Pest Megyei Hírlap, 1992. december (36. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-31 / 307. szám
9 1 PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1992. DECEMBER 31., CSÜTÖRTÖK 3 _________________________________________________ 1 t ----------------------------------TÜNTETÉS A PIACON Piac a tüntetésen A demokrácia á törvény tiszteletben tartását, s ugyanakkor a lehető legnagyobb mértékű kihasználását is jelenti — fejtegette tegnap Zacsek Gyula országgyűlési képviselő, a Piacfejlesztési Alapítvány vezetője azon a sajtótájékoztatón, amelyet azért hívott össze, hogy ismertesse az újságírókkal a kispesti MDF-piaccal kapcsolatos új fejleményeket. Hogy miért is hozta szóba e nagyon is gyakorlatias, a mindennapokat érintő témájú tájékoztatón — vagyis, hogy vásárolhat-e ezen túl is minden héten 20-30 ezer embernek olcsóbban a piacon vagy sem —, a demokráciáról szóló elvi állásfoglalást? Nagyon egyszerű az oka: Lévay Levente, a XIX. kerület polgármestere november közepén levélben értesítette Zacsek Gyulát arról, hogy a forgalmi rend megváltozása miatt nem engedélyezi tovább a Határ úti autóparkolóban az MDF-piac működését. A képviselő kétségbe vonja a polgármester intézkedésének jogosságát és célszerűségét, hiszen az egyszemé- lyű döntés volt, s nem képviselő-testületi, a piac pedig a vásárlók megelégedésére működik. Ezért él állampolgári jogával. Vagyis: az 1989. évi III. törvény rendelkezései szerint bejelentette a budapesti rendőrfőkapitánynak, Bodrácska János vezérezredesnek, hogy január 2-ra, szombatra és az ezt követő minden szombatra békés összejövetelt és tüntetést szervez a parkolóba. A demonstráció reggel 4 órától délután 2-ig tart. Célja: a termelőik, árusok áruikat az MDF-piacon a három és fél éve megszokott módon értékesíthessék, a vásárlók pedig az MDF- piacon három és fél éve megszokott módon megvásárolhassák. A rendezvény napirendje: 1. : A termelők tüntetőleg megérkeznek, 2. : a termékeket tüntetőleg felkínálják a vásárlóknak, 3. : a vásárlók tüntetőleg folyamatosan megérkeznek, 4. : a vásárlások tüntetőleg folyamatosan lebonyolódnak, 5. : a termelők összecsomagolnak, és a vásárlókkal együtt a helyszínről eltávoznak. Az összejövetelen és tüntetésen a 10 órányi időtartam alatt folyamatosan — mint azt három és fél éves tapasztalat sejteti — 20-30 ezer ember várható. A tüntetés bejlentését a rendőrség — a törvénynek megfelelően — elfogadta. Aki tehát egyetért azzal, hogy a más piacoknál olcsóbban juthasson élelmiszerhez, mosószerhez és egyéb piaci áruhoz, az tüntetőleg bevásárolhat szombat reggel vagy délelőtt a Határ úti autóparkolóban. Akár minden szombaton. Persze, csak ha egyetért a tüntetés céljával. Hardi Péter Csökken, de marad a kötelező jegybanki tartalék Január elsejétől csökken a bankok által a jegybanknál kötelezően elhelyezett tartalék rátája. Az eddigi 16 százalék helyett forrásaiknak csak 14 százalékát kell a jegybanknál elhelyezniük a pénzintézeteknek — tudatta tegnap Tarafás Imre, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Ugyanakkor kisebb lesz a tartalék után fizetett kamat is: 3 százalékról 2 százalékra csökken. Az európai színvonalhoz képest a 14 százalékos arány még mindig magas: Nyu- gat-Európában a kötelező jegybanki tartalék szintje öt százalék körül mozog. Az MNB-nél remélik, hogy távlatilag tovább tudják majd csökkenteni a jövő év elejétől életbe lépő hányadot, de hogy erre mikor kerül sor. azt egyelőre még nem lehet megjósolni — mondta az alelnök. Ülésezett a parlament Megszületett a szociális törvény (Folytatás az 1. oldalról.) tében bekövetkező változásokat követni képes, új ellátórendszer létrejöttét. A megnövekedett feladatokhoz az elfogadott költségvetési törvényben 73 százalékos forrásnövekedés biztosítja a szükséges fedezetet. Ez