Pest Megyei Hírlap, 1992. december (36. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-09 / 290. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP 1992. DECEMBER 9., SZERDA Jól megy Százhalombattának ? Visszafizetik a súlyadót Elterjedt a hír, miszerint Százhalombattának annyi pén­ze v.an, hogy a polgárainak visszafizeti a gépkocsisúly­adó felét. Ez felettébb meghökkentő intézkedésnek tű­nik, amikor a megyében másutt még deficittel küszköd­nek a városok. Brit szabadalom Budakeszin Tisztább a levegő Az energiatakarékos, környezetbarát eszközökre egyre nagyobb szükség van a közlekedésben. Minden találmány pénzt, időt, ener­giát jelent, s tisztább lehet a levegő. Tegnap'egy mágneses el­ven működő találmányt mutattak be a sajtó képvi­selőinek. Az angol McKeow cég olyan készüléket fejlesztett ki, amely az eddigieknél sokkal hatékonyabb benzin­égetést tesz lehetővé, hasz­nálatával kevesebb szén- monoxid keletkezik — leg­alábbis ezt állítja a Posiv- low márkajelű berendezés magyarországi forgalmazó­ja, az Anon kereskedelmi részvénytársaság. Ipacs László gazdasági igazgatótól megtudtuk, hogv eddig Budafokon és Buda­keszin vásároltak ebből s készülékből. Vállalkozók érdeklődnek a termék iránt. Jövőre 60 ezer darabot akarnak értékesíteni 19 ezer 500 forintos egységes fogyasztói áron. I. M. A hír igaz — hangzott Nagy Ferenc független képviselő válasza, aki a vá­rosi képviselő-testület pénzügyi bizottságának ve­zetője. Munkahelyén, a Mól Rt. Dunai Finomító­jában arról beszélgettünk, voltaképpen hogyan sike­rült a városnak odáig eljut­nia. hogy ilyen gesztussal támogatja a polgárait. LEDOLGOZOTT ADÓSSÁG A rendszerváltás kezde­tén még hatvanmillió forint adóssággal küszködött Száz­halombatta. A múlt év vé­gére 123 millió forint több­letet könyveltek el. Mivel a múlt esztendőben vezet­ték be az iparűzési adót, ez egyértelműen növelte a város saját forrásból szár­mazó bevételeit. Viszont érzékenyen érintette a két nagy iparvállalatot: a Mól Rt. Dunai Finomítóját és a Dunai Hőerőmű Vállalatot. Csak azok a kisebb cégek mentesültek az iparűzési adó alól, amelyek tízmillió forintnál nagyobb árbevé­telt nem értek el. Az említett két poten­ciális ipari bázistól, a DKV-tól és a DHV-tól származó 330 millió forint majdhogynem a város va­lamennyi infrastrukturális fejlesztéséhez szükséges pénzt biztosítaná. A tör­vény értelmében viszont a befizetett árbevétel egy- harmadát vissza lehet igé­nyelni. Ezzel éltek is az iparóriások, a visszakapott 80 millió forintot (ez az összeg a két vállalat együt­tesen visszautalt pénze) környezetvédelmi beruhá­zásra fordították. Mivel a helybeli városatyák azt ta­lálták ki, hogy adóelőleg­ben róják le a cégek kötele­zettségeiket e témában, fel­tehetően jövőre csökkenni fog az előleg mértéke. An­nál is inkább, mert némi­leg mérséklődött az ország energiafogyasztása, a kő­olaj-feldolgozás viszont drá­gult. Ha szükséges, a tény­leges árbevétel és az adó­előleg közötti különbséget visszatéríti a város. millió forintot sikerült be­kasszírozni. Igaz ugyan, hogy tavaly nem tudtak hozzákezdeni két beruházáshoz; az uszo­da befedéséhez és a piac bővítéséhez. Viszont meg­indult a lakossági közmű­program; 2700 méter csa­torna-gerincvezetéket fek­tettek le Öfalun és Dunafü- reden. Kétszáz lakásba, portára kötötték be a szennyvízelvezetőket. A la­kosok 45 ezer forintot fi­zettek, a város 25,4 millió forinttal támogatta az épít­kezést. Hasonló a helyzet a gáz­programnál, ahol eddig hatszázan éltek a gázbeve­zetés lehetőségével, 35 ezer forintot adtak postára laká­sonként, A város 38 millió forinttal finanszírozta az akciót. EGYMILLIÁRDOS BEVÉTEL Mivel a bevételekhez az állami támogatás mértéke 20,5 százalék, a saját for­rást, a maradék 79,5 száza­lékot a városnak kellett előteremtenie. Ezzel párhu­zamosan kiadási oldalon is növekedtek a végrehajtan­dó feladatok. A 3—18 éves korosztály tanítására 318 millió forintot fordítottak, ez az összeg az óvodák és az iskolák felújításában je­lenik meg. Ezenfelül — tízmillióért — számítógé­pes hálózatot alakítottak ki az oktatási intézmények­ben. A város összes bevéte­le egymilliárd forint volt, az idei kiadások összegét 1993 januárjában látják egyértelműen. A pénzügyi bizottság ve­zetője, Nagy Ferenc sze­rint jövőre gondot jelent­het a növekvő munkanél­küliség, mivel a segélyezés jövőre önkormányzati fel­adat lesz. Eddig 48 milliót költöttek segélyezésre, gon­dolkodnak azon. hogy a legjobban rászorulóknak nem pénzbeni, hanem ter­mészetbeni hozzájárulást adnak. így nyomon követ­hető lesz, valóban arra köl- tik-e az emberek a pénzt, mint amire adták nekik. Sajnos számítani kell ar­ra is, hogy akár 300 millió forinttal is csökkenhet a mostani egymilliárdos nagyságrendű bevétel. Mó­dosítani kell a gépkocsi­súlyadó visszatérítési rend­szerén is. Sőt a képviselő más lakossági adófajták bevezetését szorgalmazza, így csökkenthető lenne a gazdálkodási kockázat. Dr. Tunyogi Balázs jegy­ző megerősítette ezt az in­formációt. A város nemes gesztust gyakorolt a lako­sai felé, hiszen úgymond van neki elég pénze az iparvállalatoktól, hogy visz- szaad.ia „azt a pár ezer fo­rintot”, amely azért még­sem olyan kis összeg; 4,8 millió forintról van szó. Ilonka Mária ÚJKORI NÉPVÁNDORLÁS Gazdasági ágaza t lesz a turizmus Egyes számítások szerint az évezred végére a turiz­mus a világ vezető gazda­sági ágazata lesz. Ezt az ál­lítást a világ egyre emelke­dőbb dollárbevétele bizo­nyítja, melyet az idegenfor­galomból szereznek meg a cégek. 1990-hez viszonyítva 102-ről 204 millió dollárra növekedett a földgolyó tu­rizmusból származó bevé­tele. Többek között erről esett szó tegnap azon az egynapos idegenforgalmi fó­rumon, melyet a Kongresz- szusi Központban rendezett meg a Szervezési és Veze­tési Tudományos Társaság az Országos Idegenforgalmi Hivatallal együttműködve. Elhangzott, hogy hazánk Idegenforgalmi bevételei visszaestek a kelet-európai térségben bekövetkezett geopolitikai változások miatt. A volt szocialista or­szágok kereskedelmi forgal­mának dollárelszámolása most már csak a vállalat­közi kapcsolatokban való­sítható meg. A keleti orszá­gok polgárai nem jutnak megfelelő összegű devizá­hoz, ezért a hazánkba irá­nyuló keleti turizmus húsz­szor kevesebb, mint 1989- ben. A rendszerváltozás óta Nyugatról négyszer több vendég érkezett hazánkba. Pest megyében a legkere­settebb terület a Duna­kanyar, valamint a dömsö- di és a ráckevei Duna-ág. A magánpanziók száma fél­ezerre növekedett két esz­tendő alatt a megyében. Számítani lehet a külföldi befektetők megjelenésére. Ami ugyan egészséges ver­senyhelyzetet teremt a ven­déglátás fellendítésében, de lehet, hogy az Expo köze­ledtével elorozzák a ma­gyar vállalkozók elől a kedvező bevételi lehetősé­geket. — a. —a. Dr. Oetker visszatért Nem csak pudinggal A helyzetet tovább bo­nyolítja, hogy a finomító telepe átnyúlik Ercsi terü­letére, amely már Fejér megye, így ők is leveszik az iparűzési sápot, közel 60 millió forintot fizet be a fi­nomító Ercsi kasszájába. KÖZMÜVEK FEJLESZTÉSE Százhalombattán telek- és építményadót is kérnek a vállalkozóktól. Ez 109 millió forintot tett ki. (A lakosság mentesül e kötele­zettség alól.) Ha valamely magántulajdonú kisüzem több mint 30 embert foglal­koztat, akkor kommunális adó címén évente és embe­renként 3000 forinttal kell hozzájárulnia a városi költ­ségvetéshez. Mivel nagyon csekély az ilyen létszámmal dolgozó üzemek száma, ezért az idén „csak ” 11,8 Sütőporom összetétele a lehető legjobb, mindenféle adalékanyagtól mentes, ál­landó minőségű. Számomra becsületbeli ügy, hogy va­lamennyi tőlem származó készítmény teljességgel megfeleljen a legmagasabb követelményeknek — ezt ígérte dr. August Oetker bielefeldi patikus, amikor 1891-ben előállította híres sütőporát. A cég ma is családi vállal­kozás. A cégalapító déduno­kája. Augustus Oetker, a vi­lághírű élelmiszer-ipari vál­lalat vezetője tegnap sajtó- tájékoztatót tartott, amelyen bemutatta az új Dr. Oetker Magyarország Kft.-t. Több mint tizenöt éves liceric- termelés után, 1992 júliu­sában dr. Oetker visszavá­sárolta márkajogait. A Győri Keksz ezzel egyide­jűleg az Oetker-termékek előállítására szolgáló be­rendezéseket, továbbá a sü­tési hozzávalók és a desz- szertporok gyártását is át­adta az újonnan alapított leányvállalatnak. A Kempinski Hotelban tartott sajtótájékoztató vé­gén a battonyai gyermek­falu lakóinak karácsonyi ajándékul szánt Oetker- tortaköltemény került át­adásra. T. Á. Érvényben: 1992. december 8. VALUTAÁRFOLYAMOK Pénznem Vételi Eladási árfolyam l egységre forintban Angol font 129,82 132,62 Ausztrál dollár 56,38 57,62 Belga frank (100) 253,01 257,67 Dán korona 13,46 13,72 Finn márka 16.25 16,65 Francia frank 15,34 15,62 Görög drachma (100) 39,61 40,45 Holland forint 46,53 47,39 Ír font 138,13 140,73 Japán jen (100) 65,79 6G,99 Kanadai dollár 63,96 65,36 Kuvaiti dinár 270,86 276,36 Német márka 52,26 53,22 Norvég korona 12,78 13,02 Olasz líra (1000) 59.18 60.46 Osztrák schilling (100) 743,45 757,05 Portugál escudo (100) 58,55 59,65 Spanyol peseta (100) 72,13 73,65 Svájci frank 58,19 59,27 Svéd korona 12,15 12,41 USA-dolIár 81.44 83,00 1 ECU (Közös Piac) 102,60 104,56 A PRIVATIZÁCIÓ GYORSÍTÁSA Megalakult a Hitelgarancia Rt. Megalakult hétfőn a Hi­telgarancia Részvénytársa­ság — jelentette be Kupa Mihály pénzügyminiszter az alapító okirat aláírását követő sajtótájékoztatón a MTESZ-székházban. A társaság alaptőkéjét — 3,5 milliárd forintot — 77 alapító adta össze. A kor­mány 2 milliárddal, a hat nagykereskedelmi bank ösz- szesen több mint 600 mil­lió forinttal járult hozzá a részvénytársaság alaptőké­jéhez. Ezen túlmenően 26 pénzintézet, 9 vállalkozói érdek-képviseleti szervezet — köztük a Magyar Vállal­kozásfejlesztési Alapítvány, amely 100 millió forintot fi­zetett be — és 40 takarék- szövetkezet szerepéi az ala­pítók között. A szervezet létrehozásával egy időben megválasztották a tisztség- viselőket is. A felügyelőbi­zottság elnöke Rabár Fe­renc volt pénzügyminisz­ter, az igazgatóság elnöae Székács Anna. a vezérigaz­gató Apatini Kornélné, a könyvvizsgáló Szabó Ferenc lett. Szabó Tamás tárca nél­küli privatizációs miniszter a sajtótájékoztatón kifejtet­te: a Hitelgarancia