Pest Megyei Hírlap, 1992. december (36. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-19 / 299. szám
XXXVI. ÉVFOLYAM, 299. SZÁM Ärar 13,.»0 forint 1992. DECEMBER 19., SZOMBAT Ülésezett Pest megye önkormányzata Új igazgató a Rókus Kórház élén TUDNAK VALAMIT? A politológusnak megvan az a jó szokása, hogy egyidejűleg szeretné kioktatni a politikust és az egyszerű állampolgárt. Kettőjük közé ékelődve kétfelé beszél, és megpróbálja elhitetni velük: nélküle nem képesek a kapcsolatteremtésre, a párbeszédre. Olyan színben tünteti fel magát, mint akit a társadalom különleges közvetítői és tanácsadói jogkörrel ruházott fel. Szándéka nyilvánvalóan az, hogy a legmagasabb politikai szintre röpítse nézeteit. E szakma jeles képviselői — tisztelet a kivételnek — újabban közvetlenül a miniszterelnöknek üzengetnek. Hovatovább úgy kezelik Antall Józsefet, mint az egyetlen felvilágosult lényt a kormánypártok soraiban, aki méltó arra, hogy tanácsot fogadjon el tőlük. Mostanában arról akarják meggyőzni, hogy a kormányzat a Tv elnökével szemben hibát követett el, amikor a politikai viták és egyezkedések terepére szorította a médiahöst. Ez a terep ugyanis — politológusi megítélés szerint — jobban fekszik Uankissnak, mint a Televízió vezetése, amelyhez kevésbé ért. Mivel a kormányzat — úgymond — reménytelenül népszerűtlen, a vele szemben álló Tv-elnök óhatatlanul népszerűvé, a civil kurázsi bajnokává magasztosul. Kinek a szemében? Nos, erről nem kívánják felvilágosítani a miniszterelnököt, miként arról sem, hogy a politikai viták nem válhatnak alkalmas tereppé a Tv gazdasági ügyeinek tisztázásához. Mert mi köze a politikai irányultságnak ahhoz, hogy valaki hűtlenül kezeli egy intézmény vagyonát vagy sem? Erre tények és adatok alapján, megfelelő vizsgálatokkal szokás fényt deríteni, függetlenül attól, hogy a vizsgált delikvens politikailag hová húz. Apellálnak továbbá a miniszterelnök feltételezett hiúságára is. Figyelmeztetik: a nevével fémjelzett lépések egyszer visszaköszönnek a történelemkönyvek lapjairól, s nem lehet mindegy neki, miként értékelődik az utókor szemében. Vajon honnan tudják politológus uraimék, mit írnak majd a történelemkönyvek, s hogyan ítéli meg korunkat az utókor történésze? Talán erre nézvést is van holtbiztos információjuk? Bánó Attila Nemzetiségek békességben Magas rangú vendég' Pilisszántón VECSÉSI BETLEHEMES (2. és 5. oldal) SZENTMÄRTON- KÄTÄN NINCS' SUGÁRSZENNYEZETTSÉG (4. oldal) A VÁCI SAJTÓ TÖRTÉNETE (6. oldal) ARANYÁSÓK SZOMBATHELYEN (16. oldal) Bosnyák menekültek Újabb bosnyák menekültek rekedtek Magyarországon — tájékoztatott tegnap a Határőrség illetékese. Az éjszaka 192 bosnyák menekült próbált nemzetközi gyorsvonaton — svédországi végcéllal — Csehszlovákiába beutazni, ám közülük 28-at leszállítottak a csehszlovák határőrök, miután nem rendelkeztek megfelelő útiokmánnyal. Egy részük korábbi sorstársaikhoz csatlakozott a Keleti pályaudvaron. Az Újvidéken élő költő-újságírót, Sinkovits Pétert — lapunk munkatársát — kértük meg, tájékoztassa a Pest Megyei Hírlap olvasóit a nemrég betiltott újvidéki Magyar Szó című napilap helyzetéről, azokról a változásokról, amelyek nem csupán a határainkon túl élő és alkotó kollégák sorsát — általuk egy egész népcsoport — sorsát érintik. íme, a válasz:. Néhány na-p múlva ünnepli 43. születésnapját a jugoszláviai magyarság egyetlen napilapja. Beárnyékolt, keserű ünnepek ezek az utóbbi esztendőkben. 1988-ban kezdődött az a folyamat, amelyben a jelen szerb vezetés mindinkább ellenőrzése alá vonta a köztársasághoz tartozó két tartományt, majd egyszerűen lenyelte őket, egyszersmind a kisebbségek elleni lépések sorozatát tette meg. A Magyar Szó, hol nyíltan, hol az adott határok megengedhetőségén belül, szembefordult ezzel a politikával, az idő múltával pedig, az ország ügyeinek rendezését illetően a mili- táns és agresszív megoldásokat látván, egyértelműen békepárti és ellenzéki lappá nőtte ki magát. Lényegében ez váltotta ki a hatalom (által is finanszírozott) és a lap konflik-. tusát. A vajdasági képviselőház előbb főszerkesztőcserékkel és -leváltásokkal próbálta megtörni a szerkesztőség egységét. A legdurvább kísérlet egy évvel ezelőtt 1991. decemberében zajlott le. A képviselőház a már néhány hónappal ezelőtt az újvidéki Fórum lap- és könyvkiadó vállalat élére igazgatóként megválasztott Marót! Miklóst nevezte ki a Magyar Szó ideiglenes fő- szerkesztőjének. azt a személyt, aki alelnöke volt a Milosevics-barát, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségével szemben Belgrádban létrehozott, alig néhány tíz tagot számláló a Magyarok Hazájukért, Szerbiáért és Jugoszláviáért nevű politikai mozgalomnak. És egyébként Pest megye tegnapi közgyűlése a késő esti éjszakába nyúlt, hiszen a tervezett huszonhárom napirendi ponthoz még hármat javasoltak a jelenlévő képviselők. Ezt lehet akár ma- zochizmusnak is felfogni, a lényeg, hogy csak az igen fontos dolgok kerültek megtudott kellőképpen magyarul. Izgalmas és veszélyes napok voltak ezek. A lap dolgozói nem fogadták el ezt a döntést. Az esti órákban megtartott gyűlésen 131-en szavaztak, a két érvénytelen szavazat mellett 129-en Maróti ellen foglaltak állást, s megállapodtak abban, hogy a szerkesztőbizottság továbbra is a meglévő főszerkesztő irányításával készíti az újságot. (Zárójelben jegyezzük meg: példa nélkül való esetként a lap hónapokon át- úgy jelent meg, hogy nem jegyezte a főszerkesztő nevét. Kubát Jánost, a továbbra is vállalt és támogatóit fő- szerkesztőt a szerkesztőbizottság vezetőjeként tüntette fel, Maróti nevét viszont elhagyta.) Hosszú ideig félő volt, hogy a lapot karhatalommal szüntetik meg, s alig néhány oldalas, fordításos újságot jelentetnek meg helyette. A hatalom végül is elállt szándékától, s ebben nagy szerepe volt a vajdasági magyar és szerb értelmiségnek is. A Magyar Szó megnyerte ezt a harcát, s néhány hónap múltán elérte azt, hogy saját soraiból válasszon újabb főszerkesztőt, Bálint' Sándor személyében. A lap szerkesztési politikája és arculata változatlan maradt. A hatalom ekkor váltott, s a gazdasági szorítás eszközéhez folyamodott. A Magyar Szót nem engedte önállósulni, a lap tehát a közvállalat keretében maradt, viszont — banki garanciát vállalva — arra kényszerítette, hogy mindinkább bankkölcsönökből fedezze a lap előállításának költségeit, ennek nyomán a Fórum-ház adóssága most. már több százezer márkát tesz ki. Ez szinte kilátástalan helyzetbe sodorta az itt élő magyarság egyetlen napilapját. Illúzióink nincsenek, Fordulatot csak a december 20-án megtartandó választások hozhatnak. Kedvező esetben megerősödve tovább élhet a lap. Ellenkező változatban már nem ünnepelheti meg a 49. születésnapját. Újvidék, 1992. dec.16. beszélésre, mert esztendőzárás előtt le akartak zárni néhány nyitott kérdést. Tanulsága is volt a közgyűlésnek, amire érdemes kitérni. Nem tagadható, hogy vannak olyan képviselők, akik nem szeretik a közgyűlés elnökét^ Inczédy Jánost. Így nyíltan nem hangzottak el ezek a szavak. de az egyik képviselő igencsak hangosan kifogásolta. hogy miért akar részt venni az elnök úr azon a fogadáson, amit Surján László adott a nap folyamán. Nevetségesnek tűnt a szavazási procedúra és a gyanútlan kívülállónak az volt az érzése, hogy a kifogással élő képviselő úr csak gáncsoskodni akart, amikor ki szerette volna kényszeríteni, hogy az elnök úr ne vegyen részt azon a kitüntetési ünnepségen, amelyen Péteri Zoltánnak köszönték meg eddigi munkáját. Aztán győzött a józan ész, és a jelenlévők négy kivételével egyetértettek azzal, hogy a megye elnöke hiányozzon igazoltan másfél órát. Tulajdonképpen nincs semmi különös a dologban, az viszont furcsa, hogy a régi emberekhez kötődnek. De hát ez van, ezt kell szeretni. még akkor is, amikor közösségi érdekként tüntetnek fel kisded egyéni ambíciókat. Jól érezte ezt Péteri Zoltán alelnök, aki szavazást kért személyével kapcsolatosan is. Megkérdezte a képviselőket, hogy saját kitüntetésén részt vehet-e? Szerencséjére igennel válaszolt a képviselő- testület. Ezután már minden a forgatókönyv szerint történt. Volt némi vita az ügyrendet illetően, de hamar lecsillapodtak a kedélyek. Érdekes és főleg érdemes volt látni és tapasztalni azt a nagy egyetértést, ami a Szent Rókus Kórház és Rendelőintézet orvos-igazgatói kinevezésénél mutatkozott. A közgyűlés egyetértett azzal, hogy január elsejétől L ichtenberger György a Szent Rókus Kórház fül- orr-gégészeti osztályának vezetője lássa el az igazgatói teendőket. A pályázók alkalmasságát véleményező bizottság tizenkét tagja egyhangúan őt tartotta a legalkalmasabbnak az orvosigazgatói állásra. Felkészültsége, szakmai koncepciója, a meghallgatás során róla szerzett benyomás, tudományos munkássága-, tudományos fokozata, nyelvismerete, szakmai tevékenységének külföldi elismertsége és nem utolsósorban életkora miatt, személyében látták azt az orvos-igazgatót, aki a Szent Rókus Kórház szakmai elismertségét és hírnevét, erősíteni tudná mind hazánkban, mind pedig külföldön. A továbbiakban a közgyűlés megvitatta az 1992. évi költségvetés előirányzatainak módosításáról, pót- előirányzatok biztosításáról szóló előterjesztést és meghallgatta a megye önkormányzatának külügyi beszámolójáról, jövendő koncepciójáról és tervéről szóló beszámolóját. Valamennyi napirendi pontról nem tudunk beszámolni, de a következő napokban visszatérünk az események ismertetésére. Papp János Antall József miniszter- elnök tegnap dolgozószobájában fogadta Herbert Schambecket, az Osztrák Szövetségi Tanács elnökét. A Miniszterelnöki Sajtóirodától kapott tájékoztatás szerint a megbeszélésen a két politikus részletesen értékelte Közép-Európa politikai és gazdasági helyzetét, különös tekintettel a délszláv válságra. Kölcsönösen tájékoztatták egymást a magyar és az osztrák belpolitika néhány jelenlegi kérdéséről, ezenkívül elemző beszélgetést folytattak térségünk kisebbségeinek helyzetéről. Herbert Schambeck a nap folyamán Pilisszántóra látogatott. A magas rangú vendég megismerkedett a szlovák nemzetiségiek lakta község életével. A 2000 lelket számláló település lakosságának hozzávetőleg egyharmada színAz első napirendi ponttal sem sikerült végeznie tegnapi ülésén az Országgyűlés Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottságának. A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvák nemzetiségű, egyenrangú polgárként békességben élnek egymás mellett magyarok és szlovákok. A helyi kétnyelvű iskolában a technika tantárgyat szlovákul is oktatják anyanyelvi szinten beszélő tanárok. A nyelvi képzéshez a testvér- település, Zsolna városa nyújt támogatást; legutóbb nyelvi laboratóriumi berendezést juttatott a pilis- szántóiaknak, és a helyi könyvtár bővítéséhez is hozzájárult. A településen kulturális egyesület gondoskodik a nemzeti hagyományok ápolásáról, ezen belül különösen aktív a nemzetiségi néptáncegyüttes, amely rendszeresen ellátogat szlovák településekre is. Szó van a nyári Iskolai szünetben cseretáborok szervezéséről. Herbert Schambeck magyarországi látogatását befejezve hazautazott. vényjavaslathoz benyújtott módosító indítványok közül néhánynak a megvitatását követően határozat- képtelenség miatt félbeszakadt a testület munkája. A bizottság ülésén az MSZP, a 36-ok és a Fidesz képviselői meg sem jelentek. Ajándék a túrái özvegynek Tegnap Gödöllőn cigány sportnapot rendeztek, melynek keretében megemlékeztek a nyár végi túrái lövöldözés áldozatáról. Szabad György, az Országgyűlés elnöke javaslatára a Nemzeti Alapítványból 60 ezer forintot adott át Fölt! Márta. A Nemzeti Etnikai és Kisebbségi Bizottság nevében Bogdán Béla további pénzösszeggel egészítette ki. A sporteseményeken négy község fiataljai vettek részt. Képünkön özvegy Farkas Je- nőne és három kiskorú gyermeke átveszi a karácsonyi ajándékot (Vimola Károly felvétele) ÚJVIDÉKI LEVEL A Magyar Szó és a szerb hatalom Szociális érzékenység Félbeszakadt az ülés
