Pest Megyei Hírlap, 1992. december (36. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-03 / 285. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZAG 1992. DECEMBER 3., CSÜTÖRTÖK A Magyar Fórum közleménye I Kedves Olvasóink! "i Sajnálattal közöljük, hogy az Apolló Nyomda­ipari Kft. megismétlődő hi­bájából lapunk, a Magyar Fórum, ezen a héten is egy nappal később jelenik meg. Olvasóink szíves elnézé­sét kérjük. A jövő héttől más megoldásról gondosko­dunk. hogy lapjuk, a Ma- - gyár Fórum mindig időben megérkezzék. Szerkesztőség Visszaélés Szabó Tamás nevével Szabó Tamás privati­zációs miniszter nevében kért több alkalommal üzle­ti információt és közvetített üzleti ajánlatot Rózsa Atti­la, az ÁVÜ dolgozója — kö­zölte Slosár Gábor szerdán az igazgatótanács ülését követő tájékoztatón. Az ÁVÜ munkatársa több hónapja betegállományban van. Ezért egyelőre nem folytatható le az a fegyel­mi eljárás, amelyet az ügy­ben indítottak. Ha a beje­lentések alapján indított vizsgálat igazolja a váda­kat, az ÁVÜ feljelentést tesz a büntetőeljárás indí­tása érdekében, Rózsa Attilát egyszer mái­éi akarták bocsátani az ÁVÜ-tői, de a munkaügyi döntőbizottság visszahe­lyezte őt állásába. Rózsa Attila tanácsosi beosztás­ban dolgozik az ÁVÜ-ben, területe a viilamosenérgia- ipar privatizációja. BÍRÁLNI MINDIG KÖNNYEBB Meggondolta magát az MSZP A finanszírozás tisztázat­lansága, a munkálatok megkezdésének elhúzódása miatt e pillanatban nem látszik biztosítottnak a '96- os Expo megrendezése. Je­len helyzetben az MSZP már nem támogathatja fe­lelősséggel a világkiállítást — jelentette ki Csiha Judit, a fővárosi MSZP frakció­vezetője, a pórt budapesti tanácsának szerdai sajtótá­jékoztatóián. A világkiállítás egyre nyilvánvalóbban állami nagyberuházási formát ölt, holott a párt annak idején a vállalkozói alapon meg­valósuló Expo mellett állt ki. Az MSZP a gondolat megszületése óta elsősorban a modernizáció eszközének tekintette a világkiállítást, ma azonban — véleménye szerint — egyre inkább kor­mányhivatali rendezvénnyé, illetve eszközből céliá vá­lik. ★ A Vállalkozók Országos Szövetsége sajnálattal fo­gadta az MSZP bejelenté­sét, hogy a továbbiakban nem támogatja az 1996-os világkiállítás megrendezé­sét. A VOSZ meggyőződése továbbra is az, hogy az or­szágnak, a gazdaságnak szüksége van a világkiállí­tásra. így követendő maga­tartásnak. azon kritikák megfogalmazását tartja, melyek alapján jobban, si­keresebben készíthető elő Óz. Expo. A rendezvény si­kere érdekében ugyanis se­gítségre és nem elhatároló­dásra van szükség. tény-telen ellenzék A november 19-i össztűz célpontja Pető Iván, az SZDSZ újonnan megválasztott elnöke volt. Kár, hogy a gyakorlott kérdezők nem tudakolták, hogy milyen időrend szerint választanak új elnököt a legnagyobb ellenzéki pártban. Az eddigi, Tölgyessy Péter alig egy évig, Kis János sokkal tovább elnökösködött, Pető pedig íme, két évre kapta meg a „kormányzóbotot’’. Azt ugyan firtatták, hogy valamiféle harc dúlt a lelépő és az új vezető kö­zött, de nem nagyon szívóskodtak. Még feltűnőbb volt, hogy az elnök az MDF-fel való együttműködésre vonatkozó kérdésekre vá­laszolva kétszer elmondta: a naiv és hiszékeny kis SZDSZ-t a ravaszdi MDF többször is „átverte". Ha én lettem volna legalább az egyik össztüzelő, ilyen ziccert nem hagytam volna ki, bizony egy olyan töltényt is betápláltam volna tüzelő szerszá­momba, amely eltalálva Pető Ivánt, kénytelen lett volna tényeket felhozni. De hát úgy látszik, nem­csak az össztűz kiváló, tökéletes az összjáték is. De nem mindenki ilyen szerencsés, mint az új vezér. Vagy nem mindenki kap ilyen „jó" kérde­zőket. Sokkal pechesebb volt szegény Soós Károly At­tila, az SZDSZ gazdasági szakértője, akit a tavalyi költségvetési vita idején faggatott egy kezdő té­vés. Kérdéseire megindult a szürkeállomány. Csak úgy folyt, mit folyt, ömlött belőle a kemény bírá­lat: hogy ilyen rossz, meg olyan rossz, ilyen hasz­nálhatatlan, meg olyan selejt, hogy ... stb., stb. A naiv tévés süvölvény „nagybután” megszakította a szürke folyamatot: „Tessék már mondani né­hány konkrét példát!” Mire az SZDSZ legkivá­lóbb gazdasági szakembere némi .,ha-hm-hm”-ozás után igy konkretizálta a „tudjuk-merjük-tesszük” párt véleményét: „Hát... ez nem annyira egy­szerű ...” Hát igen, a tények makacs dolgok. Makacs vi­szont csak az tud lenni, ami van. Tény nem lévén, csak a kérdezett lehet makacs — a mellébeszélés­ben. A „pártatlan” tévések nem, nekik meg kell tanulni, hogy meddig mehetnek el a kérdezőskö- désben. Török Bálint A Pesyktmenfhen ieriént Előtérben a szociális ellátás (Folytatás az 1. oldalról.) fel a szolgálatot. Szabad György házetnük ismételten tájékoztatta a képviselőket arról, hogy az ügy tisztázá­sára szakértők bevonásával vizsgálatot kezdeményezett, s ennek eredményét napo­kon belül nyilvánosságra hozzák. A nyilatkozattervezet vi­tája a szerdai ülésnapon le­zárult, határozathozatalra várhatóan a jövő héten ke­rül sor. Az Országgyűlés szerdán folytatta — és egyúttal le is zárta — a szociális igaz­gatásról és a szociális ellá­tásokról szóló törvényjavas­lat általános vitáját. A felszólalók többsége — bár a szélesebb körű, nor­matív szociális támogatási rendszer mellett érvelt — elismerte, hogy az állam­háztartás jelenlegi helyze­tében nincs mód a pénzbeli juttatások nagyobb mérté­kű növelésére. Kapitány Ferenc (36-ok) ugyanakkor pozitívumként értékelte, hogy törvényi szinten veszi kezdetét a szociális reform. Üdvözölte azt is, hogy egy­séges elvek szerint rende­Diáktudósok konferenciája Gödöllőn Jelentős szellemi tőke (Folytatás az 1 oldalról.) rő Péter egyetemi tanár, az Országos Tudománjms Diákköri Tanács elnöke el­mondta. hogy a hallgatók 5-10 százaléka vállalkozik e tanulmányi kötelezettségen túli feladatra, a tanárok­nak pedig 2-3 százaléka. Ha az egyetemi munka fej­lesztése a célunk, akkor meg kell találni azokat a további oktatókat, akik hajlandók részt venni eb­ben a munkában. Nem év­tizedekben, hanem évszá­zadokban lehet mérni a magyar szellem fejlődésé­nek önképzőköri vonula­tát. Azok a fiatal tudósok, akik tdk-munkával kezd­ték pályáiulásukat, ma már jelentős szellemi tőkét kép­viselnek. Okos kamatozta­tásuk nemcsak egyéni bol­dogulásukat segíti, hanem a társadalom javát is szol­gálja, amennyiben itthon dolgozhatnak! A szekciók az egyetemen tanított diszciplínák széles körét fogták át állattani, ökológiai, biotechnológiai, mikrobiológiai kutatási eredményektől időszerű ökonómiai kérdések vizs­gálatáig. Az eredményhir­detésre és a díjkiosztásra a késő esti órákban került sor, az első helyezettek 4, a másodikok-3, a harmadikok kétezer forintos díjazásban részesültek, s különdíjakat is kiosztottak. B. G. Román alkotmánybírák Budapesten Szabad György, az Or­szággyűlés elnöke tegnap a Parlamentben fogadta ion Filipescu professzort és Fa­zekas Miklóst, a román al­kotmánybíróság tagjait, akik a magyar Alkotmány- bíróság meghívására tartóz­kodnak hazánkban. A meg­beszélésen Ion Filipescu tá­jékoztatást adott a román alkotmánybíróság és a par­lament közötti kapcsolatai­ról, az alkotmányosság biz­tosításában játszott szere­pükről. Szabad György vá­laszában kifejtette: a ma­gyar Országgyűlés arra tö­rekszik, hogy minden új törvényt az alkotmányos alapelvekkel összhangban alkosson meg. jószándékú szavazási kakik a T. Házban Ez a Kováts nem az a Kovács Az Országgyűlés önmaga által vállalt zsúfolt prog­ramjának tudható, be, hogy az elmúlt napok plenáris ülésein több esetben ki- sebb-nagyobb hiba történt a maratoni hosszúságú sza­vazás során. Emlékezetes, hogy Kováts László (36-ok) az első név szerinti szava­zás során kétszer voksolt, mert amikor . másodszor hallotta a nevét, azt hitte, hogy első alkalommal ne'm tudták regisztrálni szavaza­tát. így került koalíciós vé­leményt jelző „nem” az ülésen jelen nem lévő szo­cialista Kovács László ne­ve mellé. Mindezt jegyző­könyvileg utólag rögzítet­ték. megváltoztatva az ere­detileg kihirdetett szavazá­si eredményt. Szintén valószínűleg egy tévedésnek köszönhetően jut 65 millió forinthoz a Rádiózenekar, ugyanis az ezt javasló mödosítványt a kormány nem támogatta. Kupa Mihály „nem”-jét azonban a határozathozatal előtt az MDF-frakció több­sége. ..igen”-nek hallotta, s így leszavazta miniszterét, hozzájuttatva a Rádiózene­kart a támogatásához. Be­cker Pál (MDF) azonnal tisztázta a problémát, állí­tása szerint valaki a mi­niszter mögött „igen”-t ki­álthatott. A kérdésben nem szavaztak újra, Kupa Mi­hály egyébként is közölte: tudomásul veszi a T. Ház döntését. Hasonló, jó szándékú hiba történt a határon túli ma­gyar sajtó támogatására ja­vasolt 120 millió forinttal, ezt ugyanis kétszer szavaz­ták meg a képviselők, egy­szer a Miniszterelnökség fejezeténél, egyszer pedig a művelődési tárca büdzséjé­ben. Az utóbbi szavazás előtt Kupa Mihály nemet mondott a javaslatra. Többek szerint félreértés volt az is: az Országos Tu­dományos . Kutatási.. Alap kiadásait, úgy emelte meg a T. Ház, hogy annak fedeze­tét nem biztosította más­honnan. Az eredeti elkép­zelés szerint ugyanis ezt a pénzt a Központi Műszaki Fejlesztési Alap terhére kapta volna meg az OTKA, azonban az egymással ösz- szefüggő javaslatok közül csak az emelésről szólói szavazták meg a képvise­lők. zik á különféle szociális el­látások, juttatások igény- jogosultságát. Szinte valamennyi fel­szólaló egyetértett azzal, hogy az önkormányzatok szintjén kezeljék a szociá­lis támogatásokat, hiszen — mint elhangzott — az adott településen vagy kör­zetben van lehetőség a jo­gosultság mérlegelésére, a szociális ellátásra szorulók körének feltérképezésére. A szocialista párti Kósáné Kovács Magda ezzel össze­függésben úgy vélekedett, hogy a munkanélküliek el­látása terén is kiemelt sze­repet kell kapniuk az ön­kormányzatoknak. Mint mondotta: a munkanélkü­liek jövedelemjSótló támo­gatásának odaítélése, az összeg . meghatározása, var lamint a rászorultság ellen­őrzése önkormányzati fel­adat. A törvényjavaslat általá­nos vitájának lezárásával az Országgyűlés szerdai plenáris ülése véget ért. Önök szerint érdeket védett a KISZ? A minap az Esti Egyenlegből különös ki­jelentés ütötte meg a fü­lem. így hangzott: „Ami­óta a KISZ (Kommunis­ta Ifjúsági Szövetség) ki­vonult a laktanyákból, nincs a katonáknak ér­dekvédelmi szerveze­tük”. Elég zavaros kije­lentés, hiszen az érdek­védelem nagyon fontos dolog, miért is évszáza­dok óta tömörülnek az emberek különféle cso­portosulásokba azzal a céllal, hogy ott megte­remtik saját érdekvédel­müket. Ilyenek voltak például valaha a céhek. Voltak szakmai és pol­gári szerveződések, de a KISZ, az valahogy nem ilyen volt. A kommunis­ta fiatalok ott bent, a laktanyában érdekeket védtek? Nem is tudom. Elképzelhetetlen, hogy az őrnagy elvtárs meg a KISZ-tilkár elvtárs... Engedtessék meg, hogy ezért az érdekvédelmi szervezetért, ezért a ki­nyújtott karért, amely persze az MSZMP-é volt, ne hullajtsak köny- nyeket. Még akkor sem, ha esetleg tudom: a ka­tonáknak sem ártana valamiféle érdekvéde­lem, bár ott, úgy tudom, parancsokat szoktak osz­togatni, amit végre kell hajtani. A katonaság, az egy ilyen intézmény. A KISZ, az más, ott csava­rosabban mentek a dol­gok, azaz áttekinthetet­lenebbül. Éppen ezért egyáltalán nem lepett meg a televízióból hal­lott sirám, hozzá vagyok szokva. Nagyon sok le­het ott a régi KISZ-es. Olyan ez, mint az „egy­szeri polgármester” bölcs bejelentése: „En­gem nem zavar ebben a testületben az, aki vala­ha MSZMP-s volt”. Per­sze, hogy nem zavarba, hiszen ő volt az egyik titkáruk. Mondom, olyan ez, mintha most Horn Gyula nagy ívű beje­lentést tenne: megbocsát a pufajkásoknak. (Vödrös) Regionális oktatási központok B&myfatkoztak az igazgatok Csaknem kétszázan pályáztak ményekben dolgozó peda­gógusok nagy várakozással tekintenek e központokra, és csak egy szűk rétegnek vannak fenntartásai e szer­vezetekkel szemben. Ök is megerősítették: tevékenysé­güket nem a politikai hova­tartozás, hanem a szakmai szempontok figyelembevé­tele irányítja majd, és ha­tékonyan kívánnak tévé-, kenykedni többek között a munka nélküli fiatalok át­képzésének segítésében, a pedagógus-munkanélküliség megszüntetésében is. Dél-Dunántúlon Pécs szék­hellyel, Észak-Magyaror- szágon Miskolc, Kelet-Ma- gyarországon pedig Debre­cen központtal jön létre a ROK. Budapesten kap he­lyet a közép-magyarországi, továbbá budapesti regioná­lis oktatási központ. A sajtótájékoztatón meg­jelentek és aktívnak bizo­nyultak az egyes oktatási központok kinevezett igaz­gatói is. Közülük többen hangsúlyozták: eddigi ta­pasztalataik során azt lát­ták, hogy az oktatási intéz­A frissiben létrehozott regionális oktatási közpon­tok igazgatóit szerdán Do­bos Krisztina, kultuszmi­nisztériumi helyettes ál­lamtitkár sajtótájékoztatón mutatta be. Hangsúlyozta: az ország nyolc központjá­ban felállított ROK-ok nem politikai szempontok alapján működnek. Felada­tuk a tárca és az oktatási intézmények közti koordi­nálás, tanácsadás. De mint mondta: nem szeretnénk „lebetonozni” a regionális oktatási központok felada­tait. Dobos Krisztina szólt arról, hogy az intézmények megalakítása során kikér­ték az Európa Tanács és több nyugat-európai or­szág kulturális minisztériu­mának véleményét is. Szó­ba került a tájékoztatón az is, hogy a regionális oktatá­si központok felállítását a parlament által még el nem fogadott közoktatási tör­vényben határozták el. A helyettes államtitkár ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: a központok létrehozására az 1991/20. sz. hatásköri törvény lehetőséget ad. Kérdésekre válaszolva, el­hangzott: a nyolc oktatási központ igazgatóját körül­belül 200 pályázó közül vá­lasztották ki. E központok idén a központi költségve­tésből időarányosan 100 millió forintot kapnak, jö­vőre pedig mintegy 220 mil­lió jut nekik az államkasz- szából. Elmondták még. hqgy az ország nyolc he­lyén Közép-Dunántúlon, Veszprém központtal, Eszak-Dunántúlon Győr központtal, Dél-Magyaror- szágon Szeged centrummal,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents