Pest Megyei Hírlap, 1992. december (36. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-03 / 285. szám
14 PEST MEGYEI HÍRLAP Ü BQ NGESZv 8C&l 1992. DECEMBER 3., CSÜTÖRTÖK Országunk címerének eredete A tegnap világa Városok a századfordulón Mostanában sok szó esik címerünk egyik alkotóeleméről: az Árpád-sávról. Egyes — sajtóban megjelenő — írások a rossz emlékű nyilasmozgalom jelképeként, fasiszta szimbólumok közé sorolva emlegetik. Ennek egyértelmű állítása nem fedi a valóságot. Egy címer érvényessége nemcsak azok múlik, beiktatják-e használatát a törvénybe. de azon is, hogy az ország polgárai mennyire ismerik a megjelenített szimbólumokat, s milyen mértékben azonosulnak azokkal. A címer feladata nem az egyes .államok egymástól való megkülönböztetése. Olyan jelképről van szó, amely nemzeti, történelmi hagyományokból ered. Köztársaságunk címere pajzs alakú, felette a szent korona található. A pajzs két részre osztott. Egyik fele hétszer vágott, vörös és ezüst színű sávok váltják egymást. Ezt nevezik Árpád-sávnak. A másik oldal alapszíne a vörös, benne zöld hármas halmon korona s ezüst kettőskereszt kapott helyet. A vágásos címer először Imre király (1196—1204) 1202-ben kiadott bullájának viaszpecsétjén bukkan fel. Első színes ábrázolása az 1320-as években készült zürichi címertekercsen látható. A formákhoz a köztudatban szimbolikus jelentés is társul. Eszerint az ezüst sávok nagy folyóinkat (a Dunát, a Tiszát, a Drávát és a Szávát) jelentik. Ezt a nézetet már a XV. század végén íródott oklevelekben fellelhetjük, s az elképzelést Werbőczy Hármaskönyve terjeszti el. A kettős kereszt III. Béla (1172—1196) korában jelenik meg. A XII. század magyar—bizánci kapcsolata miatt Béla a császár udvarában nevelkedett, sőt a trón öröklésére is volt esélye. Am a császárnak fia született, s így Béla magyar király lett. A kettős kereszt a bizánci uralkodók hatalmi jelvénye volt, III. Béla nyomán került a magyar címerbe, a királyi hatalom szimbólumaként. A kettős kereszt eleinte önmagában állt, a 13. század végétől azonban mind gyakrabban helyezik hármas lóhereívre. A kései gótika a lóhereívet fokozatosan plasztikusabbá alakítja, s végül létrejön a Anyák, gyermekek menedékháza Az otthon első lakói A családvédő és szociális intézmény feladata, hogy a családjukból menekülésre kényszerült anyák cs gyermekeik részére átmeneti időre oltalmat, biztonságot adjon. Megyénkből is befogadják a rászorulókat. A Magyar Vöröskereszt Országos Vezetősége és Pest- szenterzsébet—Soroksár Önkormányzata támogatásával Anyaoltalmazó Ház kezdte meg működését Budapesten a XX. kerület, Török Flóris utca 228. szám alatt. hármas halom. Jóval később ezt hegyekként értelmezik: a Tátra, a Mátra és a Fátra a három hegy. Bár a kettős kereszt tövéhez már II. András idejében illesztettek egy nyílt leveles koronát, de ennek használata még a középkor vége felé sem állandósul. A pajzs fölött a korona a XIV. század végén jelenik meg, ekkor még nyílt változatban. Később (Mátyás uralkodása alatt) zárttá válik, de egészen a múlt századig nem élethű az ábrázolása. A címerek, pecsétek készítői a koronát a valóságban csak koronázáskor láthatták. A király felszentelése csak a szent koronával történhetett, illetve csak ezzel volt érvényes. Innen származik a nagyfokú tisztelete. A korona mindig felette állt az uralkodónak, s így az ország az államiság jelképévé vált. A történelem folyamán a címer családi-hatalmi jelvényből nemzeti jelképpé emelkedett. Ennek megbecsülése legalább olyan mértékben feladatunk és kötelességünk, mint tették azt elődeink több száz éven keresztül. Nádai László Írországi aranyláz Aranyláz ütött ki az Írország nyugati partjainál fekvő egyik szigeten, Achillen azóta, hogy egy helyi folyó kilépett medréből, majd a visszavonuló víz állítólag aranyrögöket hagyott maga után. A szigetre érkező aranymosók egyszerű serpenyőkkel felszerelkezve próbálnak aranyat találni. A helyi lakosok szerint azonban igen titokzatosak: nem árulják el, milyen zsákmányra számítanak, csak egyre nagyobb számban lepik el a szigetet. Jansovszky Katalin—Tomsics Emőke A tegnap világa, magyarországi városok a századfordulón című képeskönyvének fotóanyagából rendeztek kiállítást a Lcgújabbkori Történeti Múzeumban Az Erzsébet-híd 191-0 körül (Klösz György felvételei) A szegedi Tisza-part és közművelődési palota 1900 körül le/tffercsepp Hallgató-, néző-, olvasónapló Ha jól értem, lám, érvényben maradt a törvény : Az igazságot leszavazhatja, elhallgattathatja, bebörtönözheti. de nem foszthatja meg hatalmától sem önkény, sem forradalom, sem ellenforradalom. Sem demokrácia. □ De gustibus non est dis- putandum — lehet, hogy a a latinoknak volt csakugyan igazuk? Meg-megújuló heves viták dúlnak az ízlésről, s elég sokan mindennél inkább aszerint minősítik embertársaikat, milyen az ízlésük; aszerint osztogatják rokonszenvüket, ellenszenvüket. ki milyen zenét szeret, milyen képet akaszt a falra, milyen divatosan öltözködik, ki a kedvenc írója, költője, színészé, áll-e kerti törpe a háza előtt. Nem indokolatlan megkülönböztetések ezek. de, ahogy én látom, a legfontosabb emberi rhinöc''"--’’‘<d semennyiben sem érintik. A munka, a jellem, a szaktudás, az emberi tartás, a családbeli, a munkabei vi viszony, a szociális minőségű emberi kapcsolatok dolgában az ízlés, úgy tetszik, nem meghatározó tényező. Még azt sem tételezhetném fel jó lelkiismerettel, hogy eme kétségkívül fontos emberi értékek más arányban oszlanak meg a magukat modern ízlésűnek vallók és a konzervatív ízlésűnek minősülők közt. Lehet, hogy az öreg Tolsztojnak van azért valami kis igaza? Hogy mérlegre kell tenni az esztétikán túli minőséget is? Hogy hatását tekintve rangos művészet, is lehet kártékony. silánv művészet is lehet jótékony hatású? Következésképpen: nem alkalmas rendező elv a társadalomban a pőre esztétika ? n Amennyivel több vagy többet mondó a jelző a kelleténél, jelentésértéke any- nyival kevesebb. □ Olvasom, hogy egy feldühödött amerikai férj kettéfűrészelte a családi házat válópere után. Legnagyobb gondja az volt, hogy lángvágó híján a fürdőkádat nem tudta két darabra elvágni. Lehet, hogy magyar származású volt ez az amerikai féri? Lehet, hogy olvasta valamikor Móricz Zsig- mondtól A birkaitató válót? □ Elég erősek vagyunk elviselni mások baját? (Rochefoucauld) De van egyáltalán olyan „mások baja”, melyben nincs jelen — esélyként sincs jelen — a magúnké? Szóvá teszik: tudományos kutatásunk eltávoló- dott a gyakorlattól: sok a papírosmunka, címért, fokozatért, minősítésért. Joggal teszik szóvá, de gondoljuk azért meg: a távolságot kutatás és gyakorlat közt fordítva is jogos lemérni: a gyakorlattól a kutatásig. Hátha a gyakorlat távolodott el a kutatástól? Nem ám csak a természettudományok, a műszaki tudományok territóriumán. Hátha közgazdászok, szociológusok. pedagógusok, írók. művészek, publicisták, történészek, jogászok, filozófusok — uram bocsá’ politikusok! — életrevaló „találmányait” olykor éppen a gyakorlat nem veszi be, az „innovációs rendszer” hibás mechanizmusa? Pedig hát ezekben a szektorokban is születhetnek — bizonyára születnek is — á társadalmi fejlődés szempontjából igen fontos és szükséges „találmányok”, „újítások”, sőt: felfedezések. / / íV (Fekete Gyula)
