Pest Megyei Hírlap, 1992. december (36. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-22 / 301. szám

A MTESZ váci székhazában szombattól karácsonyig tárlaton mutatkozik be néhány művész. A vallási témájú tűzzománcokat E. Turkus Andrea, a kerámiafeszületet Vanninger Margit alkotta. A kiállított művek megvásárolhatók

(Vimola Károly felvétele)

Műholdas - műsorsugárzás

A hazai műholdas tv- műsorsugárzás meghonosításáért novembertől megindított kísérleti adásokat, karácsonytól kibővített műsoridőben lehet majd látni. A jelenlegi, este 19 és 22 óra közötti műsoridőn kívül, december 24. és január elseje között 9 és 12 óra, valamint december 24-e és 27-e között továbbá január elsején délután 15 és 17 óra között is fogható lesz a kísérleti adás. Az első tapasztalatok alapján a vételhez hazánkban 1 méter körüli átmérőjű, míg határainktól keletre ennél nagyobb méretű parabolaantenna szükséges.

KÉPERNYŐ

ADVENTI KÉSZÜLŐDÉS, ÜJ SZIGNÁL, UJ

HÁTTÉR. A közvéleménykutatók jól tudják: mekkora úr a megszokás. A televíziózó legjobban a hírműsorok időpontjára, képi megjelenésére kényes. A néző állandóságra vágyik. Beilleszti az est menetébe azokat az adásokat, amelyekből legfrissebb ismereteit meríti.

Ezen a hétvégén, vasárnap este új szignállal, új háttérrel indult a „Híradó”. A főszerkesztő, Csák Elemér e. kommentárral indította. Úgy tetszik, ezúttal valóban elkélt a korszerűsítés. A színeiben és formájában harmonizáló bevezető képsorokat bizonyára gyorsan megszokjuk. Mind a felirat, mind a háttér határozottságot sugall. A sárgakék szín kompozíció pedig megnyugtat, jelezvén: sajnos az események sora éppen elég nyugtalanító. Ha már a nagyvilág hírei gyakorta oly borzalmasak, legalább az azokat felvezető képsorok legyenek kiegyensúlyozottak. A „Híradó” inzertje egyszerű, megalkotói szándékosan kerülték a kuszaságot. A képernyőre vonzza a tekintetet, A komplementer színek használatával pedig az állandóság hangsúlyozódik. Az inzert valószínűleg a Földet, a háttér pedig a világmindenség végtelenségét szimbolizálja. S ebbe a keretbe illeszkednek a nagyvilágról s a hazánkról szóló híradások.

A vasárnap esti „Híradó” szerkesztőstábja amúgy sincsen könnyű helyzetben. Hiszen akarva-akaratlanul igazodniuk kell „A hét” menetrendjéhez. Aranyvasárnapon mi képezhette volna más mindkét műsor gerincét,, mint az adventi készülődés? A kamerák ott voltak az utcai forgatagban, éppúgy, mint például a gencsapáti nevelőotthonban. Tudjuk jól: az ünnep legszebb emlékei a gyermekkorban gyökereznek. S ott. ahol a szeretetigény a legerősebb és leginkább sérülékeny, milyen öröm ajándékot kapni, adni. Érzékelhettük, hogy ilyenkor — az ünnep közeledtén — milyen sokan adakoznak. Am a riportok azt sem titkolták: egvre több a rászoruló. ..A HÉT” karácsonyi készülődés körképére rímelt a „Híradó” összeállítása.

Az új szignállal, új háttérrel jelentkező Híradó korrekt, ám érzelmektől sem mentes.

MADÁRKA. Mostanában egyre több olyan alkotással találkozhatunk. amelyek megkésve érkeztek a hazai

Ismét lesz Ki miben tudós?

Ha az anyagi lehetőségeik nem javulnak, jövőre már egyetlen tévéfilmet sem csinálhat a Tv 2 — mondotta többek között Peták István, a Tv 2 intendánsa teenapi sajtótájékoztatóján. ahol a kettes csatorna idei tevékenységéről számolt be a sajtó képviselőinek.

Mint elmondta: már tavaly is kijelentette, hogy a Tv 2 nem a Tv 1 konkurenciája kíván lenni, hanem egyfajta munkamegosztásról van szó. E munkamegosztás jegyében vállalta fel a kettes csatorna a parlamenti közvetítések mellett a nemzetiségi, illetve a vidéki Magyarországot bemutató regionális műsorokat is. A nemzetiségi műsorok sugárzásával a Tv 2 kultúraközvetítő szerepre vállalkozott, a régió népeinek közeledése érdekében.

A legnehezebb 1992-ben a Tv 2 anyagi helyzete volt, az, hogy a Televíziótól megvontak sgymilliárd forintot,

gyakorlatilag tervezheted lenné tette a költségvetésű két. Egyetlen műsorpercr mindössze 4250 forintc tudtak költeni, amíg Né metországban például néf szerű, szórakoztató műse esetében ez 11 ezer mark, A Tv 2 politikai széllé miségevel kapcsolatban Pe ták István a hideg távolság tartás helyett az aktív rész vétel, a minden párthd való egyforma közelség fon tosságát hangsúlyozta. Eb ben a szellemben készíti politikai, információs mű soraikat. Ugyanakkor hang súlyozta: a hirműsoro

nem az intendatúrákna vannak alárendelve, hanei az elnök felügyeli őket, íg a 18 órás Híradó és a 2 órás Esti egyenleg ftigget len a Tv 2 vezetőségétől.

Jövőre fel kívánják úji tani többek között a Ki mi ben tudós? című műsort é a Tv 2 csatlakozott egy nép szerű, nemzetközi televí ziós játékhoz is. 'amelybe eddig 11 európai ország vesz részt.

tv közönsége elé. Ilyen William Wharton kisregényének filmváltozata, a Madárka. Alan Parker 1984-es filmjének témája: a vietnami háború ütötte sebek testet és lelket nyomorító fájdalma. Volt idő, amikor ezek az alkotások elzárattak a hazai néző elöl. Csupán egyoldalúan láthattuk , az eseményeket. Pedig — mint tudjuk — a háborúban csak vesztesek vannak. Vesztesek a kisemberek, akiket a lőtér két oldalára állítanak, hogy halomra öljék egymást. Siratjuk az áldozatokat, ám a túlélők sem sokkal szerencsésebbek: az átélt borzalmakkal egy életen át kell együtt élniük.

A film ezt a háború utáni állapotot ábrázolja. A Vietnamot megjárt két barát lelki nyomorúságát. Ez a küzdelem legalább akkora, mint a harcok során. Önmagukkal s környezetük másságával kell felvenni a harcot. E ahogyan nézzük a két amerikai fiú emlékképeit, elénk kopírozódnak a híradások jelenkori felvételei. A huszadik századvég szégyenéről szólók, amelyek karnyújtásnyira történnek tőlünk. A romba dőlt városok, a menekülő emberek, az egymásra tüzelő katonák. Hihetetlen, hogy e rémségek megesnek, megeshetnek.

Erdősi Katalin

Vetélkeclösorozűt a budaörsi gimnáziumban

Őskori asztal, római rabszolga

Kitört a vakáció. Nagyszabású rendezvényen, fergeteges módon vettek búcsút egy időre az iskolától a budaörsi Illyés Gyula Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola diákjai. Az utolsó tanítási napon már reggeltől állt a bal. Délelőtt az aulában felállított színpadon egymást követték a műsorszámok, zon- goraszólojj, paródiák, ének, tánc. Akik éppen nem szerepeltek. nézők voltak, zajos ünneplésben részesítve társaikat.

De nem csupán iskolabúcsúztató zajlott akkor, de sor került az Illyés-napok vetélkedőinek eredmény- hirdetésére Is. Az Illyés- napok megrendezése többéves hagyományuk. Már 1986-ban rendeztek Illyés Gyula nevével fémjelzett képzőművészeti és ipar- művészeti pályázatot, diákírók, diákköltők pályázatát, vers- és .prózamondó versenyt, sportversenyeket. Á következő évben ez kibővült fotópályázattal, szépkiejtési, ének-zene, valamint tanulmányi \rerse- nyekkel. Az 1988-as év is hozott újabb kategóriákat, népi díszítőművészet pályázat. műfordítás-pályázat, műveltségi vetélkedő bővítette azon alkalmak sorát, melyeken az iskola tanulói bemutathatták tudásukat, tehetségüket.

„Diákönkormányzók”

Az idei tanévben, Illyés Gyula születésének 90. évfordulóján még nagyobb szabásúak a versenyek, mint a korábbi években Mint az iskola tanára: mondják, szerepe van ebben annak is, hogy a diákok inkább részt vettek az előkészítésben, szervezésben. Oj elnök került a diákönkormányzat élére.

Megismerkedem az új elnökkel. D éry Konstantinnak hívják, harmadikos.

— Egy hónapja választottak meg — mondja. — A diákönkormányzat mostani vezetésének a célja az; hogy az iskola kulturális életét egy kicsit fellendítse. Nem voltak szakkörök, társas programok. A pénteki klubfoglalkozásokat újra szerveztük. Már előkészítettük, a második félévben kezdődik majd a

képzőművészeti szakkör és a filmklub.

— Illyés-napok szervezéséből hogyan vették ki a részüket1

Asztal cs történelem

— A mi feladatunk volt eldönteni, hogyan kövessék egymást a programok. Üj vetélkedőt indítottunk, a történelmi vetélkedőt. 17 történelmi kort, helyszínt határoztunk meg, és minden osztály kihúzott egyet. Így például őskort, az ókori Rómát vagy Egyiptomot, a reneszánszot, a francia forradalom korát, a 48-as forradalmak utáni időszakot, a XX. század elejét... A versenyzőknek a kornak megfelelő jelmezbe kellett öltözni, felidézni a zenéjét, eljátszani egy jelenetet, mely jellemző arra az időre A zsűrit a kor szellemében megajándékozni. Többször is ember volt az ajándék, például mint rabszolgát „nyújtották át.” Hátravan még, ma este lesz a népi betlehemezés után a reggelig tartó buli előtt a terítési verseny. Ez abból áll, hogy egy olyan asztalt készítenek, olyan ételekkel, terítékkel, mely megfelel az adott kor étkezési szokásainak. Az egészről, az ösz- szes korjátékról videofilm készül.

A versenyek és a vigasság nem válnak el egymástól. Amíg beszélgetünk az iskola könyvtárában — ahonnét a számos ajándék könyvet ki vitték a díjazottaknak —, odakint az aulában még egyre sorolják a nyertesek nevét s kezdettől fogva mit sem halkult az őket köszöntő ováció.

..cs a vakáció

Talán majd januárban, februárban, mikor a tanulmányi versenyek eldőlnek, nagyobb lesz a csend. Most a novemberi sportversenyek, a december 11-től zajló szépkiejtési verseny, Illyés-vetélkedő, vers-. és

prózamondó verseny, énekzene verseny eredményeit hirdetik. Volt a héten művész-diák találkozó — elsősorban . filmesek jöttek —, hangverseny és sok sók játék, vidámság. Az esti betlehemezés rebbenésnvi áhítata után pedig még várnak rájuk a világtörténelem asztalai, étkei. Azután egy ideig — csak a vakáció.

(Nádudvari)

A FÜL

Fabó Kinga verskötete

Először A költészet másnapja -című antológiában találkoztam a verseivel, és amikor megjelent esszékötete után az Anesztézia című verskötete 1988-ban, már ismerősként olvastam kimondottan gonosz humorú . költeményeit, amelyek nagyon szellemesek és nagyon nőies alkotások voltak. Utóbbin azt értem, hogy minden bennük volt, amit egy kíméletlenül okos nőszemély a csodálatos férfiakról — és értelemszerűen bennük önmagáról is — megtudhat.

Akkoriban még főállású nyelvtudós volt, és ez kézenfekvő módon megmutatkozott írásaiban. Hogy mi módon, az példának okáért abból az összefüggésből is kitűnik, ami a kancsók többes számú főnév és a

Gálfy-Bódi Tamás: Adventi táj (linó)

kancsók egyes számú főnév között mutatkozik. Különösképpen akkor, ha a többes számú alak páros női testrészeket jelöl, amelyek szeretik a kancsókot.

Az irónia magasából saját nemét, önmagát is fölülről nézte, derűje pedig a magasrendű szellem vidámsága volt kicsinységeink fölött.

Mára fáradtabb lett a csengés: nem lehet állandóan csiklandósan nevetni közegünk állandó, s ezáltal egyre nyomasztóbb kissze- rűségein. Alapvető változás a szemléletben nem következett be, szerencsére, csak a nagy ifjonti eget futja át néha néhány sárleple bárányfelhő: a köz-sötét

visszfeketéje: mintha a nevetés kissé dühösebb lenne. „Mi most, együtt fiúk* lányok / mi most itt jól I élvezzük magunkat / mi most itt jól fiúk-lányok. I Ha törik, ha szakad.” (Együtt) Az együtt való élvezés alapvető kétértelműségét és kettős értelmét negatívba forgatja a versszak második mondata. Az, hogy mindenáron, erőltetve bár, de feltétlenül, ha hisszük, ha nem. Még kézenfekvőbb lehet ez, ha emlékszünk a kötetből kimaradt, korábbi, Mű-élvezés című versre, ami természetesen művek élvezéséről is szól.

Ugyanezekről az állandó- sultságokról szól sötét humorral, amikor a férfi barátnőjéről ír, aki már szinte az övé is. „Pedig csak a parfümjét ismerem. / De azt aztán nagyon. Minden / lány ilyet hord. Minden / lány tizenöt és ötvenöt között. /Ez a legbiztosabb kapocs”. (A barátnő)

. „Őszinte női rosszindulattal” és a tucatléttel szembeszegülve írott versek kötete viccel és acsarkodik a bóvlilétnek feszített szellemmel, egy egzisztencia tu- sakodik kétélű karddal védve embersége méltóságát. (Széphalom, 1992)

Szitányi György