta télen (II. rész) Leveles dohányát a béres leveszi A gerendáról és a küszöbre teszi, Megvágja nagyjábul; S a csizmaszárábul Pipát húz ki, rátölt, és lomhán szipákol, S oda-odanéz: nem üres-e a jászol? De még a csárdák is ugyancsak hallgatnak, Csapiár és csaplárné nagyokat alhátnak, Mert a pince kulcsát Akár elhajítsák, Senki sem fordítja feléjök a rudat, Hóval söpörték be a szelek az utat. Most uralkodnak a szelek, a viharok, Egyik fönn a légben magasan kavarog, Másik alant nyargal Szikrázó haraggal, Szikrázik alatta a hó, mint a tűzkő, A harmadik velők birkózni szemközt jő. Alkonyat felé ha fáradtan elülnek, A rónára halvány ködök települnek, S csak félig mutatják A betyár alakját, Kit éji szállásra priisszögve visz a ló... Háta mögött farkas, feje fölött holló. Gyermekrejtvény Mint kiűzött király országa széléről, Visszapillant a nap a föld pereméről, Visszanéz még egyszer Mérges tekintettel, S mire elér szeme a túlsó határra, Leesik fejéről véres koronája. Gyerekek! Mai rejtvényünkben továbbra is Szentendrén barangolunk. Vízszintes: 1. Ebben a kőtárban, a II— IV. századi katonai tábor alapfalai láthatók. 6. A jóra- való ember jelzője. 11. Hercegnő Don Carlos című operában. 16. Állami Biztosító. 17. A királyok itala, az italok királya. 18. A kockázat mértéke. 19. Kutyuska. 20. Egyes! 21. Pocsék bor. 23. Határrag. 24. Kutat, keres. 25. Területmérték. 26. Francia, osztrák és zambiai autók betűjele. 27. A kálcium vegyjele. 28. Lehetőség a menekülésre. 29. Mázol. 31. Tehát latinul. 32. A tortában van! 33. A bozót közepe. 35. Üres tál! 36. Semmikor. 37. Errefele! 38. Holland és spanyol autójelzés. 40. Konyhakerti növény. 42. Kísértet. 44. Bécsi városliget. 46. Félig első! 47. Egykori űrmérték. 48. Szálloda. 49. Arra a másik helyre. 51. Rajzolni kezd! 53. Árut, embereket szállító csoport a sivatagban. 55. Szegről-végre atyafiak. 58. Az angolok kedvelt söre. 59. Kiváló francia filmsztár volt (Jean). Függőleges: 1. Ilyen a barázdált arc. 2. Fafúvós hangszer. 3. E napon. 4. A mohamedán vallás egyik fő irányzatának követői, névelővel. 5. Drukkol 6. Ez az épület, a szerb kereskedőház-típus legszebb emléke. 7. Etelka becézés nélkül. 8. Finom sütemény. 9. A görög „E” betű. 10. A templomdombon áll ez az épület, mely a város legértékesebb műemléke. 11. Idejekorán. 12.7756—64 között épült görögkeleti püspöki székesegyház, mely kiemelkedő egyházművészeti emlék, a templom neve. 13. Nagy orosz folyó. 14. Shakespeare egyik királya. 15. Babiloni istennő, a vadászat védnöke. 22. A juhok szállása. 26. Az angolok forintja. 29. Több ország pénzneme. 30. Hideg, viharos erdélyi szél. 34. Zalaegerszeg lakója. 39. A király franciául. 4L Messzire. 43. Harapnivaló. 45. A Vük is ez! 46. Elektrokartográfia rövidítése. 47. Az arzenál eleje. 50. Román Anna. 52. Akadémikus rövidítése. 54. Ezüst vegyjele. 56. Francia arany. Gyerekek! A vastag betűkkel szedett sorok megfejtését, a többi januári megfejtéssel együtt — egy levelezőlapon — február 10-éig küldjétek be a szerkesztőséghez. Már egyetlen heti helyes megfejtéssel is lehet nyerni! Az 1992 december havi gyermekrejtvények helyes megfejtői közül 200 forintos könyv- utalványt nyertek: Bakos G. Zoli, Budapest. — Baradlai Péter, Ácsa. — Benedek Péter, Őrbottyán. — Dinnyés Annamária és Tamás, Sülysáp. — Gajdos Szilvia, Pilis. — Kovács Eszter, Budapest. — Kereszti Imre, Gödöllő. — Könczöl Linda, Vác. — Kovács Marci, Nagykőrös. — Liesz- kovszki Bernadett, Rád. — Majnik Katalin, Szendehely. — Mészáros Ágnes, Táborfalva. — Solymosi Amália, Acsád. — Tamasoczki Renáta, Cegléd. — Tihanyi Manyi, Szentendre. A nyereményeket postán küldjük el. Főzőcske Könnyen elkészíthetitek ezeket az egyszerű leveseket: Paradicsomleves Hozzávalók: egy kis doboz paradicsompüré, fél liter víz, 1 evőkanál olaj, 1 evőkanál liszt, csipet só, cukor. Világos zsemleszínű rántást készítesz, beleteszed a paradicsompürét, sót, cukrot, felengeded vízzel, felforralod — és máris kész. Ízesítheted rozmaringgal, reszelt citromhéjjal és pár csepp citromlével vagy apróra vágott petrezselyemmel. Köménymagos leves Hozzávalók: másfél evőkanál olaj, 1 evőkanál liszt, 1 kávéskanál köménymag, csipet só, csipet paprika, 8 dl víz. Zsemleszínű rántást készítesz, beleteszed a köménymagot és még azzal együtt is pirítod egy kicsit. Megszórod paprikával, felengeded hideg vízzel, úgy, hogy közben állandóan kavarod. Megsózod, pár percig forralod — és máris kész. Szómagyarázat: Leveles dohány — a dohány nagy levelű növény. Leveleit megszántják — ez a leveles dohány —, majd apróra vágják, úgy töltik cigarettába. Béres — egy évre elszegődött mezőgazdasági munkás. Mikor megállapodott a gazdával, hogy egy évig nála dolgozik, pontosan megegyeztek a fizetésben, a bérben is. Gerenda — megmunkált, vastag szálfa. A régi parasztházak mennyezete gerendából készült. Jászol — takarmánytartó. Állatok, főleg a szarvas- marhák jászolból esznek az istállóban. Az evangéliumból úgy ismerjük, mint az újszülött Jézus fekvőhelyét. Csárda — egyik — talán eredeti — jelentése kör alakú, nagy, fedetlen épület. Mi elsősorban a pusztai vendéglő megnevezésére használjuk a csárda szót. Csapiár — valószínűleg német eredetű szó. (Zapfler = kocsmáros.) Eredeztetik a csapol, csapra ver igékből is. Mindenesetre olyan személy, aki az italt méri, csapos. Rúd — ez esetben a szekér, a kocsi rúdja, amely mellé a kocsit húzó állatot befogták. Tűzkő — kovakő. Abban az időben, mikor még nem volt gyufa, úgy gyújtottak tüzet, hogy erre az érzékeny kőre ráütöttek, mire szikrát vetett, meggyújtotta a mellé tartott gyúlékony anyagot. Róna — egyenes, sík — síkság. Betyár — „állandó foglalkozás nélküli legény”. Később „útonálló” jelentése lett. A szó melléknévi jelentései olyan tulajdonságokra utalnak, melyek a közfelfogás szerint jellemzők a betyárokra. 4 23 4 5 Co * & q KO AA a 13 <4 15 IQ> 18 5b m 11 23 24 25 26 23 2<A 30 !>i ■ 32. 53 34 55 36 24 36 2A 40 42 43 44 45 Hb Hí 4q so 52 53 54 55 56 *1 J 54 A vers megközelítése VI. Képalkotás. A választékos beszédre törekvő ember gondolatait igyekszik képszerűen, minél színesebben kifejezni. A fogalmakat, tárgyakat, személyeket díszítőelemekkel ruházza fel. Ezek a díszítőelemek voltaképpen jellegzetes tulajdonságokat kifejező jelzők. A költők ősidők óta élnek ezzel az eszközzel, finomító hatást gyakorolva az egyszerűbb, hétköznapi beszédre is. Emlékezetes, milyen fontos, alaptulajdonságra utaló szerepe van a két homéroszi eposz visszatérő jelzőinek. Zeusz főisten neve előtt gyakran olvasható jelző, a felle gtorlaszoló. Odüsszeusz bölcs és sokat tűrt; vezértársa, Meneláosz király neve előtt mindig ez a szó olvasható: szőke hajú. Feltételezhetjük, ritka hajszín lehetett ez a görögöknél. Nem meglepő, ha a természeti jelenségek, tárgyak is hangulatos, szép jelzőhöz jutnak. Milyen is lehet például a tenger, ha nem borszínű? Ebből is következtethetünk valamire; a derék görögök bizonyára kedvelték a jófajta borokat. A jó jelző tehát nem csupán közvetlenül személyi vagy tárgyi vonatkozású, a tágabb környezetre is rámutat. A színes beszédű emberre szokták viccesen mondani, milyen költői stílusa van. Valóban, a színes, érzékletes stílust el sem képzelhetjük jelzők nélkül, a verseket különösen nem. Ám a költők jól tudják, a legkülönlegesebb jelzők is idővel megfakulnak, értéküket vesztik a sok használatban. Ha látok tavasszal egy virágba borult cseresznyefát, fölidézésére később nem elég azt mondanom, hogy milyen gyönyörű volt. Ez a jelző már kevés. Szerencsére, a költők eszköztára eléggé bőséges, ahol kevés a jelző, más lehetőséget is találnak. Zászlós Levente
