Pest Megyei Hírlap, 1992. december (36. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-11 / 292. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP 1992. DECEMBER 11., PÉNTEK V. Fomáz és Csobdnka Kodály-évfordulót ünnepel Száz iskolás a Háry Jánosban Előtérben Gclda Levente, Háry alakítója (Vimola Károly felvétele) Kodály Zoltán sem kívánhatott volna szebb születésnapi ajándékot, Az „éneklő országról” álmodó és életét a feladat megvalósítására szentelő nagy muzsikusunk születésének 110. évfordulójára a három pomázi általános iskola és a Csobánkai 3. Számú Általános Iskola diákjai megtanulták Háry János című daljátékát. A száz gyerek hosszú előkészületek és próbák után december 11-én öt órakor és 12-én hat órakor mutatkozik be a pomázi művelődési házban. A szép vállalkozásról a bemutató előtt kérdeztük Ásztai Csabáné fuvolaművészt, a Pomázi Zeneiskola igazgató asszonyát. fuvaroztam az előadás helyszínére. Mókás látvány lehettem — mondja Ásztai Csabáné nevetve —, amint a majlandi csata hatalmas fekete ágyújával vagy a határőrbódéval a Trabantom tetején a településen végighajtottam. A jelmezek elkészítését a szereplő gyerekek szülei vállalták. Gel- da Levente néptáncosru- hájában lép fel. Az Ürzsét alakító Bakó Krisztina Ta- hitótfalun lakó nagyszüleitől gyönyörű népviseletet kapott. A huszártáncot járó növedékeink népi jelmezét pedig a Szentendrei Nyári Színháztól kérjük kölcsön. A szereplője novemberre készen álltak az összpró- bákra, Nagy Zoltán fáradhatatlanul dolgozott velük, s amikor teendői elszólították, Petrovics Krisztina lépett a helyére. Kodály varázspálcája alatt — Meghozta a kemény munka a várt eredményt? — teszem fel végül a költői kérdést, — Az előadás magas színvonalú — mondja Ásztai Csabáné büszkén, de szinte mellékesen, hiszen az eredmények ezen jóval túlmutatnak. — Az egész diák-ősbemutató arról szól, amit Kodály életműve jelképez — folytatja. — Növendékeink, szüleik, sőt az egész település megtudta, ki volt Kodály. A szereplők ától-zéig megismerték és megtanulták a daljátékot, s benne a népdalokat- — az ő zenei anyanyelvűket. S az előadásokon, amelyekre már mind a 700 jegy elfó- gyott, a közönség is részesévé válhat az „éneklő országnak”. Eredményeink azonban a zenén jóval túlmutatnak. A harminchat felkészítő és a színpadberendezésen fáradozó tanár, az iskolák diákjai, szüleik, sőt egész Pomáz közösséggé kpvácsolódott a bemutatóra való készülődés során. Ennél többet nem is kívánhatnék. Végül Ásztai Csabáné még elmondja: az előadás jegyei ingyenesek, de a száz gyerek nyári táboroztatására adományokat fognak gyűjteni. Az egyhetes együttlét alatt újra előveszik a darabot, Hiszen már felkérték őket a pomázi Teleki-kastélyban hagyományosan megrendezendő nyári hangversenysorozat megnyitó-előadására. D. Veszelszky Sára 150 ÉVE SZÜ LÉTÉTÉ CSIKY GERGELY Első modern drámaírónk — Hogyan merült fel a bemutató ötlete, és miként fogtak a nem mindennapi feladat megvalósításába? — Huszonkilenc éven át a Szentendrei Zeneiskola kihelyezett tagozataként működtünk — mondta az igazgató asszony. — Szeptember 1-jétől önállóak lettünk — mintegy 300 növendékkel. Az alakuló tan- testületi értekezleten többek között azt tervezgettük, miként emlékezhetnénk meg Kodály Zoltán halálának 25. és születésének 110. évfordulójáról. Magam . idén nyáron Németországban járva, akkor látogattam el egy zeneiskolába, amikor növendékeik egy színdarab bemutatására készültek — mivel ott nem- ' csak zenével, hanem társ- . művészetekkel is foglalkoznak. A gyerekek tanáraik irányításával, nyakig festé- kesen éppen egy hatalmas díszleten dolgoztak. Nyári tapasztalataim alapján és a Kodály-évforduló kapcsán vetettem fel, hogy az a nagyobb horderejű produkció, amivel önállóságot kapott zeneiskolánk, megmutathatná magát, legyen a Háry János bemutatása. Színművész dirigál — Miként fogtak a nem mindennapi feladat megvalósításába? — Tantestületünkbe meghívtuk a három pomázi általános iskola, valamint Csobánkáról a zenei tagozattal bővült 3. számú iskola énektanárait, hogy tájékozódjunk véleményükről. Lelkesen csatlakoztak ötletünkhöz. Ékkor terveinkbe beavattuk az iskolák vezetőit, akik szintén örömmel vállalták az előadás előkészületeiben való részvételt. Végül a rendezésre felkértük a Pomázon lakó Nagy Zoltán színművészt (a Família Kft. című kedvelt sorozat szereplőjét). Sok elfoglaltsága mellett szívesen vállalta a Háry János gyerekelőadásra való átültetését és a rendezést. És októberben elkezdődött a kemény munka. — Hogyan képzelték el o Háry János szmrevitelét, éj miként készültek fel rá? — A művet kétszer negyvenperces felvonásokra húzta meg Nagy Zoltán, tartalmi veszteségek nélkül-. Az előadáson Szűcs Annamária tanárunk zón- gorakíséretével hangzik fel. A főszerepeket zeneiskolánk növendékei éneklik és játsszák. Háry Jánost a pi- lisszentkereszti, istenáldotta tehetségű Gélda Levente alakítja. Negyedik osztályos létére kristálytisztán, természetes hangképzéssel és profi levegővezetéssel énekel. S húszoldalnyi prózai szerepét a második alkalommal már fújta. Rajzóra és színfal — Október elejétől az iskolák kórusai tanulták a szoprán, a mezzo és az alt szólamot minden áldott szombat délelőtt. A főszereplőkkel a szombati próbákon kívül hét közben is foglalkoztunk. S szintén ezeken a délelőttökön próbálta a kerettörténetet Pet- rovics Krisztina magyartanárnő a zeneiskolának helyet adó 8/a osztályos tanulóival. S közben a technikaórákon a rajztanárok irányításával a diákok dolgoztak a díszleteken és a kellékeken, amelyek elkészítését szintén elosztottuk az egyes iskolák között. Magukat a díszleteket a befogadó iskolák igazgatója, Pokorny Péter és rajz szakos kolléganője, Pet- rovics Éva tervezte és segítette elkészíteni diákjaiknak. Meg kell jegyezni, hogy a faanyag, a vászon, a festék sok ezer forintba került. Ezeket a költségeket valamennyi iskola vállalta. S az elkészült darabokat magam A hídépítés folytatása Vácott Francia napok Illyés Gyula szellemében Ha megkérdeznénk száz olvasó embert, hogy mit tud Csiky Gergelyről, a legtöbb annyit válaszolna, hogy róla nevezték el a kaposvári színházat, nyilván drámaíró vagy színész volt. De még ezzel a színházzal sincs igazán szerencséje e múlt századi férfiúnak, hiszen ahogy országos hírűvé váltak. bemutatói, már csak „kaposváriakként” emlegették a művészeket. Pedig Csiky Gergely is megérdemelne valamivel több figyelmet, hiszen első modern drámaírónk volt. s. emellett irodalmunk egyik legszorgalmasabb munkása. Az Arad melletti Panko- ,tán született 1842. december 3-án. Orvos apját korán elvesztette, ennek is. szerepe volt abban, hogy papnak tanult. Tehetségére korán felfigyeltek, bár bíráló hai- - lámát nőm nézték jó szemmel. Fényes karriert kezdett az egyházi pályán: széles körű műveltsége, hatalmas nyelvtudása minden- . kit elismerésre késztetett. Mivel pap volt, eleinte álnéven írogatott, de. 1875- ben pályadíjat nyert egy romantikus drámájával, amelyet a Nemzeti Színház sikerrel elő is adott. Ettől kezdve sorra írja műveit. 1879-ben közel fél évre Párizsba ment, s minden estéjét színházban töltötte. E. hónapok voltak az ő ..drámaírói egyetemei”; ekkor virágzott a francia polgári társadalmi dráma. Hatása gyorsan megmutatkozik: 1880 januárjában a Nemzeti Színház bemutatja A proletárokat, amely korszakjelző műnek bizonyult. (A címbeli kifejezést ne a mai, hanem az ókori római értelemben értsük: ingyenálők.) Emile Zola, Alberto Moravia, Balzac és Georges Simenon és századunk francia nagyságainak művei sorakoznak a váci Katona Lajos Könyvtár könyvespolcain. Tegnaptól birtokba vehették a nyelvet ismerő, vagy vele ismerkedő váciak, akik számára kedves gesztusként 2000 kötetet ajándékozott a testvér- város, Deuil la Barre. A héten rendezett francia napok keretében tegnap délután Bartos Ferenc polgármester mutatta be az olvasóterem újdonságait, s mondott köszönetét az ajándékért. A testvérvárost Bodor Dezső magyar származású francia állampolgár képviselte. Ezt követően az ünnepélyes esemény résztvevői megtekinthették a francia kultúra jelenlétét bizonyító dokumentumkiállítást — így a Magyarországon több évtized során bemutatott francia filmek plakátjait is. A könyvtárnak és a váci Madách Kör választmányának közös házigazdájaként Weisz Gábor, a könyvtár igazgatója különterembe invitálta a vendégeket, ahol tiszteletükre állófogadás,t adtak. Bartos Ferenc rövid pohárköszöntőben méltatta a két testvérváros kapcsolatát, majd valamennyien átsétáltak a közeli, városi levéltárba. Az itt várakozó közönséget Németh Péter Mikola, a Madách Kör ügyvezető elnöke köszöntötte házigazdaként, s megnyitotta az Illyés Gyula születésének 90. évfordulójára rendezett Párizs tett magyarrá című emlékestet. Ezután átadta a szót Katona Tamás államtitkárnak, a váci vk. országgyűlési képviselőjének, aki a Madách Kör újraalakulása óta az elnöki tisztet tölti be. Katona Tamás bevezetőjében emlékeztetett arra, hogy a magyaroknak mindig volt kapcsolatuk a franciákkal, az Európa nyugati felében élő nemzet kultúrájával, melyből sokat merítettek. Nem francia gondolkodóra, hanem Nietzschére utalva idézte azt a gondolatot, miszerint igaz barátot a szomszéd szomszédjában találhat az ember. A francia szellemmel mindig volt kapcsolatunk történelmünk során. A közelmúltban Franciaország volt egyik legnagyobb támogatója a rendszerváltás előtti ellenzéknek, jelenleg pedig biz- tatóan fejlődnek gazdasági kapcsolataink. Akik Vácot keresték meg, rokonszenvet éreztek irántunk, s erre építhetők a jövőben kite- rebéiyesedő kapcsolatok. — Iia valamit a politikában ma el kell felejteni, az az előítélet. Ezen múlik most Európa sorsa — mutatott rá Katona Tamás, példaként ismertetve azt a francia magatartást, melyet tanúsítva szövetségeseket keresnek, a múltat lezárva újragondolják viszonyukat más népekhez. A megismerés és hídépítés régi hagyományáról szólva a képviselő emlékeztetett azokra a magyarokra, akik számára termékenyek voltak a Franciaországban eltöltött idők, törekedtek szellemi hidat teremteni. Művészek, költők igyekeztek a szálakat' erősíteni. Nagyon fontos, hogy jó barátság szülessék ország és ország, város és Város között, ebben reménykedjünk — kívánta beszédében, érzékeltetve Illyés korán megnyilatkozó franciás műveltségét, akinek .munkásságát jelentős mértékben termékenyítették meg a Párizsban töltött évek. Erről beszélt részletesen tudományos előadása keretében Csűrös Miklós irodalomtörténész, emlékezetes estét szerezve figyelmes hallgatóságának. K. T. I. Öreg és örök diákoknak Az első honi Képes diákszótár magyar nyelvészek összefogásával, korszerű számítógépes eljárással készült. A kötetben szereplő 80 színes illusztráció legalábbis egyenrangú fontosságú a szöveges résszel — hangzott el a szótárt megjelentető Akadémiai Kiadó minapi könyvbemutatóján. A kötet szerkesztői — Grétsy László és Kemény Gábor — felhívták a figyelmet arra, hogy a könyv nem pusztán szójegyzék, klasszikus értelemben vett szó-tár, hiszen a benne szereplő mintegy 14 ezer szónak nem csak jelentését közlik. hanem alkalmazásuk lehetőségeit is érzékeltetik. Vagyis megszívlelték a híres Larousse-szótársoro- zat régebbi jelmondatát: „A példák nélküli szótár nem egyéb csontváznál.” Az Akadémiai Kiadó a könyvet „öreg- és örök diákoknak”, külföldi magyaroknak, magyarul tanuló külföldieknek egyaránt ajánlja, azokra az olvasókra számít, akiket érdekel egy új típusú anyanyelvi szótár. Csiky Gergely műveit egyre több rosszallással nézte az egyház, így kilépett, és megnősült. Sokat írt: drámát, regényt, fordított, dramaturg volt, színiakadémiai tanar, s még más feladatokat is vállalt szív- betegsége ellenére. Rövid pályáján a termés mennyisége is lenyűgöző, de ennél sokkal fontosabb az uj szemlélet meghonosítása. E szemlélet lényege egyrészt a hétköznapok bevitele a színpadra, másrészt a kritikai jelleg. A századvégi társadalom elé tár önarcképet az Író, s bár megbocsátásba hajló, mégis igen szigorú az ítélete. A dzsentrit mutatja be, olykor szinte Mik$záthnál is keményebben. Pontosan látja az elemi bajokat: a tevékenység nélkül való életet, a ténylegesen megengedhető! messze meghaladóan költekező, kiva-gyi életformát. Eszménye a dolgozó ember, a polgár, s azt szeretné, ha a dzsentri is ilyenné válna. A Buborékok című drámában egy dzsentricsalád a csőd küszöbére jut. de Csiky nemcsak a teljes összeomlástól kíméli meg őket, hanem megmutatja a kibontakozás lehetséges útját is: dolgozni kell, s nem léháskodhi. Ehhez ad segítséget a családfő „faragatlan”, de gazdag polgár barátja. Példa volt természetesén ilyesmire is történelmünkben, azonban Csiky Gergely sem látta könnyűnek a helyzetet. Már csak a halála utáni évben jelent meg a Sisyphus munkája című tömör regénye (1892). Csiky Gergely nem tartozik a legnagyobb íróink közé, mégis egyike az elfe- ledhetetlenül fontosaknak, az irodalomtörténeti jelentőségű kormeghatározóknak, nagy hatásúaknak. Nem volt stílusművész, de művei ma is olvashatóak és előadhatóak. Az a morális tartás és életrecept-ajánlat pedig, amely sugárzik belőlük, ma sem vesztett érvényességéből. S mily furcsa: száz év elteltével ma is ugyanazt szeretnénk, azaz, hogy végre igazán polgárokká válhassunk. Yasy Géza
