Pest Megyei Hírlap, 1992. november (36. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-04 / 260. szám

Nagykőrösi Konzervgyár Marad a létszám — Ha nem változnak a körülmények jelentősen, akkor a Nagykőrösi Konzervgyár dolgozóinak létszáma a jövő év első telében is nagyjából a mostani marad — erősí­tette meg Détári Endre, a Nagykőrösi Konzervgyár ve­zérigazgató-helyettese a lapunkban még a tavasszal adott interjújában előzetesen vázolt tendenciát. ját autóbuszunkkal. E költ­séget sem tudtuk tovább vállalni, ezért a járatokat szűkítettük, és emiatt mint­egy negyven dolgozót küld­tünk el. A ceglédi gyárte­lepen a műszaki gárda is túlméretezett volt, elég, ha csak annyit jegyzek rneg, autószerelő, sőt fényező is akadt az ott dolgozóink kö­zött. Emiatt húsz emberrel ott is csökkentettük a lét­számot. — Érdemes tehát figyelni — mondta Détári Endre —, hogy ezek a lét­számleépítések nem is érintették nagykőrösi dol­gozóinkat. Itt, az egyes te­lepen mostanában mintegy negyven dolgozónak mond­tunk fel. Tudomásul kell venni, hogy az állandó fog­lalkoztatottjainkkal szem­ben vannak bizonyos, ma már teljes joggal elvárha­tó követelményeink, ame­lyeknek eleget kell hogy tegyenek. Végeredményben ha kis túlzássá' is, de az mondható, hogy a gyen­gébb, nem megfelelően munkálkodó dolgozóktól szabadultunk meg. Továb­bi harminc-negyven em­bert tesz ki azoknak a szá­ma, akik a korábbi tevé­kenységüknek megfelelő műszaki, építőipari terüle­teken dolgoznak. Nekik el­sőként felajánlottuk az üzemben történő munka­végzés lehe*3ssgét, de nagy részük inkább a felmon­dást választotta. Ha a korengedményes nyugdíjakat, illetve a szer­ződött dolgozóink számát tekintjük, a szezprr eleji, vállalati összes dolgozói létszgm a mintegy 2200-ról 1700-ra csökkent, és ezt, mind- azt már: bevezetőjé­ben említette, jövő év kö­zepéig nem tervezzük vál­toztatni. B. O — Mint azt már több éve mondjuk, igyekszünk dol­gozóink érdekeinek megfe­lelően úgy szervezni tevé­kenységünket, hogy a lehe­tő legkisebb hatással érjük el az eredmények megtar­tását, s természetesen a dolgozói létszámunk alaku­lásának ezzel összefüggés­ben tartását. Nyugdíjba vo­nul ebben az évben mint- e.gv 30-40 ember. Nagykő­rösön külön eljárás alá esett a kettes telep privati­zációja, a Bonduelle cég megalakulása kapcsán. A többi létszámcsökkentésnél elsősorban a vidéki telepek jöttek számításba, mert a szezonális foglalkoztatás elsősorban ezeket érintette. Főként a szerződött dol­gozók foglalkoztatása szűnt Lelkiinkben élők A nem feledés szép gesztusa Ha a temetőben járok, olykor eszembe jüt Kari Jaspers gondolata: Kere­sem a létet, ami nem csak eltűnés. Nem voltam kez­detben és nem leszek ' é- gül. A kezdet és a vég kö­zött a kezdet és a vég után kutatok.” A filozófus így érvel: „A természet vonat­kozásában teljesen elfogad­ható gondolat, hogy az élet és á halá’ összefüggő vala­mi. A természet körforgásá­ból ez adódik.” Ugyanak­kor a tudatunk, amely tük­rözi ezeket a folyamatokat, valahogy nem veszi tudo­másul e tényt saját magá­val kapcsolatban. Súlyosan megbetegedett ismerősöm fogalmazta meg: tudod, nem a haláltól félek, hanem az ahhoz vezető út­tól. Még a hittel felvértezett lélek sem teljesen mentes a halál okozta lelki riada­lomtól. Az 'múlással addig nem sokat foglalkozik az ember, n 'a környezetéből el nem szólít valakit a halál. A szeretett, az ismert, szí­vünkhöz közel álló távozó rendre űrt hagy maga után, s talán csak a végtisztesség óráiban gondoljuk át igazán élete értékét, mellyel nyo­mot hagyott a világban. Mi, a tovább élők talán et­től indítgatva virággal tisz­telgünk minden halottak napján a már csak lelkűnk­ben élük előtt. A nagy téli megcsendesedés előtt még ünneplőbe öltöztetjük sír­jainkat, és gyertyafényi lángok mellett emlékezünk, tűnődünk. A természet bölcs rende­lése, hogy a krizantémok mint az ősz utolsó virág­ajándékai még lehetővé te­szi a sírdíszítést. Az apró fényjelek a gyorsan sötétedő délutánon sejtelmes rajzo­latúvá nagyítják a borzas viráglabdacsok árnyait a sírköveken. Különös hangu­latú, szép hagyományú nap ez, mert múlt és jelen egy időben van jelen. Minden virágszál, minden csokor, minden égő gyertya Jelképe a nem feledés szép gesztusának,- Sz. J. Színház November 4-én a Kecs­keméti Katona József Színházban este 7 órakor: Pompadour. Latabár Kál- mán-bérlet. NASí£?RÖSI *zr£írttm XXXVI. ÉVFOLYAM, 260. SZÁM Interjú Szabó Tamással 1992. NOVEMBER 4„ SZERDA Megszűntetni a bennfentességet ■n Sporthírek Újabb győzelem Nagykőrösi közlemények Figyelem! Személygépkocsi- vezetői tanfolyamot indít Sza­bó István mngánoktató, ez évi árakon. Jelentkezés: Nagykő­rös, Salamon Ferenc u. 3. — (130 88S/2K) NAGYKŐRÖSI hírlap Nagykőrös, Széchenyi »ér 17, • A szerkesztőség ve­zetője: Ballal Ottó. Mun­katárs: Miklay Jenő. • Postacím: 2750 Nagykörös, Pf. 23, Telefax és telefon: (531-51-398. • Hirdetésfel­vétel kedden 10—13, csü­törtökön 14—16 óra között. • Híreket, információkat munkanapokon 8-tól 10 óráig várunk. 10 Nagykőrösi apróhirdetések Dugonics u. 13. szám alatt bár­milyen tevékenységre alkal­mas, 24 négyzetméteres helyi­ség kiadó! Ugyanitt 120X150-es. redőnyös ablak eladó! Érdek­lődni a fenti címen vagy az 12- 260-as telefonon. (131 280/1K) Négyütemű, vajszínű Wartburg eladó. Nagykőrös, Alkotmány u. 5. Telefon: (53)-51-684. — (130 803/2K) Nagykőrös központjában üzlet­helyiség kiadó. Rákóczi u. 6. szám, (130 C20/2K) Redőnyakció! Az Idén még ol­csóbb. rendelje meg most! Je­lentősen csökken fűtési költsé­ge. (Nagykőrös) (5.3)-51-3!2. Re­luxa, harmonikaajtó is. — (131 272/1K) Hatéves, platós UAZ eladó (110 000 Ft) kisebb traktorcsere is érdekel. Kárpótlási Jegyet el­fogadok. Érdeklődni: Nagykő­rös. Délibáb u. 14., Bársonyné. (131 273/1K) 1500-as Lada bontásra eladó Nagykőrös. Brassói u. 8. Érdek­lődni az esti órákban. (131 274) 1K) Családi ház eladó. Érdeklődni: Arbóc u. 25. (131 278/1K) Nagykőrösi Kgy. Kinizsi —Örkényi KSE 3-2 (1-1). Kinizsi: Petrik — Pop — Dervaderics, Hegedűs, Zo- boki — Lajos, Barcsay, Pé­csi — Benkó Rácz, Varga. Csere: a 73. percben Pop he­lyett Soós, a 80-bán Bar­csay helyett Csűri. A Kinizsi csapatának ahhoz, hogy, az élcsoport­ban maradjon, feltétlenül győznie kellett. Sajnos két biztos csapattag hiányzott. Virág súlyos sérülés, Far­kas pedig külföldi utazá­sa miatt neiri játszhatott. Az I. félidőben mindkét „ csapat főleg a védekezés­re ügyelt és ezért a kapuk nemigen forogtak veszély­ben. A 29. percben szerzett vezetést a Kinizsi. Jobb ol­dali támadás után a tehet­séges Hegedűs a védőkről kipattant labdát a jobb sa­rokba helyezte. 1-0. A 35. percben Örkény veszélyeztetett, de védel­münk helyén volt, nem így a 39. percben, amikor sorozatos hibák után egyenlített a vendégcsapat. 1-1. A II. félidő első 15 per­cében nagyszerű játékot mutattak a körösiek. A 8. percben Barcsay ragyo­gó cselekkel tört be az Ör­kényi 16-osra, ahol felvág­ták. A megítélt 11-est Dervaderics a bal felső sa­rokba lőtte. 