Pest Megyei Hírlap, 1992. december (36. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-05 / 287. szám

Ilik r-> * 3 r • r • oT • 2 I | Té jr ^ ' 4 • 1992. DECEMBER 5., SZOMBAT ELLENSÉG A SÓ Hogyan jutunk vitaminokhoz? A nyers zöldség és a nyers gyümölcs tartalmazza a leg­több vitamint, azért együnk sokat ezekből salátának el­készítve. Akinek rosszak a fogai, és nem tud rendesen rágni, tegye a következőt: a nyers zöldséget tisztítás után az almareszelő legki­sebb fokán reszelje le, és keverje össze valamilyen hidegen fogyasztható sűrű mártással, például majo­nézzel vagy paradicsom­mártással. és kenje kenyér­re, így könnyen elfogyaszt­ható. Akinek nincsenek gondjai a rágással, az any- nyi nyers zöldséget és' gyü­mölcsöt egyen, amennyi csak belefér. így nemcsak vitamint fogyaszt, hanem a nyers rostot is nagy meny- nyiségben kapja meg a szervezet, ami nélkül nincs egészséges emésztés. Ha a zöldség nyers rostjai puf­fasztanak, akkor sorra ki kell próbálni, mi az, amit- elbír a gyomor. Itt jegyezzük meg, hogy a hagyományos magyar kony­ha szerint bizonyos nyersen fogyasztható zöldségféléket lesóznak, majd egy-két órai állás után kicsavarják, és a levét kiöntik. Ennél rosz- szabb eljárás nincs, mert a sótól a lébe kioldódik min­den vitamin. Nem besózni kell. csak megsózni a zöld­ségeket, és semmiképpen sem szabad órákig állni hagyni. Ha egy üres szoba köze­pére kiraknánk mindazo­kat a tárgyakat, amelyeket szekrényeink polcain őr- zünk, bizony, jókora össze­vissza halmot kapnánk! La­kásunk otthonosságához, rendjéhez polcokra van szükségünk. A polc a szekrényből ala­kult, á szekrény pedig ele­ve a ruhák méretéhez, a vállszélességhez igazodik, tehát a szekrényben lévő polcok, mélyek. A csukható, kétajtós szekrényből általá­ban kettő van, egy akasztós és egy polcos. Ez utóbbiban a polcokat, különösen a fö­lül és alul lévőket ajánla­tos nagyobb tárgyakkal ki­tölteni. A kalapok vagy az ágynemű — ez esetleg ke­resztben elhelyezve — úgy kerüljön a polcra, hogy lét­ra vagy szék segítsége nél­kül jól áttekinthető és elér­hető legyen. Lejjebb, szem- magasságban többféle hol­mit elhelyezhetünk, ügyel­ve arra. hogy ne kevered­jenek a szvetterek a haris­nyákkal. a sálak a fehérne­művel, Mindennek legyen állandó helye, így könnyebb elrakni és megtalálni is. Csukott helyre kerüljenek a pulóverek, harisnyák, testi fehérnemű, egyáltalán mindaz, ami védelmet igé­nyel. Nyitott polcainkon van­nak a könyvek, a dísztár­gyak, a szórakoztató elekt­ronika kellékei. A köny­vespolcok jelentős részének nem kell 25 centinél mé­KERTÉSZKEDŐKNEK Fagyöngy és fakín A TÁMADÓT LE KELL VÁGNI! A levelek lehullása után sokszor látunk a fákon az ágak között nagy, sötétlő gömböket. A télen is Zöld- lombozatú fagyöngy a fák külső, napsütötte koronájá­ban néha egész bokrokat alkot. Különösen kedveli az akácot, a nyárfát és a hársat. de szívesen ver ta­nyát az alma- és a körte­fákon is. Ahol a fagyöngy egyszer megveti a lábát, ott igen rövid idő alatt el is szaporodik. A borsónyi nagyságú, gyöngyszerű ter­mésében ragadós mag van, amelyet régebben kifőztek és légyfogót, meg madár­fogó lépet készítettek belő­le. A madarak, miután a bogyót elfogyasztották, ezt a ragadós magot az ághoz kenik, s odaragasztják. A mag a mohás ágakon, vagy a kéregrepedésekben kicsí­rázik, majd gyökereit a háncs és a fás rész közé ereszti, s ezzel odarögzíti magát a fához. Később, ahogy a fagyöngy fejlődik, a gyökerek a legfiatalabb fásszövetbe hatolnak, és