Pest Megyei Hírlap, 1992. december (36. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-29 / 305. szám

Érvényben: 1992. december 28. VALUTAÁRFOLYAMOK VENDÉGLÁTÁS - IGÉNYSZINTEN Szakmai jellegű alapítvány Állati takarmányok Latin-Amerikából Agrár szakemberek szerint hazánk továbbra sem képes az Európa-ccntrikus hagyo­mányos piacain továbblép­ni. Sőt ebben az évben to­vábbi piaci koncentráció tapasztalható. Üsszes ag­rárexportunkban mindösz- sze hét százalékkal része­sedik fi'/. Európán kívül eső régió. Reigler László, a Föld­művelésügyi Minisztérium főosztályvezetője szerint az export termékösszetétele rendkívül változatos. Vagy­is gyakorlatilag mindent szállítunk, de igen kis nagyságrendbén. Ugyanak­kor összes importunk vala­mivel több mint 40 száza­léka származik az Európán kívüli területekről, mintegy 190 millió USD értékben. Az importtermékek 62 szá­zaléka Latin-Amerikából kerül Magyarországra. Ez utóbbiakból 71 millió USD-t az állati takarmá­nyok tesznek ki. Az EFTA-országOkkal bonyolódik a magyar ag­rárexport 11, míg az im­port 12 százaléka. Kivite­lünkben idén nőtt a hús és ezen belül is a baromfi nagyságrendje. Figyelemre- méltóan alakult a zöldség- és gyümölcsfélék exportja is. Importban egyszázalékos csökkenés mutatható ki. (-1 -ó) Megújul a megyei vámparancsnokság Jogszabály segíti a kinnlévőségekbehajtását Vételi Eladási Pénznem árfolyam 1 egységre forintban Angol font 125,25 128,03 Ausztrál dollár 57,07 58,31 Belga frank (100) 251,59 256,25 Dán korona 13,39 13.65 Finn márka 15,64 16,04 Francia frank 15,15 15,43 Görög drachma (100) 38,91 39,75 Holland forint 45,92 46,78 fr font 136,35 138,95 Japán jen (100) 66,79 67,99 Kanadai dollár 65,49 68,89 Kuvaiti dinár 274,52 280,02 Német márka 51,88 52,64 Norvég korona 12,15 12,39 Olasz líra (1000) 57,72 59,00 Osztrák schilling (100) 734,90 748,50 Portugál escudo (100) 57,54 58,64 Spanyol peseta (100) 72,84 74,36 Svájci frank 57,29 58,37 Svéd korona 11,66 11,93 USA-dollár 82,76 84,33 ECU (Közös Piac) 100,92 102,88 Az Országos Vám- és Pénzügyőrségnek 180 mil­liárd forinttál tartoznak 1992-ben a vállalatok, a vál­lalkozók. Sajnos az összeg egy része a gazdaság re­cessziója, a felszámolási eljárások miatt behajtha­tatlan. Pest megyében is az or­szágoshoz hasonló a hely­zet, ugyanis 5-6 milliárdos kinnlevősége van az idén a helyi pénzügyőrségnek. Mint Nagy Lajos alezredes, megyei parancsnak mond­ja: várhatóan csak ennek a kétharmadát tudják be­hajtani az adósoktól. Az ok: megszaporodtak a me­gyében a fiktív betéti és korlátolt felelősségű társa­ságok, amelyek hamis bé­lyegzővel ellátott vámok­mányokat állítanak ki, így árulják például a lopott gépkocsikat. Nagyon nehéz az ilyen jellegű bűncselek­ményeket felderíteni, csu­pán mintegy félezer eset­ben sikerült tetten érni a bűnözőket. Az augusztus elsején ha­tályba lépett jogszabály ugyan némileg csökkenthe­ti a vámellenes bűncselek­ményeket Minden külföld­ről érkező áru vámértékét ezentúl a határon egy ösz- szégbén kell befizetni. Ha­ladékot azok a nagy tétel­ben forgalmazó vállalatok kaphatnak, amelyek pénz­ügyi helyzete rendezett, s tíz éve nincs tartozásuk. összetettebb feladatot je­lent a külkereskedelmi vál­lalatokkal való kapcsolás- tartás. Amíg korábban 40-50 vállalat szakosodott' külke­reskedelmi forgalmazásra, addig ma a megyében 3000- re növekedett a számuk. Nagy segítséget , jelent a vámudvarok megléte, mert nem a pénzügyőrök men­nek a helyszínre, hanem a cégek viszik be a termékei­ket a központba. A ceglédi körzetben magán a városon kívül, Albertirsán és Nagy­körösön tudják szinte azon­nal kezelni a vámudvarok­ba eljuttatott termékeket. Kerepestarcsán, Dunake­szin, Vácon és Pomázon soha sincs megállás, ugyan­ez mondható a törökbálin­ti raktárbázisra is, amely pillanatnyilag Közép-Euró- pa legnagyobb vámudvará­nak számít. A napokban Gödöllőn nyitnak új kiren­deltséget. Budaörsön december 20­tól megszűnik a személy­gépkocsik vámkezelése, on­nan a fővárosi Gazdagrét- ré költözik a vámkezelés. Itt napi 200 gépkocsit tud­nak elvámolni. A Pest me­gyei parancsnokság jövőre meghatározott összeggel tá­mogatja majd Budaörs ön- kormányzatát egy autópar­kírozó építéséhez. Az adatnyilvántartás gyorsasága érdekében a kö­vetkező év első negyedévé­ben — a Phare-programtól kapott pénzen — a megye valamennyi vámhivatalá­ban korszerű számítógépes hálózatot szerelnek fel. I. M, MÁR A MEGVALÖSU­lAs Állapotában van egy hegyaljai juh tenyésztő, valamint májlúdtenyésztő magyar—ukrán vegyes vál­lalat alapítása. Szintén biz­tatóak a kilátások kijevi székhelyű, de budapesti fiókot is működtető ma­gyar—ukrán vegyes bank alapítására, méghozzá 30 millió dolláros alaptőkével. KUVAIT OLAJKITER­MELESE az év végére elér­te a napi 1 millió 67 ezer hordónyit. Sőt, januárrá már az öbölháború előtti szintre emelkedhet, közölte a Reuter brit hírügynökség­gel a kuvaiti olajipari mi­niszter. Kuvait 1990 augusz­tusa, az iraki invázió előtt naponta 1 millió 85 ezer hordónyi olajat hozott a felszínre. AZ OROSZ KÖZPONTI BANK a közeljövőben 10 ezer rubeles bankjegyeket bocsát ki. A jelenlegi leg­nagyobb címletű bankjegy ötezer rubeles, amelyet alig egy évvel ezelőtt hozott forgalomba az orosz köz­ponti bank, hogy enyhítse az idült készpónzhiányt, amelyet az infláció felgyor­sulása okozott. MÉG JÓCSKÁN VAN­NAK OLYANOK, akiknek hézagosak az ismeretei a kárpótlással, a kárrendezé­sekkel, s ezen belül is a li­citálásokkal és árverések­kel kapcsolatban. Nos, az FM Pest Megyei Földműve­lésügyi Hivatala Sepsey Tamásnak, az Országos Kárpótlási Hivatal elnöké­nek a hozzájárulásával, ,a megyei kárpótlási hivatal­tól kapott és az árverésről szóló videokazettát átmá­solja bármely szervezetnek, amely egy cserekazettát hoz, annak egy videofilmét adnak. KlNA összesen 8 ezer 500 tonnányi rizst exportál majd Romániába, Bulgáriá­ba és Oroszországba. Egy megállapodás alapján a bolgárok öt, a románok ezer, míg az oroszok 2 ezer 500 tonnányi rizst vásárol­nak a kínaiaktól. Sajtóérte­sülések szerint nincs hír arról, hogy Kína mennyiért adja el a rizst, s hogy a há­rom keményvalutában igencsak szűkölködő vevő miként fizet az áruért. KEVESEBB A KÜLFÖL­DI MUNKAVÁLLALÓ Kuvaitban, mint volt az iraki invázió előtt, jelentet­te a Reuter. Az invázió előtt ugyanis 658 ezer 650 vendégmunkást tartottak nyilván az öböl menti or­szágban, de számuk ez év őszére már 440 ezer fő aiá csökkent. Számottevő a munkaerő csökkenése a ma­gánszektorban, valamint a kormány kezelésében lévő vállalatoknál. A kereskedelmi vendéglá­tásban az utóbbi néhány évben látványos fellendü­lés tapasztalható. Jelek szerint a kínálat jócskán túlnőtt a fizetőképes ke­resleten. Élesedik a piaci verseny, és a legfelkészül­tebb, nemzetközi tapaszta­latokat is szerzett szakem­berek számára nem a túl­élés a tét, hanem jóval in­kább a minél előnyösebb munkahely megszerzése így az említettek révén formálódik a munkáltatók érdeke is, hiszen számuk­ra sem mindegy, milyen tudású szakemberek ke­rülnek hozzájuk. A kereskedelmi, üzemi, vagy éppenséggel intézmé­nyi vendéglátóhelyeken dolgozó szakemberek nem­csak nagy tételben vásá­rolnak különböző árukat, de ők formálják a közíz­lést is. Ennek köszönhe­tően kedvezőnek tűnik a korszerű élelmiszerekkel, egészséges élelmiszer-alap­anyagokkal foglalkozó cégek belpiaci helyzete. A Magyar Szakácsok és Cukrászok Szövetsége ép­pen az utóbbiakból követ­kezően fontos feladatának tartja, hogy segítsen kap­csolatot teremteni az élel­miszer-gazdaság, a termé­kek felhasználói, valamint fogyasztói között. Még 1990-ben történt, hogy létrehozták „A ma­gyar gasztronómiáért és élelmiszer-iparunkért” el­nevezésű alapítványt, amely hazánkban a legnagyobb szakmai jellegű szervező­dés, hiszen 110 tagot szám­lál. Egyelőre állami ven­déglátó-vállalatok, magán- vendéglősök, utazási iro­dák, különböző tulajdon­ban levő élelmiszer-ipari cégek, valamint mezőgaz­dasági termelők a tagjai. A vendéglátásban, s ez a kiskereskedelemre érten­dő, az esztendő első kilenc hónapjában a forgalomnö­vekedés meghaladta orszá­gos szinten a 130 millió fo­rintot. Pest megyében egy KSH-adat szerint a kiske­reskedelmi forgalom az említett időszak között megközelítette a 80 millió forintot. (—esi) kinnlevőségük van a Pest megyei üzletvezetők be nem fizetett tartozásaiból, mondja az ügyvezető igaz­gató. Minden százezer forint feletti tartozást pe­relni fognak, a kereseteket december 31-ig bíróságra adják. Az ennél kisebb összegű tartozásokat is bí­rói úton hajtják be, január első felében, mert nincs mire tovább várni. Monst­re per lesz az övék, több mint száz embert visznek gazdasági kínpadra. Mi lesz az elbocsátott dolgozókkal, ők nem pe­relnek? Megkapják a vég- kielégítést? Az Állami Va­gyonügynökségtől kapott ígéret alapján a cégnek visszautalnak 7,5 millió forintot, hogy jusson pénz az elbocsátott dolgozóknak. Ha befejeződik a végelszá­molás, talán félmilliárd fo­rintot kasszírozhat be az állam. BÍRÓI BEHAJTÁS A jövő útjai kiszámítha­tatlanak. Mint ahogy még az sem világos, hogy mi lesz azzal a 70 millió fo­rintnyi vagyonnal, amely a vendéglátó-ipari vállalat pesti központjában találha­tó. Egy közös vállalat ter­ve röppent föl a közel­múltban: a Dunatours, a szintén pénzügyi injekció­ra szoruló Pest Megyei Révhajózási Vállalat, va­lamint a megmaradó ven­déglátó-ipari vállalat közö­sen eveznének tovább — immáron egy hajóban. Csak kérdés, hogy ez a hajó meddig úszhat. Mert ha pénzt kell pumpálni egy olyan likviditási gondok­kal* küszködő cégbe, mint a kishajózás, máris lát­hatjuk, hogy ez csak nagy erőfeszítések árán sikerül­het. —a. —a. tizációs bevétel keletke­zett. Egy újabb jogszabály, nevezetesen az 54-es tör­vény már azt is lehetővé teszi, hogy versenytárgya­lás nélkül adjanak