Pest Megyei Hírlap, 1992. december (36. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-21 / 300. szám

6 PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1992. DECEMBER 21., HÉTFŐ Cél cr gzszdcsságosság Az ivóvízellátás jövője Mint ismeretes, jövő év elejétől az önkormányzatok tulajdonába kerülnek a te­lepülések vízközművei. Így a községek ivóvízellátásá­nak biztosítása a képvise­lő-testületek feladata lesz. A mindezt lehetővé tevő kormányzati döntés alap­elve az volt. hogy az ön- kormányzatok ellátási fe­lelőssége mellé tulajdoni felelősség társuljon. Ezzel elindítható egy folyamat, amely elősegíti a nyugati országokhoz való felzárkó­zásunkat. Pontosabban az ott bevált településfejlesz­tési elképzelések átvételét, meghonosítását. Az ottani modell alapja a területi ön­állóság. Mindenről a helyi szinteken gondoskodnak. A közműfejlesztéseknél szük­ség van az összhang kiala­kítására. Ez a hiányok pót­lásánál bizonyos sorrendi­séget is jelent. Hiszen az adott községben jelentke­zik az igény, mi az, ami a leggyorsabban megoldásra vár: útépítés vagy csator­názás az elsődleges. Hazánkban, a hatvanas években államosították a vízközműveket. Ezt a ko« rábbi közigazgatási rend­szer szétverése előzte meg. Majd létrejöttek a regio­nális vízművek, amelyek ellátták a lakosságot. A rendszerváltást köve­tően azt a gyakorlatot kí­vánja a kormányzat követ­ni. amely egyfelől meg­szünteti a szociális mono­polhelyzetet, másfelől na­gyobb önállóságot biztosít az önkormányzatoknak. A Pest Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat va­gyonátadása folyamatban van. Nyolc üzemmérnök­séghez vagy kilencven ön- kormányzat tartozott. Most ki kell alakulnia egy új szervezeti struktúrának, amelyben az üzemmérnök­ségek vállalkozási jelleggel kapcsolódhatnak a telepü­lések ivóvízellátásába, vagy az önkormányzatok ma­guk gondoskodhatnak er­ről. Ez esetben is kell szak­ember, aki felügyeli, meg­határozza a munka mene­tét. A jövőbeni szervezeti for­ma tekintetében eltérő ál­láspontok alakultak ki. Du- naharasztiban a közelmúlt­ban úgy döntöttek, helyben oldják meg a település víz­ellátását. Hasonló elképze­lés született Taksonyban. Áporkán. Az érdi üzem­mérnökséghez tartozó ön- kormányzatok — tizennyolc — képviselői nemrégiben ültek ismét tárgyalóasztal­hoz az üzemmérnökség szakembereivel. Konkrét megállapodás nem jött lét­re, de a megbeszéléseken egy részvénytársasági for­ma kialakítása rajzolódott ki. Végül is bármelyik for­ma jön majd létre, a cél az. hogy nagyobb hangsúlyt kapjon a gazdaságosság el­ve, így későbbiekben ol­csóbbá válhat a vízdíj. Ezt persze a működtetés, fenn­tartás, karbantartás kiadá­sai, vagyis a tapasztalatok határozzák meg. J. Sz. I. Mikrobusz ajándékba Különleges bölcsőde Vácott — ahol elfogadják a másságot A váci székhelyű Együtt az Ép Gyermekekért Ala­pítvány a minap gazda­gabb lett egy Toyota mik- robusszal. Az extrákkal fölszerelt, majdnem három­millió forint értékű gép­járművet a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat keretén belül a Posta Bank adományozta. Az alapítvány a váci 4. számú bölcsődében műkö­dik. Papp Zsuzsa intéz­ményvezetőt kérdeztünk ar­ról. mit jelent nekik az új autóbusz. — Elmondhatatlan segít­ség számunkra. Bölcsődénk majdnem egyedülálló az or­szágban, sérült kisgyerme­kek integrációjával és ko­rai fejlesztésével foglalko­zunk. Ezeket a kicsinyeket Vácról és vonzáskörzetéből hordjuk be. Eddig gond­jaink voltak, mert kölcsön- buszt kellett igénybe ven­nünk. — Mit jelent a kisgyer­mekek integrációja? — Olyan bölcsődét tar­tunk fönt. ahol az ép apró­ságok mellett sérült gyer­mekek is vannak. Akad köztük enyhén és súlyosab­ban fogyatékos is. Szeren­csére nem okoz gondot Kitiiietetett|sink (Folytatás az 1. oldalról.) Ma tizenegy órakor me­gyénkből hetvenen — kö­zülük ketten posztumusz — kapnak „Független Demok­ratikus Magyarországért” emlékérmet. A budaörsi Jókai Mór Művelődési Ház­ban Für Lajos személyes megbízottja nyújtja át az emlékérmeket. A megyei ki­tüntetettek teljes névsorát az alábbiakban közöljük: Báthori János (Isaszeg), Bede András (Cegléd), Be- niczki Ferenc (Budaörs). Benkó Béla (Érd). Bereczky Gábor (Tárnok), Borda Ist­ván (Kiskunlacháza). Boros Károly (Kartal), Borók László (Szentendre), Braun József (Iklad), Bukovecz Ferenc (Budaörs). Czeglédi József (Szigetszentmiklós). Czerovszki Mihály (Gödöl­lő), Czibere Imréné (Ke- repestarcsa), Cselovszku György (Szigetszentmiklós), Czizi László (Örkény), Cso­rna András (Hévízgyörk), Csontos Zoltán (Szigetszent­miklós), Dó id Ferenc (Ceg­léd, Deszpot László (Inárcs), Fábián István (Abony), Fekete Sándor (Szigetszentmárton), Feren- csik Mihály (Hévízgyörk), Fodor Jenő (Szentendre), Kalász Márton (Dunakeszi), Halmágyi Sándor Gyula (Dunakeszi), Haness László (Monor), Hanti Pál (Monor), Imre László (Érd), Joó Já­nos (Ócsa), Katona István (Örkény). Katona János (Bag), Kemenes Lajos (Vác), Kiss András (Kar­tal), Kolossváry István (Cegléd). Kovács István (Fót), Kovács József (Buda- jenő). Kovács László (Nagy­kőrös), Laczkó Zoltán (Ve­rőce), Ladányi Antal (Ócsa), Lippay László (Du­nakeszi), Liszkai Károly (Vecsés), Meleg Péter (Tú­ra), Mezei István (Cegléd). Mészáros Imre (Pécel), Nagy Imre (Dunaharaszti), Nagy Károly (Monor). Nagy Ke­lemen János (Sződliget), Ondrik Márton (Aszód), őri Imre (Szigethalom), Pápai István (Tök), Pásztor Vilmos (Abony), Pesti Imre (Nagykőrös), Pipó István (Cegléd), Rimóczi Béla (Du- navarsány), Samu Jenő (Verőce), Sárossy Gyula (Érd), Seregélyest János (Aszód), Szemán János (Gö­döllő), Szeremet József (Ve­csés), Tannel Károly (Fót), Tarjányi András (Budaörs), Tímár Gergely (Pomáz), Túrái András (Fót), Úri György (Örkény), Varró Já­nos (Kóka), Víg Sándor (Monor), Z alavári József (Vác), Zentai János (Török­bálint). Posztumusz kitüntetett né­hai Kerényi Vilmos (Szent­endre). néhai Kovácsik Já­nos (Aszód). Bag! fejlesztések Gáz, telefon, tornacsarnok Túra, Galgahévíz és Hévíz­györk után jövőre a követ­kező alsó Galga-menti te­lepülésen, Bagón is elkez­dődik a gázberuházás. Az elmúlt napokban megálla­podtak az építés ütemezé­séről, eszerint az elosztóve­zeték építése Bagón 1993. augusztus 31-ig befejeződik. A várható fogyasztói be­kötési igényről az önkor­mányzat felmérést készít. Ennek keretében a napok­ban a község lakóinak le­velet küldtek: nyilatkozza­nak arról, mikor szeretnék bekapcsoltatni lakásukat a gázelosztó-vezetékre. Min­den bizonnyal erről is szó esik majd az év végi köz­meghallgatáson, melynek időpontját a napokban tar­tott képviselő-testületi ülé­sen december 28-ra tűzték ki. A község lakóit a műve­lődési ház nagytermébe várják este fél 7-re. A képviselők — legköze­lebbi ülésükön — emellett a jövő évi munkatervvel fog­lalkoztak. Az előterjesztést javaslatokkal egészítik ki, a döntés januárra marad. A testület hosszasan tár­Érdről — félidőben Smimd ai az értelmes javaslatoknak (Folytatás az 1. oldalról.) — Ebben a képviselő-tes­tület igencsak megosztott volt. Szerintem ez csak tévútra vihetne bennünket, ugyanis a legkisebb konf­liktus esetén feloldhatatlan ellentétbe kerülnek egy­mással az önkormányzat tulajdonosi érdekei és a polgármesteri hivatal ál­lamigazgatási és közigazga­tási hatáskörei. — Ezt hogyan érti? — Nemrég történt, hogy a vállalkozási bizottsági ülésen három vállalkozó­nak igyekeztünk megoldani problémáját, akik a belte­rületen hoztak létre olyan ipari telephelyeket, ame­lyek rontják a környéken lakók életfeltételeit. Ügy tűnik — szerencsére — si­került közösen megtalál­nunk a megoldást. Sokkal nehezebb lett volna a dol­gunk, ha mi a cégben tu­lajdonosként szerepelünk. — Mindezek ellenére vol­tak és vannak olyan vállal­kozások a városban, ame­lyekben az önkormányzat tulajdonosként vesz részt. Ezekkel kapcsolatban mi­lyenek a tapasztalataik? — Rosszak. Véleményem szerint az önkormányza­tunknak, mint tulajdonos­nak ki kell vonulnia a gaz­daságból, és elsősorban ösz- szehangoló, szolgáltató és szervező feladatokat kell váltania. A szolgáltatás alatt az életkörülmények helyi javítását értem. — Ügy tudom, hogy a vá­ros infrastruktúrája ugyan­csak elmaradott. Mit szán­dékoznak tenni a helyzet megváltoztatásáért? — Tűrhetetlen állapotok uralkodnak városunkban ezen a téren. Kevés az utunk, telefonunk, gázveze­tékünk. Anyagi lehetősé­geinkhez mérten igyek­szünk behozni a lemara­dást. Tavaly 67. idén 17 ki­lométer utat építettünk, de mi ez a városban szükséges 400-500 kilométerhez ké­pest?! Jelenleg az ötvenezer lakosra ezerháromszáz tele­fonvonal jut. Ez abszur­dum! Éppen ezért kötöt­tünk tavaly szerződést a Matávval, vállalták, hogy azoknak, akik idén február 21-ig jelentkeznek, 1993. december 31-ig fel­szerelik a készüléket. A megadott határidőig 6000 lakos adta be igényét, s azóta is jelentkeztek pótló­lagosan körülbelül 1500-an, vállalva a harmincezer fo­rintos térítési díj befizeté­sét. Vízvezeték- és csator­nahálózatunk is elmara­dott. Igaz, idén sikerült egy szennyvíztisztítót átadnunk, így megközelítőleg ötven kilométer csatornahálóza­tot építhetünk, de már most tudjuk, hogy feltétlenül bővítenünk kell a szenny­víztisztítót. Abban remény­kedünk, hogy a 90-es évek végére elérhetjük, hogy a város 50-60 százaléka csa­tornázva lesz. Lassan be­telik a szeméttelepünk, úgy­hogy legkésőbb jövőre újat kell nyitnunk. Ezt pedig 200-250 millió forint alatt nemigen tudjuk megúszni. — Minderre van fedeze­tük? — Saját erőből nem lá­tok rá lehetőséget. Éppen .ezért javasoltam a vállal­kozási bizottság egyik ülé­sén, hogy a város bocsásson ki kötvényeket. A bizott­ság egyetértett velem, s re­mélem, hogy a képviselő- testület is támogatni fogja az ötletet. Ha ez így lesz, akkor három-öt év alatt ki­alakulhat a város alapvető infrastruktúrája. Négy év múlva megnyí­lik Magyarországon az Expo. Ügy hiszem, hogy ha az itt lakók és az Érden tevékenykedő vállalkozók ki kívánják használni a vá­ros ragyogó lehetőségeit, feltétlenül fontos létrehoz­ni egy olyan szintű köz­műellátást, ami az európai kisvárosi normának megfe­lel. — Milyen a kapcsolatuk a városban működő politi­kai pártokkal, társadalmi szervezetekkel? — Közvetlen kapcsola­tunk nincs. A pártoknak és társadalmi szervezeteknek a testületbe bejutott kép­viselőkön keresztül áll módjukban, hogy vélemé­nyüket, érdekeiket jelezzék. Eddig — és ezt bátran mondhatom — egyetlen jó szándékú, értelmes javasla­tot sem vetettünk el, tette azt bárki. Árpási Mari,a gyalta a Paan Tours Bt. ké­relmét. A betéti társaság a bagi úgynevezett Malomtó területén, a felső tó medré­ben, illetve annak felhasz­nálásával benzinkutat kí­ván építeni. Kérték, hogy az 1983-ban (!) kiadott épí­tési engedélyt, amely étte- rem-motel-kemping és sportlétesítmények kialakí­tására vonatkozott, erősítse meg a testület, a benzinkút kiegészítésével. A sok tisztázandó kérdés miatt a testület úgy hatá­rozott, hogy döntéséhez to­vábbi tájékozódás szüksé­ges. A gázberuházás mellett ezrek várják Bagón a tele­fonhálózat kiépítését, amit a Digitel 2001. Rt. kereté­ben remélnek megvalósíta­ni. A község előtt áll a tor­nacsarnok építése is. Jam- rik László polgármester ar­ról tájékoztatta a testületet, hogy a kivitelezésre 16 ár­ajánlat érkezett, hat aján­lattevőtől kértek részlete­sebb információkat, közü­lük eddig öten válaszoltak. Tőlük még aprólékosabb költségvetést várnak a ki­választás előtt. B. G. a gyermekek együttléte. Mindemellett az apróságok családi környezetükből sin­csenek kiszakítva, mert a délutánt és éjszakát otthon töltik. Jelenleg 18 sérült kisgyerek van nálunk, de szeretném hangsúlyozni, ezek ugyanúgy töltik napju­kat, mint az egészségesek. — Mikor kezdték el mű­ködésüket? — A részleges integráció 1986. szeptember elsején in­dult, ae akkor még az in­tézmény másik szárnyában, ügy ítéltük meg, hogy fo­kozatosan kell egymáshoz szoktatni a kicsiket. Két éve működik _a teljes integ­ráció és ezalatt sikerült el­érnünk, hogy azok a gyere­kek, akik egyenesen ébbe a helyzetbe pottyan tak bele, teljesen természetesnek tartják barátaik másságát. Megtanulnak együtt élni ve­lük és biztos vagyok abban, hogy felnőttként sem fog­nak megfordulni egy fehér bot vagy egy tolókocsi után. — Mik a tervek a jövő esztendőre? — Szerencsére már 1937 óta az épüiet másik szár­nya a 6—14 éves értelmi fogyatékosok napközi ottho­na. Tavaly sikerült megva­lósítanunk álmunkat: kísér­leti jelleggel megkezdte mű­ködését egy autistaóvoda, amelynek munkáját Balázs Anna, a budapesti autista- csoport vezetője segíti. Eb­ben is az alapítvány segíti munkánkat. Az Együtt az Ép Gyer­mekekért Alapítvány olyan gyermekek sorsát vállalta föl, akik e segítség nélkül nem tudnának teljes értékű emberekké válni. Támosa- tásuk és szerető Gondosko­dásuk eredményeképpen együtt tudnak élni mássá­gukkal és társaik is köny- nyebben elfogadják őket. Ha valaki támogatni sze­retné a szervezetet, adomá­nyait a következő számla­számra küldheti: OTP—MNB 217— 98577/768—11668—8 Devizaszámla: MNB 80—11—083 Papp Antonella Már csak a pénz kell Tavasszal bontják a nagymarosi töltést Amennyiben megfelelő hi­telkonstrukcióval jövő év tavaszán biztosítható a szükséges pénz, ősszel már megkezdhető a nagymarosi körtöltésnél a munka. El­sőként a medernél 6-10 mé­terrel mélyebb rész feltöl­tését végzik. Ezzel készít­hető elő a körtöltés elbon­tása. A Dunai Rehabilitációs Iroda koordinálásával már októberben csanem 10 ha­zai jelentkező közül válasz­tották ki a munkák beru­házóját, a Fővárosi Beru­házó Kft.-t. A napokban az alábbi bevonásával ki­lenc kivitelezői pályázatot is minősítettek. A pályáza­ton 20 hazai cég vett részt, melyek közül előzetesen hat — hat vállalatcsoport — bizonyult alkalmasnak arra, hogy induljon a jövő év elején a kivitelezői jog elnyeréséért. A tenderdokumentáció­kat jövő év februárjában vehetik át; az előminősíté­sen kiválasztott pályázók közül a nyertes az ered­ményhirdetést követően jú­niusban kezdheti meg a tényleges munkát. Ez a részlettervezést, a feltöltés, a bontás előkészítését je­lentheti. A munkák finanszírozásá­hoz a kormány már októ­berben elfogadta a 7 mil­liárd 446 millió forintos költségű hároméves helyre- állítási tervet. Ezek szerint az összeg jelentős részét a Magyar Nemzeti Bank, a Pénzügyminisztérium ga­ranciájával — későbbi költ­ségvetési visszafizetéssel — hitelből fedezné, de egyes szakértők szerint részt vál­lalhatna a finanszírozásból az útalap és a vízügyi alap is. Esetleg a rehabilitáció során nyert értékes terüle­tek hasznosításával más források is bevonhatók a munkálatokba.

Next

/
Thumbnails
Contents