Pest Megyei Hírlap, 1992. december (36. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-17 / 297. szám

1992. DECEMBER 17., CSÜTÖRTÖK . A SWATCH CÉG minden évben különleges karácso­nyi modellel lepi meg ra­jongóit világszerte. A kü­lönlegességek iránt vonzó­dóknak és gyűjtőknek szánt speciális órákat kis szériában készítik, és így azok korlátozott számban kerülnek forgalmazásra. Éppen különlegességük és ritkaságuk miatt a gyűjtők és a márka szerelmesei kö­zött később nemritkán az eredeti vételár tízszereséért cserélnek gazdát. Ez évre karácsonyi modelljük a „Chandelier”, amelyet mu- ránói üveggyöngyök díszíte­nek, 1992-es karácsonyi kü­lönlegességüket most elő­ször a magyar közönség is megismerheti, méghozzá a Premier Kft., Budapest, Rá-: kóczi út 30. alatti áruházá­ban, ahol az árusítás decem­ber 13-án, pénteken 17 óra­kor kezdődik. A CSEMEGE—JULIUS MEINL magyar—osztrák kombinált védjegy az el­múlt három év „védjegy­termésének” legkiemelke­dőbb darabja. Sikere abban rejlik, hogy leleményesen ötvözi az osztrák és magyar cég korábbi védjegyeit. A néger fiúval „kombinált” csemegekosár nyerte el a Magyar Védjegy Egyesület fődíját az idei IV. magyar védjegyszemlén. A díjki­osztóra december 22-én, kedden, az egyesület évzáró ünnepségén kerül sor. Az elmúlt három évben 'közel 1740 új magyar védjegyet jelentettek be a vállalatok, s ez is tükrözi az átalakulás gyors folyamatát. A zsűri csupán 20 védjegyet talált díjazásra alkalmasnak. A NEMZETKÖZI VALU­TAALAP VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA felosztotta az utódállamok között a volt Jugoszlávia részesedé­sét az IMF-ben, de Szerbia nem számíthat tagságra és hitelekre addig, amíg ér­vényben van az ENSZ-em- bargó. KUBA OLAJFÜGGŐSÉ- GÉNEK csökkentése, a ter­mészetes energiaforrások hasznosítása az egyik köz­ponti témája a Pótalkatré­szek, Fejlett Eszközök és Technológiák VII. Nemzet­közi Fórumának, amely a hét elején tartotta első ple­náris ülését Havannában. A SZOLNOKI PAPÍR­GYÁR bezárásával Thomas Prinzhorr a magyar kor­mányt akarja térdre kény­szeríteni — írja legfrissebb számában a Profil című osztrák hetilap. A cikk be­számol az osztrák nagytő­kés magyarországi beru­házásáról, és arról, milyen hátrányos helyzetbe hozta a magyar kormány vám- rendelkezéseivel a papír­ipart, melynek a szolnoki gyárvásárlás révén Prinz- horn is részese. Többek kö­zött nem akarja visszafi­zetni azt a 220 millió schil­ling hitelt sem, amit a gyár akkor vett fel, amikor a magyar állam tulajdonos volt a vállalatban. Újdonság a gazdaszdmtaríás, a közraktárjegy Egységes bankhálózatért csatáznak Az agrárágazatban nehe­zen jutnak a termelők hi­telhez. Lanyhul a termelé­si kedv, ez velejárója a folyamatnak. Ezt ismerték fel a Földművelésügyi Mi­nisztérium szakemberei. Az FM kezdeményezésére a Pénzügyminisztériummal és áz Állami Bankfelügye­lettel közösen tárcaközi bizottságot hoztak létre a problémák feltárására. A Phare-programon belül egy világbanki, valamint az USA és az Európai Kö­zösség szakértőiből álló csoport megvizsgálta an­nak feltételeit, miképpen működhetne az egységes vidéki bankhálózat az ag­rárgazdaságok finanszíro­zására. A gondolat nem új keletű, már a rendszervál­tozás kezdetén megfogant. Egyebek között erről esett szó tegnap az Agrárgazda­sági Kutató és Informati­kai Intézetben megrende­zett vitafórumon, ahol az FM osztályvezetője, Bá- náth István ismertette az időközben napvilágot lá­tott tanulmánytervet. A kétesztendős kutatómunká­ban a dr. Balogh Ádám és Memhölczerné Kapitány Gabriella vezette kutató- csoport kifejti a vidék sa­játos viszonyaival össze­függésben, miért nem kap­hatott eddig nagyobb szer repet a mezőgazdaság hi­telezése. Ennek egyik ele­me a pénztelenség. Mint Bánáth István, az FM főosztályvezetője fel­hívta a figyelmet, ez töb­bek között annak a követ­kezménye, hogy a bankok kizárólag rövid távú hite­lezést folytatnak. Nincs olyan betéti pénztartalékul*, hogy a hosszú távú beté­tekre fizetett pénzt át tud­nák alakítani a rövid tá­vú hitelezésre. Inkább a jövedelmezőbb ipari vállal­kozásokhoz nyújtanak a pénzintézetek hosszú távú kölcsönt, de csak akkor, ha a vállalkozók biztosítani tudják a nyereséget. A vidéki bankhálózat alapjai lehetnének a taka­rékszövetkezetek. Ugyan­akkor, az a Takarékbank, amelynek áz ország vala­mennyi takarékszövetke­zete alapító tagja, önálló kereskedelmi bankként mű­ködik, s így már nem le­het olyan „ernyőbank”, amely komplexen kiszol­gálná az ügyfelet. A falu­ról érkező gazdálkodók jo­gosan várják el azt, hogy ne küldözgessék őket egyik helyről a másikra, hanem azonnal közöljék velük, hol kaphatnak például Start­hitelt. Ilyen szolgáltatásra még egyetlen bank sem képes Magyarországon. Amire a szakemberek gon­doltak, az lényegesen új pénzügyi mechanizmust ta­kar az eddigiekhez képest. Mivel a pénzintézeti tör­vény kimondja, hogy egyet­len bank alapításához mini­mum 50 millió forintos alaptőkére van szükség, ezért feltételezhetően egy­fajta rotáció indul meg a pénzpiacon. Meg kell várni a folyamat végét, viszont közben gondolni kell az élelmiszertermelők érde­keire is, akik a munkájuk eredményét jóval a befele­Ünnepélyes útavatás Érden (Folytatás az 1. oldalról.) A helyi önkormányzat és a közlekedési tárca közös elhatározásából készült út építésének előzményeihez tartozik: az érdiek koráb­ban többször is szóvá tet­ték, hogy az MO-s, Buda­pestet körülvevő autópálya első szakaszának forgalom­ba állítása aránytalanul megterhelte az Érden át­haladó, amúgy is túlzsúfolt főutat. Állandó dugók ne­hezítették a közlekedést, fokozódott a zaj- és a kör­nyezetszennyezés. A beruházó, lebonyolító, tervező, valamint a kivite­lező vállalatok szakembe­reinek gyors, összehangolt munkája eredményeképpen vált lehetővé, hogy a hat kilométeres, Érdet elkerü­lő út legkritikusabb első szakasza — három kilomé­ter hosszban — mostanára elkészült. A második sza­kasz üzembe helyezése 1993 júliusára várható. Az érdi dombvidéken — három műtárggyal, három közúti csomóponttal, ka­paszkodósávval, jelentős közműkiváltásokkal és 230 ezer köbméter földmunká­val — megvalósuló létesít­mény a beruházás vala­mennyi résztvevőjének szép és nehéz feladat, de az igazi örömet az fogja mindenki számára jelente­ni, ha 1993 nyarára Érd déli városrészének lakos­sága az átmenő forgalom és az ebből eredő zaj- és légszennyezés hatása alól mentesülve fellélegezhet. Arpási Mária NEM JELENTKEZNEK A KISHITELEZŐK 150 millió forint vár gazdájára Csak 604-en jelentkeztek a több mint 1400 cég kö­zül, melyeknek a Magyar Nemzeti Bank — a felszá­molás alatt álló Ybl Bank­kal' kötött megállapodása alapján — kifizetné az Ybl Bankkal szemben fennálló követelésüket — tájékoz­tatta az MTI-t kedden Cse- lényi Miklós, a Betét- és Folyószámla-tulajdonosok Érdekvédelmi Szervezeté­nek (Befész) megbízott el­nöke. Ezért a Befész ismétel­ten kéri az Ybl Bank azon ügyfeleit, akiknek ötmillió forint alatti követelésük van, hogy haladéktalanul jelentkezzenek a banknál. Az átutalás utolsó napja ugyanis december 31. Ez­után a ki nem elégített hi­telezőknek újra be kell állniuk a felszámolás vé­gét várók sorába. Az MNB-nél csaknem 150 millió forint vár még a gaz­dájára. tetett erőfeszítések után látják viszont. Mivel a takarékszövetke­zetek jórészt magántulaj­donú intézmények, ezért felül kell bírálni az állami szerepvállalást e területen. Ha azt akarja az ország, hogy a gazdáknak és a gazdálkodóknak mindig le­gyenek hitelforrásaik, a ta­karékszövetkezeti hálózat csak egy kiegészítője lehet a vidéki bankhálózatnak. Jö­vő év szeptemberében meg­alakul a Földhitelintézet. Könnyebb lesz zálogleve­leket kiadni. Noha már ma is van egy — törvényi­leg nem szabályozott — gyakorlat, amikor kellő jö­vedelmű kezes híján a la­kott lakás vagy ingatlan értékéig adnak hitelt a kérelmezőnek. A tanulmány ezakértői leszögezik, hogy a mező- gazdasági termelők remé­nyüket vesztették, ezért mihamarabb meg kell fon­tolni a gazdaszámtartás in­tézményének bevezetését. Ez a nyilvántartási rend mintegy 4000 megfigyelhető adatával üzleti alapon ad számot, illetve információt egy település termelőiről, farmergazdáinak tevékeny­ségéről. A szisztematikusan elkészített adathalmazt szá­mítógépre lehet „ültetni”, s így már alkalmas lehet — földnyilvántartással kombinálva — olyan elem­zésekre, amelynek haszná­latával egyszerűsíteni lehet a kérdést: milyen térsé­gekben van nagyobb szük­ség a finanszírozásra. Ez a dolgok egyik fele. Újdonságnak ígérkezik a közraktárjegy intézménye. Ha a kölcsönt kérő az or­szág bármelyik megyéjéből és bármelyik banknál je­lentkezik egy konkrét szer­ződéssel, hitelt kell hogy adjanak a számára. Ezek természetesen távlati ter­vek. A legközelebbi intéz­kedéseket meghatározza a témában való pénzügymi­nisztériumi egyeztetés, hi­szen valamennyi tárcának igent kell mondani erre az életszerű elképzelésre. — im — Sorshúzással döntöttek A TÁKISZ állt A képen, balról jobbra: Schmidt Géza, Ficzcre Ist- vánné, Nagy Istvánná és Komáromi Gyula (Erdősi Ágnes felvétele) A BM Pest Megyei TÄ- KISZ az év elején kedvez­ményes könyvbeszerzési le­hetőséget hirdetett meg az önkormányzatok és a fel­ügyeletük alá tartozó in­tézmények részére. Azok az önkormányzatok és intéz­mények, amelyek éltek a lehetőséggel, jelentős ősz- szeget takaríthattak meg. Olyan szakirodalmat sze­rezhettek be mérsékeltebb áron, amelyek a működé­sükhöz sokszor elengedhe­tetlenül szükségesek. A könyvbeszerzési lehető­ség meghirdetésekor a TÁ- KISZ igyekezett alkalmaz­kodni a mai gazdasági fel­tételekhez, és ennek tükré­ben kilátásba helyezte, hogy az év folyamán összesen 2 ezer forintot meghaladó értékben vásárló önkor­mányzatok és intézmények részére sorshúzással meg­állapított öt szervnek a be­szerzés értékét visszatérí­ti. összesen 114 önkor­mányzat és intézmény volt érintett, aki 2 ezer forint felett vásárolt könyvet. Va- iamennyiüket értesítettük a sorshúzás időpontjáról, jelezve, hogy az nyilvá­nos, és várjuk részvételü­ket. Közülük csupán a Tak­sonyi Polgármesteri Hiva­tal egyik munkatársa vett részt, aki egyben ellen­őrizte is az érintett 114 sorszám urnában történő elhelyezését. A sorshúzásra háromtagú bizottság jelenlétében ke­rült sor, melynek tagjai voltak: dr. Schmidt Géza igazgató, Komáromi Gyula belső ellenőr, dr. Mihály László jogtanácsos. A sors­húzásról a jegyzőkönyvet Herneczky Frigy esné vezet­te. A szerencsés nyerőszá­mokat a TÁKISZ egyik munkatársa, Nagy Istvánná húzta ki. A sorshúzás nyer­tesei: Püspökszilágyi Pol­gármesteri Hivatal, Soly­mári Polgármesteri Hiva­tal, 2. Sz. Általános Iskola, Szígethalom; Madách Im­re Gimnázium, Vác; Műve­lődési Ház, Gödöllő. Részükre a folyó évi könyvbeszerzésük ellenér­tékét haladéktalanul visz- szautalják. Gy&msendrődi takarékszövetkezet Alapszabály-módosítás - engedély nélkül Az Állami Bankfelügye­let azonnali hatállyal visz- szavonta a Gyomacndrödi A BRAZILOK URALJAK A PIACOT Csirkemell az EK-tagállamokba Erősen telített a nemzet­közi baromfihúspiac. A meghatározó a brazil ter­melők jelenléte. így sok­szorosan is sikerként lehet elkönyvelni azt, hogy a Hernádon működő Her-Csi- Hús Kft. a 16 ezer tonnás vágókapacitásának egy je­lentékeny részét az Euró­pai Gazdasági Közösség tagállamaiban értékesíti. Az esztendő első felében különösen jól ment az üz­let, hiszen 815 tonna csir­kemellet forgalmazhattak a nyugati piacon. Dupsi Ferenc, a kétsze­mélyes kft. egyik, vezetője elégedetten számolhatott be arról, hogy a Skóciából származó nagytestű Ross baromfit sikerült megho­nosítaniuk, s általa meriy- nyiségben és minőségben kiváló árut juttatni a ha­zai és külföldi fogyasztók asztalára. A baromfiakat háztáji gazdaságokban, kis­termelők portáin nevelik, hizlalják. Az elmúlt évek­ben sikerült olyan partneri hálózatra szert tennie a kft.-nek, ahonnan mindig megérkezik a piacra szánt átu. örvendetesen alakult idén a hernádiak számára a belföldi forgalmazás is, hi­szen a bázis időszakhoz ké­pest 18 százalékkal növel­hették eladásaikat, s ez el­eddig 12 ezer tonnányi ba­romfit jelent. Mivel az EK-ba irányuló szállítások idén, december 15-el le zárulnak, így még mindig adott a lehetőség ahhoz, hogy az ünnepekre növeljék kínálataikat. Azonban nemcsak a kül­piacon, de itthon is meg keli küzdeniük a konkuren­ciával. Mind több az olyan maszek vágóhíd ahonnan igyekeznek minél több és választékosabb árut piac­ra juttatni. Számos jel mu­tat arra is, hogy a kister­melők, a farmergazdák a jobban fizető magánfeldol­gozókkal létesítenek szer­ződéses partneri kapcsola­tokat. (gyócsi) Vállalkozói Takarékszövet­kezet pénzintézeti tevé­kenység végzésére jogosító engedélyét. A bankfelügyelet mind­ezt 'azzal indokolja, hogy a takarékszövetkezet több íz­ben súlyosan megsértette a pénzintézetekről és a pénz­intézeti tevékenységről szó­ló törvény több rendelke­zését, és nyilvánvalóvá vált, hogy a szövetkezet a biz­tonságos pénzintézeti mű­ködés helyreállítására nem képes. Az előzményekhez tarto­zik, hogy februárban és májusban a bankfelügyelet célvizsgálatot végzett a pénzintézetnél. A vizsgálati eredmények alapján a pénz­intézeti vezető mellé bank- felügyeleti biztost neveztek ki. A megtett intézkedések ellenére a takarékszövetke­zet likviditási helyzete sú­lyossá vált. így júliusban a bankfelügyelet határozott időre megtiltotta a pénzin­tézeti tevékenységet. Az. ez­zel kapcsolatos határidőt a bankfelügyelet később meg­hosszabbította december 3i- ig. Ugyanakkor kezdemé­nyezte a pénzintézet felszá­molását, tekintettel a taka­rékszövetkezet fizetéskép­telenségére.

Next

/
Thumbnails
Contents