Pest Megyei Hírlap, 1992. december (36. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-05 / 287. szám

fa. 6 PEST MEGYEI HÍRLAP 1992. DECEMBER 5., SZOMBAT m Illyés-napokm készülnek Budaörsön Karnyónéból Vargalegény Igazi diákszínjátszók Budaörsön az Illyés Gyula Gimnázium és Közgazdasá­gi Szakközépiskola Illyés Deák Társulatának tagjai. Nem készülnek színészi pá­lyára — legalábbis azok, akikkel beszélgettem kö­zülük —, nem vesznek részt rendszeres színjátszó gyakorlatokon, hanem egy- egy előadás létrehozására fognak össze, hogy aztán azzal elsősorban társaikat, tanáraikat, ismerőseiket szórakoztassák. így is értek el szakmai sikert. A tavaly októberben be­mutatott Karnyónéval — ami első bemutatójuk volt — ezüstdíjat nyertek a budapesti Pinceszínházban az országos diákszínjátszó fesztiválon, majd ennek következményeként szere­peltek a József Attila Szín­házban rendezett gálaesten. Látogatásomkor Illyés Gyula Tűvétevők című színjátékát próbálták, Lé- ner Péterné tanárnő irá­nyításával, a december 4-i bemutatóra készülve. Az iskola aulájában színpadot emeltek, rajta a jómód kel­lékeivel és kevés ízléssel berendezett szobát látunk. Video, hímzett térítők, mikrohullámú sütő, giccses festmény, bársonyhuzatú ülőbútorok, nyugati már­kájú dezodorosdobozok tömege... A darab módos falusi gazda házában ját­szódik, s ez a gazda, még inkább a gazdáné manap­ság ilyen tárgyakkal venné körül magát. Lakodalomra készülnek, hát magnóról lakodalmas rock hangzik fel. A Vargalegény, mond­hatni, a „hősszerelmes” szerepét, aki majd meg­menti a Menyasszonyt zsu­gori családjától, nem kí­vánt vőlegényétől, a IV/b osztályos Máthé Gergely játssza. A tavaly bemuta­tott Csokonai-darabban csak ő, s a gazdánét ala­kító szintén IV/b-s Péter Szonja vettek részt a mos­tani szereplők közül. A meglepetés, hogy mely sze­repeket játszották. Máthé Gergely volt özvegy Kar- nyóné, Péter Szonja Lipit- lotty. Hogy miért? — Nem volt elég lány — mondja Máthé Gergely. — De hát rengeteg lány van. Általában. Minde­nütt ... — Általában vannak, de nem tudnak annyira ját­szani, amennyire kéne — vélekedik. Arról is beszél, hogy nagyon kevés idő jutott a próbákra. Október 24-e óta folynak, mert október 23-ra mással készültek. Akkor Örkény István Noteszlapok ’56-ból című művével vet­tek részt az ünnepi műso­ron. Az Illyés Gyula-darab bemutatója pedig az Illyés- napok megnyitója lesz, de­cember 11—18. között kü­lönféle versenyek folynak majd az iskolában — így például szép kiejtési ver­seny, Illyés-vetélkedő, vers- és prózamondó verseny — Illyés Gyula születésének 90. évfordulója alkalmából. A beszélgetés után mel­lettem figyeli a próbát, majd neki is a színpadra kell lépnie. Máris pattog vitájuk a gazdánéról: Gazdáné: Légy te magad a muzsikus. Vargalegény: Én? Sose muzsikáltam! Gazdáné: Annál nagyobb kedvvel húzod! Vargalegény: Nem tudok muzsikálni! Gazdáné: Megtanulsz. Más is csak úgy tanult meg. (Nádudvari) TEMA- ES STILUSGAZDAG Amatőr művészek A szentendrei Aktív Art Művészeti Galériában va­sárnapig látható az a kiállí­tás. amelyen Pest megyé­ben élő amatőr művészek mutatkoznak be. Az . ötvenkilenc alkotó száznyolcvannégy művét a XV. országos amatőr kép­ző- és iparművészeti pályá­zatra küldte be. A stílus- irányzatokban és témákban igen gazdag művekből szakmai zsűri válogatott. Ligeti Erika szobrászmű­vész, Nagy B. István festő­művész, Takács Gábor, a Pest Megyei Információs Központ igazgatója és Han­gái László vizuális művé­szetekkel foglalkozó mun­katárs tizenhárom alkotó huszonkét művét találta ér­demesnek a XV. országos képző- és iparművészeti kiállításon való bemuta­tásra. (d. v. s.) A nemzet múzeuma írásban és képekben Tárgyi és szellemi emlékeink tára A Helikon Kiadó együtt­működve a milánói Electá- val, amely a világ nagy mú­zeumainak bemutatására törekszik, most a maga ran­gos múzeumi vezetőt, kiál­lítási katalóguskönyvet ad az olvasóközönség kezébe a Nemzeti Múzeumról. A Magyar Nemzeti Mú­zeumról szóló kiadvány szerkezete áttekinthető: be­mutatja múltját, fejlődését (beleértve az épületét is), leírja állandó kiállításait. A könyv szerzői — élükön Fodor István főigazgatóval — az egyes múzeumi szak­terület olyan reprezentán­sai, mint Kovalovszki Jú­lia, Kovács Tibor, Lovag Zsuzsa és Tóth Endre. A kötet fotósai is remekelnek kép- és színhatásaikkal. Fodor István tanulmá­nyából kitűnik, hogy Nem­zeti Múzeumunk ma törté­neti múzeum. Feladata a magyar nép és föld törté­netére vonatkozó tárgyi em­lékanyag gyűjtése, őrzése, tudományos feldolgozása és bemutatása. A gyűjtés fel­öleli hazánk egész történel­mét. A múzeum ala­pítása egybeesett a ma­Tamási Lajos temetése Tamási Lajos költőt, a Piros a vér a pesti utcán című ’56-os, híressé lett vers szerzőjét december •9-én 13 órakor helyezik örök nyugalomra a Farkas­réti temetőben. A Művelődési Közösségek Szövetsége a közművelődésért Újabb egyesületek csatlakozására számítanak A Pest Megyei Informá­ciós Központra keresztelt volt megyei művelődési ház nemcsak nevében igazodik az új időkhöz. Tevékenysé­gében is elébe megy a vál­tozásoknak. Az újjászerve­ződő közművelődésben így próbálja vezető szerepét megtartani. A vezetés nem irányítást, hanem az állam- polgári kezdeményezések támogatását jelenti,. ame­lyet egyrészt jól felszerelt épületek, másrészt tudásuk és tapasztalataik tesznek lehetővé. Hatékony munká­jukat segíti a központ által szervezett Művelődési Kö­zösségek Szövetsége is. Já­ró si Zsuzsa munkatárssal, a szövetség titkárával tevé­kenységükről, terveikről beszélgettünk. FELÜGYELET HELYETT Jánosi Zsuzsa korábban az ifjúsági klubokat és kö­zösségeket felügyelte , és pénzelte az ún. Ifjúsági Le­téti Alapból. Az alapot a KISZ-tői és az államtól ka­pott támogatásból hozták létre. A ’89-es átmeneti év­ben már pályázatok útján 'osztották, szét a támogatást. Jánosi Zsuzsa a kuratórium titkára volt. — A fenntartók megszű­nésével megszűnt a letéti alap is — mondta. Számos jobb sorsra érdemes közös­ség maradt anyagi forrás nélkül. Belőlük, s az idő­közben a központ felhívá­sára csatlakozó egyesüle­tekből és társadalmi szer­vezetekből alakították meg a Művelődési Közösségek Szövetségét. A tagszerveze­tek önállóak, s a szövetsé­get létrehozó központ mun­katársai szolgáltatásokkal, rendezvények szervezésével, valamint anyagi támogatás­sal segítik működésüket. Idén 250 000 forintot sike­rült pályázatokon nyerniük. A tagdíjakkal együtt a szö­vetség ebből fedezi tevé­kenységét. — Hogyan tudják segíte­ni a tagegyesületek műkö­dését? — Különböző rendezvé­nyeket szervezünk, részben hasznos információk át­adására, részben a közössé­gek összehqzására. Tavasszal például három előadás-so­rozatból álló tanfolyamot tartottunk az egyesületek gazdálkodásáról és pénz­ügyviteléről. Büszkék va­gyunk a zsámboki Megyei Egyesületi Közösségi Talál­kozóra, amelyen tizenhét egyesületünk vett részt. A délelőtti tanácskozás után négyük számolt be tevé­kenységéről, míg mások vi­deón és tablón mutatták be munkásságukat. Info cí­mű, saját nyomdánkban ké­szülő kiadványunkban a közhasznú információk és rendezvényeink ismertetése mellett közöljük tagegye­sületeink híreit is. Videó- berendezésünkkel a fonto­sabb megyei eseményekről és találkozókról felvételt készítünk egy majdani rendszeres híradó számára. Legfontosabb - feladatunk­nak azonban az ifjúság se­gítését tartjuk — mondja Jánosi Zsuzsa, aki nem tud­ja megtagadni hajdani gyö­kereit. PROBLÉMA­találják meg azokat a kö­zösségeket, amelyekben ne­velődhetnének. Az iskolába ingáznak. Sem az alma ma­tert, sem a települést nem érzik magukénak. S a csa­ládnak tragikusan kevés ideje és energiája marad a velük való foglalkozásra. Anélkül kényszerülnek a függetlenségre, hogy meg­tanulnának szabadságukkal élni. E gondok ismeretében most a problématérképet készítő csapat a teendők ki­dolgozásán munkálkodik. HOGYAN TERKEPEK — Milyen módszerekkel dolgoznak, és milyen ered­ményeket értek el? — Világosan kell látnunk egyes térségek ifjúságának jellegzetes gondjait. Tavasz óta úgynevezett- probléma­térképek készítésén dolgo­zunk. A munkába népmű­velőket, pedagógusokat, az egyházak képviselőit, diák­önkormányzatokat és más, a térség gondjait ismerő helybélieket, valamint kül­ső szakembereket-% vonunk be. A felmérésekből kitű­nik, hogy a fiatalok nem TOVÁBB? — Milyen terveik vannak a jövőre? — Folytatjuk Albertirsán és Szigetmonostoron kez­dett ifjúság-védelmi tanfo­lyamainkat. Továbbra .is szeretnénk egyesületeinket szakmailag és a lehetőség szerint anyagilag támogatni. Hazai, és külföldi szövetsé­gekkel . tapasztalatcseréket kívánunk rendezni, hogy a tanultak birtokában mun­kánkat hatékonyabbá te- hessük. Szeretnénk, ha jó szándékunkat felismerve egyre több öntevékeny tár­saság csatlakozna szövetsé­günkhöz. (veszelszky) medence történelme termé­szetes földrajzi egységből fakad, s válik majd a régi, történelmi Magyarország kereteivé. Magyarország története a honfoglalástól 1849-ig kiál­lítás különösen látványos. A magyar nép történelme a keresztény magyar király­ság kialakulásával vett új irányt. Szent István király intézkedései a korábban félnomád magyarságot a keresztény Európa államai­nak sorába emelte. A ki­rályi hatalom jelképes köz­pontja a koronázó- és te­metkezőhely : Székesfehér­vár, az udvar székhelye, az Árpád-kori Magyarország fővárosa: Esztergom volt. A magyar történelem leg­jelentősebb uralkodóját, Hunyadi Mátyást (1458— 1490) is „megismerhetjük" a tárlók során. Apja (Hu­nyadi János) személyes vi­tézsége és hadvezéri képes­ségei révén emelkedett az ország kormányzójává. Eu­rópai jelentőségű nándor­fehérvári győzelme (1456) — emlékére a keresztény világban szól a déli harang­szó — visszavonulásra kény­szerítette a török hadakat. A mohácsi vészt követően három részre szakadt or­szágban leginkább az ER­DÉLYI FEJEDELEMSÉG őrizte meg függetlenségét. Kossuth Hajós, a későbbi szabadságharc vezéralakjá­nak a bemutatása során láthatjuk, hogy a magyar forradalmat Ausztria mi­nő kegyetlenséggel torolta meg. A forradalom és sza­badságharc tárgyi emlékeit itt ereklyeként őrzik. A be­mutatott tárgyak sorát a 13 aradi vértanú tábornok arc­képe, Batthyány Lajos erek­lyéi és a magyar rabok bör­tönben készített emléktár­gy® és a megtorlás éveiből származó magyar női gyász­ruha zárja le. (Electa—Helikon Kiadó Budapest, 1992.) Dr. Domonkos János gyár történelem kor­szakváltásával, az újkori nemzeti