Pest Megyei Hírlap, 1992. december (36. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-24 / 303. szám
A CSÖND (Karácsony édesapám nélkül) Csöndes a ház, csöndes lett nagyon. Itt nincs már más, csak csönd és fájdalom. A csönd hangja leírja halkan azt, hogy szerettük nagyon. S ezért tűrjük el a csöndet. Sajnos ő már nem lehet velünk. De meggyújtunk egy gyertyát és együtt ünnepelünk. Jancsik László Vác EMLÉKEZETES ÜNNEPI DÉLUTÁN A húszas években voltam gyerek. Akkor sem volt könnyű sok család élete. Hárman voltunk testvérek, három kislány. Én voltam a legidősebb. 8 éves. Vidéken laktunk földszintes, kétszobás bérleti lakásban. Karácsony utáni napokban történt. Fenyőfánk egy asztalon állott, az utcára néző ablak mellett. Házi szaloncukor díszítette színes selyempapirosba csomagolva. Édesanyám sütötte keksz, de abból mindenféle figura, csillag, csizma, szív. Színes papírlánc ölelte át az ágakat. De gyertya, meg csillagszóró volt rajta. Kora délután volt, mi a babáinkat etettük, a kis porceláncsészékből, a kicsi tűzhelyen parányi fazekak álltak, anyámtól kapott leves párolgóit bennük. — Azután meggyújtottuk a csillagszórót és tenyerünket tartottuk a csillogó szikráknak. Nyílt az ajtó, belépett az édesapám. Mögötte három rongyos ruhájú kislány, dideregtek, vacogtak. „Itt álltak az ablak előtt” — mondta édesapám. „Behoztam őket”. Édesanyám forró kávéval és az ünnepi kalács maradékával felme légítette őket. Aztán előkerültek a ruhák a szekrény bői, melyeket mi is aranyszívű amerikai rokontól kaptunk. „Játsszatok!” — mondta édesapám. Erősen szürkül- lött — szedelődzködtek. „Gyertek máskor is!” — biztatta őket édesanyám. Elmentek. Hová? Kihez? Nem láttam többé őket. Abban az időben sok kóborló gyerek volt. Azóta sok karácsonyt megértem, de ennek emiéke ma is él. Kiss Paula A bony MEGKONDUL A HARANG (Részlet) Hófödte fenyvesek mellett szállunk, — őzikék szökkennek a havon A kistemplom harangja megkondul Boldog karácsonyt angyalom! Tóthné Kelemen Margit RÉSZLET EGY VERSBŐL Karácsonyi ünnepekre Szívünkben sok szeretettel, Várunk a nagy csodára: Jézus születésnapjára Földi Jánosné Tóalmás INFORMÁCIÓ ZANATHY ENDRE ÉS NEJE, KISS BENKE ROZÁLIA CSALÁDJÁRÓL Családunk igen nagy, eléggé kiterjedt, Felneveltük szépen mi a négy gyermeket, Korunk az elszaladt, nyolcvanon túl vagyunk, Jó Isten megsegít, még élni akarunk. Élni vágyódásunk a nagy család miatt van, összesen vagyunk már mi harminchaton. Leány egy, fiú három gyermekeink neme, Ilona, Endre, Lajos és Lgszló őnékik a neve. Mindnyájan házasok, jöttek az unokák, öten a lánykák és öten a fiúcskák. Közülük heten már úgyszintén házasok, Ügy látszik hál’ Isten, ök is sokasodok. Így van már minekünk kilenc dédunokánk. Négy leány, öt fiú, szépen szaporodánk, Jó Isten áldását látjuk a családban, Örömünket leljük kedves mindnyájukban. Közeleg karácsony, Jézus születése, Ez az emberiség legnagyobb ünnepe. Ilyenkor családok otthon örvendenek. Hálásak éltükért Ok a Jó Istennek. Mivel a családok nem mind együtt laknak, Lélekben mindnyájan mégis együtt vannak. Szeretet, becsülés árad mindnyájukból. Boldogan vesszük ezt nagy családunktól. Nem tudjuk előre, hogy mi meddig élünk. Mennyi adatik még az életből nékünk. Nyolcvankét évünkből, ötvennyolc a házas. Volt sok szép örömünk, kevesebb a bánat. Korral járó kórok kísérgetnek minket, Ez kissé szűkíti a mi örömünket. Ez az élet rendje, ebbe belenyugszunk, Pótolnak bennünket a sok szép családunk. Ahol mi is élünk, itt ebben a házban, Négy nemzedék lakik békében egymással. Roland és a Zoltán, a két pici ikrek, Karácsonyra éppen hathetesek lesznek. Ennyit írtam én most a nagy családunkról. Kicsit beszámoltam mind a harminchatról. Kívánunk mindnyájan kellemes karácsonyt, Üj évre pediglen erőt. boldogságot. Ennyit versformában. Szabad legyen pár mondatot prózában is írni, ami a rímekbe nem fért bele. Menyeink, unokamenyeink, unokavejeink, mind-mind ragaszkodnak hozzánk. Én negyvenhárom évet dolgoztam közigazgatásban (adóügyben). 1972-ben mentem nyugdíjba, de még utána tizenhat évet dolgoztam. Többször voltam katona a II. világháborúban, hét hónapot voltam amerikai fogságban. Öröm ily nagy családban élni, a sok gond mellett is, mert az is van elég. Sok szeretettel köszöntjük a ‘Asztelt szerkesztőséget. Zanathy Endre Cegléd HATÁROZZÉK EL A FA ALATT (Részlet) Szenteste a feldíszített fa alatt (...) a magunkba fordulás, az elmélyülés megnyugtató és tiszta gondolataival a szívünkben él. Ilyenkor oldódik fel bennünk a feszültség, árad szét bennünk a nyugalom. Ilyenkor érezzük, hogy nem az ajándék a fontos, hanem a figyelem és a szeretet. Ilyenkor rájövü.ik. mi egy család vagyunk, s elhatározzuk, hogy ezentúl soha nem helyezzük a gondokat, a bajokat a szeretet elé. (...) Legyen az új év egy kicsit egész évben karácsony. Csak egy kicsit, hogy hozzátehessük a szent ünnepet megillető teljes harmóniát. Fülcki Marianna Aszód CSILLAG SZERETNÉK LENNI Csillag szeretnék lenni, fényben égő. Ragyogni néked Kedvesem, Lábad elé szórni sugaram. Fénnyel öntözni lelkedet. Bevillannék a kis szobádba. Álmod jellel vezetném, S megüzenném egy fénysugárral. Ügy szeretném, ha szeretnél. Ügy szeretném, ha úgy szeretnél. Mint sötét az éjt. szó a hangokat. Ügy szeretném, s úgy akarom. Takarjon be fénysugaram. Szeműn József Kerepestarcsa •v-i . iV-a-T AJ--:; 7H- , ... ; *■•■■■•« 'irf * & ,& Jacob Savery: Téli táj (1590 körül) KARÁCSONY ÉJSZAKÁJÁN (Ezt az éneket egy több mint 100 éves asszonytól hallottam, s nekem olyannyira megtetszett, hogy nagyon kérem, közöljék le. Zólyomi István nyugdíjas, Pomáz) Karácsony éjszakáján Jézus születése napján Kívánjuk, hogy élhessék meg A kis Jézust dicsérjék meg Ó. szegény de fázik, Könnyeiben ázik. Nincsen annak dunnája Sem cifra nyoszolyája. Barmok szája lehelése a kályhája Harsogjatok trombiták. Mert a Jézus ma született. Jászolban fekszik, barmok közt nyugszik Máriának szent fia. örvendjetek! Pásztorok, pásztorok. Dicsérjétek a kis Jézus születése napját Örüljetek és örvendjetek. Hogy a kisded Betlehemnek városában Szalmák közt fénylő csillag Mária a Kisded anyja. VARJUK A KARÁCSONYT (Részlet) Várjuk a Karácsonyt ragyogó fényével, Vágtassa az eget arany kerekével! Adja Isten hozzánk, — közeledik napja —, Fényes vitorlánkon hozza Otthonunkba! Szerető Családunk Öröm Ünnepére. Csillogó fenyőfát hozunk a kedvére. Istenünknek Áldott Születése Napja, Boldog Nemzetünknek Fényes Akaratja! Legyen Boldog Ünnep a Karácsony nékünk. Szerető Hazánknak Boldog Dicsőségünk! Családunk Öröme, végtelenül várja. Isten Szent Nagy Napját, minden kicsiny házba. Gyermeki örömmel örvendezve nékünk. Küldje Isten hozzánk Boldog Dicsőségünk! Imára kulcsolva, angyali énekkel. Kezünk összetéve Boldog Szeretettel. Várjuk a Karácsonyt ragyogó fényében Boldog szívünk, lelkünk Drága őrömére. Török Miklósné Érd fii II liTIíi (Részlet) Mindenható! Ártatlanok, bűnösök Istene Akarod, mi higgyük, és te hiszed-e, hogy elég évente egy karácsony, hogy Krisztus bűnöket megbocsásson ? Somodi Gyula Szigethalom GYERTYALÁNGNÁL (Részlet) Karácsony, karácsony, szép karácsony Eltűnődünk mindnyájan a gyertyalángon ..; Meggyújtjuk a szikrázó csillagszórót az ágon, Mindenkinek kívánok kegyelemteljes karácsonyt Bangó Margit Szob VALAMIKOR TÖRTÉNT (Részlet) A nagyapám gróf Des- sewffy Aurélnál volt erdész a vencsellői Tisza-part tölgyeseiben. Az erdőt közvetlen a Tisza vize mossa. Nagyon sokat meséltek nagyszüleim és főleg édesanyám a karácsonyi éjféli szentmiséről. Nagyon sokszor eszembe jut az a szép emlék, amit ők többször is elmondtak. Körülbelül 5-6 kilométer volt az erdő oda, ahol laktak. A Tisza már be volt fagyva, és a jégen mentek az éjféli misére, a hó gyönyörűen hullott, így nem törődtek az út viszontagságaival, csak mentek minden karácsonykor a misére. Mentek, mert hittek az Istenben, mert aki Istenben hisz, az nem csaLeszállt az éj dicső Királya, Közénk ez ünnep hajnalán, Légy üdvözölve szent Karácsony, Mely földre hoztad az eget, íme, múlik az ünnep éje, Mert, Te az üdvöt hirdeted, Légy üdvözölve szent Karácsony Türk Tibor Tápiószele VERS - BÁNAT ELLEN Ha előbb tudom meg fölhívásukat, Írtam volna karácsonyról szóló verset. Verseimben bánatomat szoktam leírni. Férjem mozgásképtelen, ágyban fekvő, én szívbeteg vagyok, Sándor fiam fogyatékos, tgy szobafogságra vagyok ítélve, bánatomban szoktam rá a versírásra. Egyszer kaptam már meghívót is egy verselő estre, de betegségem miatt nem tudtam megjelenni, nagyon sajnálom. Kérem, vegyenek figyelembe, én egy levélnek is örülnék. Előre is köszönöm: Illés Sándorné Aszód, Kossuth u. SS. megértésben. A régi rendszerben a kommunisták szinte kiirtották az emberekből az istenfélő szerete- tet, de hála a jó Istennek, úgy néz ki, hogy pár év múlva a fiatalság is meg fog térni. Talán ez segíthető elő, ha ideírom annak az éneknek a szövegét, amelyet fiatalkoromban barátaimmal együtt énekeltünk az éjféli misén a szent áldozáshoz: latkozik. Nem messze tőlük egy nagy tanya cselédsége is ugyanígy járt éjféli misére. Akkor, ahogy mesélték, nyugodtabbak voltak az emberek, nem voltak irigyek egymásra. Nemcsak a karácsony volt a szeretet ünnepe, hanem minden nap. Négy család lakott egy konyhán, méghozzá
