Pest Megyei Hírlap, 1992. december (36. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-08 / 289. szám

MAGYARORSZÁG NYELVÉBEN A múlt század első felében Kisfaludytól Szé­chenyi Istvánig, sőt már a XVIII. század végén Bessenyei Györgytől kezdve mindenki világosan látta, hogy óriási jelentősége van az anyanyelv fejlesztésének és helyes használatának. A latin akkorra elvesztette egyeduralmát, de a nép nyel­ve még nem tudta kifejezni mindazt, amit a fel­világosodás és a technikai fejlődés igényelt. A XIX. század eleje óta azonban eltelt majd­nem 200 év, s tudósaink, szakembereink, nyelvé­szeink és íróink segítségével ma már olyan gaz­dag a magyar nyelv, hogy a legelvontabb filo­zófiai problémát vagy a legkomplikáltabb termé­szeti jelenséget is ki tudjuk fejezni vagy le tud­juk írni. Illetve csak tudnánk, de az idegenimádó üresfejű „szakembereink” (és bizony politiku­sainké elárasztják a sajtót, a rádiót és a televí­ziót olyan idegen szavakkal, mint például a pro­jekt, a barter vagy a szponzor. Ezeknek az idegen szavaknak legalább megvan az értelmük, ha megfelelően használjuk őket. De mit csináliunk akkor, ha tanult szakemberek vaav politikusok szamárságokat, mondanak? Két példa a ..Magyar” Televízió december 2-i esti híradójából: 1. A tévés újságíró, aki ugyebár abból él, hogy magyarul beszél, az 1998-os budapesti Expo fő­nökasszonyát kérdezve a következőket mondta: ,.Ön tehát Párizsban beszámol az elmúlt hónán teendőiről.” Így! Arra nem gondolt, hogy teendői csak munkaeredményei? Legalábbis magyarul. 2. Még tragikusabb, amit Budapest főpolgár­mestere követett el a magyar nyelv. így a magyar főváros ellen. Ö ugyanis a következőket jelentette ki: ..A főváros 1993-ban adósság fölvételére kény­szerül.” Adósságot csak visszafizetni lehet, föl­venni viszont kölcsönt szoktak. Éppen e művelet eredménye az adósság. A kölcsön legalább két­esélyes: fel lehet használni jól is. meg rosszul is. Aki azonban Magyarországon nem tudja magya­rul kijelezni gondolatát, az bizony csak egyesé- hies: alkalmatlan olyan pályára, ahol beszélni kell. Tűrök Bálint MAGYARORSZÁG AZ ELSŐ Védelmi rendszerünket az USA segíti Az 1,1 milliárd forintot taksáló megállapodás 18 hó­nap, de legkésőbb két esz­tendő alatt gyakorlati va­lósággá válik, melyet az USA és Magyarország kö­tött egymással. Egy katonai kormányközi egyezmény keretében hazánk 118 da­rab katonai repülőgépet, 4 földi radart és számos, a kommunikációt szolgáló be­rendezést kap az USA-tól annak a megállapodásnak az érteimében, amit George Bush elnök egy esztendeje hagyott jóvá. — Nagy öröm számomra, hogy részt vehetek ezen a találkozón — mondta Charles H. Thomas, az Amerikai Egyesült Államok rendkívüli .és meghatalma­zott nagykövete hétfői saj­tótájékoztatóján a Magyar Honvédség Művelődési Há­zában —, és bejelenthetem annak a segélyprogramnak a megvalósulását, melyre az Egyesült Államok elnö­ke már tavaly áldását adta. A nagykövet úr dr. Für Lajos honvédelmi minisz­ter meghívására érkezett a sajtókonferenciára, ahol rendkívüli horderejű kérdé­sekről tájékoztatták a mé­dia képviselőit. — Az USA és Magyaror­szág kapcsolatának vadonat­új eleme ez a védelmi együttműködés — mondta Charles H. Thomas —, amely a Magyar Köztársa­ság légvédelmének erősödé­sét szolgálja. Az USA kor­mánya garantálja, hogy a megvalósítás sikeres'lesz — és természetesen amerikai katonák ezután sem fogna« állomásozni Magyarorszá­gon. Für Lajos honvédelmi miniszter hangsúlyozta, hogy a program kormány­közi szerződés keretén belül valósul meg. Ez év nyarán dőlt el, hogy katonai, tech­nikai segítséget kapunk az Egyesült Államoktól. Az együttműködésnek személyi vonatkozásai is vannak — magyar tisztek tanulnak a tengerentúlon, az idén több mint harminc fő vett részt különböző tanfolya­mokon. A közép-kelet-európai térségben Magyarország elsőként részesült ilyen kedvezményben. Aki csak egy kicsit is ismeri hadi- technikai felszereltségün­ket, csak annyit mondhat: elengedhetetlenül szükséges ez a „vérátömlesztés”. Az is megnyugtató, hogy az Egyesült Államok garantál­ja: kizárólag a védelmet szolgáló berendezéseket ad át hazánknak. Tóth Sándor Parlamenti napié T ámogatás Napirend előtti felszóla­lások vezették be az Or­szággyűlés hétfői munka­napját. Elsőként Antall József kormányfő emelkedett szó­lásra. Bejelentette: az Egyesült Államok elnöke december 3-án levélben kérte, hogy Magyarország vegyen részt a Szomáliái humanitárius segélyakció­ban. A magyar kormány válaszlevelét Kodolányi Gyula, a miniszterelnökség címzetes államtitkára vitte magával Washingtonba. A levél leszögezi, hogy Buda­pest egyetért az ENSZ hu­manitárius célzatú beavat­kozásával; és azzal is, hogy az ilyen jellegű szállítmá­nyok célba juttatását tá­mogatni kell, féken tartva a Szomáliában ténykedő rab­lóbandákat. A magyar kor­mány a Szomáliái akció kapcsán egyúttal rámuta­tott a jugoszláviai helyzet súlyosságára is. A magyar részvételt il­letően a válaszlevél leszö­gezi, hogy Budapest kész szerepet vállalni az akció egészségügyi, szállítási fel­adataiból, illetve egy-egy időszakra néhány századdal a katonai feladatokban is részt vehet, szigorúan ön­kéntes alapon, az Ország- gyűlés hozzájárulásával. A részletekről most folynak a tárgyalások. Az előkészítő munka végeztével az illeté­kes bizottságok véleménye­zéséve! a Ház. elé terjesztik a humanitárius célzatú ak­cióban való magyar részvé­tel javaslatát. A kormányfő rendkívül fontosnak minősítette, hogy Magyarország is részt vál­lal egy ilyen jellegű huma­nitárius akcióban. Ugyan­akkor rámutatott arra is, hogy bármely segélyakció nagv óvatosságot kíván az érintett államok szomszé­dai részéről. Éppen ezárt, Magyarország sohasem ve­hetne részt egy Jugoszlá­viát érintő akcióban. A kormányfő kitért Horn Gyulának, az MSZP elnökének a párt szombati országos értekezletén el­hangzott szavaira is. Antali József határozottan cáfolta Hornnak azt a kitételét, miszerint a magyar kor­mány elengedte volna a Szovjetunió kereskedelmi adósságának csaknem felét. ,A kormány egy centet sem engedett el” a volt Szovjet­unió adósságaiból — szö­gezte le Antall József. A mintegy 1.8 milliárd dollár­ra rúgó deficitből Jelcin elnök ígérete szerint 800 millió dollárnyi summát haditechnikai eszközök szállításával egyenlít ki Moszkva. A kormányfő végezetül „politikai pornográfiának” minősítette Hornnak azt a kitételét, miszerint a hata­lom mai urainak nincs er­kölcsi-politikai alapjuk számon kérni a múlt sze­replőin tevékenységüket. A min iszterelnök felszólalásá­ra Katona Béla reagált az MSZP frakciója nevében. A képviselő szerint nem rendjénvaló, hogy egy párt­rendezvényeken elhangzot­takra a Házban válaszolja­nak. A kormányfő viszont­válaszában megfontolásra ajánlotta, hogy a pártren­dezvényeken is mondjanak igazat. Kádár Péter, a szabadde­mokratáktól a napokban a kereszténydemokratákhoz átült képviselő a magyar- csanádi templomrongálás ügyében arra figyelmezte­tett, hogy sötét politikai képzettársításokra adhat­nak okot a romániai ma­gyarságot ért provokációk, illetve a magyarországi in­cidensek. A „diabolikus” erők munkálkodásával szemben a több nemzetiség által lakott Gyula képvi­selője azt ajánlotta, hogy Magyarország válasza az itt élő román kisebbség támo­gatása legyen. Áder János (Fidesz) a Létminimum Alatt Élők Társaságának kezdeménye­zésével kapcsolatban fejtet­te ki frakciója álláspontját. Mint ismeretes, a LAÉT aláírásgyűjtő kampányt indított azzal a céllal, hogy tartsanak népszavazást az Országgyűlés feloszlatásá­ról. A Fidesz nem ért egyet az akcióval sem jogi, sem politikai szempontból. A fiatal demokraták állás­pontja az, hogy ez a kezde­ményezés nem felel meg sem az alkotmány, sem a népszavazási törvény szel­lemének. Ami a politikai vonzatokat illeti, az akció precedenst teremtene, és a felelőtlenül ígérgető pártok számát szaporítaná egy romló gazdasági helyzet közepette. Az Országyűlés folytatta, majd lé is zárta a Világ- kiállítási és a hozzá kapcso­lódó Fejlesztési Alapról szóló törvényjavaslat álta­lános vitáját. A részletes vitát egy későbbi ülésén folytatja le a Ház. Az MDF véleményét ösz- szegző Takácsy Gyula min­denekelőtt arra emiékeztet- te^képv.iselőtársait, hogy az előttük fekvő jogszabály­tervezet azon 32 elkülöní­tett állami pénzalap egyiké­ről rendelkezik, amelyeket az államháztartási törvény értelmében — az eddigi rendeletek helyett — a jö­vőben törvényi szinten kell szabályozni. Éppen ezért sajnálatosnak tartotta, hogy az előző plenáris ülésen a MegáliapcdÉs a tandíj kötefezettségrcl Válasz a sztrájkra Megállapodás jött létre a magyar állami felsőoktatási intézményekben tervezett, a tandíj-kötelezettség beve­zetésének feltételeiről a Pénzügyminisztérium, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, valamint az Országos Felsőoktatási Ér­dekképviseleti Szövetség (a hallgatói önkormányzatokat tömörítő szervezet) között. A megállapodást hétfőn ír­ta alá Kupa Mihály pénz­ügyminiszter. Andrásfalvy Bertalan művelődési mi­niszter és Gilly Gyula, az OFÉSZ elnöke. Az egyezség szerint a felsőoktatásban csak akkor kerülhet sor s tandíj-kötele­zettség. bevezetésére, ha ez­zel párhuzamosan a felek meg tudnak állapodni a kompenzációs rendszer ki­alakításában is. A kompen­zációs rendszer várhatóan kiterjed majd személyi jö­vedelemadó-kedvezményre. a hallgatók oktatási, tanu­lási költségeinek finanszí­rozását szolgáló hitelrend­szerre és egyéb költségveté­si támogatásokra. Az álta­lános tandíj bevezetését, il­letve a kapcsolódó kompen­zációs rendszer elemeit a felsőoktatási törvényben vagy az ehhez kapcsolódó jogszabályokban kell rögzí­teni. A felek egyetértettek abban, hogy törékedni kelt konszenzus kialakítására már az 1994. évi költségve­tés tervezésekor, figyelem­be véve a kompenzációs rendszert. A befolyt tandí­jaknak az oktatási intézmé­nyeknél kell maradniuk, növelve a képzési költségek fedezetét. Á tárgyalásokat a Felső- oktatási Érdekegyeztető Ta­nács december 17-i ülésén folytatják. Ezen a fórumon alakítják ki a további meg­beszélések ütemét. Rendőrségi közlemény a mayyarcsenádi román templomban történtekről Mint arról a sajtó hírt adott, ismeretlen tettesek december 2-án 22 óra és december 3-án 8 óra között behatoltak a magyarcsaná- di görögkeleti román egy­ház templomába. Az eset­tel kapcsolatban az aláb­biak közlését kérte a Csongrád Megyei Rendőr­főkapitányság az MTI-töl: A belső helyiségbe elő­ször a zárt oldalsó bejára­ton szándékoztak bejutni, erre utalnak az ajtón talált feszítési nyomok. Ez nem sikerült. így a templom fő­bejáratához mentek, ahol — miután a templom 1991 nyara óta külső és belső felújítás alatt áll, s a két- szárnyas templomajtó nem volt megfelelően rögzítve — az ajtó benyomása után ju­tottak a belső térbe. Ott a szekrényeket kinyitották, nyitva is hagyták. Az egyik szekrényből két csipketerí­tő kiesett és a földön ma­radt. Az áldozókehelyről a Hétfő délután Balsai Ist­ván igazságügy-miniszter vizsgálóbiztosként több mint négy órán keresztül hallgatta meg Hankiss Ele­mért, a Magyar Televízió elnökét, ~és ezzel kezdetét vette a tévéelnök elleni fe-' gyelmi vizsgálat. A meg­hallgatásról távozó Hankiss Elemér kijelentette: nem tartja jogszerűnek a vizsgá­latot, de a tájékozódás le­hetőségét biztosítandó, „el­beszélgetett” az igazságügy; miniszterrel a Magyar Tele­vízió gazdasági problémái­ról. Arra a kérdésre, hogy elétártak-e bizonyítékokat a Televízió gazdálkodásának tervezet kapcsán az egész világkiállítás ügyéről kere­kedett vita a Házban. A kereszténydemokraták nevében Csépe Béla ha­sonlóképp fogalmazott. Ki­jelentette: továbbra is olyan ügynek tekintik a világkiállítást, amelyet vál­lalkozókkal és költségveté­si támogatással lehet meg­valósítani. s amely jóté­kony hatással lehet a gaz­daságra, a munkanélküli­ségre. Ugyanakkor vissza­utasította azokat a feltéte­lezéseket, melyek szerint érzelmi motívumok, nem­zeti eszmék vezérelnék a koalíciós pártokat az Expo megrendezésében. Békési László (MSZP) azt hangsúlyozta, hogy a szo­cialisták mindig úgy véle­kedtek: egy jól előkészített Expo hasznos az országnak, ezért szavaztak annak ide­jén a világkiállítás mellett, Á jelenlegi előkészületek viszont olyan Expót való­színűsítenek, amelyik csak­nem kizárólag az államház­tartásra és az állami garan­ciavállalásra épül. Így nem „pálfordulásnak”. hanem éppen a törvények tisztele­tének tekinthető a szocia­listák elutasító magatartá­sa. stólát és az áldozókendőt a tettesek levették. A temp­lomból egyébként semmit nem vittek el, nem rongál­tak meg. Az eljárásba bevont szak- tanácsadó elsődleges meg­állapítása szerint az oldalsó ajtó megrongálásával mint­egy 2 ezer forintos kár ke­letkezett. Tekintettel a kialakult helyzetre, az ismeretlen el­követők felderítése érdeké­ben a Makói Városi Rend­őrkapitányság a szükséges intézkedéseket megtette, az eljárást folytatják. Ez idáig olyan adatok nem jutottak a Csongrád Megyei Rendőr­főkapitányság tudomására, amelyek a tett politikai, vagy etnikai-kisebbségi in­dítékaira utaltak volna. Ezt támasztják alá az egyház helyi elnökének és a temp­lom gondnokának meghall­gatásáról készült jegyző­könyvek is. ELBESZEL G ETTEK... Hankiss Balsai előtt visszásságairól, az elnök rámutatott: Balsai István felvetett néhány szempon­tot. amely alapján gyanít­ható, hogy a Televízióban az elmúlt két-három évben a sok száz mellett három­négy olyan szerződés is szü­letett. amely gazdaságilag nem előnyös az intézmény számára. Balsai István nem kívánt nyilatkozni a sajtó képvi­selőinek, mert — mint Jd- fejtette — ez egy olyan vizsgálat, amelyben az ő szerepe az - ügyészéhez ha­sonlatos. aki addig nem nyilatkozhat, amíg a vizs­gálat le nem zárult. Önök szerint vannak szerzők, akik nincsenek? Azt olvashatják újsá­gunkban, hogy Pongrátz Gergely és Sándor György kötetei a por­tánkon megvásárolha­tók. Valószínűleg ez so­kakat megdöbbent, hi­szen azért árusítjuk mi — ebben az egyébként nyitott üzemben —, mert mások, máshol ezt nem teszik meg. Hogy miért? Mert a Corvin köz parancsnoka, mert a humor,alista ugyanúgy nem tartoznak a múlt rezsim ittragadt, a könyvterjesztést még mindig politikai harc­ként kezelő terjesztők köreihez, mint mi sem hiszen többen panasz­kodnak: Pesten nem vesznek föl rendelést „vidéki” lapra. Am mert tudjuk: mindkét szerző olyan művet tett az asztalra, amelyek igazán a közügy kategó­riájába tartoznak, s nem az elhallgatáséba, hát vállaltuk, hogy árusít­juk a könyveket. Tet­tünk helyességét bizo­nyítja. hogy a sors iró­niájaként az első vevő Fehérgyarmatról, Szat- márból jelentkezett. Kérte, hogy küldjük neki utánvéttel. Sajnos ezt nem tudjuk vállalni, de kérdezni tudunk: ki gondolja úgy, hogy e ki­adványokra például az ország peremén nincs szükség, hisz ott még» nem is láttak belőle, úgymond, mutatóba se. Önök szerint ez érthető? Szerintem igen. Az lehet az oka, hogy egyik kötet sem ad esélyt a balol­dalnak. Ha adna, akkor nem nekünk kellene „terjesztenünk”, tán vinnék, mint a cukrot, tán még a televízió is foglalkozna velük, tán még a rádióban is be­szélgetnének a szerzők­kel. Ez van. (Vödrös)

Next

/
Thumbnails
Contents