Pest Megyei Hírlap, 1992. december (36. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-16 / 296. szám
XXXVI. ÉVFOLYAM, 296. SZÄM Ára: 19,50 forint 1992. DECEMBER 16., SZERDA MA: SZÍNES TELEMAGAZINMELLEKLET Göncz és Antall levélváltása Göncz Árpád köztársasági elnök december 11-i, Antall József miniszterelnöknek írt levelében röviden utalt arra, hogy az ő és a miniszterelnök álláspontja a felmentések megtagadásának ügyében, nem egyezik. Göncz Árpád egyúttal azt is jelezte, hogy változatlanul kész a médiaügy megoldása érdekében bármiféle egyeztetésre. Tegnap megérkezett a köztársasági elnökhöz Antall József válaszlevele. Juhász Judit kormányszóvivő tájékoztatása szerint, a miniszterelnök — bár nem jelezve. hogy a köztársasági elnöknek írásban eljuttatott üzenetet ismerteti —, lényegében szóról szóra felolvasta válaszát a parlament kedd délelőtti plenáris üléA megteli út tanulságai Kétéves Pest megye önkormányzata Két esztendeje alakult meg Pest megye önkormányzata. Két év tulajdonképpen semmit nem jelent más körülmények között, de ha arra gondolunk, hogy több mint negyven esztendő után kezdődött el a rendszerváltás a helyi közigazgatásban, akkor az eseménynek azonnal megnövekedik az értéke. Ezért tartotta fontosnak Inczédy János, Pest megye önkormányzatának elnöke, hogy elmondja tapasztalatait. 1990 nyarán lépett életbe az önkormányzati törvény, amely meghatározta az ezt követő időszak valamennyi önkormányzati problémáját. Azt nem lehet mondani, hogy teljesen elölről kellett kezdeni mindent, mert a folytonosság biztosítva volt bizonyos mértékig, de tagadhatatlan, hogy rengeteg tennivalóval találkoztak a közigazgatás minden szintjén. Elég, ha megemlítjük, hogy ugyanaz a hivatal látja el az önkormányzati és az állami feladatokat is. Ez pedig nem kis dolog. A statisztikai adatok sze- (Folytatás a 4. oldalon.) PARLAMENTI NAPLÓ Vita az államfő javaslatáról Az Országgyűlés tegnapelőtt megkezdte Göncz Árpád államfő azon törvény- módosító javaslatának tárgyalását, amelyben a köz- társasági elnök a közszolgálati tájékoztatási eszközök vezetőinek kinevezési rendjére vonatkozó szabályok megváltoztatását indítványozza. A köztársasági elnök nem kívánt élni jogával, hogy szóban is indokolja törvényjavaslatát, s nem vett részt az előterjesztés parlamenti vitájában. Göncz Árpád két változatot terjesztett az Ország- gyűlés elé á Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Magyar Távirati Iroda vezetőinek kinevezését illetően. A javaslat tárgyalásának tegnapi megkezdése előtt az illetékes országgyűlési bizottságok vezetői nyilatkoztak testületük nevében arról: vitára alkalmasnak tartják-e az államfői törvénytervezetet. Kulin Ferenc, a kulturális bizottság elnökeként közölte, hogy azt vallják; hogy a médiavezetők . kinevezési rendje nerh lehet“ olyan procedúra,-amely a politikai pártok konszenzusán alapul. Ezért a kormánypártok Göncz Árpád egyik — politikai konszenzust feltételező — változatát sem támogatják. A kulturális bizottság ellenzéki tagjainak véleményéről Molnár Péter (Fidesz) tájékoztatta a törvényhozást. A fiatal demokraták, a szabad demokraták és a szocialisták szerint ugyanis az államfői kezdeményezés elősegítheti a médiaháború lezárását. Az alkotmányügyi bizottság nevében Salamon László elnök bejelentette: a testület többsége nem tartja általános vitára alkalmasnak a köztársasági elnök javaslatát, mert az számos, módosító indítványokkal nem orvosolható aggályt vet fel. Az általános vitában elsőként fölszólaló Antall József miniszterelnök a kormány nevében kijelentette: nem támogatja a köztársasági elnök által benyújtott, a kinevezési törvény módosítását célzó törvényjavaslat egyik vál(Folytatás a 3. oldalon.) Roszik Gábor a gödöllői tavakról Az MSZMP és a MUOSZ közösen horgászik — a zavarosban Két és fél esztendei küzdelem után végre megoldáshoz közeledik a gödöllői és isaszegi horgásztavak ügye — nyilatkozta lapunk kérdésére Roszik Gábor országgyűlési képviselő, aki hétfőn indítványt terjesztett be a halászatról szóló törvényerejű rendelet módosítására. — Köztudott, hogy e tavak körül valami nincs rendben. Kérem, tájékoztasson ennek részleteiről és jogi hátteréről. — A kilenc horgásztavat jelenleg illegálisan használják. Nyolcat különféle horgászegyesületek 30-50 évre kibéreltek, és a nevetségesen alacsony bérleti (Folytatás a 4. oldalon.) AZ IPOLYDAMÁSDIAK BANAT A Megszűnik a Barátság híd ? A bősi vízlépcső építésével egy időben lpolyda- másdon is épült egy kis híd, amely az Ipoly magyar és szlovák partját köti össze egymással. Valószínűleg azonban már nem sokáig. Ugyanis — a mindkét oldalon élők nagy elkeseredésére — most le akarják bontatni. Gosztonyi Jenő, Ipolyda- másd polgármestere a falu bánatát tolmácsolta. Igaz, annak idején a híd nem a falunak épült, ám sikerült itt egy kis határátkelőhelyet létesíteni. Igénybevétele ugyan nem folyamatos, de a nagyobb ünnepeken — karácsonykor, húsvét- kor, a község búcsújakor — jó szolgálatot tett mind az ipolydamásdiaknak, mind a szomszédban lakó szlovákiai magyaroknak. A híd a gyakorlatban éppúgy, mint szimbolikusan, kapcsolatot teremtett a falvak között. Egymás közt csak így nevezték: Barátság híd. Gosztonyi Jenő, és a környék országgyűlési képviselője, Bogárdi Zoltán már minden lehetséges fórumon járt a híd érdekében. A honatya még optimista, ám ettől függetlenül a híd sorsa bizonytalan. (nádai) ' Meghosszabbították a vizsgálatot Balsai István igazságügyminiszter, a kormány által december elsején kijelölt vizsgálóbiztos, tegnap 15 nappal meghosszabbította a Visszásságok ajászkarajsnéiszövetkezetbon is Csak három kiváló maradt... Amióla a nagykőrösi Mészáros János Termelőszövetkezetben történt visszásságokat az olvasók elé tártuk. szinte naponta kapjuk a híreket arról, hogy kit milyen hátrány ért a szövetkezetből való kiválás — vagy kiválási kísérlet... — során. Igen jellemző — s ezért tesszük közzé — a jászkarajenőlek története. Vízi Mihály 65 éves, beteges, gyermekei távol élnek, ahogy magát jellemzi „csak egy egyszerű téesz- tag”. Az erőszakos szövetkezetesítés előtt 42 holdnyi földje volt. A vagyonnevesítés során kiderült, hogy 753 ezer forint értékű üzletrész illeti. Vízi Mihály úgy döntött, hogy ki kíván válni a szövetkezetből. Kiválási szándékát időben jelezte, s azt a téesz vezetősége el is fogadta. Leánya, aki ügy(Folytatás a 7. oldalon.) tévé elnöke ellen folytatott — a törvényben 15 napban megszabott — fegyelmi vizsgálat időtartamát. Ezt dr. Halász Gizella, az Igazságügyi Minisztérium szóvivője közölte, miután a tévé elnökének jogi képviselője — az előzetes bejelentésnek megfelelően — tegnap - átadta a vizsgáló- biztosnak Hankiss Elemér írásba foglalt válaszait, a pénteken feltett újabb kérdésekre. A szóvivő elmondta; a válaszokban olyan új körülmények merültek fel, amelyek ellenőrzését feltétlenül szükségesnek és indokoltnak tartja Balsai István, s ezért, mint vizsgáló- biztos — élve a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben meghatározott lehetőséggel —, a vizsgálat határidejének meghosszabbításáról döntött. SZOKOLAY SÁNDOR NEMZETÉBRESZTŐ! KODÁLY ZOLTÁN 110. SZÜLETÉSNAPJÁRA Advent szülötte. A népét ostorozó Ady zenei ikerpárja. Ahogy a költő a Magyar Messiások-ról írt — magyar átokról, kimondván, hogy „üdve nincs a keresztnek, mert semmit sem tehettek” —, úgy kísért a kérdés, hogy a Magyar Zene Megváltóinak nyomában jár-e anemzet? Hiszek Vargyas Lajosnak, akinél tömörebb teljességgel nemigen fogalmazhatnánk meg a lényeget: „Kodály Zoltán, a nemzeti géniusz!" Életműve nemzetébresztö! Viszonzatlan szerelem fűzte népéhez, s azt szerette volna neki visszaadni, amit tőle kapott. Rajta semmi sem múlt. Talán mégis igaz, hogy senki sem próféta a maga hazájában. A művészet nem zárható széfbe, vagy múzeumba. Ahogy ötvenöt évvel ezelőtt Kodály mondta: „Múzeum! — ellenségei oda szeretnék már zárni az egész magyarságot, hogy majd üveg alatt mutogassák... De hiába. A magyarság még él, nagyon is él és egyelőre nem akar múzeumi tárgy lenni!” Ezek a sorok mintha fél évszázad alatt semmit sem vesztettek volna aktualitásukból. Sőt! — Vagy rosszul citálom? Csak az szólhat érte ünneprontás nélkül, aki jobban citálja, jobban szól érette, s nem éri be azzal, hogy Kodály „olyan amilyen". Művészetének levegőre van szüksége. Hangzó csodára. Ahogy épp az említett cikkben mondja: hogy „vigasztalást merítsenek a csodakútból!” Igen! De a „kútmérgezés” ellen nincsen törvény Kodály országában? Nemcsak idézi, de éneke átlényegitésével felerősíti nagyjaink költői üzenetét, tudván, hogy újra és újra lelkünkre kell kötnie nemzctjéltö szeretetét. Berzsenyi-kánonjában nem véletlenül kiáltja: „Ébreszd fel alvó nemzeti lelkedet!” Balassit idézve nem véletlenül kérdi: „hej, én szegény népem, elszéledett népem, mivé lettél mostanság?” Vörösmarty által pedig így szól a mához: „Naggyá csak fiaid szent akaratja tehet.” Az ötvenes évek prése alól azt kiáltotta — s egyetlen volt, aki tehette —, Zrínyi szavaival: „Ne bántsd a magyart!” S perel bennünket „egymás gyűlöléséért, s ezer ilyen vétkünkért!” De ő, aki hitét, reményét egy pillanatra sem veszítette el, minden művében ad terápiát a diagózis után, valahogy így: „csak jobbítsuk meg magunkat, szabjunk más rendet dolgainknak, egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalók!” Ádventi várakozásunk közben engedhetne decibeljeiből a politika is, hogy a Szeretet Ünnepén tisztább tekintetek villanhassanak örömre. Csuda dolgokat, új magyar igéket, új magyar csodákat hamarabb talál, aki vele énekli: „Veni Emmanuel!” Kodály Zoltán n keszthelyi Helikon-ünnepeken 1961-ben (Vimola Károly felvétele) (TISZTELGÉSÜNK A 8. OLDALON.)