az 1992. évi 16 milliárd forinttal szemben csaknem 28 milliárd forintot jelent — emelte ki a miniszter a vita összefoglalásakor. A továbbra is fennmaradó, mintegy 40-féle szociális ellátás mellett, szociális rendszerünkben új támogatási formák jelennek meg. Nóvum, hogy o törvény gyermeknevelési támogatásra jogosítja azokat a családokat, amelyek 3 vagy ennél több gyermeket nevelnek, amennyiben a legkisebb gyermek elmúl* 3 éves, de még nem töltötte be 8. életévét, s az édesanya a gyermek otthoni nevelését választja főhivatásúi. Ez az idő nyugdíjra jogosít. A támogatás összege azonos a mindenkori nyugdíj legalacsonyabb összegével. ÚTALAP ÉS ÁREMELKEDÉS A települési önkormányzat szociális rászorultság esetén — a szociális alapellátás keretében — a jogosult számára munkanélküliek jövedelempótló támogatását, lakásfenntartási támogatást, ápolási díjat, átmeneti segélyt állapít meg a törvényben, valamint az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint. Lakhatási támogatásra jogosultak például azok a családok, akiknek a lakhatásra fordított kiadása eléri, illetve meghaladja a háztartás jövedelmének 35 százalékát, és az egy főre jutó havi jövedelmük nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb ösz- szegének kétszeresét. A jogosultság konkrét feltételeit a helyi lakásviszonyok és -költségek ismeretében az önkormányzatok dolgozzák ki. Az Országgyűlés módosította az útalapról szóló törvényt. Az útalap jövőre csaknem 24.5 milliárd forinttal gazdálkodhat. Ez a hiteleket is figyelembe véve, több mint 5 milliárd forintos növekedést jelent 1992-höz képest. Az útalap bevételnövekményének túlnyomó többsége a gépjárművek adóztatásából származik; emellett fontos forrás az üzemanyagok árába beépített útalap-hozzájárulás emelkedése is. A módosított mértékeknek megfelelően az eddigi átlagosan literenként 5,15 forintról a motorbenzin, a gázolaj és az egyes tüzelőolajok értékesítéséhez kapcsolódó útalap-befizetési kötelezettség egységesen literenként 6 forintra emelkedik. Az üzemanyag céljára szolgáló propán-bután gáz után kilogrammonként 8 forintot kell az útalapba fizetni. Az útalap forrásait az állami tulajdonban lévő országos közutak fejlesztésére, fenntartására, üzemeltetésére fordítják. A törvénymódosítás rendelkezik arról is, hogy a fejlesztést szolgáló forrásoknak legalább 5 százalékát kerékpárutak építésének támogatására kell fordítani. Képviselői módosító indítvány nyomán a törvény- módosítás előirányozza azt is, hogy a fejlesztésre szolgáló útalapforrásból" jövőre 200 millió forintot térségeket feltáró, településeket összekötő vagy bekötő kiépítetlen utak létrehozására kell fordítani. JOGSZABÁLY A FÖLDRŐL A T. Ház 165 szavazattal, 3 ellenében, 80 tartózkodás mellett fogadta el — az eredeti előterjesztéshez képest lényegesen módosított — jogszabályt a földrendező és földkiadó bizottságokról. Az előterjesztő Szabó Horn-nyilatkozatok Menni vagy Mint ismeretes, a napokban a Parlament külügyi bizottságának 13 tagja levélben fordult Horn Gyulához, a bizottság elnökéhez, kérve, hogy mondjon le tisztéről. Azóta számos vélemény elhangzott, Gál Zoltán például egy „folyamat részeként” értelmezte. Megkerestük Bratinka József képviselőt, az egyik aláírót, indokolja meg, miért kívánják Horn Gyula lemondását. — Nem akartuk, hogy a Horn Gyulához intézett levelet pártpolitikai szempontokból magyarázzák — kezdte a képviselő —, de sajnos az eddigi kommentárok és vélemények efelé mutatnak. Nem is Horn pártbeli beosztásával van bajunk, ez sem példa nélküli a nagyvilágban. Csupán arról van szó, hogy nyilatkozataival durván megsérti azt a konszenzusos nemzeti külpolitikát, amelyet a külügyi bizottság képvisel. Figyelmeztetésnek szántuk a levelet, hogy ébredjen rá, a pártelnöki és a bizottság elnöki posztja nem fér össze, s megnyilvánulásaiból úgy látjuk, benne is ütközik e két szerep. Nem tudni, pártelnöki vagy bizottsági elnöki minőségében nyilatkozik, de külföldön némileg más a helyzet. Tudják, hogy külügyminiszter volt, érdemeket szerzett a vasfüggöny, így áttételesen a berlini fal lebontásában. Azt már kevesebben tudják, hogy nem a felelős magyar kormány tagja, hanem egy ellenzéki párt elnöke, s a külügyi bizottság vezetője. Ezeket gyakran összetévesztik Nyugaton, ezér károsnak tartjuk, hogy ilyen ismert személyiség éles és valótlan támadásokkal, szélsőséges kijelentésekkel támadja a kormányt. Közeledik a választás, s az eddigi megegyezéses külpolitika épp az ilyen megnyilvánulások miatt veszélybe kerülhet. Ügy vélem, a dolgok túlérettek, ezért szükség van változtatásra — mondta Bratinka József. Sz. A. Az alábbiakban rövid szemelvényeket adunk a közelmúlt Horn-interjúiból, kommentár nélkül. „Magyarországon ma egy jobboldali, konzervatív, új ellenzék került hatalomra, amely a létező szocializmusnak csak a végső szakaszában alakult meg, és túlnyomó többségében egykori földbirtokosok, városi nyárspolgárság és azok utódaiból tevődik össze ... ezek magatartását üres erkölcsi prédikációk és álvallásos rituálé jellemzik, akik a dolgokat ott szeretnék folytatni, ahol 1948- ban, vagy még inkább 1938- ban megszakadtak Der Spiegel „A baloldali diktatúrának Magyarországon semmi esélye sincs, annál inkább a jobboldalinak. A jobboldali veszélyt Magyarországon lebecsülik, márpedig az elmúlt időszakban több ízben bebizonyosodott, hogy az jelen van. A nyugat-európai országokkal ellentétben Magyarországon a szélsőjobb a kormánykörökben keresendő, ami életveszélyes.” APA osztrák hírügynökség A kormányt bírálva kifejtette, hogy nem tagadva annak objektív nehézségeit, rosszul politizál, s a kormánypártok nem használták ki a rendelkezésükre álló lehetőségeket. Trybuna „Aggódnak az emberek, hogy megromlottak a kapcsolatok szomszédainkkal. Nagyon sok hibát vétett az elmúlt hónapokban a magyar külpolitika, egy sor olyan belpolitikai indíttatású jobboldali, keresztény nemzeti szellemű nyilatkozat hangzott el, amely elfogadhatatlan a szomszéd országok számára.” Magyar Hírlap Horn Gyula úgy látja, hogy a szlovákiai nemzeti kisebbségek kulturális, oktatási lehetőségei nem olyan rosszak, mint azt egyesek igyekeznek beállítani. Magyar Távirati Iroda Nem meglepő, hogy a szocialistának nevezett rendszert jobboldali kurzus váltotta fel, a baj az, hogy Magyarországon és szomszédainál a jobboldaliság nem európai jellegű. Reform Lajos (36-ók) vitaösszegző beszédében elmondta: a törvény, amelyre már az első kárpótlási törvény megalkotásakor szükség lett volna, biztosíthatja a földdel kapcsolatos tulajdoni kérdések megnyugtató rendezését, valamint a résza rány- föld tulaj donosok számára is lehetővé teszi a földhöz jutást. A törvény értelmében a helyi önkormányzatoknak kell biztosítaniuk a már meglévő földrendező bizottságok megfelelő átalakítását, a hatályba lépést követő 8 napon belül. A földrendező bizottságok mellett, a jogszabály szerint szövetkezetenként létrejönnek földkiadó bizottságok is, amelyek a részarány-földtulajdonként nyilvántartott termőföldekkel kapcsolatos ügyekben járnak el. Ezen bizottságok a földkiadási kérelmeket. in igényelt föld fekvését figyelembe véve. településenként csoportosítják, és meghatározzák a teljesítési sorrendet is. TERÍTÉKEN A TÉVÉ, RÁDIÓ Az Országgyűlés délután hozzálátott a Rádióról és a Televízióról szóló törvény- javaslat végszavazásához. A sokórás procedúra megkezdése előtt Salamon László, az alkotmányügyi bizottság elnöke ismertette testületének döntését, miszerint a médiatörvény egésze nem tartozik a kétharmados többséget igénylő jogszabályok közé. Azon belül viszont vannak minősített többséggel meghozandó fejezetek, amelyek körét a bizottság meghatározta. A szabaddemokrata Szigethy István azonban, ismertetve az alkotmány- ügyi bizottságban az ellenzékiek által megfogalmazott kisebbségi véleményt, bejelentette: álláspontjuk szerint e törvénynek az alkotmány alapján egészében kétharmadosnak kell lennie. Miután logikailag lehetetlennek tartják a törvény szakaszokra való szétbontását, az ellenzéki pártok csak azokat a pasz- szusokat tekintik elfogadottnak — ide értve a törvény egészét is —, amelyek megkapták a minősített többséget — szögezte le a képviselő. A 699 módosító indítvány feletti szavazás megkezdése előtt Balsai István igazságügy-miniszter válaszolt az általános és a részletes vitában elhangzottakra. A törvény lényegét a miniszter úgy foglalta össze, hogy annak alapján megszűnik a Rádió és a Tele- | vízió monopolhelyzete, s az országos műsorszolgáltatás teljesen új struktúrát ölt. A két egészen új jogállású és a mindenkori kormánytól függetlenül működő országos közszolgálati műsorszolgáltató ugyanakkor továbbra is a hazai rádiózás és televíziózás két alapintézménye marad. A javaslat megnyitja a műsorszolgáltatási piacot a különböző vételkörzetű kereskedelmi rádiók és tévék előtt is. A műsorszolgáltatással ösz- szefüggő hatósági tevékenység ellátására pedig létrehozza a Rádió és Televízió Hivatalt, mint országos hatáskörű államigazgatási szervet. Az egész törvény kétharmadosságát viszont, miként más törvények esetében tette, nem mondja ki az alkotmány — hangoztatta Balsai István. Tardos Márton, a szabad- demokraták frakcióvezetője — szintén még a szavazás megkezdése előtt — bejelentette: az SZDSZ visz- szavonja a bizottságokban egyharmados támogatást el nem ért módosító javaslatait, mert a felesleges szavazással nem kívánják lassítani a határozathozatalt. Az Országgyűlés ezen előzmények után hozzálátott az így is több száz fennmaradó módosító indítvány egyenkénti megszavazásához, ami lapzártánkkor is tartott. Önök szerint: szebbek leszünk? Tegnapelőtt — december 29-én — ért bennünket a hír: megújulunk. Már a január 2-án megjelenő számunk nem ólom-, hanem fényszedéssel jelenik meg jobb papíron, azaz a nyomdatechnika jóvoltából kedves olvasóink még azt is láthatják majd, hogy ki van a fényképen. Természetesen mindez nemcsak azért alakul így, mert űri kedvünk ezt megengedi. Nem, mert ehhez bizony kellett a Szikra Lapnyomda 1993-ra szóló árajánlata is, amely az ideihez képest negyven százalékos áremelést tartalmazott, azaz mintegy húszmillió forinttal növekedne 1993- ban a nyomdaszámlánk az ideihez képest. Igaz, magunk is játszadoztunk a gondolattal: jobb ien- ne valami korszerűbb, s e gondolatok mindig akkor jöttek elő, ha egy- cgy fotó fölött elmerengett az ember, vajon ki is lehet a képen? Magunktól is — mondom — rá- rátértünk a témára, frissüljünk meg, de most nem kellett sokat töprengnünk, a helyzet rá- kényszerített. Újságunk méretre akkora lesz január 2-től, mint az Esti Hírlap, azaz olyan széles. mint most, ám valamivel „alacsonyabb". A szerkesztési módszereinket természetesen mindez nem befolyásolja. ugyanazokat a rovatokat találják meg kedves előfizetőink, olvasóink, mint eddig, de olvashatóbbak leszünk, ígérjük, kontúros gondolkodásunkon nem változtatunk, csak ahhoz Igazít juk a lapban megjelenő fényképfelvételek kontúrjait. Tiszta szívünkből kívánjuk, hogy e minőségi javulás révén egyre több örömet leljenek újságunkban, s ne bosszankodjanak- ha tapasztalják — remélhetőleg csak a kezdetekben —, hogy egy-egy sző rosszul lesz elválasztva, vagy — előfordult már ilyen nyomdai átállásnál — egy cikk kétszer jelenik meg a lapban igaz, más más címmel. Önöktől hát megértést kérünk, a Jóistentől meg azt, hogy adjon mind nyájunknak békés, boldog, áldott új esztendőt. (Vödrös)