évekig ott is maradnak, s minden évben a legújab­ban fejlődő fásrészt is be­hálózzák. Évek múltán úgy belenőnek a fa ágai­ba, hogy onnan kitépni, vagy kifaragni már semmi­képpen sem lehet. Mivel a fagyöngy para­zita életmódot folytat, gyö­kereivel télen-nyáron szívja a fából annak éltető tápanyagait. A fagyöngy által sanyargatott fán egy­re kevesebb és silányabb gyümölcs terem, és ha a növényt nem távolítjuk el idejében, az egész fa pusz­tulását okozza. A fentebb leírtakból — vagyis hogy a gyökerei belenőnek a fá­ba — nyilvánvaló, hogy az eltávolításának csak egyet­len hatásos módja van, a megtámadott ágat le kell vágni. Ezután a keletkezett sebhelyet fasebkezelő ke­nőccsel le kell fedni, hogy a sebparazita gombák és baktériumok ne tudjanak a seben keresztül a fába ha­tolni. A fagyöngyhöz ha­sonló, de sárga bogyójú fakín ritkábban fordul elő gyümölcsfákon, de ha még­is megjelenik, ugyanúgy kell elbánni vele, mint a fagyönggyel. Széli László A disznótorok hava Nagykőrösön is A böliérasszony tanácsai Görög szendvics Hozzávalók (4 személy­nek): 10 dkg fehér kenyér, egy evőkanál apróra vá­gott hagyma, egy teáskanál Citromlé, 10 dkg kaviár, egy evőkanál olívaolaj, 4 szelet barna kenyér, 5 dkg margarin, 15 dkg reszelt sajt. A fehér kenyeret koc­kákra vágjuk, és rövid ideig vízben áztatjuk, majd jól kinyomkodjuk. A ke­nyeret, a hagymát, a ka­viár.felét és az olívaolajat egy tálba tesszük, és addig keverjük, míg pürészerű lesz. A barna kenyereket megkenjük a margarinnal, majd rátesszük az elké­szített pürét, reszelt sajt­tal és a kaviár másik felé­vel, paradicsom karikákkal díszítjük, és a kenyereket salátalevélre téve tálaljuk. ★ A zsemlés vagy kiflis gyümölcsdesszert készítése: vanília ízesítésű puding­port keverjünk el kétszer annyi tejben, mint ameny- nyit a puding készítéséhez ía csomagoláson' előírnak, öntsük föl ezzel a szárított zsemlekockát vagy a kifli­karikákat annyira, hogy el­lepje. Hagyjuk állni, amíg felszívják a tejet, azután hintsük meg egy kevés bú­zacsírával, s még egy kicsit locsoljuk meg a vaníliás tejjel. A népszokás szerint And­rás napján — most, a hét elején volt — kezdődnek a disznóölések, s azután de­cember — a karácsony előt­ti időszak — a sertésvágá­sok hava. Amióta a hús­árak emelkedtek, a váro­sokban élők is keresik út- ját-módját, miként lehetne az éléskamrát, a hűtőszek­rényt olcsóbban megtölteni. Sokan vannak, akik vásár­ból, vagy kisgazdaságokból veszik meg az élő sertést, és böllért hívnak. Ismerek háziasszonyokat, akik igazi disznótort nem láttak még, s bizony zavar­ban vannak, ha ilyen nagy eseményre kerül sor. Varga Kálmánná, vagy ahogy is­merősei hívják, Lidika né­ni nagykőrösi böllérasszony jó szívvel vállakozott arra, hogy megossza velük tudo­mányát. HAJNALI SERTÉSHALÁL — A sertést mindig egy­napi kopialtatás után vág­juk le — sorolja Lidika néni. — A böllért hajnalra rendeljük a házhoz. A le- szűráshoz készítsünk egy nagy tiszta tálat, ez kell a vérnek. Közben nagy vö­röshagymát vágunk kariká­ra, zsíron megdinszteljiik. A már megalvadt vért meg­abáljuk, majd kockára vág­juk, és a hagymára szór­juk. Együtt sütjük meg. Ak­kor lesz jó. amikor már pu­ha, és ha átvágjuk a dara­bokat nem találunk köztük nyers, rőtszínű kockákat. Sóval ízesítjük, borsot, fű- szerpaprikát szórunk rá és majoránnát. Amíg a háziasszony a vért elkészíti, a böllér és segítői megpörkölik, majd megtisztítják, súrolják a disznót. A tisztítás után fel­vágják a sertés hasát, tek- nőt kérnek a