Pest Megyei Hírlap, 1992. december (36. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-08 / 289. szám
MAGYARORSZÁG NYELVÉBEN A múlt század első felében Kisfaludytól Széchenyi Istvánig, sőt már a XVIII. század végén Bessenyei Györgytől kezdve mindenki világosan látta, hogy óriási jelentősége van az anyanyelv fejlesztésének és helyes használatának. A latin akkorra elvesztette egyeduralmát, de a nép nyelve még nem tudta kifejezni mindazt, amit a felvilágosodás és a technikai fejlődés igényelt. A XIX. század eleje óta azonban eltelt majdnem 200 év, s tudósaink, szakembereink, nyelvészeink és íróink segítségével ma már olyan gazdag a magyar nyelv, hogy a legelvontabb filozófiai problémát vagy a legkomplikáltabb természeti jelenséget is ki tudjuk fejezni vagy le tudjuk írni. Illetve csak tudnánk, de az idegenimádó üresfejű „szakembereink” (és bizony politikusainké elárasztják a sajtót, a rádiót és a televíziót olyan idegen szavakkal, mint például a projekt, a barter vagy a szponzor. Ezeknek az idegen szavaknak legalább megvan az értelmük, ha megfelelően használjuk őket. De mit csináliunk akkor, ha tanult szakemberek vaav politikusok szamárságokat, mondanak? Két példa a ..Magyar” Televízió december 2-i esti híradójából: 1. A tévés újságíró, aki ugyebár abból él, hogy magyarul beszél, az 1998-os budapesti Expo főnökasszonyát kérdezve a következőket mondta: ,.Ön tehát Párizsban beszámol az elmúlt hónán teendőiről.” Így! Arra nem gondolt, hogy teendői csak munkaeredményei? Legalábbis magyarul. 2. Még tragikusabb, amit Budapest főpolgármestere követett el a magyar nyelv. így a magyar főváros ellen. Ö ugyanis a következőket jelentette ki: ..A főváros 1993-ban adósság fölvételére kényszerül.” Adósságot csak visszafizetni lehet, fölvenni viszont kölcsönt szoktak. Éppen e művelet eredménye az adósság. A kölcsön legalább kétesélyes: fel lehet használni jól is. meg rosszul is. Aki azonban Magyarországon nem tudja magyarul kijelezni gondolatát, az bizony csak egyesé- hies: alkalmatlan olyan pályára, ahol beszélni kell. Tűrök Bálint MAGYARORSZÁG AZ ELSŐ Védelmi rendszerünket az USA segíti Az 1,1 milliárd forintot taksáló megállapodás 18 hónap, de legkésőbb két esztendő alatt gyakorlati valósággá válik, melyet az USA és Magyarország kötött egymással. Egy katonai kormányközi egyezmény keretében hazánk 118 darab katonai repülőgépet, 4 földi radart és számos, a kommunikációt szolgáló berendezést kap az USA-tól annak a megállapodásnak az érteimében, amit George Bush elnök egy esztendeje hagyott jóvá. — Nagy öröm számomra, hogy részt vehetek ezen a találkozón — mondta Charles H. Thomas, az Amerikai Egyesült Államok rendkívüli .és meghatalmazott nagykövete hétfői sajtótájékoztatóján a Magyar Honvédség Művelődési Házában —, és bejelenthetem annak a segélyprogramnak a megvalósulását, melyre az Egyesült Államok elnöke már tavaly áldását adta. A nagykövet úr dr. Für Lajos honvédelmi miniszter meghívására érkezett a sajtókonferenciára, ahol rendkívüli horderejű kérdésekről tájékoztatták a média képviselőit. — Az USA és Magyarország kapcsolatának vadonatúj eleme ez a védelmi együttműködés — mondta Charles H. Thomas —, amely a Magyar Köztársaság légvédelmének erősödését szolgálja. Az USA kormánya garantálja, hogy a megvalósítás sikeres'lesz — és természetesen amerikai katonák ezután sem fogna« állomásozni Magyarországon. Für Lajos honvédelmi miniszter hangsúlyozta, hogy a program kormányközi szerződés keretén belül valósul meg. Ez év nyarán dőlt el, hogy katonai, technikai segítséget kapunk az Egyesült Államoktól. Az együttműködésnek személyi vonatkozásai is vannak — magyar tisztek tanulnak a tengerentúlon, az idén több mint harminc fő vett