el ven­déglátó-ipari egységeket. Pomázon vásároltak meg egy vendéglőt, amelyet az állami tulajdonra érvényes Egzisztencia-hitellel vesz­nek meg. Mint Arató Je­nőtől megtudtuk, március végére mindent el kell adniuk, a végelszámolás csak ezután következik. Kíváncsiak voltunlk a vé­leményére, ő kísérletet tett volna-e arra, hogy egyben tartsa a vállalatot. HIÁNYZÓ PÉNZ Véleménye szerint ez nem egyszerű dolog: ugyan­is ha egy cégnél nincs pénz, akkor nincs miből társaságot alapítani. Ceg­léden megkíséreltek létre­hozni egy részvénytársasá­got húsz üzlettel. Szeren­cséjük volt, mert az indu­lótőke 30 százalékát egy összegben ki tudták fizet­ni. Az ügyvezető igazgató úgy véli, az elmúlt évek során sok fölösleges pénzt költöttek a vezetők olyan, soha vissza nem térülő be­ruházásokra, amelyeknek ma semmilyen hasznát nem látják. Erre jó példa Gyómrő, ahol a Halászkert vendéglőbe 17 millió fo­rintot invesztáltak, sőt az előző közigazgatási szerve­zettől, az ottani tanácstól is ígérvényt kaptak 10 mil­lió forint támogatásra, ha megoldják a közétkeztetést. A budakeszi Szarvas ven­déglőbe 11 millió forint csordogált, mégis lepusztult állapotban találták. A visegrádi Vár Szállót öt éve bezárták, s mivel nem volt pénz. a beszakadt fö­démet sem tudták helyre­állítani, pedig műemlék épület. Most szinte fillére­kért árusítják, pontosabban 20 millió forintért. A volt üzletvezetővel is peres­kednek. mert fennmaradó tartozásait nem hajlandó kifizetni. Harmincmillió forintos A Pest Megyei Vendéglátó­ipari Vállalat privatizáció­ja három esztendeje vajú­dik. Rossz nyelvek szerint azért nem tudott a cég idő­ben átalakulni, mert a ré­gi vezetők egymást jelen­tették föl a bíróságon vélt és valósnak ítélt csalások vádjával. Az igazi változás 1990 októberében kezdődhetett volna, amikor a gazdálkodó- szervezet felkerült az Ál­lami Vagyonügynökség elő­privatizációs listájára. Az akkor benyújtott koncep­ció. miszerint meg lehetne tartani egyben ezt a vala­ha jól működő vendéglátó- ipari ágazatot, dugába dőlt a vezetői hozzá nem értés miatt. Másfél esztendeje új ügyvezető igazgatót ne­veztek ki, aki ma menti a menthetőt. Arató Jenőnek még sincsenek nyugodt éj­szakái. Egy év alatt 1500 embert szerveztek át. A volt budai, váci és ceglé­di üzemigazgatóságokat fel­számolták, mert működte­tésük olyan többletköltsé­gekkel járt, amelyeket nem tudtak finanszírozni. VISSZAÉLÉSEK SOROZATA Az előzetes könyvvizs­gálatokból más visszássá­gokra is fény derült: az üzletek vezetőinek kötele­ző volt kauciót fizetni, és ezeket az összegeket a vál­lalat egyszámláján helyez­ték el, és nem bankban. Ezért minden egybefolyt: nem lehetett tudni, hogy mennyi pénz folyt be a kauciókból. Ez a gyakorlat sem volt olcsó mulatság, hiszen a pénz (ami több­nyire 100-300 ezer forint körül mozgott) arra szol­gált, hogy az üzletvezető hibájából keletkező kárt ebből fedezzék. Tehát ez a volt állami vállalat gya­korlatilag nem is volt egé­szen állami vállalat... Az idén életbe lépett 74- es privatizációs törvény alapján augusztus 27-ig Versenytárgyalást írtak ki, elkelt közel száz üzlet, eb­ből 180 millió forint priva­Kamikazeharc a vendéglátóiparban Összement a húsosfazék

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents