Pest Megyei Hírlap, 1992. december (36. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-05 / 287. szám

4 PEST MEGYEI HÍRLAP SZÜKEBB HAZÁNK 1992. DECEMBER 5., SZOMBAT Ünnepség Széchenyi Isiván kopjafájánál Kókan is földgázzal fűtenek Nagykör&s Ötszáz forintos rémhír Vendégek a megyeházán Tudatos kapcsolatépítés (Folytatás az 1. oldalról.) le. mert a háromoldalú tár­gyalásokon nagy hangsúlyt fektettek a környezetvédel­mi gondok megoldására. Ulrich Hartman, Lud­wigsburg járás elnöke el­mondta, hogy már régen ki­alakították a kapcsolatokat Pest megyével és a követ­kező időszakban több vál­lalkozót is a megyébe fog­nak irányítani, mert Ma­gyarországot tartják Közép- Kelet-E'—^ia legbiztonsá­gosabb régiójának. A gazdasági kapcsolatok bővítésének viszont ára van, mert csak a kimondot­tan jó minőségű termékek­re van kereslet Németor­szágban. A német partner elvárja, hogy készüljön egy megbízható kimutatás azok­ról a termékekről, amelye­ket értékesíteni lehetne a német piacon, de az sem lenne baj, ha létezne egy kimutatás azokról a gazda­sági egységekről, amelyek magyar—német vegyes vál­lalatokban gondolkodnak. Lapunk munkatársának kérdésére Kathleen Nola elmondta, hog* szívesen vállalnának részt a mun­kaerőképzés területén is, és ha kell, átadják tapasztala­taikat és az angol módsze­reket. Inczédy János megyei el­nök hasznosnak és jónak minősítette a találkozást, hiszen Pest megye önkor­mányzata tanulni akar a partnerek tapasztalatából. A találkozónak gyakorlati haszna is volt, mert kidol­gozták a Ludwigsburg vá­rossal való együttműködés fontosabb irányelveit is. Ezek szerint Pest megye hajlandó magyar kortárs művészek munkáit kiállí­tani Ludwigsburgban, és Szentendrén bemutatkoz­hatnak majd Essex és Lud­wigsburg képzőművészei is. Továbbra is erősíteni akarják a népfőiskolái együttműködést és a jövő nyáron húsz gyereket sze­retnének megismertetni a német emberek mindennap­jaival. Önkormányzati al­kalmazottak cseréjére is sor kerül a jövőben. Papp János Kóka község a mai naptól azon települések közé tar­tozik, ahol megoldott a vezetékes földgázellátás — jelentette be nagy taps kí­séretében csütörtökön dél­után Papp János polgár­mester. A gázlánggyújtási ünnepséget a községháza előtti főtéren, a tavaly le­leplezett Széchenyi István kopjafánál rendezték meg. A röpke néhány perces ese­ményen — a hétköznap el­lenére olt volt a falu apra­ja, nagyja. A polgármester röviden felidézte a tavaly október végi falugyűlést, amelyen heves szópárbaj és előze­tes kampány után a több­Lassanként új gazdára lelnek Nagykőrösön a nem is olyan régen még a szov­jet tisztek által használt városszéli lakások. Megvá­sárlásukhoz az arra rászo­rulóknak támogatást nyújt az önkormányzat. Még a nyár közepén 4 millió fo­rintot szavazott meg a tes­tület a lakáshoz jutás elő­segítésére. Az összeg jelen­tős részét már felosztották, a 442 ezer forint marad­vány azonban kevésnek bi­zonyult, így a tartalékból 2 millióval toldották meg, s ezt a volt tiszti lakások vá­sárlására, illetve a fiatal házasok első lakáshoz ju­tásának támogatására for­dítják. A legutóbbi testületi ülésen azoknak a kérelme kerülhetett felülbírálásra, akik vállalják a megrom­lott állapotú épület felújí­tásához a hozzájárulást. A kölcsönök kamatmentesek, de — miként arról külön is szó esett — ugyanolyan feltételekkel kaphatók, mintha az OTP adná. A visszafizetés felső határa tíz év. A képviselő-testület jó­ség a földgáz vezetése mel­lett tette le a voksot — szemben a tornacsarnok építését pártolókkal. A történethez hozzátartozik, hogy a falu vezetése ek­korra már felismerte a ko­rábbi helyzet ellehetetlenü­lését, azaz nem érdemes a volt nagykátai járás töb­bi településére várni ebben az ügyben, mert kinek-ki- nek egymástól eltérőek a lehetőségei, elképzelései, sőt a tempója is. Az egyko­ri tanácsi testülettől át­vett tanulmányterv tovább­fejlesztésével párhuzamo­san tehát inkább a Galga menü településekkel kezd­tek tárgyalni. Mindenek­váhagyása alapján tehát a következő nagykőrösi pol­gárok kapnak kamatmen­tesen kölcsönt: Bakos Pál és felesége, Ézsiás János és felesége, valamint Katona István 70-70 ezer, Kerekes Piroska 85 ezer, Kozma Sándor és felesége 00 ezer forint. Nagy Józsefné 85 ezer, Nagy Zoltánéit 70 ezer, a Kecskeméti úton lakó Nagy Zoltán és felesé­ge 50 ezer. Nyúl-Tóth György és felesége 150 ezer, Szrapkó Mária 100 ezer, Toricska Jenő és fe­lesége 100 ezer, Zákány Mária 85 ezer, Zsemler Tibor és felesége 150 ezer forint kamatmentes köl­csönt kap. A támogatásban részesü­lők családjában az egy sze­mélyre eső havi jövedelem nem éri el a 10 ezer forin­tot, de vannak, akiknél az 5 ezret sem. A jövedelmi viszonyok mellett a lakás­ügyi bizottság megvizsgálta a családi körülményeket is, s ezek alapján tette meg javaslatát a konkrét támo­gatási összegekre. M. J. előtt bővíteni kellett a szomszédos Zsámbékon lé­vő fogadóállomást: ehhez Kóka egymillió forinttal járult hozzá. Ezután Dány- nyal, Valkóval, Vácszent- lászlóval közösen megépí­tettek egy nagyobb átmérő­jű vezetéket, hogy aztán ez év augusztusától a község területén elkezdődhessék a tényleges munka. Pályázat során huszonegy jelentke­ző közül az Infraservice Kft. ajánlata bizonyult leg­kedvezőbbnek, hiszen 49 milliós költségvetésükkel szemben akadt 107 milliós kínálat is. December 3-ra tizenöt kilométeres utcai hálóza­tot alkottak Kókán: máris 500 ingatlan került olyan helyzetbe, hogy beköthető az energia, vagyis a gáz­csap a kapun belül van. A hálózatra kötés folyamatos lesz, elképzelhető, hogy az év utolsó napjáig akár 20Q család már gázzal fűthet. Egyébként 1100 családból a hónap elejéig 781-en kö­töttek szerződést. Jövő augusztus végére minden igénylő vágya beteljesül majd. Akik most anyagiak miatt kimaradtak, később azok is ráköthetnek a veze­tékre. A beruházás összértéke 57 millió forint, eddig 28 milliót már kifizetett az ön- kormányzat, Papp János ennek ellenére büszkén je­lentette ki, hogy a falu anyagi helyzete stabil. A feladatát nem főállásban végző polgármester ezt an­nak tulajdonítja, hogy a kókaiak nagyon akarták ezt az ünnepi ajándékot, továbbá sikerült olyan szakembereket hozni a község polgármesteri hi­vatalába, akik kiválóan végezték, végzik feladatu­kat. Mintha erre az alkalom­ra írta volna „a legnagyobb magyar” — a Széchenyi- kopjafa talapzatán a gáz­lánggyújtás alatt bárki el­olvashatta: „én nem a ta­gadás, hanem a teremtés embere vagyok’’. (tóth) Felröppent egy rémhír Nagykőrösön, miszerint el­sősegélynyújtáskor kemény 500 forintot kell leszurkol­nia a betegnek az orvosi rendelőben. Egyesek rög­tön készpénznek is vették a hallottakat, nem sokat he­derítve arra a közismert tényre, hogy az egészség- ügyi ellátás ma is ingyenes hazánkban. Ezt a tudniva­lót erősítette meg dr. Krup­pa Ildikó, az önkormányzat egészségügyi bizottságának Akár karácsonyi meglepe­tésként is felfogható, hogy Tárnokon a tervezettnél két héttel hamarabb befe­jeződött a gázhálózat ki­építése. Akik elvégeztették a belső szereléseket, az ün­nepek alatt már gázzal fűt- hetnek. A beruházással kapcsola­tos munkálatok ez év augusztusában kezdődtek. December végi határidővel vállalta a kivitelezést a Gázszer Bt., amely cég pá­lyázat útján nyerte el a megbízatást. E hónap közepéig vállal­ja a Tigáz a házak beköté­seit, s majd januárban folytatják tovább ezt a munkát. A település tó­parti részén nem készült el a vezetékek lefektetése, ez áthúzódik a jövő év tava­szára. Vagy ezerhétszáz család, és számos hivatal, cég kap­csolódott a beruházáshoz, összesen negyven kilomé­ternyi gázvezeték épült meg pár hónap alatt. A jelentkezőknek hat­vanezer forintot kellett be­fizetniük. Igénybe vehették természetesen, más közsé­gekhez hasonlóan az OTP elnöke, amikor szóvá tet­tük a dolgot. Az orvosnő lapunknak elmondta, mind­össze három esetben kell fizetni az orvosi vizsgálat­ért, ellátásért. Egyszer ak­kor, ha valaki gépjármű- vezetői engedélyét érvénye­sítteti, vagy abban az eset­ben, ha látleletre tart igényt. Harmadsorban pe­dig a részeg ember köteles fizetni, ha állapota miatt egészségügyi ellátásra kény­szerült. — ay kínálta kedvezményes hi­telt. Az általános forgalmi adó, a közműfejlesztési hozzájárulás egy része visz- szaigényelhető, így a konk­rét kiadások csökkennek. Tárnokon az egyik leg­nagyobb gond a szenny­víz elvezetésének megol­datlansága volt. A mai kor követelményeinek megfe­lelő, zárt rendszerű szenny­vízgyűjtőket kívánnak a községben kialakítani. Ez igen nagy összegeket igény­lő beruházás, ezért az ön- kormányzat céltámogatást kért és kapott a munkála­tok megkezdésére. A hónap közepén nagy valószínű­séggel megalakítják a szennyvízcsatorna-társula- tot. Ennek feltétele volt, hogy a jelentkezők aránya elérje a hatvanhét százalé­kot. A községben ezt kicsi­vel meg is haladta a je­lentkezők száma, így nincs akadálya a társulat létre­jöttének. Ezt követően a legkritikusabb részen, a község Újtelep elnevezésű felében megkezdődhetnek a munkálatok, amit, igaz, csak átmeneti időre, a ha­vazás, a nagy hideg állít­hat meg. J. Sz. I. Szövgei tisztek helyén magyar családok Nagykőrösi példa A támogatottak névsora Befejeződött a beruházás Tárnokon Karácsonykor már meleg CÁFOL A HUNG AGENT Szó sincs bűncselekményről Lapunk november 24-i szá­mában felhívás jelent meg a pomázi Levegő Munka- csoport és a Magyar Köz­lekedési Klub aláírásával, mely szerint a Hungagent Rt. I’omázon az iskola kö­zelében olyan nagy zajjal és rezgéssel járó beruhá­zást tervez, amely veszé­lyeztetné a tanulók egészsé­gét. A felhívás aláírói ezt bűncselekménynek minősí­tik. A Hungagent Rt. vezér- igazgatója, Szemkeö G. Gá­bor szerint szó sincs sem­miféle egészségre ártalmas tevékenységről. Egy magán- tulajdonú cégtől, a pomá­zi Faipari Szövetkezettől 33 millió forintért megvá­sárolták az iskolától száz méterre található romos ingatlant. A 10 700 négy­zetméter alapterületű in­gatlanon raktárbázist ala- . kítanak ki, 200 millió forin­tos beruházással, 150 millió forintra hitelt vesznek fel. A leendő bázison a válla­lat értékesítési profiljába tartozó textilipari, építő- anyafiipari, energiaipari, környezetvédelmi cikkeket, gép- és elektronikai termé­keket kívánnak tárolni. Számításaik szerint a na­pi árumozgatáshoz elegen­dő két kamion, a raktár­telepen belül pedig elektro­mos targoncákkal szállíta­nák a termékeket. Ez utób­bi pedig nem bocsát ki ká­ros, levegőre ártalmas füs­töt. Évente 2,5 ezer ton­na árumennyiség cserélne gazdát, ami naponta 50 ton­na árumozgásnak felel meg. Nem értik, miért vádol­ják őket „bűncselekmény­nyel”, hiszen a mostani po­mázi átmenő forgalom sok­kal nagyobb füstöt termel, nem szólva az állandóan érezhető rezgésekről, — Inkább annak kellene örülni — véli a vezérigazgató ■—, hogy 30 ember számára munkahely létesül a jövő év második felére elkészülő raktárbázison. A Levegő Munkacsoport tagjaival tár­gyalásokat folytatnak, a végeredményről tájékoz­tatjuk olvasóinkat. I. M. — Szerencsére van már olyan baráti kapcsolatrend­szerünk, hogy munkáin­kat Kanadától Ausztrá­liáig ismerhetik — mondja Mervsy Miklós, a biator- bágyi szociális foglalkozta­tó vezetője. A község egyik csöndes utcájában áll az a családi ház, ahol szellemi fogyaté­kosok a holt anyag meg­munkálásával értéket te­remtenek. Az év vége kü­lönösen mozgalmas szá­mukra, ilyenkor kelendőb­bek a dísztárgyak adventre, karácsonyra. Formázásra váró agyagtömbök, félkész no m m r «Ir •• ■ rr ■ r Biaforbagyi készülődés Agyagba gyúrt üzenet termékek várják, hogy ün­nepi dísz váljék belőlük. Míg a csoport vezetőjé­vel beszélgetünk, az ebédet követő szieszta után meg­kezdődik a műhelymunka. Senki nem vár parancsszó­ra. csöndesen elfoglalja he­lyét a mintázóasztalnál vagy a présgépnél. — Azt látjuk, hogy a munkában nincs hiba. De hol találnak vevőre? — kérdezzük a csoport vezető­jétől. — Szerencsére egyre bő­vül a lehetőségünk az ér­tékesítésre. A múlt hónap­ban szállítottunk Ausztriá­ba, Németországba, Fran­ciaországba betlehemi figu­rákat, kerámia mécsestartó­kat, gyertyatartókat. Ter­mészetesen nem feledke­zünk meg a hazai vásárló- közönségről sem. A Falu­házban december 10-én nyílik a vásárral egybekö­tött kiállításunk, ahol a helybeliek kedvükre vá­laszthatnak, mi díszítse az ünnepi asztalt. Kuriózum­képpen megemlíteném, hogy a múlt héten volt a falu­ban egy szőnyegvásár. Az Arábiából érkezett üzlet­embernek rendkívül meg­tetszett szőlőlevélmintás ha­mutartónk. Rendelt belőle egy sorozatot. — Hány emberből áll ez a kis közösség? — Jelenleg tizenhatan vagyunk. Ha a szűk lét­számban gondolkodunk, még négy férőhely van a házban. Tevékenységünket azon­ban bővíteni szeretnénk. Tervezzük, hogy majd bőr­rel, textíliákkal is foglalko­zunk, munkát adva ezzel szellemi fogyatékos, moz­gássérült embereknek. Ha ez beindul, befogadóképes­ségünk létszáma korlátlan lesz. Várjuk a jelentkező­ket. A szociális foglalkoztató agyagmunkásai nem tapsra várnak, részvétre sem tar­tanak igényt. Teszik min­dennapos dolgukat, bizo­nyítják, hogy helyük van közöttünk. Aki nem hiszi, látogasson el a biatorbágyi Faluházba december tizedi­ké után. Nem fog csalódni, s talán kedvet kap rá, hogy egy igényesen megmunkált kerámiával gazdagítsa ott­honát. Tóth Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents