Pest Megyei Hírlap, 1992. december (36. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-11 / 292. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP 1992. DECEMBER 11., PÉNTEK V. Fomáz és Csobdnka Kodály-évfordulót ünnepel Száz iskolás a Háry Jánosban Előtérben Gclda Levente, Háry alakítója (Vimola Károly felvétele) Kodály Zoltán sem kívánhatott volna szebb születésnapi ajándékot, Az „éneklő országról” álmodó és életét a fel­adat megvalósítására szentelő nagy muzsikusunk szüle­tésének 110. évfordulójára a három pomázi általános is­kola és a Csobánkai 3. Számú Általános Iskola diákjai megtanulták Háry János című daljátékát. A száz gyerek hosszú előkészületek és próbák után december 11-én öt órakor és 12-én hat órakor mutatkozik be a pomázi mű­velődési házban. A szép vállalkozásról a bemutató előtt kérdeztük Ásztai Csabáné fuvolaművészt, a Pomázi Ze­neiskola igazgató asszonyát. fuvaroztam az előadás helyszínére. Mókás látvány lehettem — mondja Ásztai Csabáné nevetve —, amint a majlandi csata hatalmas fekete ágyújával vagy a határőrbódéval a Traban­tom tetején a településen végighajtottam. A jelmezek elkészítését a szereplő gye­rekek szülei vállalták. Gel- da Levente néptáncosru- hájában lép fel. Az Ürzsét alakító Bakó Krisztina Ta- hitótfalun lakó nagyszülei­től gyönyörű népviseletet kapott. A huszártáncot járó növedékeink népi jelmezét pedig a Szentendrei Nyári Színháztól kérjük kölcsön. A szereplője novemberre készen álltak az összpró- bákra, Nagy Zoltán fárad­hatatlanul dolgozott velük, s amikor teendői elszólítot­ták, Petrovics Krisztina lé­pett a helyére. Kodály varázspálcája alatt — Meghozta a kemény munka a várt eredményt? — teszem fel végül a költői kérdést, — Az előadás magas színvonalú — mondja Ász­tai Csabáné büszkén, de szinte mellékesen, hiszen az eredmények ezen jóval túl­mutatnak. — Az egész diák-ősbemutató arról szól, amit Kodály életműve jel­képez — folytatja. — Nö­vendékeink, szüleik, sőt az egész település megtudta, ki volt Kodály. A szereplők ától-zéig megismerték és megtanulták a daljátékot, s benne a népdalokat- — az ő zenei anyanyelvűket. S az előadásokon, amelyekre már mind a 700 jegy elfó- gyott, a közönség is része­sévé válhat az „éneklő or­szágnak”. Eredményeink azonban a zenén jóval túl­mutatnak. A harminchat felkészítő és a színpadbe­rendezésen fáradozó tanár, az iskolák diákjai, szüleik, sőt egész Pomáz közös­séggé kpvácsolódott a be­mutatóra való készülődés során. Ennél többet nem is kívánhatnék. Végül Ásztai Csabáné még elmondja: az előadás jegyei ingyenesek, de a száz gyerek nyári táboroz­tatására adományokat fog­nak gyűjteni. Az egyhetes együttlét alatt újra előve­szik a darabot, Hiszen már felkérték őket a pomázi Teleki-kastélyban hagyo­mányosan megrendezendő nyári hangversenysorozat megnyitó-előadására. D. Veszelszky Sára 150 ÉVE SZÜ LÉTÉTÉ CSIKY GERGELY Első modern drámaírónk — Hogyan merült fel a bemutató ötlete, és miként fogtak a nem mindennapi feladat megvalósításába? — Huszonkilenc éven át a Szentendrei Zeneiskola kihelyezett tagozataként működtünk — mondta az igazgató asszony. — Szep­tember 1-jétől önállóak let­tünk — mintegy 300 nö­vendékkel. Az alakuló tan- testületi értekezleten töb­bek között azt tervezgettük, miként emlékezhetnénk meg Kodály Zoltán halálá­nak 25. és születésének 110. évfordulójáról. Magam . idén nyáron Németország­ban járva, akkor látogat­tam el egy zeneiskolába, amikor növendékeik egy színdarab bemutatására ké­szültek — mivel ott nem- ' csak zenével, hanem társ- . művészetekkel is foglalkoz­nak. A gyerekek tanáraik irányításával, nyakig festé- kesen éppen egy hatalmas díszleten dolgoztak. Nyári tapasztalataim alapján és a Kodály-évforduló kapcsán vetettem fel, hogy az a na­gyobb horderejű produkció, amivel önállóságot kapott zeneiskolánk, megmutat­hatná magát, legyen a Háry János bemutatása. Színművész dirigál — Miként fogtak a nem mindennapi feladat meg­valósításába? — Tantestületünkbe meg­hívtuk a három pomázi ál­talános iskola, valamint Csobánkáról a zenei tago­zattal bővült 3. számú is­kola énektanárait, hogy tá­jékozódjunk véleményük­ről. Lelkesen csatlakoztak ötletünkhöz. Ékkor ter­veinkbe beavattuk az isko­lák vezetőit, akik szintén örömmel vállalták az elő­adás előkészületeiben való részvételt. Végül a rende­zésre felkértük a Pomázon lakó Nagy Zoltán színmű­vészt (a Família Kft. című kedvelt sorozat szereplő­jét). Sok elfoglaltsága mel­lett szívesen vállalta a Háry János gyerekelőadás­ra való átültetését és a ren­dezést. És októberben el­kezdődött a kemény mun­ka. — Hogyan képzelték el o Háry János szmrevitelét, éj miként készültek fel rá? — A művet kétszer negy­venperces felvonásokra húzta meg Nagy Zoltán, tartalmi veszteségek nél­kül-. Az előadáson Szűcs Annamária tanárunk zón- gorakíséretével hangzik fel. A főszerepeket zeneisko­lánk növendékei éneklik és játsszák. Háry Jánost a pi- lisszentkereszti, istenáldotta tehetségű Gélda Levente alakítja. Negyedik osztályos létére kristálytisztán, ter­mészetes hangképzéssel és profi levegővezetéssel éne­kel. S húszoldalnyi prózai szerepét a második alka­lommal már fújta. Rajzóra és színfal — Október elejétől az is­kolák kórusai tanulták a szoprán, a mezzo és az alt szólamot minden áldott szombat délelőtt. A fősze­replőkkel a szombati pró­bákon kívül hét közben is foglalkoztunk. S szintén ezeken a délelőttökön pró­bálta a kerettörténetet Pet- rovics Krisztina magyar­tanárnő a zeneiskolának helyet adó 8/a osztályos tanulóival. S közben a technikaórákon a rajztaná­rok irányításával a diákok dolgoztak a díszleteken és a kellékeken, amelyek el­készítését szintén elosztot­tuk az egyes iskolák kö­zött. Magukat a díszlete­ket a befogadó iskolák igaz­gatója, Pokorny Péter és rajz szakos kolléganője, Pet- rovics Éva tervezte és segí­tette elkészíteni diákjaik­nak. Meg kell jegyezni, hogy a faanyag, a vászon, a festék sok ezer forintba került. Ezeket a költségeket vala­mennyi iskola vállalta. S az elkészült darabokat magam A hídépítés folytatása Vácott Francia napok Illyés Gyula szellemében Ha megkérdeznénk száz olvasó embert, hogy mit tud Csiky Gergelyről, a legtöbb annyit válaszolna, hogy róla nevezték el a ka­posvári színházat, nyil­ván drámaíró vagy szí­nész volt. De még ezzel a színházzal sincs igazán sze­rencséje e múlt századi fér­fiúnak, hiszen ahogy orszá­gos hírűvé váltak. bemuta­tói, már csak „kaposvá­riakként” emlegették a mű­vészeket. Pedig Csiky Ger­gely is megérdemelne vala­mivel több figyelmet, hi­szen első modern dráma­írónk volt. s. emellett iro­dalmunk egyik legszorgal­masabb munkása. Az Arad melletti Panko- ,tán született 1842. december 3-án. Orvos apját korán el­vesztette, ennek is. szerepe volt abban, hogy papnak tanult. Tehetségére korán felfigyeltek, bár bíráló hai- - lámát nőm nézték jó szem­mel. Fényes karriert kez­dett az egyházi pályán: széles körű műveltsége, ha­talmas nyelvtudása minden- . kit elismerésre késztetett. Mivel pap volt, eleinte ál­néven írogatott, de. 1875- ben pályadíjat nyert egy romantikus drámájával, amelyet a Nemzeti Színház sikerrel elő is adott. Ettől kezdve sorra írja műveit. 1879-ben közel fél évre Pá­rizsba ment, s minden es­téjét színházban töltötte. E. hónapok voltak az ő ..drá­maírói egyetemei”; ekkor virágzott a francia polgári társadalmi dráma. Hatása gyorsan megmutatkozik: 1880 januárjában a Nemzeti Színház bemutatja A prole­tárokat, amely korszakjelző műnek bizonyult. (A cím­beli kifejezést ne a mai, ha­nem az ókori római érte­lemben értsük: ingyenálők.) Emile Zola, Alberto Mo­ravia, Balzac és Georges Simenon és századunk fran­cia nagyságainak művei sorakoznak a váci Katona Lajos Könyvtár könyves­polcain. Tegnaptól birtok­ba vehették a nyelvet is­merő, vagy vele ismerkedő váciak, akik számára ked­ves gesztusként 2000 köte­tet ajándékozott a testvér- város, Deuil la Barre. A héten rendezett fran­cia napok keretében teg­nap délután Bartos Ferenc polgármester mutatta be az olvasóterem újdonságait, s mondott köszönetét az ajándékért. A testvérvá­rost Bodor Dezső magyar származású francia állam­polgár képviselte. Ezt kö­vetően az ünnepélyes ese­mény résztvevői megtekint­hették a francia kultúra jelenlétét bizonyító do­kumentumkiállítást — így a Magyarországon több év­tized során bemutatott francia filmek plakátjait is. A könyvtárnak és a váci Madách Kör választmá­nyának közös házigazdája­ként Weisz Gábor, a könyvtár igazgatója kü­lönterembe invitálta a ven­dégeket, ahol tiszteletükre állófogadás,t adtak. Bartos Ferenc rövid pohárköszön­tőben méltatta a két test­vérváros kapcsolatát, majd valamennyien átsétáltak a közeli, városi levéltárba. Az itt várakozó közönsé­get Németh Péter Mikola, a Madách Kör ügyvezető elnöke köszöntötte házigaz­daként, s megnyitotta az Illyés Gyula születésének 90. évfordulójára rende­zett Párizs tett magyarrá című emlékestet. Ezután átadta a szót Katona Ta­más államtitkárnak, a váci vk. országgyűlési képvise­lőjének, aki a Madách Kör újraalakulása óta az elnöki tisztet tölti be. Katona Tamás bevezető­jében emlékeztetett arra, hogy a magyaroknak min­dig volt kapcsolatuk a franciákkal, az Európa nyu­gati felében élő nemzet kultúrájával, melyből so­kat merítettek. Nem francia gondolkodó­ra, hanem Nietzschére utal­va idézte azt a gondolatot, miszerint igaz barátot a szomszéd szomszédjában ta­lálhat az ember. A fran­cia szellemmel mindig volt kapcsolatunk történelmünk során. A közelmúltban Franciaország volt egyik legnagyobb támogatója a rendszerváltás előtti ellen­zéknek, jelenleg pedig biz- tatóan fejlődnek gazdasági kapcsolataink. Akik Vácot keresték meg, rokonszenvet éreztek irántunk, s erre építhetők a jövőben kite- rebéiyesedő kapcsolatok. — Iia valamit a politi­kában ma el kell felejteni, az az előítélet. Ezen múlik most Európa sorsa — mu­tatott rá Katona Tamás, példaként ismertetve azt a francia magatartást, me­lyet tanúsítva szövetségese­ket keresnek, a múltat le­zárva újragondolják vi­szonyukat más népekhez. A megismerés és hídépí­tés régi hagyományáról szólva a képviselő emlé­keztetett azokra a ma­gyarokra, akik számára ter­mékenyek voltak a Franciaországban eltöltött idők, törekedtek szel­lemi hidat teremteni. Mű­vészek, költők igyekeztek a szálakat' erősíteni. Nagyon fontos, hogy jó barátság szülessék ország és ország, város és Város között, eb­ben reménykedjünk — kí­vánta beszédében, érzékel­tetve Illyés korán megnyi­latkozó franciás műveltsé­gét, akinek .munkásságát jelentős mértékben termé­kenyítették meg a Párizs­ban töltött évek. Erről be­szélt részletesen tudomá­nyos előadása keretében Csűrös Miklós irodalomtör­ténész, emlékezetes estét szerezve figyelmes hallga­tóságának. K. T. I. Öreg és örök diákoknak Az első honi Képes diák­szótár magyar nyelvészek összefogásával, korszerű számítógépes eljárással ké­szült. A kötetben szereplő 80 színes illusztráció lega­lábbis egyenrangú fontos­ságú a szöveges résszel — hangzott el a szótárt meg­jelentető Akadémiai Kiadó minapi könyvbemutatóján. A kötet szerkesztői — Grétsy László és Kemény Gábor — felhívták a figyel­met arra, hogy a könyv nem pusztán szójegyzék, klasszikus értelemben vett szó-tár, hiszen a benne sze­replő mintegy 14 ezer szó­nak nem csak jelentését közlik. hanem alkalmazá­suk lehetőségeit is érzékel­tetik. Vagyis megszívlelték a híres Larousse-szótársoro- zat régebbi jelmondatát: „A példák nélküli szótár nem egyéb csontváznál.” Az Akadémiai Kiadó a könyvet „öreg- és örök diá­koknak”, külföldi magya­roknak, magyarul tanuló külföldieknek egyaránt ajánlja, azokra az olvasók­ra számít, akiket érdekel egy új típusú anyanyelvi szótár. Csiky Gergely műveit egyre több rosszallással nézte az egyház, így kilé­pett, és megnősült. Sokat írt: drámát, regényt, fordí­tott, dramaturg volt, színi­akadémiai tanar, s még más feladatokat is vállalt szív- betegsége ellenére. Rövid pályáján a termés mennyi­sége is lenyűgöző, de ennél sokkal fontosabb az uj szemlélet meghonosítása. E szemlélet lényege egyrészt a hétköznapok bevitele a színpadra, másrészt a kriti­kai jelleg. A századvégi társadalom elé tár önarcké­pet az Író, s bár megbocsá­tásba hajló, mégis igen szigorú az ítélete. A dzsent­rit mutatja be, olykor szin­te Mik$záthnál is kemé­nyebben. Pontosan látja az elemi bajokat: a tevékeny­ség nélkül való életet, a ténylegesen megengedhető! messze meghaladóan költe­kező, kiva-gyi életformát. Eszménye a dolgozó ember, a polgár, s azt szeretné, ha a dzsentri is ilyenné válna. A Buborékok című drámá­ban egy dzsentricsalád a csőd küszöbére jut. de Csiky nemcsak a teljes összeomlástól kíméli meg őket, hanem megmutatja a kibontakozás lehetséges út­ját is: dolgozni kell, s nem léháskodhi. Ehhez ad segít­séget a családfő „faragat­lan”, de gazdag polgár ba­rátja. Példa volt természe­tesén ilyesmire is történel­münkben, azonban Csiky Gergely sem látta könnyű­nek a helyzetet. Már csak a halála utáni évben jelent meg a Sisyphus munkája című tömör regénye (1892). Csiky Gergely nem tarto­zik a legnagyobb íróink közé, mégis egyike az elfe- ledhetetlenül fontosaknak, az irodalomtörténeti jelen­tőségű kormeghatározók­nak, nagy hatásúaknak. Nem volt stílusművész, de művei ma is olvashatóak és előadhatóak. Az a morális tartás és életrecept-ajánlat pedig, amely sugárzik belő­lük, ma sem vesztett érvé­nyességéből. S mily furcsa: száz év elteltével ma is ugyanazt szeretnénk, azaz, hogy végre igazán polgá­rokká válhassunk. Yasy Géza

Next

/
Thumbnails
Contents