öntudat kialakulá­sa és a polgári szabadság­eszmék elterjedésével. A magyar közművelődés és tudományosság első mo­dern intézményét gróf Szé­chényi Ferenc (1754—1820) alapította és hozta létre. A kor neves szakemberei tá­mogatták, az éremtan te­rületén, egykori tanára,. Schönwisner István, a magyar címertan megala­pítója, Kovacich Márton György, a régi oklevelek nagy szakértője, aki könyv­tára kialakításában segí­tett. Széchényi a tudomá­nyosan megalapozott gyűj­teményét a nemzetnek ajánlotta fel. Azzal a szán­dékkal, mely Bessenyei György és Kazinczy Ferenc jeles tetteit is mozgatta: a magyar nyelv és nemzeti kultúra korszerűsítése s in­tézményes alapjainak lera­kása. I. Ferenc császár és ki­rály 1802. november 25-én (190 esztendeje) adta hoz­zájárulását, így ez a nap a Magyar Nemzeti Múzeum születésnapja. A továbbiak során az 1836-os országgyű- _ lés megszavazott összegével új múzeumépület építését kezdték meg. A tervezéssel József nádor Pollack Mi­hályt (1773—1855) a ma­gyarországi klasszicista épí­tészet legnagyobb mesterét bízta meg. Munkái közül legkimagaslóbb a Nemzeti Múzeum épülete. A múzeum gyűjtemény­anyaga napjainkra óriásivá nőtt, mintegy 1 millió 300 ezer tárgyat foglal magában. Épületében jelenleg 3 ál- , landó kiállítás található: a régészeti, a magvar nép tör­ténete- és a koronázási jel­vények-kiállítás. Magyarország népeinek története az őskortól a hon­foglalásig kiállításvezető fe­jezetek két szakavatott szerző munkája. A Kárpát­PÁLYAKEZDŐ FESTŐKET VARNAK Barcsay Jenő szellemisége jegyében A Barcsay Jenő Alapít­vány nyílt felhívással for­dul fiatal, pályakezdő fes­tőkhöz, hogy jelentkezze­nek az 1992-ben negyedik alkalommal meghirdetett Barcsay-jutalom megpályá­zására. Az alapítványt a művész — közelmúltban szintén elhunyt — testvére, Barcsay Erzsébet alapítot­ta. Célja: erkölcsi elisme­rést és anyagi támogatást nyújtani képzőművészeti főiskolai hallgatóknak és fiatal, pályakezdő festők­nek, akik a főiskolai mű­vészeti anatómia és téráb­rázolás művelésében, okta­tásában, illetve festői tel­jesítményükkel kapcsolód­nak Barcsay Jenő jelentős szellemi, művészeti hagya­tékához. Barcsay-jutalom illeti meg két. egymástól függet­len kuratórium döntése alapján azt a képzőművé­szeti főiskolai hallgatót, aki az előző év során kitűnt az anatómia- és térábrázolás tantárgy terén elért kima­gasló szakmai munkájával, és. tevékenységét Barcsay Jenő szellemi hagyatékához méltó elmélyülés jellemzi. E pályázatot a főiskola bo­nyolítja le. Jutalom illeti meg azokat a fiatal pálya­kezdő festőket is, akik ki­tűnnek magas színvonalú festői munkásságukkal, s tevékenységük, alkotómun­kájuk őrzi, illetve tovább­viszi Barcsay Jenő festői szellemiségét. A pénzjutalom mellett minden megjutalmazott kézhez veszi Borsos Miklós számozott Barcsay Jenő- emlékérmét is. A pályakezdő festők szá­mára kiadandó jutalomra legkésőbb 1992. december 15-ig lehet jelentkezni. A jelentkezéshez feltétlenül mellékelni kell a munkás­ság bemutatását szolgáló katalógusokat, fotókat, egyéb dokumentumokat. A pályázatokat postán vagy személyesen a Magvar Al­kotóművészeit Országos Egyesülete (a Művészeti Alap tagságának utódszer­vezete) titkárságára kell eljuttatni, az 1054 Buda­pest V. kerület. Báthori u. 10., II. emelet 203. címére. A Barcsay-jutalom át­adására Í993. január 14-én, Barcsay Jenő szülelésnan- ján kerül sor. Az alapít­vány nyitott:

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents