Pest Megyei Hírlap, 1993. január (37. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-11 / 8. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZAC 1993. JANUÁR 11.. HÉTFŐ Nemzeti gondolat — józan magyarság (Folytatás az 1. oldalról) Ezután azt a vádat utasította vissza, miszerint a magyar nép nem rendelkezik de­mokratikus hagyományok­kal. Ugyancsak elutasította az SZDSZ volt elnökének, Kis Jánosnak azt a nemrégi­ben megjelent véleményét, melyben azt állította, hogy nincs legitimációja ennek a köztársaságnak. Ma kaptam kézbe a legitimisták újság­ját — mondta a miniszterel­nök. Abban egyetértenek Kis János megállapításával, hogy nincs a köztársaság­nak legitimációja, állítsuk vissza a királyságot. Azt kell mondanom, ha Kis Já­nos állításából valami is igaz, akkor ez az egyetlen lehetséges út —, mondta nagy derültség közepette. Végezétül kifejtette, hogy a koalíciónak legalább két cik­lusra van szüksége, hogy megvalósuljanak a tervek, erre pedig csak a nemzeti kereszténydemokrata cent­rum képes. Tacher és Kohl is több ciklusban tudott eredményeket felmutatni, pedig őket nem gátolta a rendszerváltás. ’ Független­né, működőképessé és átala­kulóvá tettük az országot — mondta a miniszterelnök s a közelgő országos gyűléssel kapcsolatban az egység fon­tosságát hangsúlyozta. (székely) Hosszabb távú érdekek Nyitás a társadalom felé A következő parlamenti vá­lasztásokra készülve nem le­het agitációs érv az, hogy amennyiben a Magyar De­mokrata Fórum a vártnál ke­vesebb szavazatot kap, ak­kor nemzethalál következik be. A közelmúltban szerzett tapasztalatok, benyomások szerint javult a közhangulat az országban — mondta Szabó Iván ipari és kereske­delmi miniszter az MDF Or­szágos Elnökségének Komá­rom—Esztergom megyei gyűlésén szombaton Acsott. Szabó Iván hangsúlyozta: a következő kormány bármi­lyen összetételű is lesz majd, nagyon könnyű helyzetbe ke­rül. Annak ugyanis csak arat­nia kell, mert az MDF-több- ségű kormány vetett, a vetés pedig nagyon sűrűn kikelt. Magyarán: a kormány az el­múlt bő két évben szinte tel­jesen megteremtette a rend­szerváltoztatás feltételeit. Az ország független lett, gazda­sága pedig nagy lépéseket tett afelé, hogy működőké­pes legyen. Igaz, az átalaku­lás a vártnál nagyobb terhe­ket rótt és ró a lakosságra, gondoljunk csak a munkanél­küliek magas számára — mondta. Kérte viszont a hall­gatóságtól: ne a saját sorsá­ból kiindulva ítélje meg az ország állapotát. A kormány intézkedései ugyanis hosz­szabb távon mindenképpen a nemzet valódi érdekeit szol­gálják — hangoztatta. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a választásokat az MDF nem tagjai révén nyer­heti meg, hanem a társada­lom szélesebb rétegei támo­gatásával. Az elmúlt időszak katakomba-politikáját emiatt nem szabad folytatnia a Ma­gyar Demokrata Fórumnak, helyette nyitnia kell a társada­lom felé. E gondolatsort folytatta Szabó Tamás privatizációs miniszter. Hangsúlyozta: az országot járva örömmel ta­pasztalja, hogy a sok gond, panasz ellenére tovább gya­rapodnak a települések. A gazdaság sokkal egészsége­sebb, mint néhány évvel ez­előtt volt. Mindez azért tör­ténhetett meg —- és erről so­kan elfeledkeznek, illetve ha tudják is, mélyen hallgat­nak —, mert az MDF a leg­keményebb döntéseket is meghozta, még akkor is, ha azok a politikai népszerűsé­gét csökkentették. Az MDF is fenn tudott volna tartani egy látszat-jó­létet, és így nagyobb esélye volna a következő választás megnyerésére. De nem ezt tette, hanem az ország, a nemzet hosszú távú érdeke­it tartotta szem előtt — véle­kedett Szabó Tamás. Megemlékezés a doni katasztrófáról (Folytatás az 1. oldalról) Mint mondotta: a hősi halál parancsa elkerülhetetlenné teszi, hogy figyeljünk mind­arra, amit nemzeti történel­münk nem enged felejteni. Kéri Kálmán vezérezre­des, a Honvéd Hagyomá­nyőrző Egyesület elnöke szükséges áldozatnak nevez­te a 2. magyar hadsereg doni sorsát, határozottan el­utasítva azokat a történészi vélemény eket,. miszerint a magyar katonákat a néme­tek prédaként dobták volna oda. Senki sem hitte, hogy a 2. magyar hadsereg így végzi majd — mondotta Kéri Kálmán, hangsúlyoz­va. hogy a haderő pusztulá­sát az akadozó utánpótlás, a gyenge felszereltség, vala­mint a rendkívül kemény téli időjárás okozta. Az emlékülés résztvevő­it, a doni harcok túlélőit le­vélben üdvözölte Antall Jó- zsef kormányfő Nyolcvan éves a magyar cserkészet Minden napra egy jócselekedet A cserkészet életének viru­ló korszakaiban egymás után értünk el hazai és külföldi sikereket. Közben a legkülönbözőbb támadá­sok is érték törekvésein­ket. Egyszer jobb oldal­ról, máskor balfelől kap­tunk súlyos sérüléseket. Fel is oszlattak bennün­ket, elvették minden va­gyonúnkat, felszerelésün­ket, elfojtották életlehető­ségeinket, de az Úristen különös kegyelméből a szö­vetség halála mindig csak tetszhalál volt és Krisztus erejétől eddig még mindig feléledtünk — ezekkel a szavakkal köszöntötte a 80 esztendős Magyar Cser­készszövetség jubileumi ünnepségén megjelenteket id. dr. Surján László a Ma­gyar Cserkészszövetség el­nöke, aki elszánt és követ­kezetes munkára hívott fel minden cserkészt, és kérte Isten áldását egy eredményesebb újabb nyolcvan esztendőre. A Pest megyei közgyűlés dísztermében megtartott ün­nepségen megjelent Katona Tamás államtitkár, a Cser­kész Nagytanács tagja, Péte­ri Zoltán és Bányai Judit a Pest megyei önkormányzat alelnökei és az egyre erősö­dő hazai cserkészmozgalom vezetői. Az országos elnök beszé­dében röviden ismertette a magyar cserkészmozgalom főbb stációit. Ezt követően pedig Sinkovits Imre tolmá­csolta nagy művészi átélés­sel Sik Sándor piarista tanár által megfogalmazott versso­rokat: „Mert akit egyszer megle­helt a Lélek, Annak mindegy — lom élet vagy halál: Az él és áll és énekel és al­kot, Megyeren és Magyarorszá­gon, Hét világrészen és a másvi­lágon, Az Isten őtet úgy segélje. Amen.” Péteri Zoltán a Pest me­gyei önkormányzat nevében köszöntötte a szövetséget, és hangsúlyozta, hogy az önkor­mányzat nagy felelősséget érez az ifjúság sorsáért. Anyagi lehetőségeikhez mér­ten eddig is segítették a cser­készek'munkáját, s így lesz ez a jövőben is, mert szükség van a cserkészet jellemformá­ló erejére. Katona Tamás államtitkár cserkészszívvel idézte fel a múlt nagy egyéniségeit. El­mondta, hogy munkájuk és energiájuk nem volt hiábava­ló, hiszen eszméik most is él­nek. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a mozgalom meg tudott újul­ni anélkül, hogy alapvető ér­tékeit elvesztette volna. Nagy felelősség hárul min­den cserkészre, mert „a leg­nemesebb, legnagyszerűbb anyag van a kezünkben: maga a jövő." Amikor megszületett a tíz cserkésztörvény, akkor egy becsületkódex született meg, amely eleve meghatározta a választott és a követendő életformát is, mondta az ál­lamtitkár. A cserkészet erkölcsi, val­láserkölcsi alapot teremtett, nagy szerepet játszott és ját­szik folyamatosan a közös­ségformálásban, de az a leg­fontosabb, hogy a cserké­szek minden időben nemzet­ben, hazában és Istenben gondolkodtak, s a legnehe­zebb korszakokban is vállal­ták a magyarság ügyének szolgálatát. A mai magyar társadalom­nak szüksége van az önaka­ratból szerveződő kisközössé­gek áldásos tevékenységére, mert ezekben mindenki meg­találja a számára értelmes al­kotómunkát és megtanulják a lovagiasság alapszabályait is. A cserkészet az életre ké­szíti fel a fiatalokat. Kiviszi az embert a természetbe, mo­rális és fizikai próbák elé ál­lítja, és mindez azért szép, mert nem kötelező parancs­szóra teszik, hanem kihasz­nálják az önként vállalt ön­megmérettetés lehetőségét. Most van csak igazából szükség Magyarországon a jócselekedetekre! Egy cser­kész egy nap csak egy jócse­lekedetet végez, de huszon­ötezer cserkész napi jócsele­kedete már sokat jelent. A nehéz átmeneti időben emberebb embereknek és ma- gyarabb magyaroknak kell lennünk, — fejezte be beszé­dét Katona Tamás államtitkár. Ezt követően színvonalas, kimondottan jó hangulatú műsort mutattak be az orszá­gos örsi népdalverseny győz­tesei. A dunavarsányi Kossuth Lajos csapat „Apacsok tör­zse” elnevezésű Örs tagjai er­délyi népdalcsokorral léptek fel, a bodogi „Sasfiókák” pe­dig helyi táncokkal szórakoz­tatták a megjelenteket, Csat­kai Márta és Zrínyi Orsolya a fővárosi Szent Bernát csa­pat képviseletében Bartók- műveket adott elő, míg a győ­ri Szent Erzsébet „Aranyvi­rág” Örs szintén népdalokat mutatott be. Ezt követően kiosztották a Magyar Cserkészszövetség által meghirdetett országos fotópályázat győzteseinek járó díjakat, és bejelentették, hogy ebben az esztendőben a Tiszán rendezik meg a híres­nevezetes vági — tutaját 80. évi jubileumi túráját. Azt is megtudtuk, hogy a Testnevelési és Sportmúzeum a Cserkészet és sport című ki­állításának nagy sikerére való tekintettel, a múzeum megkezdte a cserkészemlé­kek rendszeres gyűjtését az­zal a céllal, hogy állandó Cserkészmúzeumot hoznak létre egy későbbi időpontban. Papp János Tanácskozott a MÚK A Magyar Újságírók Közössége (MÚK) Válság és remény címmel rendezett tanácskozást szombaton. A találkozó té­mája a tájékoztatás, az újságírói függetlenség és a sajtósza­badság helyzete volt. Képeinken Benedek István és Fekete Gyula írók tartják előadásaikat Oktatási fórum Kecskeméten A tanácskozás megnyitó­ján Kálmán Attila, a Műve­lődési és Közoktatási Mi­nisztérium politikai államtit­kára elemezte a közoktatás jelenlegi helyzetét. Beszélt a pedagógus munkanélküli­ségről, amelyet — vélemé­nye szerint — nem szabad tragikusnak tekinteni, hi­szen a képesítéssel rendelke­ző munka nélküli pedagógu­sok száma 2500 körül van, ugyanakkor közel 4000 nyugdíjas dolgozik az isko­lákban, s megközelítőleg eny- nyi a betöltetlen állások szá­ma is. Szamuely után Valencsik fölött Nénikém, aki ugyan­csak kevéske pénzből él, nagyon megsértő­dött. Szomszédasszo­nyára haragudott meg, mert az elment, hogy aláír Valencsik úrnak, s gondolta, nénikém is vele tart. Ám nénikém nem tartott vele, mert — én nem olvastam, ő viszont állítja, hogy megjelent az Esti Hír­lapban — Valencsik úr áruházi tolvajlásért egyszer már bajba ke­rült. Nénikém ilyen áru­házi tolvajok karrierjét már végignézte leány­korában, mikor is az or­szágot Kun Béla és Sza­muely Tibor kaparin­tották kézbe, s azokra emlékezteti nénikémet Valencsik. Nénikém bi­zonyára túloz, ám igaz: nyolcvan éve nem a túl­zások jegyében telt el. Váltig állítja, hogy kör­nyezetében bár sokan vannak nagyon szegé­nyek, de szegény isme­rőseinek nagy része er­ről ő maga is tehet. A Juci is, mert a Juci nyugdíját a kocsmába hordja a fia, akiért Juci rajong. No de ez nem a Kupa Mihályra tartozik. Győző is hü­lye — mondogatja néni­kém —, mert hidegben lakik, de a lovakról nem tud lemondani. Ez sem tartozik a Kupára. És nénikém tud még egy-két ismerőséről ezt meg azt. Nem vitatko­zom vele, hisz tudom; ő kimondhat olyat, amit én nem. Ő azért, mert hétezer forint nyugdíj­ból él, pontosabban gaz­dálkodik, azaz fűti is pi­cike lakását. Sérti, ha hallja, aki ennyi pénz­ből él, az valami alatt van. Ez ellen tiltakozik. Fölötte van. Fölötte pél­dául Valencsik úrnak is! fVödrösl

Next

/
Thumbnails
Contents