Rt. ré­sze annak az intézményfej­lesztési programnak, amely­nek célja a tulajdonszerzés és a privatizáció gyorsítása, támogatása. A sajtótájékoztatón kö­zölték: maga a rendszer háromlépcsős lesz. azaz a vállalkozó továbbra is a kereskedelmi bankkal áll szerződéses viszonyban, tő­le kell igényelni a hitelt. A bank a Hitelgarancia Rész­vény társasáéval köt szerző­dést, amennyiben a vállal­kozó hitelképes, ám nem rendelkezik elegendő fede­zettel. A részvénytársaság pedig a Hitelgarancia Alap­pal áll jogviszonyban. A vállalkozók egyébkém legkorábban jövő év feb­ruárjában juthatnak ilv módon hitelgaranciához, ami egyaránt vonatkozik a tőkére, kamataira és a já­rulékokra. A részvénytársa­ság ugyanis akkor kezdi meg működését a Budapest V., Bárczy István utca 3—5. szám alatt. A garanciadíj mértéke 1-3 százalék. A Hi­telgarancia Rt maximum 100 millió forint hitelig vál. lal kezességet a felvett ősz-1 szeg legfeljebb 80 százalé­káig. Emögött viszont 70 százalékos állami viszont- garancia áll: Ezzel jelentőt, sen megnő az alap műkö­désének biztonsága — hangzott el egyebek között. TÖL a Nestlé Hungária vette meg a Zamat Kávé- és Kekszgyárat. A Budafoki úti gyár a továbbiakban csak kávétermékeket állít elő. A kekszgyártó üzemet a Nestlé 1994-ig bérbe ad­ja partnerének, míg a Stollwerck kiépíti új gyá­rát. A Nestlé, amely a ká­vé világpiacán 10 százalékot birtokol, Magyarországon is komoly pozíciót kíván el­érni. VARGA GYÖRGY, a Ge­neral Electric-Tungsram Rt. vezérigazgatója megvá­lik beosztásától, és 1993. ja­nuár 1-jétől a cég igazgató­ságának elnöke lesz, a nyu­galomba vonuló Gábor Andrást követi e tisztben, aki a testületnek továbbra is tagja marad. A vezérigazgatói posztot a GE Lighting Europe je­lenlegi, a GE európai mű­veletekért felelős vezérigaz­gatója, Charles P. Pieper látja majd el. A BUDA ALAPOT mint nyílt végű, nyilvános be­fektetési alapot az elmúlt héten nyilvántartásba vet­ték.^ Az ország első nyílt végű alapját 51 millió 580 ezer forint saját tőkével vette nyilvántartásba az ÁÉF. HIVATALOSAN jövő kedden jelentik be a Ma- lév-privatizáció nyertesét. Az ügyet ismerő piaci kö­tök szerint a korábbi hí­rek és várakozások igaz­nak bizonyulnak: vagyis a külföldi vevő az Alitalia lé­gitársaság lesz. Az üzlettel az olasz cég 35 százalékos részesedést szerez a magyar légi közlekedési vállalatban. A PÁPAI HÚSKOMBI­NÁT veszprémi üzemét 45 dolgozó vásárolta meg ösz- szesen 14 millió forintért, önerőből mintegy másfél millió forintot tettek le. a többit pedig Egzisztencia­hitelből fizetik ki. Az erre vonatkozó szerződést már megkötötték az Agrobank- kal. A tervek szerint a jövő év köze--Hő! megkezdik a húskészítmények gyártását is. a Veszland Kft. vágó- hídján. másfél év során ' jelentősen vesztett értékéből a német márkához, az osztrák schil- lirtghez viszonyítva, ugyan­akkor az árfolyama javult az angol fonthoz képest. A világkereskedelemben to­vábbra is kulcsszerepet ját­szik a dollár, mint fizető- eszköz Most az eavszer a forint jól bírta az inflációs iramot, ebben az évben — a dollárhoz viszonyítva, — csak. 5 százalékot vesztett értékéből. A VESZÉLYES HULLA­DÉKOK a r.ta 1 ma ti a n í t ásár a épített do.ro,-: égetőmű 12 százaléka rövidesen egy francia cég tulajdonába ke­rül. Az új és a régi tulaj­donosok , az előszerződés) már aláírták, és még ebben a hónapban megkötik a végleges megállapodást.

Next

/
Thumbnails
Contents