belsőrészek­nek. A böllérnek a béllel van a legtöbb dolga. Szét­szedi, válogatja a beleket és tisztára mossa. Eközben a férfiak feldarabolják a disz­nófejet, a tüdőt, a véres hú­sokat, és nagy üstbe, az úgynevezett abalébe rakják. Amíg ezek a szervek főnek, a sertés többi részét is fel­darabolják és behordják a tiszta húsosasztalokra. Teknőbcn a tetem (Erdösi Ágnes felvétele) combhús, szedelékhús, il­letve oldalasról és szalon­náról leszedett. Darálás után jön a böllér, akinek szakértelmére hagyatkozva a darált húshoz adagoljuk a fűszereket, sót. borsot, pi­rospaprikát, édeset, csípő­sét. a főtt fokhagymát (5-6 fej). Mindezt összegyúrjuk, s ha a háziaknak is ízlik, a már korábban tisztára mo­sott, alaposan meghúzott bélbe töltjük a kolbászhúst, kézi vagy elektromos haj­tású töltőgéppel. Ezután felszeleteljük a főtt fejet, és kevés vékony húst, fok­hagymával. borssal, sóval, színespaprikával fűszerez­zük. és betöltjük a nagy gömböcökbe. A már meg- főtt hurkának való húst is kiszedjük az üstből, hűtjük, majd daraboljuk. Az aba- levet leszűrjük. A tiszta üstbe 3-4 kiló mosott rizst teszünk, s abalével felönt­jük. Szigorúan mérve, hogy a rizs finom pörge legyen. Egy kiló rizshez másfél­két. litert teszünk a rizs faj­tájától függően. MÁSNAPI TENNIVALÓK Ekkorra már a hurkabél is tisztára van mosva. A rizsnek pedig miután meg­főtt, tetejére öntjük a da­rált, főtt hurkahúst, kicsit lefedve hagyjuk, hogy a rizs kifakadjon. A bele­ket méretre vágjuk, egyik végüket bevarrjuk. A rizst a hússal, fűszerekkel össze­keverjük, amit majd a böl­lér betölt. Az üstbe a hur- kaabáláshoz vizet töltünk, és ha már forr. a betöltött, mindkét végén bevarrt hur­kákat beletesszük. Ebéd utánra is maradt még tennivaló, a ház népe ekkor fog hozzá a májpásté- tom, a véres hurka és a töl­tött káposzta készítéséhez. Másnapra marad a tepertő­sütés, majd később a kol­bász- és húsfüstölés. M. J. TERMESSZUNK GOMBÁT! Otthoni csiperke Minden sötét és állandóan fűtött helyiségben termeszthetünk csiperkegombát. Felhasználhatjuk erre a célra akár egy öreg konyhaszekrény alsó fiókját is. De lehet ládában is termeszteni gombát, mindenütt, ahová a napsugár nem hatol be, és nincs léghuzat. E célra tiszta, árnyékban megszárított marha­trágyát használjunk, amelyet porrá őriünk. A trá­gyaport ezután olyan vízzel nedvesítjük meg, amelynek minden literében 10 gramm salétromsót oldunk fel. A megnedvesített marhat rágva péppel öt centiméter vastagon kenjük be a ládát, illetve a szekrényfiókok alját. Erre a trágyarétegre jön egy rétegben a gombacsíra, amelyet öt cm rostált földréteggel takarunk be. Erre egy újabb gomba- csíra-réteg kerül, majd ismét földréteg. Ezt ismé­teljük mindaddig, amíg a láda felső széle alatti hat centiméter magasságot elértük. A legfelső réteg is rostált föld legyen. Három hét múlva langyos esővízzel gyengéden meglocsoljuk a gombatelepet, s ezt nyolcnaponként megismételjük. Ha meleg a helyiség, a berakástól számított hatodik héten már szedhetjük a szép sampinyomgombákat. Ha ládánk, szekrényünk nincs, készítsünk 90 centiméter hosszú. 60 centiméter széles és 30 cen­timéter magas ládákat: a célnak ezek is megfelel­nek. A szakszerűen elkészített gombatelep semmiféle rossz szagot nem áraszt, és penészgombákat sem nevel. Az így előkészített ládák meleg helyen akár lépcsők alá is helyezhetők. Kevés fáradsággal ily módon is hozzájuthatunk a család szükségletét kielégítő gombamennyiség­hez. ÜGYES TÉRKIHASZNÁLÁS Polcok a lakásban lyebbnek lennie, ilyenen ta­rolhatok az átlagos méretű könyvek. Ám szekrényso­rainknak vagy mélyebb polcaik, vagy váltakozó mélységű részeik vannak. Ha van a lakásnak olyan sötét zuga, alkalmatlan he­lye, ahova nem tudunk mit elhelyezni, készítsünk oda méretre szekrényt. (A rossz alaprajzú szoba egyik sar­kát is felhasználhatjuk er­re.) Itt U vagy L alakban, ahogyan a hely adja — akár átlósan is — elhelyezhet­jük, felépíthetjük a gard­róbot. Olcsón megoldhat­juk, ha szekrényeinket egy­más fölé állítjuk, háttal a szoba felé. Egy 60 centis járóteret kell előttük kiala­kítanunk. A szekrények szoba felé eső falát meg­hosszabbítjuk a mennyeze­tig, majd letapétázzuk. Tá­gas, jól használható tároló­bútort kapunk így, és taka­rékoskodhatunk a fütendő területekkel is. Növényeink igénye szerint Cserepesek teleltetése levéllemezek, s a bimbók a kinyílt virágokkal együtt hamar lehullanak. Mind­ezen segíthetünk, ha rend­szeresen permetezünk, pá­rásítót használunk, s min­den lehetséges módon ja­vítjuk a növények körüli páratartalmat. Különösen nagy páratartalmat kíván­nak a meleg- és vízigényes növények, a kúszónövények és a páfrányok. A lakás különböző fekvé­sű, hőmérsékletű és megvi- lágítottságú helyiségeiben nevelhetünk növényeket eredményesen, hiszen a vá­laszték bőséges. A tennivaló csupán annyi, hogy megis­merjük igényeiket, s mind­egyik a helyére kerüljön. Mindemellett figyeljünk jel­zéseikre, s ha szükséges, változtassunk életkörülmé­nyeiken. tyánok, kevés vizet igényel­nek. A másik véglet, ha a víz­hiány miatt kénytelenek jelzést adni növényeink. Ennek látható jelei a lan- kadás, fonnyadás, az alsó levelek sárgulása és lehul­lása, az új levelek vonta­tott növekedése és a feltű­nően gyors elvirágzás. Bőven kell öntöznünk a melegen tartott növényeket, a nagy és vékony levélle- mezűeket, a kicsi és agyag- cserépben lévőket, azokat, amelyek virágozni készül­nek, továbbá az azáleákat, a ciklámeneket és a miku­lásvirágot. Komoly bajt okozhat, ha a szoba levegőjének nincs kellő páratartalma. Ilyen­kor a levelek csúcsa szá­radni kezd, bepödrődnek a Cserepes növényeink vég­leg beszorultak a lakásba, számukra most következik a nehéz időszak, mert a legjobb szándék ellenére sem tudjuk mipden esetben eltalálni igényeiket. Egyik gyakori hiba o túlöntözés. Ennek jelei: a levelek sárgulása, azokon a vizenyős foltok megjelené­se, majd levélhullás. Ha túlöntözött növényt kieme­lünk a cserépből, a föld­labda fülledt szagú, a gyö­kerek rothadásnak indul­tak. Általánosan érvényes, hogy az alacsony hőmér­sékleten tartott növények, a bőrnemű levelűek, mint pl. a fikuszok, továbbá a pozsgások (pl. a kaktuszok, az agave), az aloe, a korall­virág, és a pálmák, a szan- szeveriák és a szobaboros­Ezután kis szünet követ­kezik, a reggeli ideje. Ek­kor szolgálja fel a háziasz- szony a sült vért. Héjában főtt krumpli dukál hozzá. Étkezés után a háziasszony kiválasztja a levesnek való húst, egy darab tarját, sü­téshez pedig vegyes, bőrös, kövérkés, valamint sovány húsokat rak tepsibe. A már előre megtisztított fokhagy­mát megfőzzük, levét a sülő húsokra öntjük. A többiek közben bőrözik a szalonnát, sózóteknöbe rakják, amely füstölésig ott is marad. HURKÁT, KOLBÁSZT ÍZESEN Amióta fagyasztószekré­nyek is vannak a háztartá­sokban, a kocsonyának való bőrt, körmöket, lapocka­csontokat, a pecsenyének való húsokat, csülköket a hűtőbe tesszük. Ez idő alatt kezdődhet a kolbásznak való hús darálása. Ez mind

Next

/
Thumbnails
Contents