2-1. A 10. percben Hegedűs 20 méteres bombáját alig tudta hárítani a vendég­kapus. A 12. percben to­vább növelte előnyét a Kinizsi. Pécsi pazarul ját­szotta tisztára Ráczot, aki a kimozduló kapus mellett a kapuba pörgetett. 3-1. Negyedóra után érthe­tetlenül visszaesett csapa­tunk játéka és az Örké­nyiek átvették a játék irá­nyítását. Jól záró védel­münk mellett azonban nem boldogultak, de a 25. perc­ben mégis váratlan gólt szerzett a vendégcsapat. Egy beívelr szögletnek Petrik alászaladt és az üre­sen maradt Örkényi játé­kos a kapuba bombázott. 3-2. Közepes színvonalú mér­kőzésen 3-1 után kár volt kiengedni és izgalmassá tenni az utolsó perceket. Dezsofi Ferenc edző csak az eredménnyel volt elé­gedett. A következő fordulóban, november 8-án az éllovas Iklad otthonában játszik a Kinizsi. Nk. Kgy. Kinizsi ifi—Ör­kényi KSE ifi 3-1 (3-1). Kinizsi ifi: Kullmann — Vass, Bíró. Lengyel, Égertz — Zsolnai. Békési, Hor­váth I. Csere: Dániel, Ko­csi, Balogh G. Góilövők: Békést 2, Csá­szár. Csak az első félidő­ben volt a Kinizsi teljesít­ménye elfogadható. A meg­bízott edző — Csípő Balázs — Vass, Horváth és Csá szár játékát emelte ki. Nk. Kgy. Kinizsi serd.— Nyáregyháza serd. 1-0 (1-0). A túlkoros játékosokból álló vendégek ellen a me- zőnyfö’énvben játszó tech nikás körösiek nehezen nyertek. Góllövő: Labancz. Jók: Ballai, Máté. Farkas. Máté József ÍV em szeretném, ha méltánytalanságnak tűnne bárkivel szemben is, sőt azt. is tudom, éppen a példában sze­replő marosvásárhelyi ö umenikus tanítóképző diákjai és tanárai utasí­tanák vissza legelsőként.. ha valamiféle „bezzeg- jelenség” példájaként szolgálnának. Nyilvánvalók a kü­lönbségek a hazái és az erdélyi életviszonyok kö­zött. Mégis, önmagukban ezek nem magyarázzak — mert nem magyaráz­hatják — azt,,hogy taní­tójelöltek a diploma biztos megszerezhetősé­gének kérdőjeleivel ta­nuljanak, tanárok in­gyen vagy jelképes ősz- szegért tanítsanak. Hi­vatástudat ez a javából, annak a legmagasabb foka, olyan példa, ame'v bekapcsolódásra kell hogy ösztönözzön min­denkit, akinek, csak egy kicsit, fontos — a tettek­ben — az erdélyi ma­gyarság fennmaradásá­nak ügye. A maros vásárhelyi ta­nítóképzőben nincs írás­vetítő, a krétát ki tudja, hogy szerzik be. A ma­gyar műholdas adás — miután berendezésük nincs — nem juthat el éppen azokhoz, akiknek leginkább szánják. S ha lenne is egy írás­vetítő, kazettás magnó a társadalmi-egyházi se­gítséggel működő iskolá­ban, nincs a magyar lak­ta települések iskolái­ban. Pedig elképzelhető, hogy akár Pest megye településeinek iskolái­ban is akad olyan szer­kezet, amely némi felújí­tással alkalmas lenne a korszerűbb pedagógiai módszerek gyakorlati al­kalmazására. 4 műholdvevő sem olyan nagy drága­ság, bizonyára akad olyan megyei vállalat., vállalkozó, amely felis­meri: a marosvásárhelv' ökumenikus tanítóképző diákjait támogatni egv korhű mecénást feladat (b) meg, a vállalat egész mű­ködési területén. A kécs- kei telepünket november 1-jén leállítjuk, s ott a to­vábbiakban csak szezonális foglalkoztatás lesz. Itt öt- vennel csökkent dolgozóink száma. Leállítjuk az abonyí telepet is, itt 46 dolgozónak szűnik meg a munkaviszo­nya. Mindenképpen meg kell azonban jegyeznem, hogy abonyi dolgozóinkat hosszú ideig saját buszunk­kal szállítottuk a ceglédi gyártelepre, most. ezt a le­hetőséget, már kimerítet­tük. A ceglédi gyártelep dol­gozói létszámának jelentős részét Tápiószentmárton- ból, Farmosról, Albertijá­ról, Pilisről és Csemőből hordtuk be, úgyszintén sa­Szabó Tamás, a privatizációért felelős tárca nélküli miniszter tartott hétfőn este gazdaságpolitikai fórumot Nagykőrösön, amelyről lapunk tegnapi számában már hírt adtunk. A fórum után lapunk kérdéseire válaszolt a miniszter. képzelése van, de pénze még nincs. A másik pedig az, hogy — természetesen a helyi cégekre vonatkozó információk mellett — mindenütt legyen hozzá­férhető az országos kíná­lat is. A bennfentesség így szűnhet meg, maga a pri­vatizáció így lehet haté­konyabb. # Miniszter úr, ön a gaz­dasági kabinetnek is tag­ja. Van-e kialakult véle­ménye a devizabetétek és forintbetétek kamatai adóz­tatásának változtatásává) kapcsolatban? — Ebben a kérdésben — mint az ismert — az okoz vitát, hogy többen azt ja­vasolják, a forint betétaa- matok forrásadója ugyan­úgy legyen érvényes a de­vizabetétek kamataira is. A kormány — s előtte a gaz­dasági kabinet sem — ed­dig még nem döntött. Jó­magam úgy vélem, a vi­lágpiaci tendenciák alap­ján egyre kevésbé van szükség a forint és bár­mely más valuta megkü­lönböztetésére. Ugyanak­kor, a mai 20 százalékos forrásadó szerintem nem jó, ugyanis önmagában ez a banki hiteleket ma mint­egy 4 százalékkal emeli meg, s ez gátolja a vál­lalkozások eredményessé­gét, tehát a kedvezőbb gazdasági folyamatok tér­hódítását. Az eredeti kér­désre visszatérve: az nem baj, sőt az a jó, ha a ka­matok egységesek, de a je­lenleginél alacsonyabb szinten. Végső soron ez a privatizáció gyorsításához is hozzájárulhat. (Ballai) zékelem is, hogy mégis szükség van ilyesmire. A megoldás nem lehet más, mint az, hogy az ÄVÜ vállalkozásokat bérel fel arra, hogy végezzék ezt a munkát vidéken. © Gondolom, mindezt piaci feltételek meliett... — Természetesen. Az ÁVÜ köt egy szerződést egy arra vállalkozóval, hogy íme a privatizációs lista, ilyen és ilyen felté­telekkel, keressen rá ve­vőt, amely ilyen meg ilyen privatizációs technikákkal — amit éppen e cég ismer­tethetne — birtokba Vehet­né azt. Annak a privatizá­ciós pályamódosításnak, amelyet most terjesztettem a kormány elé, hasonló el­képzelése van lefektetve. Legyenek regionális vál­lalkozási központok, ahová a helyi vállalkozó bemehet, s mindent elintézhet. © A privatizáció akkor működne la'án még na­gyobb hatásfokkal, ha bárki valódi mérlegelési esély elölt állna. — Egyetértek azzal, hogy a mai folyamatok nem ver- senyszerűek, s a bennfen- tesség jegyei is tapasztal­hatók, s az is tény, hogy regionálisan a kínálatok egyelőre nem tökéletesek. De szerintem kétoldalú megközelítés szükséges. Olyan technikára is szük­ség van. amellyel az is tud : élni, akinek csak eíöjé, él­© Tájékoztatójában is elhangzott, s a felszólalók is úgy vélték, hogy a pri­vatizációs folyamat ma nem kellően (el)ismcrt, so­kak szerint — elsősorban a vidéken élők véleménye ez — ennek az is oka, hagy nincs szervezete a priva­tizációnak vidéken. — A privatizáció mái, szervezett rendszere an­nak az óriási igénynek, amelynek meg kellene fe­lelnie — egyszerűen nem felel meg. Sem az Állami, Vagyonügynökség (ÁVÜ), mint szervezet, sem afelől szemlélve, hogy kikkel, mely szervezetekkel dol­gozik egvütt. Annak per­sze nem lennék híve, hogy az állam tovább bővítse az A.VÜ-t, s ilyen kis helyi ÁVÜ-ket hozzon létre, mármint az állam végezze ezt! Az igénnyel viszont egyetértek, s pontosan ér­Íráshoz, tanításhoz

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents