Pest Megyei Hírlap, 1992. december (36. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-04 / 286. szám

2 PEST MEGYEI IIlRLAP KÜLFÖLD 1992. DECEMBER 4., PÉNTEK Szabad György találkozott a holland kormányfővel Ősök nyomában Befejeződött a finnugor népek világkongresszusa Castro hálás Amerikai segély Kubának Szerdán este Havannába érkezett az a segélyszállít­mány, amelyet a Lelki- pásztorok a békéért nevű amerikai egyházi szervezet gyűjtött a kubai lakosság számára az Egyesült Álla­mokban. A küldeményt szállító kubai hajót több ezren várták a kikötőben, s ünnepélyes fogadtatásán — amelyet élő adásban közvetített a televízió — Fidel Castro állam- és kor­mányfő is részt vett. A 15 tonnányi külde­mény a többi között tej­port, más élelmiszereket, gyógyszereket, kerékpáro­kat, bibliákat és iskolasze­reket tartalmaz, s az ak­ció kezdeményezői a kubai protestáns egyházaknak adományozták e: javakat, hogy azok osszák szét a Itászprulók között. Fegyverek a bosnyákoknak Az Iszlám Konferencia Szervezete (OIC) dzsiddai kétnapos ülésén elfogadott záróközleményében felszó­lította az Egyesült Nemze­tek Szervezetét, hogy al­kalmazzon erőt Szerbia és Montenegró ellen, és tegye tehetővé, hogy a boszniai muzulmánok fegyverhez jussanak és azzal védel­mezhessék meg magukat. Az QIC egyben felszólítot­ta tagországait, hogy segít­sék Bosznia-Hercegovinát abban, hogy megvalósít­hassa alapvető jogát az ön­védelemre. Magyarországnak nincs oka aggodalomra a még függőben levő magyar—EK társulási szerződés mielőb­bi ratifikálását illetően, ar­ra egészen bizonyosan a belátható közeljövőben sor kerül — hangsúlyozta Ruud Lubbers holland kor­mányfő, midőn tegnap hi­Erich Honecker, a volt NDK volt vezetője csü­törtökön Berlinben „politi­kai színjátéknak” minősí­tette az ellene és társai el­len folyó pert, a berlini fal megépítését helyes döntés­nek nevezte, amelyet a Varsói Szerződés hozott 1961. augusztus elején Moszkvában. A VSZ-en be­lül az NDK fontos alkotó­elem volt ugyan, de nem a vezető hatalom, 1945 után Németország sorsa fölött a szövetségesek rendelkeztek. A 80 éves expolitikus ki­jelentette azt is, hogy poli­tikai felelősséget visel a fal­nál és á határ egyéb szaka­szain elpusztult emberek haláláért, a halálesetek őt és az NDK vezetését embe­rileg érintették, a kelet­német államnak pedig „po­litikai károkat okoztak”. Honecker szerint az áldo­zatokat politikai célokra használják fel jelenleg, az vatalában fogadta Szabad Györgyöt, az Országgyűlés elnökét. A magyar parlament házelnöke a kora délelőtti órákban érkezett Hágába, ahol három napot tölt, és a tervek szerint — többek között — találkozik majd a kétkamarás holland par­lament elnökeivel. eljárásnak csak egy Célja van: a szocialista eszme le­járatása. annak minden­áron való bizonyítása, hogy a keletnémet rendszer em­bertelen volt. A német riportereket Honecker megfogalmazásai hidegháborús szóhasználat­ra emlékeztették. Kijelen­tette például, hogy a front­város Nyugat-Berlinben senkinek sincs joga NDK- állampolgár felett ítélkez­ni. A per színhelye a Berlin nyugati részében fekvő Moabit. Erich Honecker, akit nyáron hoztak vissza Ber­linbe Moszkvából, leszö­gezte, hogy nem kívánja a jogiság látszatával felru­házni a bíróságot, nem kí­ván nyilvánvalóan alapta­lan vádakkal szemben vé­dekezni. „Az ítéletet úgy­sem fogom megélni, az önök büntetése nem fog el­érni” — közölte. A jövőbeni együttműkö­dés aiapjait lefektető ok­mányok elfogadásával csü­törtökön befejeződött a finnugor népek első világ- kongresszusa. Az oroszországi • Komi Köztársaság fővárosában, Sziktivkarban megrende­zett fórum, amelyet Na- novfszky György moszkvai magyar nagykövet mint a következő házigazda ország képviselője rekesztett be, azzal a kéréssel fordult az ENSZ-hez, hogy biztosítson státust a kongresszus szá­mára a nem kormányközi szervezetek sorában. A résztvevők égyöntetűen elfogadták azt a magyar kezdeményezést, hogy a kö­vetkező finnugor viíágfóru- mot Magyarország lássa vendégül 1996-ban. Eddig az időpontig helsinki szék­hellyel egy konzultatív ta­nács szervezi az együttmű­ködést, mindenekelőtt a kultúra és az oktatás, va­Szerbia lezárta saját zsi­lipjét a Romániával közö­sen üzemeltetett Vaskapu­erőműnél, és ez a hajózás teljes leállását okozhatja, mivel a másik zsilip, ame­lyet a románok kezelnek, jelenleg karbantartás alatt áll. A lépés a román—szerb viszony romlásának újabb jele. A szerbek nemrég fel­tartóztattak a Dunán több lamint a gazdasági kapcso­latok terén. Várhatóan a fórum résztvevői külön ta­nácskozást szerveznek az üzletemberek részére a finnugor gazdasági együtt­működés lehetőségeinek ki­aknázása céljából. Nanovfszky György kü­lön is megemlítette, hogy a kongresszus munkájában végig részt vevő komi köztársasági elnök példa­ként említette a komi— magyar kapcsolatokat, amelyek, mint mondotta,: modellként szolgálhatnak a többi finnugor nép együtt­működése szempontjából is. Nyolcórás heves vita után az osztrák parlament szerdán késő este elfogadta Németországból Romániá­ba tartó uszályt. Román részről feltételezik, a zsi­lip lezárása válaszlépés ar­ra, hogy Románia az ENSZ Biztonsági Tanácsa határo­zatának megfelelően az utóbbi időben szigorúbban ellenőrzi a dunai hajózást, és nemrég Szerbiának kő­olajat szállító hajókat tar­tóztatott fel. Tűz és robbanások Menthetetlen bányászok A Kuznyecki-medence Sevjakov-bányájában har­madik napja tombol a tűz, s nem szűnnek a robbaná­sok sem. A szerencsétlen­ség során megsérülték ä tárnák , működtetéséhez szükséges létfontosságú be­rendezések is, s a kialakult helyzetben a bányamentők­nek le kellett mondaniuk arról, hogy folytassák a munkákat az első robba­náskor a mélyben rekedt 23 bányász kimentésére. A Mezsdurecsenszk városába érkezett szakemberek azon dolgoznak, hogyan lehetne lokalizálni a bányatüzet. az új idegenrendészeti tör­vényt. A jövő év januárjá­tól életbe lépő új rendelke­zés szigorúbb fellépést tesz lehetővé az illegálisan Ausztriában tartózkodó külföldiek ellen: gyorsabb — egy héten belüli — kito­loncolást irányoz elő. A jö­vőben nem hosszabbítják meg a turistavízumokat az illegális bevándorlás meg­nehezítése érdekében. Emellett a rendőrség beha­tolhat abba a lakásba, amelyről feltételezi, hogy ott tartózkodási engedély nélküli külföldi él. Szigo­rítják a vízum kiadását és a tartózkodási engedély megadásának feltételeit. Erich szerint színjáték Az ítéletet úgysem fogom megélni Az Ai-Duna is viharos Lezárták a Vaskaput Ausztria Kitoloncolás - egy két alatt 5. > V.W,ll MAC SYAROK {SZAG Kevés a tájékoztatás Megdöbbentő törvénytelenségek Beszélgetés Sárossy László államtitkárral {Folytatás az 1. oldalról.) ség van az átalakulásra ... Mi történik a hitel elosz­tásakor? Néha egészen sa­játos megoldásokat alkal­maznak a szövetkezetek. Van, ahol kijelentik pél­dául, hogy ha az eszköz- arányos hitelállomány, mondjuk 40 százalék, ak­kor például, akinek 100 ezer forintos üzletrésze van, s az üzletrészét vagyon­tárgyra váltja, azt csak úgy teheti meg, ha szépen a zsebébe nyúl, és letesz 40 ezer forintot. Az ilyen meg­oldásnak a törvény szerint több fogyatékossága , is van. Először is: a hitelter­hek szétosztása nem úgy működik, hogy bármilyen eszköz esetében az adott százalékot ráterheljük. Ha például egy évvel ezelőtt egy szövetkezet nagyará­nyú beruházást hajtott végre, és erre felvett, mondjuk, 100 millió forin­tot. akkor az ugyancsak furcsa volna, ha ezt egy le­robbant traktorra vagy te­herautóra is arányosan rá­terhelnék. Az a hitel ugyanis egy bizonyos célra lett föl véve. Esetleg a vilá­gon semmi köze népi volt ahhoz a vagyontárgyhoz, amit ki akar valaki vinni. A törvény arról szól, hogy amennyiben hitellel van megterhelve egy vagyon­tárgy, és azt valaki az üz­letrésze fejében ki akarja vinni, ahhoz a hitelező hoz­zájárulása is szükséges. Adott esetben a banknak meg kell vizsgálnia, hogy az új tulajdonos hitelké­pes-e, elfogadja-e őt adós­nak. Ez a bank és az új gazda kizárólagos ügye. — Nyilván sokakat az is elriaszt a kiválástól, hogy a tsz által esetleg előre le­tétbe megkövetelt összeget nem tudják összeszedni. — Sajnos ez így van. Ugyancsak a kiválási ked­vet elvevő gyakori akció az is, hogy az embereket azzal riogatják: rendben van, ki lehet válni, de ab­ban a pillanatban 20 száza­lék forrásadót kell befizet­ni. A törvény ebből a szem­pontból megint csak egyér­telmű. A szövetkezeti át­alakulással kapcsolatos va­gyonmozgás adó- és ille­tékmentes. Szó sincs arról, hogy ha valaki az üzletré­szét vagyontárgy formájá­ban kiviszi a szövetkezet­ből, akkor forrásadót kell fizetnie. A forrásadót csak akkor kell befizetni, ha va­laki eladja a kivitt va­gyontárgyat. — Az ön példái is azt bizonyítják, hogy a kivál­ni szándékozók néha a leg­elemibb jogaikkal sincse­nek tisztában, s ezt egyesek kihasználják.,, — Valóban gyakori az, hogy egy-egy szövetkezet átalakulásakor a vagyon­jeggyel rendelkezőknek nincs elegendő információ­juk, nem tájékoztatják őket megfelelőképpen. Így az üzletrész-tulajdonosok nem is kerülnek tényleges döntési helyzetbe, hiszen vagy olyan egyoldalú az in­formációjuk, hogy jószeré­vel csak egyféleképpen tudnak dönteni, vagy eleve félretájékoztatják őket. Ez a súlyosabb eset, hiszen a szándékos megtévesztés vagy félrevezetés egyértel­műen törvénytelen, és így a szerződést ennek alapján semmisnek tekinti a bíró­ság. — A félretájékoztatásra az is lehetőséget ad, hogy sokak számára túl bonyo­lult a törvény. — Erről azt tudom mon­dani, hogy az egész magyar demokratikus átalakulásból hiányzik a megfelelő és ele­gendő tájékoztatás. Ma a vízcsapból is annak kellene folynia, hogy valójában mi történik ebben az ország­ban. Nagyon alacsony ha­tásfokú ugyanis az, ha az egyes településekre Buda­pestről utazik le egy-egy tisztségviselő azért, hogy elmagyarázza a törvénye­ket. Annak idején, amikor az úgynevezett „mechaniz­mus” reformkorát éltük, vagy amikor a személyi jö­vedelemadót vezették be, de akárcsak a postai irányí­tószámok meghonosításakor tévésorozatokban magya­rázták el az embereknek, hogy miről is van szó. Eh­hez hasonló, az egész át­alakulás valamennyi terü­letét érintő, folyamatos fel­világosítási, tájékoztatási munkára volna szükség most is. Ha az emberek nem tudják, hogy mi törté­nik velük, s milyen lehe­tőségeik vannak, mire szá­míthatnak, akkor a törvé­nyek nem érik el céljukat. — Gondolom, a vidéket járva az átalakítással kap­csolatban nem csak rossz példákat tapasztalt. — Természetesen nem valamennyi átalakulást hajtották végre törvényte­lenül. Nagyon sok helyen tapasztalom — és kapom a hírt —, hogy törvényesen és minden körülményt fi­gyelembe véve alakul át egy-egy szövetkezet. Ez esetben sem szabad általá­nosítani vagy címkézni. A szövetkezetek vezetőinek Igen felelősen kell dol­gozniuk, s súlyos érdek- konfliktusokat kell megol­daniuk. Sok helyen ezt pél­dásan oldják meg. Ezért is tartanám nagyon fontos­nak, hogy ahol mégsem törvényesen zajlanak az események, ott a lehető leg­rövidebb időn belül történ­jék intézkedés. Az egész átalakulási folyamat hite­lét rontják a törvénytelen­ségek. Ha a visszásságok következmény nélkül ma­radnak, akkor az emberek még azokban az esetek­ben Is, ahol abszólút kor­rekt és törvényes volt az átalakulás, gyanakodni, zú­golódni és panaszkodni kez­denek. — Tudomásom szerint a visszásságok minél gyor­sabb földerítése érdekében egy testületet állítanak föl. Igen, a pariáment me­zőgazdasági bizottsága talán már hétfőn tárgyal arról a képviselők által benyújtott törvénytervezetről, amely­nek lényege: a Cégbíróság törvényességi felügyeleté­nek támogatására az átala­kulások . ellenőrzésébe be­vonnák a Megyei Földmű­velésügyi Hivatalokat. Ezek jogosítványt kapnának arra, hogy az adott megye mező- gazdasági átalakulásának dokumentumait, például a közgyűlési jegyzőkönyveket megkapják, s az egész fo­lyamatot áttekintsék. En­nek alapján tájékoztatnák a Cégbíróságot arról, ha va­lahol törvénytelenség tör­tént. — Kedvező esetben mi­kor fogja ez a testület meg­kezdeni a működését? — A mezőgazdasági bi­zottság tárgyalása után sür­gősséggel fogjuk a parla­ment elé terjeszteni. Mivel az átalakulás határ­ideje december 31-ig tart, a törvénynek ebben az évben mindenképpen meg kell születnie. Ha ez csak később történne meg, az a hatékonyság rovására men­ne. — Volt már példa, arra, hogy bírósági döntés szüle­tett a vagyonnevesítés tör­vénytelenségéről? — Hogyne. Tudunk konk­rét bírósági határozatokról is, olyan esetben, amikor egy-egy átalakulási aktust, például vagyonnevesítést, vagyonmegosztó közgyűlést a bíróság hatálytalanított és a szövetkezetét új eljá­rás lefolytatására kötelezte. Hardi Péter

Next

/
Thumbnails
Contents