Pest Megyei Hírlap, 1992. december (36. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-31 / 307. szám
14 PEST MEGYEI HÍRLAP 1992. DECEM3ER 31., CSÜTÖRTÖK Japán gyorsl if trekord Hétszázötven méter/per- ces teljesítménnyel a világ leggyorsabb utasszállító liftjét fejlesztette ki a japán Mitsubishi vállalat. A liftet a tervek szerint egy 296 méter magas, hetven- emeletes jokohamai felhőkarcolóba szerelik majd be, amelyet a cég ingatlanforgalmazási leányvállalata jelenleg épít. A liftek a cég szerint kényelmesek és biztonságosak, maximálisan kompute- rizáltak, a 69 emeletnyi utat pedig negyven másodperc alatt teszik majd meg ElTreláthatólag jövő júliusban kezdik meg tényleges működésüket: ekkorra fejezik be a torony építését is. Mellesleg az eddigi rekordot is a Mitsubishi tartotta azokkal az utasliftekkel, amelyeket a tokiói Napfény 60 elnevezésű toronyházba szereltek be: ezek 600 méter/perces sebességre képesek. Bélyeg nyolcvanháromezer dollárért A napokban egy brüsz- szeli árverésen 2.7 millió belga frankért (83 000 dollárért) kelt el egy 1920-ban nyomott 65 centimcs-os bélyeg, amelyből már csak tizennégy darab van forgalomban. A ritka bélyegnek, amely Termonde városházát ábrázolja. az az érdekessége, hogy tévedésből fejjel lefelé, tehát fordítva nyomták rá az ábrát. A belga posta 1920 augusztusában adott megrendelést a sorozat legyártására a hollandiai Enschede nyomdájának, mert a belgiumi Malines nyomdája elpusztult az első világháború alatt. A holland nyomdász még a gép beindítása előtt rájött a tévedésre — arra, hogy a városháza megfordítva került a bélyegre —. s ezért csak egy ívet nyomtatott ki, s a huszonöt bélyeg 65 centimes- os címlettel került postai forgalomba. „Hétre ma várom a Nemzetinél, olt, ahol a hatos megáll” — ki ne emlékezne erre a dallamra? Sajnos mindez a múlté, hiszen lebontották a Blaha Lujza téri Nemzeti Színházat, s a képen látható hatos villamos is múzeumba került. Hetvenéves a BESZKART, a sokat szidott, ám nélkülözhetetlen mai BKV jogelődje. Alsó képünkön a felújított budavári sikló látható. így kapcsolódik múlt és jövő, hiszen eleink is sokat utaztak, csak valamivel lassabb tempóban, mint mi, mai, rohanó fővárosiak Életterüktől megfosztva Kihalnak a bennszülöttek? Az elkövetkező száz évben felére csökken a ma még világszerte létező mintegy hatezer bennszülött nép száma — kultúrájával együtt eltűnik földünkről. Erre a megállapításra jutott Washingtonban nyilvánosságra hozott tanulmányában a „Worldwatch” Intézet, arra alapozva következtetését, hogy a nyugati mintájú civilizáció a maya gazdaságával és technikájával elűzi a bennszülötteket hagyományos élettereikből. A magánkezelésben lévő intézet figyelmeztet: e népek eltűnésével egyidejűleg eltűnik a nyelvük, és feledésbe mennek a természetről, valamint a növények felhasználásáról birtokolt, gyakran egyedülálló ismereteik. Velük együtt tűnik majd el a földről nagyszámú állat és növény is. A tanulmány szerzője. Thein Durning bízik abban, hogy a bennszülöttek harcot kezdenek jogaik és életterük védelmében, biztató jelét látja annak, hogy a negatív fejlemény még megállítható. Napjainkban — az azonosítástól függően — 200— 600 millió ember számítható a bennszülöttek közé. Kétszáz esztendővel ezelőtt a föld lakosságának még több mint a felét a bennszülöttek tették ki. Napjainkra viszont életterük az akkorinak 12-19 százalékára zsugorodott. Egyedül Brazíliában nyolcvanhét nép pusztult ki ennek az évszázadnak az első felében. A bennszülöttek — mint a tanulmány példaként felhozza — babonás tisztelettel óvják a természeti környezetet. A brazíliai Rio Negro mentén élő tukano törzsbeliek törvényei például tiltják a halfogást a folyó bizonyos szakaszain, mert azt tartják, hogy az ott kifogott halak mindegyikéért cserébe a szellemek egy tukano gyermeket fognak megölni. így azután nem fenyeget a halállomány kipusztulásának veszélye. Hiányoznak az igazi nagy telek Hiányoznak már az igazi telek. Azokra a telekre gondolok, amikor bánatot felejteni elcsángál- tunk a Nagyhagymás közel égig érő magasságába, hogy testünkkel utat vágjunk a másfél méteres hórengetegben. Bizony, azok voltak csak a szép idők. Aki pedig kételkedik szavahihetőségemben, annak azt tanácsolom, menjen el Balánbányára, fogadja meg idős Császár Zoltán fogatost, készítsen két liter köményespálinkát, tegyen meleg téglát lábaihoz, és a két deressel vitesse ki magát az égig érő boldogságba. Mondom, nagyon hiányzanak már az igazi telek. Olyan sután mozgok ebben a nagy zúzmarát világban. Az volt az igazi öröm, amikor végre bejutottunk a kis házikóba, meggyújtottuk a tüzet, és amíg melegedett a szoba, addig lapátoltuk a havat, megmártóztunk a végtelen fehérségben, tisztára mostuk bűneinket, hangosan szidtuk a Nagy Géniuszt, mert rajtunk kívül csak a medvék és a vaddisznók hallhatták meg átkainkat. Amikor már jó meleg lett a szobában, addigra megérkeztek a gyerekek is. Idős Császár Zoltán irányította a két mokány lovat, a szán után csak úgy porzott a gyönyörűséges hó, a kislányok pedig rövidesen eltűntek a maguk ásta hóalagútban. Alig lehetett bezárni őket a házba. Aztán parancsolni kezdtek az asszonyok: vágjál fát, hová tetted a kolbászt, hozd már be a töltött káposztát, ne igyál annyit, dobd ki a kutyát, hozzál vizet! Mi férfiak somolyogtunk, és áldottuk eszünket, hogy időben eldugtunk egy liter pálinkát a lépcső alá. A dolog akkor kezdett gyanússá válni, amikor hárman is ugrottunk fát behozni, nem úgy mint közönséges napokon, amikor nagyon utáltuk a favágást és a -behordást. Szóval, emberek, hiányzanak az igazi nagy telek. Már-már elfelejtettem a befagyott patakokat, a farkasok kórusát, és a székely harisnyás Császár Zoltán fogatost, pedig ők is hozzátartoztak a hajdani nagy szilveszteri mulatságokhoz, és nélkülük jöhet már egy egész hónapig tartó havazás, nekem akkor is hiányozni fognak az igazi nagy telek. Ültünk a fehér abrosszal leterített asztal mellett, megköszöntük Istennek, hogy még élhettünk egy esztendőt a zűrzavarban, latolgattuk az új esztendő esélyeit, és amikor felhangzott a Himnusz a Kossuth adó hullámhosszán, akkor álltunk csendben, csak nyeltük könnyeinket és boldogok voltunk. Szóval, jóemberek, azok voltak az igazi telek. Papp János ÁRT A SOK MOSAKODÁS A P®Mi FIAT 60 éve k Cinquecento sikere Hatvan évvel ezelőtt, 1932 őszén hagyta el a varsói állami mechanikai üzem kapuját az első hazai gyártású FIAT 500-as személygépkocsi. Az együttműködés kezdetei még messzebbre nyúlnak — 1920-ban a FIAT és a Meyer vállalat közös vállalkozást hozott létre Polski FIAT névvel, s meg is kezdték egy gyár építését, de a nagy gazdasági világválság keresztülhúzta számításaikat. Üjabb szerződéskötésre a FIAT-tal 1931-ben került sor, s rá egy évre az első hazai építésű autók már a lengyel piacra kerültek. A II. világháború előtt a Lengyelországban futó személyautók fele, s a teherautók közel háromnegyede volt FIAT-gyártmány. A háború után a FIAT a hatvanas években jelent meg ismét Lengyelországban, amikor a varsói FSO az orosz Pobedát „továbbéltető” Warszawa gyártásáról átállt olasz licence alapján a FIAT 125-ös típus gyártására. Ehhez csatlakozott a Tychyben levő FSM, amely a hetvenes évek elején indította el a kis 126-os FIAT-ok még most is folyó gyártását. A rendszerváltás után a FIAT a varsói gyárért folyó versenyt elvesztette, az FSO nem Tipókat, hanem Opel Astrákat fog előállítani. Az FSM esetében azonban sikerrel járt az olasz óriás. A hírek szerint 180 millió dollárért megkapja az üzem részvényeinek 90 százalékát, s a jövőben további 830 millió dollárt fog beruházni a vállalatba. E terv megvalósítása esetén ez lesz a térségben eszközölt együk, ha nem a legnagyobb nyugati beruházás. A gyár jövőjét megkérdőjelező kéthónapos — a háború utáni Lengyel- ország történetében leghosszabb — sztrájk szerencsésen véget ért, s a Cinquecento, a FIAT új városi szuperminije a hírek szerint nagy keresletnek örvend Nyugat-Európában. A bőr a lélek tokra Az emberi bőr két négyzetméteres felületével a legnagyobb kiterjedésű „szervünk”, amely körülbelül egy milliméter vastag. Ezt egy leheletvékony vízből és zsiradékból álló filmréteg fedi, az úgynevezett savanyú védőréteg. Ez a réteg megakadályozza a baktériumok, vírusok, gombák, bejutását a bőrbe. Izzadás- és faggyúmirigyek milLiói gondoskodnak arról, hogy ez a védőréteg szilárd maradjon. Napjainkban a bőr védekezőképessége igen nagy próbának van kitéve. Környezeti mérgek, kémiai szerek hatása mind-mind erősen igénybe veszi a bőrt. A túlzott higiénia is a védekezőképesség gyengüléséhez j vezethet. A túl lúgos szappan, nagyon gyakori mos- I dás, sprayk és dezodorok szétroncsolhatják a savanyú védőréteget. Ezáltal a fagy- gyúmirigyek túlzott működésbe kezdenek, és eltömik a pórusokat, mittesszerek. pattanások jelennek meg a bőrön. És ha a bőr megsérült. akkor a baktériumok, gombák, vírusok szabadon bejutnak a szervezetbe. Néhány jó tanács, hogyan védjük bőrünket: 9 Semleges hatású szappant használjunk, mely nem támadja meg a savanyú védőréteget. # Száraz bőrűek ne használjanak túl erős mosdószereket, hanem olyat, mely a bőr zsírosodását elősegíti. ® A bőrnek levegőre van szüksége. Ügyeljünk tehát arra, hogy ruházatunk szel- lős legyen és ne, vagy csak kevés szintetikus anyagot tartalmazzon. ® Fontos az elegendő alvás, a friss levegőn való rendszeres mozgás. @ Sportoljunk rendszeresen és naponta egyszer izzadjunk ki sportolás közben. Az aktív mozgás javítja vér oxigénnel való ellátását, és ez jó hatással van a bőrre is. 9 Kiegyensúlyozottan étkezzünk, vegyünk magunkhoz sok vitamint, megfelelő mennyiségű ásványi anyagot és nyomelemet tartalmazzon az étrendünk, ebből a bőr is profitál. 9 A bőr a lélek tükre. A stressz, a napi gondok, izgalmak meglátszanak a bőrön. Igyekezzünk nyugodt, kiegyensúlyozott életet élni, ez erősíti az ellenállóképességünket, és ezáltal problé- miáinkon jobban úrrá leszünk. És nem utolsó sorban ezáltal a bőrünk is szebb lesz.
