Pest Megyei Hírlap, 1992. december (36. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-22 / 301. szám

A MTESZ váci székhazában szombattól karácsonyig tár­laton mutatkozik be néhány művész. A vallási témájú tűzzománcokat E. Turkus Andrea, a kerámiafeszületet Vanninger Margit alkotta. A kiállított művek meg­vásárolhatók (Vimola Károly felvétele) Műholdas - műsorsugárzás A hazai műholdas tv- műsorsugárzás meghonosí­tásáért novembertől meg­indított kísérleti adásokat, karácsonytól kibővített mű­soridőben lehet majd látni. A jelenlegi, este 19 és 22 óra közötti műsoridőn kívül, december 24. és január else­je között 9 és 12 óra, vala­mint december 24-e és 27-e között továbbá január else­jén délután 15 és 17 óra kö­zött is fogható lesz a kísér­leti adás. Az első tapaszta­latok alapján a vételhez ha­zánkban 1 méter körüli át­mérőjű, míg határainktól keletre ennél nagyobb mé­retű parabolaantenna szük­séges. KÉPERNYŐ ADVENTI KÉSZÜLŐ­DÉS, ÜJ SZIGNÁL, UJ HÁTTÉR. A közvélemény­kutatók jól tudják: mekko­ra úr a megszokás. A tele­víziózó legjobban a hírmű­sorok időpontjára, képi megjelenésére kényes. A néző állandóságra vágyik. Beilleszti az est menetébe azokat az adásokat, ame­lyekből legfrissebb ismere­teit meríti. Ezen a hétvégén, vasár­nap este új szignállal, új háttérrel indult a „Hír­adó”. A főszerkesztő, Csák Elemér e. kommentárral in­dította. Úgy tetszik, ezúttal valóban elkélt a korszerűsí­tés. A színeiben és formájá­ban harmonizáló bevezető képsorokat bizonyára gyor­san megszokjuk. Mind a felirat, mind a háttér hatá­rozottságot sugall. A sárga­kék szín kompozíció pedig megnyugtat, jelezvén: saj­nos az események sora ép­pen elég nyugtalanító. Ha már a nagyvilág hírei gya­korta oly borzalmasak, leg­alább az azokat felvezető képsorok legyenek kiegyen­súlyozottak. A „Híradó” inzertje egyszerű, megalko­tói szándékosan kerülték a kuszaságot. A képernyőre vonzza a tekintetet, A komplementer színek hasz­nálatával pedig az állandó­ság hangsúlyozódik. Az in­zert valószínűleg a Földet, a háttér pedig a világmin­denség végtelenségét szim­bolizálja. S ebbe a keretbe illeszkednek a nagyvilágról s a hazánkról szóló híradá­sok. A vasárnap esti „Híradó” szerkesztőstábja amúgy sincsen könnyű helyzetben. Hiszen akarva-akaratlanul igazodniuk kell „A hét” menetrendjéhez. Aranyva­sárnapon mi képezhette volna más mindkét műsor gerincét,, mint az adventi készülődés? A kamerák ott voltak az utcai forgatag­ban, éppúgy, mint például a gencsapáti nevelőotthon­ban. Tudjuk jól: az ünnep legszebb emlékei a gyer­mekkorban gyökereznek. S ott. ahol a szeretetigény a legerősebb és leginkább sé­rülékeny, milyen öröm ajándékot kapni, adni. Ér­zékelhettük, hogy ilyenkor — az ünnep közeledtén — milyen sokan adakoznak. Am a riportok azt sem tit­kolták: egvre több a rászo­ruló. ..A HÉT” karácsonyi készülődés körképére rí­melt a „Híradó” összeállítá­sa. Az új szignállal, új hát­térrel jelentkező Híradó korrekt, ám érzelmektől sem mentes. MADÁRKA. Mostanában egyre több olyan alkotással találkozhatunk. amelyek megkésve érkeztek a hazai Ismét lesz Ki miben tudós? Ha az anyagi lehetősé­geik nem javulnak, jövőre már egyetlen tévéfilmet sem csinálhat a Tv 2 — mondotta többek között Pe­ták István, a Tv 2 inten­dánsa teenapi sajtótájékoz­tatóján. ahol a kettes csa­torna idei tevékenységéről számolt be a sajtó képvise­lőinek. Mint elmondta: már ta­valy is kijelentette, hogy a Tv 2 nem a Tv 1 konku­renciája kíván lenni, ha­nem egyfajta munkameg­osztásról van szó. E mun­kamegosztás jegyében vál­lalta fel a kettes csatorna a parlamenti közvetítések mellett a nemzetiségi, illet­ve a vidéki Magyarországot bemutató regionális műso­rokat is. A nemzetiségi mű­sorok sugárzásával a Tv 2 kultúraközvetítő szerepre vállalkozott, a régió népei­nek közeledése érdekében. A legnehezebb 1992-ben a Tv 2 anyagi helyzete volt, az, hogy a Televíziótól meg­vontak sgymilliárd forintot, gyakorlatilag tervezheted lenné tette a költségvetésű két. Egyetlen műsorpercr mindössze 4250 forintc tudtak költeni, amíg Né metországban például néf szerű, szórakoztató műse esetében ez 11 ezer mark, A Tv 2 politikai széllé miségevel kapcsolatban Pe ták István a hideg távolság tartás helyett az aktív rész vétel, a minden párthd való egyforma közelség fon tosságát hangsúlyozta. Eb ben a szellemben készíti politikai, információs mű soraikat. Ugyanakkor hang súlyozta: a hirműsoro nem az intendatúrákna vannak alárendelve, hanei az elnök felügyeli őket, íg a 18 órás Híradó és a 2 órás Esti egyenleg ftigget len a Tv 2 vezetőségétől. Jövőre fel kívánják úji tani többek között a Ki mi ben tudós? című műsort é a Tv 2 csatlakozott egy nép szerű, nemzetközi televí ziós játékhoz is. 'amelybe eddig 11 európai ország vesz részt. tv közönsége elé. Ilyen William Wharton kisregé­nyének filmváltozata, a Madárka. Alan Parker 1984-es filmjének témája: a vietnami háború ütötte se­bek testet és lelket nyomo­rító fájdalma. Volt idő, amikor ezek az alkotások elzárattak a hazai néző elöl. Csupán egyoldalúan láthat­tuk , az eseményeket. Pedig — mint tudjuk — a hábo­rúban csak vesztesek van­nak. Vesztesek a kisembe­rek, akiket a lőtér két ol­dalára állítanak, hogy ha­lomra öljék egymást. Sirat­juk az áldozatokat, ám a túlélők sem sokkal szeren­csésebbek: az átélt borzal­makkal egy életen át kell együtt élniük. A film ezt a háború utá­ni állapotot ábrázolja. A Vietnamot megjárt két ba­rát lelki nyomorúságát. Ez a küzdelem legalább akko­ra, mint a harcok során. Önmagukkal s környezetük másságával kell felvenni a harcot. E ahogyan nézzük a két amerikai fiú emlék­képeit, elénk kopírozódnak a híradások jelenkori felvé­telei. A huszadik századvég szégyenéről szólók, ame­lyek karnyújtásnyira tör­ténnek tőlünk. A romba dőlt városok, a menekülő emberek, az egymásra tü­zelő katonák. Hihetetlen, hogy e rémségek megesnek, megeshetnek. Erdősi Katalin Vetélkeclösorozűt a budaörsi gimnáziumban Őskori asztal, római rabszolga Kitört a vakáció. Nagy­szabású rendezvényen, fergeteges módon vettek búcsút egy időre az iskolá­tól a budaörsi Illyés Gyula Gimnázium és Közgazdasá­gi Szakközépiskola diákjai. Az utolsó tanítási napon már reggeltől állt a bal. Délelőtt az aulában felállí­tott színpadon egymást kö­vették a műsorszámok, zon- goraszólojj, paródiák, ének, tánc. Akik éppen nem sze­repeltek. nézők voltak, za­jos ünneplésben részesítve társaikat. De nem csupán iskolabú­csúztató zajlott akkor, de sor került az Illyés-napok vetélkedőinek eredmény- hirdetésére Is. Az Illyés- napok megrendezése több­éves hagyományuk. Már 1986-ban rendeztek Illyés Gyula nevével fémjelzett képzőművészeti és ipar- művészeti pályázatot, diák­írók, diákköltők pályázatát, vers- és .prózamondó ver­senyt, sportversenyeket. Á következő évben ez kibő­vült fotópályázattal, szép­kiejtési, ének-zene, vala­mint tanulmányi \rerse- nyekkel. Az 1988-as év is hozott újabb kategóriákat, népi díszítőművészet pá­lyázat. műfordítás-pályázat, műveltségi vetélkedő bőví­tette azon alkalmak sorát, melyeken az iskola tanulói bemutathatták tudásukat, tehetségüket. „Diákönkormányzók” Az idei tanévben, Illyés Gyula születésének 90. év­fordulóján még nagyobb szabásúak a versenyek, mint a korábbi években Mint az iskola tanára: mondják, szerepe van eb­ben annak is, hogy a diá­kok inkább részt vettek az előkészítésben, szervezés­ben. Oj elnök került a diákönkormányzat élére. Megismerkedem az új elnökkel. D éry Konstan­tinnak hívják, harmadikos. — Egy hónapja válasz­tottak meg — mondja. — A diákönkormányzat mosta­ni vezetésének a célja az; hogy az iskola kulturális életét egy kicsit fellendít­se. Nem voltak szakkörök, társas programok. A pén­teki klubfoglalkozásokat újra szerveztük. Már előké­szítettük, a második fél­évben kezdődik majd a képzőművészeti szakkör és a filmklub. — Illyés-napok szervezé­séből hogyan vették ki a részüket1 Asztal cs történelem — A mi feladatunk volt eldönteni, hogyan köves­sék egymást a programok. Üj vetélkedőt indítottunk, a történelmi vetélkedőt. 17 történelmi kort, helyszínt határoztunk meg, és min­den osztály kihúzott egyet. Így például őskort, az ókori Rómát vagy Egyiptomot, a reneszánszot, a francia for­radalom korát, a 48-as for­radalmak utáni időszakot, a XX. század elejét... A versenyzőknek a kornak megfelelő jelmezbe kellett öltözni, felidézni a zenéjét, eljátszani egy jelenetet, mely jellemző arra az idő­re A zsűrit a kor szelle­mében megajándékozni. Többször is ember volt az ajándék, például mint rab­szolgát „nyújtották át.” Hátravan még, ma este lesz a népi betlehemezés után a reggelig tartó buli előtt a terítési verseny. Ez abból áll, hogy egy olyan asztalt készítenek, olyan ételekkel, terítékkel, mely megfelel az adott kor étkezési szoká­sainak. Az egészről, az ösz- szes korjátékról videofilm készül. A versenyek és a vigas­ság nem válnak el egymás­tól. Amíg beszélgetünk az iskola könyvtárában — ahonnét a számos ajándék könyvet ki vitték a díjazot­taknak —, odakint az aulá­ban még egyre sorolják a nyertesek nevét s kezdettől fogva mit sem halkult az őket köszöntő ováció. ..cs a vakáció Talán majd januárban, februárban, mikor a tanul­mányi versenyek eldőlnek, nagyobb lesz a csend. Most a novemberi sportverse­nyek, a december 11-től zajló szépkiejtési verseny, Illyés-vetélkedő, vers-. és prózamondó verseny, ének­zene verseny eredményeit hirdetik. Volt a héten mű­vész-diák találkozó — el­sősorban . filmesek jöttek —, hangverseny és sok sók játék, vidámság. Az esti betlehemezés rebbenésnvi áhítata után pedig még várnak rájuk a világtörté­nelem asztalai, étkei. Az­után egy ideig — csak a vakáció. (Nádudvari) A FÜL Fabó Kinga verskötete Először A költészet más­napja -című antológiában találkoztam a verseivel, és amikor megjelent esszékö­tete után az Anesztézia cí­mű verskötete 1988-ban, már ismerősként olvastam kimondottan gonosz humo­rú . költeményeit, amelyek nagyon szellemesek és na­gyon nőies alkotások vol­tak. Utóbbin azt értem, hogy minden bennük volt, amit egy kíméletlenül okos nőszemély a csodálatos fér­fiakról — és értelemszerűen bennük önmagáról is — megtudhat. Akkoriban még főállású nyelvtudós volt, és ez ké­zenfekvő módon megmutat­kozott írásaiban. Hogy mi módon, az példának okáért abból az összefüggésből is kitűnik, ami a kancsók többes számú főnév és a Gálfy-Bódi Tamás: Adventi táj (linó) kancsók egyes számú főnév között mutatkozik. Külö­nösképpen akkor, ha a töb­bes számú alak páros női testrészeket jelöl, amelyek szeretik a kancsókot. Az irónia magasából sa­ját nemét, önmagát is fölül­ről nézte, derűje pedig a magasrendű szellem vi­dámsága volt kicsinysé­geink fölött. Mára fáradtabb lett a csengés: nem lehet állan­dóan csiklandósan nevetni közegünk állandó, s ezáltal egyre nyomasztóbb kissze- rűségein. Alapvető változás a szemléletben nem követ­kezett be, szerencsére, csak a nagy ifjonti eget futja át néha néhány sárleple bárányfelhő: a köz-sötét visszfeketéje: mintha a ne­vetés kissé dühösebb len­ne. „Mi most, együtt fiúk* lányok / mi most itt jól I élvezzük magunkat / mi most itt jól fiúk-lányok. I Ha törik, ha szakad.” (Együtt) Az együtt való él­vezés alapvető kétértelmű­ségét és kettős értelmét ne­gatívba forgatja a versszak második mondata. Az, hogy mindenáron, erőltet­ve bár, de feltétlenül, ha hisszük, ha nem. Még ké­zenfekvőbb lehet ez, ha emlékszünk a kötetből ki­maradt, korábbi, Mű-élvezés című versre, ami természe­tesen művek élvezéséről is szól. Ugyanezekről az állandó- sultságokról szól sötét hu­morral, amikor a férfi ba­rátnőjéről ír, aki már szin­te az övé is. „Pedig csak a parfümjét ismerem. / De azt aztán nagyon. Minden / lány ilyet hord. Minden / lány tizenöt és ötvenöt kö­zött. /Ez a legbiztosabb kapocs”. (A barátnő) . „Őszinte női rosszindulat­tal” és a tucatléttel szem­beszegülve írott versek kö­tete viccel és acsarkodik a bóvlilétnek feszített szel­lemmel, egy egzisztencia tu- sakodik kétélű karddal védve embersége méltósá­gát. (Széphalom, 1992) Szitányi György

Next

/
Thumbnails
Contents