részt különböző tanfolyamokon. A közép-kelet-európai térségben Magyarország elsőként részesült ilyen kedvezményben. Aki csak egy kicsit is ismeri hadi- technikai felszereltségünket, csak annyit mondhat: elengedhetetlenül szükséges ez a „vérátömlesztés”. Az is megnyugtató, hogy az Egyesült Államok garantálja: kizárólag a védelmet szolgáló berendezéseket ad át hazánknak. Tóth Sándor Parlamenti napié T ámogatás Napirend előtti felszólalások vezették be az Országgyűlés hétfői munkanapját. Elsőként Antall József kormányfő emelkedett szólásra. Bejelentette: az Egyesült Államok elnöke december 3-án levélben kérte, hogy Magyarország vegyen részt a Szomáliái humanitárius segélyakcióban. A magyar kormány válaszlevelét Kodolányi Gyula, a miniszterelnökség címzetes államtitkára vitte magával Washingtonba. A levél leszögezi, hogy Budapest egyetért az ENSZ humanitárius célzatú beavatkozásával; és azzal is, hogy az ilyen jellegű szállítmányok célba juttatását támogatni kell, féken tartva a Szomáliában ténykedő rablóbandákat. A magyar kormány a Szomáliái akció kapcsán egyúttal rámutatott a jugoszláviai helyzet súlyosságára is. A magyar részvételt illetően a válaszlevél leszögezi, hogy Budapest kész szerepet vállalni az akció egészségügyi, szállítási feladataiból, illetve egy-egy időszakra néhány századdal a katonai feladatokban is részt vehet, szigorúan önkéntes alapon, az Ország- gyűlés hozzájárulásával. A részletekről most folynak a tárgyalások. Az előkészítő munka végeztével az illetékes bizottságok véleményezéséve! a Ház. elé terjesztik a humanitárius célzatú akcióban való magyar részvétel javaslatát. A kormányfő rendkívül fontosnak minősítette, hogy Magyarország is részt vállal egy ilyen jellegű humanitárius akcióban. Ugyanakkor rámutatott arra is, hogy bármely segélyakció nagv óvatosságot kíván az érintett államok szomszédai részéről. Éppen ezárt, Magyarország sohasem vehetne részt egy Jugoszláviát érintő akcióban. A kormányfő kitért Horn Gyulának, az MSZP elnökének a párt szombati országos értekezletén elhangzott szavaira is. Antali József határozottan cáfolta Hornnak azt a kitételét, miszerint a magyar kormány elengedte volna a Szovjetunió kereskedelmi adósságának csaknem felét. ,A kormány egy centet sem engedett el” a volt Szovjetunió adósságaiból — szögezte le Antall József. A mintegy 1.8 milliárd dollárra rúgó deficitből Jelcin elnök ígérete szerint 800 millió dollárnyi summát haditechnikai eszközök szállításával egyenlít ki Moszkva. A kormányfő végezetül „politikai pornográfiának” minősítette Hornnak azt a kitételét, miszerint a hatalom mai urainak nincs erkölcsi-politikai alapjuk számon kérni a múlt szereplőin tevékenységüket. A min iszterelnök felszólalására Katona Béla reagált az MSZP frakciója nevében. A képviselő szerint nem rendjénvaló, hogy egy pártrendezvényeken elhangzottakra a Házban válaszoljanak. A kormányfő viszontválaszában megfontolásra ajánlotta, hogy a pártrendezvényeken is mondjanak igazat. Kádár Péter, a szabaddemokratáktól a napokban a kereszténydemokratákhoz átült képviselő a magyar- csanádi templomrongálás ügyében arra figyelmeztetett, hogy sötét politikai képzettársításokra adhatnak okot a romániai magyarságot ért provokációk, illetve a magyarországi incidensek. A „diabolikus” erők munkálkodásával szemben a több nemzetiség által lakott Gyula képviselője azt ajánlotta, hogy Magyarország válasza az itt élő román kisebbség támogatása legyen. Áder János (Fidesz) a Létminimum Alatt Élők Társaságának kezdeményezésével kapcsolatban fejtette ki frakciója álláspontját. Mint ismeretes, a LAÉT aláírásgyűjtő kampányt indított azzal a céllal, hogy tartsanak népszavazást az Országgyűlés feloszlatásáról. A Fidesz nem ért egyet az akcióval sem jogi, sem politikai szempontból. A fiatal demokraták álláspontja az, hogy ez a kezdeményezés nem felel meg sem az alkotmány, sem a népszavazási törvény szellemének. Ami a politikai vonzatokat illeti, az akció precedenst teremtene, és a felelőtlenül ígérgető pártok számát szaporítaná egy romló gazdasági helyzet közepette. Az Országyűlés folytatta, majd lé is zárta a Világ- kiállítási és a hozzá kapcsolódó Fejlesztési Alapról szóló törvényjavaslat általános vitáját. A részletes vitát egy későbbi ülésén folytatja le a Ház. Az MDF véleményét ösz- szegző Takácsy Gyula mindenekelőtt arra emiékeztet- te^képv.iselőtársait, hogy az előttük fekvő jogszabálytervezet azon 32 elkülönített állami pénzalap egyikéről rendelkezik, amelyeket az államháztartási törvény értelmében — az eddigi rendeletek helyett — a jövőben törvényi szinten kell szabályozni. Éppen ezért sajnálatosnak tartotta, hogy az előző plenáris ülésen a MegáliapcdÉs a tandíj kötefezettségrcl Válasz a sztrájkra Megállapodás jött létre a magyar állami felsőoktatási intézményekben tervezett, a tandíj-kötelezettség bevezetésének feltételeiről a Pénzügyminisztérium, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, valamint az Országos Felsőoktatási Érdekképviseleti Szövetség (a hallgatói önkormányzatokat tömörítő szervezet) között. A megállapodást hétfőn írta alá Kupa Mihály pénzügyminiszter. Andrásfalvy Bertalan művelődési miniszter és Gilly Gyula, az OFÉSZ elnöke. Az egyezség szerint a felsőoktatásban csak akkor kerülhet sor s tandíj-kötelezettség. bevezetésére, ha ezzel párhuzamosan a felek meg tudnak állapodni a kompenzációs rendszer kialakításában is. A kompenzációs rendszer várhatóan kiterjed majd személyi jövedelemadó-kedvezményre. a hallgatók oktatási, tanulási költségeinek finanszírozását szolgáló hitelrendszerre és egyéb költségvetési támogatásokra. Az általános tandíj bevezetését, illetve a kapcsolódó kompenzációs rendszer elemeit a felsőoktatási törvényben vagy az ehhez kapcsolódó jogszabályokban kell rögzíteni. A felek egyetértettek abban, hogy törékedni kelt konszenzus kialakítására már az 1994. évi költségvetés tervezésekor, figyelembe véve a kompenzációs rendszert. A befolyt tandíjaknak az oktatási intézményeknél kell maradniuk, növelve a képzési költségek fedezetét. Á tárgyalásokat a Felső- oktatási Érdekegyeztető Tanács december 17-i ülésén folytatják. Ezen a fórumon alakítják ki a további megbeszélések ütemét. Rendőrségi közlemény a mayyarcsenádi román templomban történtekről Mint arról a sajtó hírt adott, ismeretlen tettesek december 2-án 22 óra és december 3-án 8 óra között behatoltak a magyarcsaná- di görögkeleti román egyház templomába. Az esettel kapcsolatban az alábbiak közlését kérte a Csongrád Megyei Rendőrfőkapitányság az MTI-töl: A belső helyiségbe először a zárt oldalsó bejáraton szándékoztak bejutni, erre utalnak az ajtón talált feszítési nyomok. Ez nem sikerült. így a templom főbejáratához mentek, ahol — miután a templom 1991 nyara óta külső és belső felújítás alatt áll, s a két- szárnyas templomajtó nem volt megfelelően rögzítve — az ajtó benyomása után jutottak a belső térbe. Ott a szekrényeket kinyitották, nyitva is hagyták. Az egyik szekrényből két csipketerítő kiesett és a földön maradt. Az áldozókehelyről a Hétfő délután Balsai István igazságügy-miniszter vizsgálóbiztosként több mint négy órán keresztül hallgatta meg Hankiss Elemért, a Magyar Televízió elnökét, ~és ezzel kezdetét vette a tévéelnök elleni fe-' gyelmi vizsgálat. A meghallgatásról távozó Hankiss Elemér kijelentette: nem tartja jogszerűnek a vizsgálatot, de a tájékozódás lehetőségét biztosítandó, „elbeszélgetett” az igazságügy; miniszterrel a Magyar Televízió gazdasági problémáiról. Arra a kérdésre, hogy elétártak-e bizonyítékokat a Televízió gazdálkodásának tervezet kapcsán az egész világkiállítás ügyéről kerekedett vita a Házban. A kereszténydemokraták nevében Csépe Béla hasonlóképp fogalmazott. Kijelentette: továbbra is olyan ügynek tekintik a világkiállítást, amelyet vállalkozókkal és költségvetési támogatással lehet megvalósítani. s amely jótékony hatással lehet a gazdaságra, a munkanélküliségre. Ugyanakkor visszautasította azokat a feltételezéseket, melyek szerint érzelmi motívumok, nemzeti eszmék vezérelnék a koalíciós pártokat az Expo megrendezésében. Békési László (MSZP) azt hangsúlyozta, hogy a szocialisták mindig úgy vélekedtek: egy jól előkészített Expo hasznos az országnak, ezért szavaztak annak idején a világkiállítás mellett, Á jelenlegi előkészületek viszont olyan Expót valószínűsítenek, amelyik csaknem kizárólag az államháztartásra és az állami garanciavállalásra épül. Így nem „pálfordulásnak”. hanem éppen a törvények tiszteletének tekinthető a szocialisták elutasító magatartása. stólát és az áldozókendőt a tettesek levették. A templomból egyébként semmit nem vittek el, nem rongáltak meg. Az eljárásba bevont szak- tanácsadó elsődleges megállapítása szerint az oldalsó ajtó megrongálásával mintegy 2 ezer forintos kár keletkezett. Tekintettel a kialakult helyzetre, az ismeretlen elkövetők felderítése érdekében a Makói Városi Rendőrkapitányság a szükséges intézkedéseket megtette, az eljárást folytatják. Ez idáig olyan adatok nem jutottak a Csongrád Megyei Rendőrfőkapitányság tudomására, amelyek a tett politikai, vagy etnikai-kisebbségi indítékaira utaltak volna. Ezt támasztják alá az egyház helyi elnökének és a templom gondnokának meghallgatásáról készült jegyzőkönyvek is. ELBESZEL G ETTEK... Hankiss Balsai előtt visszásságairól, az elnök rámutatott: Balsai István felvetett néhány szempontot. amely alapján gyanítható, hogy a Televízióban az elmúlt két-három évben a sok száz mellett háromnégy olyan szerződés is született. amely gazdaságilag nem előnyös az intézmény számára. Balsai István nem kívánt nyilatkozni a sajtó képviselőinek, mert — mint Jd- fejtette — ez egy olyan vizsgálat, amelyben az ő szerepe az - ügyészéhez hasonlatos. aki addig nem nyilatkozhat, amíg a vizsgálat le nem zárult. Önök szerint vannak szerzők, akik nincsenek? Azt olvashatják újságunkban, hogy Pongrátz Gergely és Sándor György kötetei a portánkon megvásárolhatók. Valószínűleg ez sokakat megdöbbent, hiszen azért árusítjuk mi — ebben az egyébként nyitott üzemben —, mert mások, máshol ezt nem teszik meg. Hogy miért? Mert a Corvin köz parancsnoka, mert a humor,alista ugyanúgy nem tartoznak a múlt rezsim ittragadt, a könyvterjesztést még mindig politikai harcként kezelő terjesztők köreihez, mint mi sem hiszen többen panaszkodnak: Pesten nem vesznek föl rendelést „vidéki” lapra. Am mert tudjuk: mindkét szerző olyan művet tett az asztalra, amelyek igazán a közügy kategóriájába tartoznak, s nem az elhallgatáséba, hát vállaltuk, hogy árusítjuk a könyveket. Tettünk helyességét bizonyítja. hogy a sors iróniájaként az első vevő Fehérgyarmatról, Szat- márból jelentkezett. Kérte, hogy küldjük neki utánvéttel. Sajnos ezt nem tudjuk vállalni, de kérdezni tudunk: ki gondolja úgy, hogy e kiadványokra például az ország peremén nincs szükség, hisz ott még» nem is láttak belőle, úgymond, mutatóba se. Önök szerint ez érthető? Szerintem igen. Az lehet az oka, hogy egyik kötet sem ad esélyt a baloldalnak. Ha adna, akkor nem nekünk kellene „terjesztenünk”, tán vinnék, mint a cukrot, tán még a televízió is foglalkozna velük, tán még a rádióban is beszélgetnének a szerzőkkel. Ez van. (Vödrös)
