Pest Megyei Hírlap, 1992. december (36. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-03 / 285. szám
IV. PEST MEGYEI HÍRLAP PÁLYAVÁLASZTÓ 1992. DECEMBER CSÜTÖRTÖK I Idegennyelv-oktatás, informatika, vi deöképzés Katolikus tanítóképző Zsámhékon A Zsámbéki Tanítóképző Főiskolát 1993. szeptember elsejétől várhatóan ismét a katolikus egyház működteti a korábbi fenntartóval, a Művelődési és Közoktatási Minisztériummal együttműködve. Az értékes oktató-nevelő hagyományokkal és nívós tanári gárdával rendelkező, jól felszerelt intézmény munkáját idén megválasztott vezetője a hagyományokra építve kívánja továbbfejleszteni. A katolikus szellemiség ezt a törekvését segíti. Az egyházi fennhatóság következtében tanrendjük jellegzetesen egyházi tantárgyakkal bővül. Becse Lóránt főigazgatóval az óvodapedagógus és tanítóképző főiskola ♦ adottságairól, a tervekről és az 1993-as felvételi rendről beszélgettünk. A főigazgató úr többször hangsúlyozta: a jövőről mindaddig csak feltételes módban tud nyilatkozni, ameddig a Keresztes Nővérek által 1905-ben alapított, és 1948-ban államosított tanítóképző ingó és ingatlan vagyonát nem sikerül jogilag teljesen rendezett formában az egyháznak visszaadni. Az 1993. július 1-jei határidőre való átadáson az egyház, a minisztérium és a főiskola szakemberei megfeszített munkával dolgoznak. Oktató-nevelő hagyományok A főiskolán most 3 éves tanító- és óvodapedagógusi képzés, valamint négyéves idegennyelv-tanítói képzés folyik. Az angol és német oktatást anyanyelvi lektorok is segítik. Mint Becze Lóránt elmondta, német szakos hallgatóik részképzését a svájci székhelyű Keresztes Nővérek Főiskoláján kívánják majd megoldani. A tanítóképző oktatás- technikai csoportjának számítógépes és informatikai képzése magas színvonalú. Színes SVHS-rendszerű vi- deoberendezéseik birtokában televíziós anyagokat tudnak készíteni. Idén alapított drámapedagógiai tanszéküket pályázatok útján most töltik fel szakemberekkel. Sportoktatásukat saját uszoda is szolgálja. Éppígy értékes hagyományaik közé tartozik a honismereti oktatás, amelyhez kapcsolódva évek óta rendeznek nyári táborokat főiskolások, egyetemisták, valamint gyakorló tanítók számára. A pályára való felkészítésük nagyon gyakorlatias: hallgatóik első évtől kezdve hospitálnak gyakorlóóvodájukban és -iskolájukban, sőt Idén a Virányost úti általános iskolában dolgozva bővíthetik tapasztalataikat. Egyéves,, intenzív családgondozási és egészségnevelési posztgraduális tanfolyamaikon a gyakorló tanárok továbbképzéséről gondoskodnak. Helytállásra nevelt gyerekek f£ ön hosszú ideig az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem, majd az elmúlt három évben a pozsonyi egyetem magyar tanszékén tanított nyelvészetet — és az utóbbin újságírást is — magyar anyanyelvű hallgatóknak. Milyen elképzelésekkel vállalkozott a tanítóképző vezetésére? — Magyarország átalakításához új szellemiségű állampolgárokra van szükségünk. Ehhez a kezdetektől — 4-6, illetve 6-12 éves korig — korszerű, a jövőbe tekintő képzésben kell részesítenünk őket. fg Milyen tervei vannak céljai megvalósítására? — A főiskola munkatársainak — és természetesen hallgatóinak — valamint külső szakembereknek a bevonásával fel kell tárni, hogy a jövőben milyen tudásra lesz szüksége a mostani gyerekeknek. Fel kell tárni, mit kell tudni tanítóiknak, hogy az életre készítsék fel őket. és persze azt is, hogy ránk. főiskolai tanárokra milyen feladat hárul az óvodapedagógus- és tanárképzésben. A közösség irányítói — Magam három alapvető készség kialakítását tartom elengedhetetlenül szükségesnek még gyermekkorban. hiszen ezeket a felnőtteknek már nem lehet megtanítani: a kudarctűrő képességet, melynek hiánya sok pályát derékba tör; egy olyan képességet, hogy ne lehessen „átverni’’ őket, s ehhez elsősorban gondolkodni kell megtanítani; és a jó fellépést, mely sokszor többet ér a valóságos tudásnál. Szeretném, ha drámapedagógiai tanszékünk ez utóbbi képesség megtanítására készítené fel hallgatóinkat. IS Milyen feladatok ellátására kívánják felkészíteni a jövő tanítóit? — Egyfajta helyi kulturális irányító szerepre, amelynek nagy hagyományai vannak hazánkban. A Jövő feladatainak ismeretében minden téren korszerű információkkal kell ellátni, ugyanakkor a közösség szolgálatára kell nevelni a hallgatóinkat. Irányító szerepüket részben közvetlenül, részben tanítványaikon keresztül tölthetik be. Hiszen a mindenre nyitott szemű, fogékony gyerekek tudásukkal és viselkedésükkel képesek a felnőttek alakítására is. — Terveim szerint a tanítóképző egy szakembere lenne felelős azért, hogy olyan vendég előadókat hívjon meg az iskolába, akik a különböző szakterületek legkorszerűbb információival ismertetik meg hallgatóinkat. Ugyanakkor lényegesnek tartom, hogy minden tanítványunknak legyen egy szakja, amiben kiemelkedő tudást és ’-jártasságot szerez. A nyelvi tanszékek mintájára speciális tárgyak — mint például a drámapedagógia, honismeret, családgondozás — oktatóiból is tanszékeket szeretnék szervezni. Valamennyi hallgatónk képzési idejét négy évre emelnénk fel, melynek során választott szakukat magasabb óraszámban tanulhatnák. Terveim között szerepei egy médiatanszék alakítása is. Nem újságíró- vagy szerkesztőképzéssel foglalkozna. hanem a televíziós adások helyes „olvastatására” képezné ki a leendő tanítókat, hogy diákjaik a programokból minél több hasznos információt szerezhessenek. Hívő szakembereket képzőnk ■ Az egyházi irányítás mennyiben változtatja meg oktató-nevelő munkájukat? — Az egyházmegye vezetője, Takács Nándor OCD megyéspüspök úr színvonalas oktató-nevelő munkát, elsősorban a hivatásnak elkötelezett, jól felkészült szakemberek képzését várja el tőlünk. S azt, hogy munkatársaink legalábbis ne legyenek vallásellenesek. Oktatóink közül senkit nem küldünk el. Hallgatóink pedig szabadon dönthetnek, hogy részt kí- vánnak-e venni vallási oktatásban és felvesznek-e kifejezetten egyházi tantárgyakat. — Néhány szakunk val- láscentrikusabb lesz, például nagyobb arányban tanítunk vallásos szépirodalmat. Ugyanakkor egyházzene, illetve hitoktató szakot indítunk be, amelyeket á katolikus egyház szervez és működtet. Ügy érzem, ezzel bővítjük hallgatóink elhelyezkedési és növeljük kereseti lehetőségeit. Sok településen ma nincs pap és plébános. A papszenteléshez nem kötött feladatok — keresztelés, prédikációk tartása, temetés, hitoktatás, kántorkodás, egyházi vagy világi kórusok szervezése — ellátására képes tanítók könnyebben elhelyezkednek és e munkák végzésével többletkeresethez juthatnak. ü Kiknek a jelentkezését várják tanítóképzőjükbe és milyen felvételi körülményeknek kell eleget tenniük? — Ha egyházi tanítóképző leszünk, elsősorban katolikus fiatalok jelentkezését várjuk, de főiskolánk nyitva áll a más vallásnak és mindazok előtt, akik a keresztény alapelveket elfogadják. — A felvételizőknek a tavasz folyamán alkalmassági vizsgát kell tenniük ének-zenéből, beszédkészségből, vizuális és manuális készségből, helyesírásból, testi és mozgáskészségből, valamint általános műveltségből. Akik ezek bármelyikéből nulla pontot szereznek, a főiskolára nem vehetők fel. Idegennyelvoktató-, tanítói szakra jelentkezőknek az alkalmassági vizsgán kívül a választott nyelvből különvizsgát is kell tenniük, kivéve, ha legalább középfokú C fokozatií állami nyelvvizsgával rendelkeznek. D. Veszelszky Sára Ezekben a hetekben a pályaválasztás tartja lázban — minden izgalmával, kétségével, gondjával — a diáksereg- letct, a szülőket és persze a pedagógusokat. Ennek kapcsán beszélgettünk két-két ceglédi általános és középiskolai tanulóval. Szavaikból kiderül: érzik, hogy mekkora a tét, azonkívül képesek önállóan dönteni saját sorsukról, és egy kicsit aggódnak is. Monori Agnes (nyolcadikos, Táncsics-iskola): — Gimnáziumba szeretnék jelentkezni, a nővérem is oda jár. Az osztálytársaim közül sokan szintén a város legrégebbi középiskolájában kívánják folytatni tanulmányaikat. Mindenki érzi azt, hogy csak akkor lehet esélyünk, ha jó a bizonyítvány. Ezért aztán hajtunk. Tulajdonképpen konkrétan még fogalmam sincs, hogy mi legyek. Talán óvónő vagy tanítónő. A szüleim nem szóltak bele, hogy mit választok. Rám bízták a döntést. Az elég gyakran eszembe jut: Úristen, mi lesz, ha nem vesznek fel? Emiatt egy kicsit ideges vagyok — az osztálytársaim is. Valamennyiünkben van némi félelem, főleg a gyengébb képességűekben. A továbbtanulásról nem igazán kaptunk információt. Egyszer az egyik osztályfőnöki órán a tanár néni behozott egy könyvet. Akit érdekelt, elkérhette. A tanárokkal nem sokat beszélgettünk arról, hogy milyen iskolákba jelentkezhetünk,. mi vár ránk. Előfordult, hogy némelyik osztálytársunktól értesültünk egy-egy más városban levő iskoláról. Kecskés Éva (nyolcadikos, református iskola): — Az elmúlt években részt vettem néhány országos matematikai és idegen nyelvi versenyen. Kaptam egy-két hasznos tanácsot, amelyek alapján kialakult az elképzelésem. A szüleim mindig azt mondták, én válasszam ki azt. amihez vonzódom. Ám attól kezdve, hogy határoztam, végig kell csinálni. Szinte nem telik el úgy egyetlen nap. hogy ne beszélnénk a tanulásról. Azt már érzem, hogy ez a döntés valószínűleg egy életre szól. Egyébként, az osztályfőnök gyakran érdeklődik afelől, hogy ki hová szeretne menni. Az iskola elég jól felkészített bennünket, hogy milyen lehetőségek kínálkoznak. Az az. igazság, hogy eddig az osztálytársak többsége könnyen vette a pálya- választást. Ahogy múlik az idő. mindinkább rádöbbenek, nem lehet iezserkedni. Végül is azt még nem tudom. hogy a közgazdasági vagy kereskedelmi szakközépiskolába adom be a jelentkezésemet. Nagygyör Árpádtól, a Táncsics-iskola igazgatója-, lói megtudtuk, igen komoly Ceglédi diáktöprengések Úristen, mi lesz, ha nem sikerül...? gond az. hogy akit az elsőként megjelölt középfokú oktatási intézménybe nem vesznek fel, az. bizony hátrányos helyzetbe kerülhet. Ugyanis ez idő alatt a másodikként jelzett középiskolában jóformán nem marad férőhely. Ezért fontos az, hogy a szülők előbb inkább érdeklődjenek, van-e reális esély az elképzelt intézményben. Csiszár Szilvia (negyedéves. közgazdasági szakközépiskola) : — Nagyon nehezen tudtam dönteni, merre tovább ... Annál is inkább, mert a közgáz sajátos szak- képzettséget ad. Először a pénzügyi főiskolára gondoltam. Közben egy-két vélemény alapján változott az elképzelésem. Olyan iskolába próbálok jelentkezni, ahol a testnevelés és a matematika a meghatározó szak. Általános iskolai tanári diplomát szeretnék szerezni. S ha ez sikerülne, akkor kísérelném meg a gyógypedagógiát. „ Természetesen felkészültem arra, hogy érettségi után nem sikerül a felvételim. Akkor ■gém esek kétségbe. Egy esztendőre kimennék Franciaországba babysit térnék, legalább gyakorolhatnám a nyelvet, amit négy éve tanulok. Később újra jelentkeznék a főiskolára. Sőt lenne még egy átmeneti megoldás, éspedig itt, a szakközépiskolában elvégezhetném az ötödévet. Mindenesetre én úgy látom, hogy mi előnyösebb helyzetben vagyunk a gimnazistákhoz és a szakmunkás- képzősökhöz képest. Vidovcn Árpád (negyedéves. Kossuth Gimnázium): T- Most már minden letisztult bennem. Ügy döntöttem — bizonyos külső hatások is befolyásoltak —, hogy Szegedre jelentkezem a jogi karra. Nyolcadikos koromban még arról ábrándoztam, hogy állatorvos teszek. A rendszerváltozás évében — 1989-ben — lettem a gimnázium tanulója. Az idő tájt a városban is megpezsdült a politikai élet. Jómagam kezdettől érdeklődöm iránta. Később is szeretnék foglalkozni politikával. Végül is igen erőteljesen hatott rám az, hogy a parlamenti képviselők — akiket szinte egy ország ismer — között sok jogász van. Ez inspirált engem az elhatározásomban. S nem utolsósorban az, hogy az új törvények alkalmazása miatt — egyebek mellett a kárpótlásra gondolok — alighanem nagy szükség lesz jogászokra. Tehát anyagilag sem egy hátrányos pálya. Ha elsőre nem jön ösz- sze, jövőre ismát megpróbálom. Kétségtelen, hogy az én korosztályomnak a legnehezebb. mert tetőzik a demográfiai hullám. Most, amikor egyre több a munkanélküli. a gimnáziumi érettségivel vajmi kevés az esély, hogv a magunkfajta elhelyezkedjen. Nem maradna más. csak a segély. Ez pedig nem lehet senkinek életcél. Hát ez az, amiről szívesen lemondok. Szüleim támogatják az elképzelésem. Én is igyekszem mindent megtenni azért, hogy megvalósuljon. Tizennyolc évesen már igenis érezni kell, mekkora a tét... A Pest Megyei Munka- közvetítő Iroda ceglédi ki- rendeltségén a nyolc osztályt végzetteknek nem tudnak állást kínálni. Mintegy négyszáz érettségizett pályakezdőt tartanak számon, akiknek segélyt fizetnek. Valójában őket sem tudják elhelyezkedéssel kecsegtetni. Némi megnyugvást talán az hozhat, hogy a Bem Ipari Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola, valamint a TIT által szervezett átképző tanfolyamokon kívül hamarosan a Kossuth Művelődési Központ is részt vesz e gondok megoldásában. Azoknak a nyolcadikosoknak, akik semmilyen iskolában nem , tanulnak tovább, mezőgazdasági népfőiskolát szerveznek. A közelmúltban érettségizett — még állástalan, tovább nem tanuló— fiatalok képzésére is gondolnak. Egyebek mellett középfokú áruforgalmi, nemzetközi szállítmányozási, vámügyi, illetve kereskedelmi menedzser, vám- ügyintéző és títkármene- dzser-képző szaktanfolyamot indítanak majd. F. F.
