Pest Megyei Hírlap, 1993. január (37. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-14 / 11. szám
1 PEST MEGYEI HÍRLAP TERMÉSZETBARÁT 1993. JANUÁR 14., CSÜTÖRTÖK 7 Gödöllői kutatóműhelyek Többször és kevesebbet Mennyi tápanyagra van szüksége a termőföldnek? Nem is gondolnánk, milyen fontos kérdés ez. Ha kevés, ha sok, bajt okoz. Ha kevés, nem fejlődnek kellőképpen az elvetett növények. Ha sok, a talaj szennyeződik. Többek között ennek kutatásával foglalkozik a Gödöllői Agrártudományi Egyetem talajtani és agrokémiai tanszéke. — Nagyon sok bajt okozott, hogy az utóbbi évtizedekben mindezt nem vették figyelembe — mondta Füleki György tanszék- vezető egyetemi tanár. — A hangsúly a minél többet termesztésen volt. Úgy hitték, ha több műtrágyát szórnak szét, nagyobb lesz a termés — amiben részint igazuk volt —, de arra nem gondoltak, hogy a növények által fel nem vett tápanyag a talajban felszívódik, és hosszú távon bajt okoz. — Konkrétan mire gondol? — Példul a nitráttartalmú műtrágyákra. Megfigyeltük, hogy a növények által, fel nem szívott nitrát leszivárog a talajba, ami igen komoly gondokat okoz az ivóvíz-készletben. Kutatásaink alapján azt tudnánk tanácsolni, hogy inkább többször, de keveset szórjunk a talajra, mert akkor a növények jobban hasznosíthatják a tápanyagot. — A különböző vélemények hasonló módon reagálnak ezekre a vegyszerekre? — Egyáltalán nem. Éppen ezért igen fontos lenne, ha — mielőtt az adott területen elvetnek valamit — kikérnék a szakértők tanácsát. Igaz, ez pénzbe kerül, de ha meggondoljuk, sokkal többet visz el a túlzott műtrágyázás. :—Hogyan lehet segíteni a helyzeten? — A műtrágyák savanyítják is a talajt, de ha időnként mész- trágyázást alkalmazunk, javulhat a termőföld minősége. Árpási Mária Teller Ede 85 éves 1908. január 15-én Budapesten született Teller Ede, akinek fontos szerepe volt egy amerikai hidrogénbomba elkészítésében. Elsősorban a magfizika, a termonukleáris folyamatok elméletében elért kutatási eredményei jelentősek. Természetbarát sorozatunk múlt heti számától a fenti címmel játékos vetélkedőre invitáltuk olvasóinkat. Az előzó'játék kérdéseire adott helyes válaszok a következők: 1. Julius Caesarig a rómaiak március elsejétől számították az új évet. Július Caesar L e. 45-ben módosította a naptárt, azóta esik újév napja január elsejére. Az ókori Görögországban a nyári napforduló utáni első újholdtól számították az évet. 2. Az i. e. 776. évi olimpiai játékok. Fejtörő 3. A babiloniak ötnapos, az egyiptomiak tíznapos hetet számoltak. Játékunk e heti fordulójának kérdései: 1. A Dél keresztje csillagképet, amely a déli félteke égboltján ugyanolyan szerepet tölt be, mint az északin a Kis-Göncöl, Co- damosto velencei hajós fedezte fel és írta le először. Egy irodalmi alkotásban azonban jóval korábban szó volt róla Melyikben? 2. Ki volt az a magyar tudós, aki elsőnek fogadta el a kopernikuszi világképet? Hol tanított? 3. Mi a CETI-prog- ram, honnan ered az elnevezés és mi a program célja? A helyes megfejtéseket beküldő játékosaink között három darab háromszáz forintos vásárlási utalványt sorsolunk ki. A válaszokat jövő hét csütörtökéig kérjük beküldeni. Postacímünk: Pest Megyei Hírlap Szerkesztősége Budapest, Pf. 311. Irá- nyítószám: 1446. A borítékra írják rá: FEJTÖRŐ A szomorúfú'z, ez a borongós hangulatot idéző' fa a természet igazi ajándéka. Megyeszerte díszíti parkjainkat, dús lombkoronájával településeink hatásos tüdejének számít. Ám nemcsak a levegőt tisztítja, hanem a talajvizet is. Ha mindehhez hozzászámítjuk, hogy lombsátorával megkímél bennünket a város zajától, egyértelművé válik: minden tiszteletet, védelmet és ápolást megérdemel. Tiszta vizet a medencébe Hetvennégy termálmedencét vizsgáltak meg nemrégiben a szakemberek Budapesten. A víz mikrobiológiai szennyezettsége alapján nyolcvankettó', vízbiológiai szempontból pedig nyolcvannégy százalékuk kifogásolható. A medencevizek ötvenkilenc százalékából bakteriofágokat és enterovirusokat sikerült kimutatni és továbbtenyészteni. A nagy zsúfoltság, a gyenge vízcsere, az elégtelen fertó'tlenítés és a fejletlen személyi higiéna egyforma arányban okozója a problémának. A látogatók higiénés magatartásán lehetne leggyorsabban változtatni. Számos országban megkövetelik a fürdőzés előtti szappanos zuhanyozást — ezt mi is megtehetnénk. A legtöbb fürdőhelyen a termmálkút kis vízhozama nem teszi lehetővé a hatékony és gyakori vízcserét. Ami a fertőtlenítést illeti, az oxidáló klórozás egyes hévizeink gyógyhatá- sát erősen csökkenti, tehát vigyázni kell a mértékre. Mindez nem jelenti azt, hogy szakszerűbb, lelkiismeretesebb üzemeltetéssel ne lehetne javítani a helyzeten. A szakemberek azt ajánlják, hogy fokozatosan építsék át vízforgatósra a töltő-ürítő medencéket. Ha ez megtörtént, nagy terhelés esetén javasolják a déli vízcserét, a fertőtlenítőszer folyamatos adagolását. Az egészségügyi kockázat csökkentése érdekében azt kérik a szakemberek, az úszómedencékben csak az úszók, a termálban csak a betegek, a gyermekmedencében pedig kizárólag a gyermekek tartózkodjanak. A gyermekmedence vizének hőfoka ne lépje túl a harminc fokot, mert afelett döntően nő a bakteriális szennyezettség. Újra Bolyai-díj A temesvári egyetem professzorainak kezdeményezésére újra életre keltik a Bolyai-díjat, amelyet az elméleti matematika és az alkalmazott matematika legjelesebb tudósai kaphatnak meg. A díjat 1902-ben alapították a Magyar Tudományos Akadémia égisze alaltt. A kiírás szerint minden ötödik évben kaphatta meg egy világszerte jelentőséggel bíró életművet felmutató matematikus. A díj egykor 10 ezer korona volt. Érdekesség, hogy 1915-ben Eisteint jelölték a díjra, de a kitört világháború a díjátadást megakadályozta, s a világhírű tudós már nem vehette át a magyar kitüntetést. A Magyar Tudományos Akadémia „vezérkara” döntött, hogy a Bolyai-díjat újra kiadják 1995-ben, s a hagyományoknak megfelelően továbbra is Temesváron. A díj összege 25 ezer dollárnak megfelelő ösz- szeg lesz. Mentik a tavat Sikerrel járt a Velencei-tó vízutánpótlása, amelyre az alacsony vízállás miatt van szükség. 1991 novembere és 1992 márciusa között 1,1 millió köbméter ivóvizet engedtek a tóba. A lehullott csapadék is növelte a vízszintet. A tó vizének pótlására 20 millió forintot költöttek. A szakemberek szerint a jelenlegi szint is alatta van még a szabályozási minimumnak, de bíznak benne, hogy néhány csapadékosabb hét után ismét helyreáll a tó vízháztartása. i — a Madarakról — mindenkinek A holló Napjainkban egyre gyakrabban találkozhatunk hollókkal. Állományuk korábban megfogyatkozott, most viszont többfelé fészkel. Állandó madár, a párok egész évben a fészek közelében maradnak. Korán költ, négy-hat foltos tojását március elején rakja le magas fákon, sziklapárkányon. Ha nem zavarják, a pár sok éven át használja ugyanazt a fészket. Amíg a tojó kotlik, a hím eteti. A fiókák három hét alatt kelnek ki. A tojó eleinte velük marad, később mindkét szülő hordja nekik a táplálékot. A fészek környékén nagyon óvatosak, kerülnek minden feltűnést. A fiatal hollók vagy egy hónapig maradnak a fészekben, de a kirepülés után is egy darabig még összetart a család. Táplálékuk állati és növényi eredetű. Rovarokat, apró emlősöket, gyíkokat, kétéltűeket fognak, kirabolják a földön talált madárfészkeket. Télen a kis csapatba verődött hollók figyelemmel kísérik a vadászokat is. A lövések hangja a közeibe csalogatja őket, és miután az emberek elmentek, elfogyasztják a helyszínen maradt zsige- reket. Fokozottan védett madár. Számunkra azt idézi fel: hogy Mátyás királyunk címerállata volt. A csőrében gyűrűt tartó holló máig fellelhető könyvekben, épületeken — így a visegrádi várban is megtalálható. Egyébként egy érdekes összefüggésre is bukkantak a szakemberek a hollókkal kapcsolatban. Tíz éve is, igen ritka madár volt hazánkban a kerecsensólyom. S az utóbbi időkben — a természetvédők örömére — megszaporodtak. Mégpedig azért, mert a kerecsen fészkét a holló építi meg. Ha tehát sok a holló, úgy több lesz a kerecsensólyom is, amely a legjobb vadásztechnikával rendelkező madarunk egyike, őseink hozhatták magukkal keletről. Gyors és erős madár. Régen idomították is, két-három sólyom, egyszerre megtámadott egy nagyobb madarat is. Nagy becsben állottak, a vadászatok elkerülhetetlen részesei voltak. A középkorban, létezett a sólyomadó, vagyis a királyt megilletett minden sólyomfészekből, évről évre egy-egy fióka. Egyes elképzelések szerint a mondákban megőrzött turulmadár a kerecsen- sólyom lehetett. Napjainkban már sajnos igen ritka, annak ellenére, hogy több is fellelhető belőlük az utóbbi esztendőkben. Rájuk is vi-. gyázni kéne, hiszen Magyarországot az ilyen „zöld értékek” tehetik különlegessé. A változatos élővilág megőrzése egyedülállóvá teheti, tehetné hazánkat. Tájvédelem Somogybán Természetvédelmi információs centrumot hoznak létre a Somogy megyei Meszteg- nyőn. A központ feladata, hogy a természetet kedvelőknek információt adjon a bo- ronkai tájvédelmi körzet értékeiről, például arról, hogy hol és mikor lehet megtekinteni a védett állatokat, merre találhatók ritkaságnak számító növények vagy különleges vízforrások. A létesítmény a tervek szerint az év végére készül el. Súlygondok Egy felmérés szerint az ország lakosságának csupán huszonöt százaléka normális testsúlyú, tizenöt százaléka sovány, a fennmaradó hatvan százalék pedig túlsúlyos, kövér. Orvosok tapasztalata szerint az elhízás nemcsak a felnőttek, hanem a gyermekek körében is tapasztalható. A huszonöt százaléknyi veszélyeztetett réteg mellett ma a gyerekek tíz százaléka kövér, öt pedig túlsúlyos.
