Pest Megyei Hírlap, 1992. november (36. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-02 / 258. szám
SZUKEBB HAZANK 5 PEST MEGYEI HÍRLAP CSÖMÖR PÉLDÁT Reped o Szilasmenti Mgtsz Még nagyon hidegen fújtak a tavaszi szelek, amikor először találkoztam Bátovszky Györggyel, Csömör polgármesterével. Az igazsághoz tartozik, hogy tulajdonképpen a dimbes- dombos település néhány polgárának meghívására érkeztem akkor a HÉV-ál- lomásra, és akkor még nem gondoltam, hogy előbb vagy utóbb siker koronázza a közel száz tag kiválási kísérletét a Szilasmenti Mgtsz-ből. Kavargó indulatok Akkoriban sok órán át beszélgettem a megkeseredett mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagokkal, hallgattam kiábrándultságukat és panaszaik soha megszűnni nem akaró áradatát. Az indulatos mondatokból és a mind hangosabbá váló igazságokból aztán kiderült, hogy azért ábrán- dultak ki mindenből, mert úgy érzik, hogy sorsukat — a magyar paraszt sorsát — nem tudják elkerülni két évvel a rendszerváltás után sem. Az egyik kérges te -erű férfi a következőképpen summázott: — Uram, a magyar paraszttal mindig kíb ... k. Fotós kollégámmal cap- latunk a késő őszi .szemen- kélésben Vékonyan vagyunk öltözve, és a fákra csüngő felhők egészen meg- dideregtetnek. Az egyik kiskocsmában igyekszünk felmelegedni, és már a kezdetek kezdetén bölcs mosollyal állapítjuk meg, hogy igaz a régi mondás, amely szerint csak bekell menni az első kocsmába, és meghallod, megtudod, mi foglalkoztatja az embereket. Négyen söröznek, csak megnéznek, és megy tovább a csendes szövegelés. — A testvérem úgy döntött, hogy kilép, mert elege volt a közös gazdálkodás áldásaiból. Én igyekeztém lebeszélni, mondtam neki, hogy még bánni fogja azt a pillanatot, amikor hátat fordított a fsz-nek. Mert mondhat bárki bármit, egy dolog legyen világos: addig van jó dolga a parasztembernek, ameddig igányít- ják, és mások gondolkodnak helyette. Hát miért van az a sok agrármérnök? Nem azért, hogy irányítson? — Komám, hajdanán te is jó gazda voltál. Dolgoztál keményen. És volt látszata a munkádnak. Aztán bekényszerítettek a tsz-be, kaptál ugyan bért, és nagyritkán jutalmat, ám te is jól tudod, hogy az már nem volt igazi gazdálkodás. Egy ideig ment minden, mint a karikacsapás, aztán látni kellett, hogy mások hpgyan gazdagodnak meg tisztességtelenül egyik napról a másikra. Most ebben a felfordult világban pedig azt sem tudjuk, mit tegyünk. Elakad a csendes beszélgetés. Hallgatnak a tanácstalan emberek. Józan paraszti logikájuk szerint az új életet kezdők kilencven- hármas táborába hívná őket, de nagy úr a félelem. Ösztönösen ragaszkodnak a megszokotthoz, a régihez. Félnek az újtól, rettegnek a jövő bizonytalanságától. Aztán újból mondják a maguk sérelmeit, vélt és valós igazaikat. — Miért nem mondták meg a nagyokosok, hogy senki nem bánthatja azt, aki kilép a tsz-bői. Lassan kifutunk az időből, a határidő lejárta után aztán mit kezdünk az elértéktelenedett vagyonjegyünkkel. Mert hogy nem lesz értéke, az biztos. Addigra mindent - kilopnak, vagy ahogy most mondják, kimentenek a közös vagyonból. Nem akar csendesedni a szemerkélő eső. Emberfiával nem találkozunk az utcán. Mladoniczki Mihály jegyző úgy ismeri a település gondjait, mint a saját tenyerét. Nem cifrázza a mondatokat, világosan fogalmaz. A csömöriek első kiválási kísérlete nem járt sikerrel, mert hiányzott a megfelelő létszám. A második nekifutás meghozta a hónapok óta tartó huzavona megoldását. A Kerepestarcsán megtartott gyűlésen kilenc- venhárman úgy döntöttek, hogy kiválnak a Szilasból. A hosszúra nyúlt beszélgetésből megismertem egy hosszú-hosszú kálváriának a történetét, amelynek a végén megcsillan a megnyugvás reménye. A téeszesítés után megváltoztak a rf- ! hagyományos mezőgazdasági termelési módok. A nagyüzemi gazdálkodás leszoktatta az embereket a hajnali ébredésről, a tsz-vezetők ígérgetései elfeledtették a kis területeken megtermesztett paradicsom, paprika és csemegeszőlő piaci értékét, és megélhetést biztosító, szerény jövedelmét. Leromlott a földek állapota, és máskülönben is alacsony aranykorona-érté- kűek az itteni földek. A kilencvenhárom csömöri gazda 102 millió forint értékű vagyonértékkel rendelkezik a kiválás után, de megörökölték a vagyontárgyak feletti negyven- százalékos hitelterheket is. A jövő héten ülnek tárgyalóasztalhoz a Budapest Bank képviselőivel. Remélik, sikerül egegyezni a hitelek sorsáról. Biztos boldogulnak Mladoniczki Mihály magabiztosan sorolja a teendőket. A 93 földműves megkapta a közös gazdaság volt csömöri majorépületeit, a sóderbányát, és apportjuk van a Szilas- Lovas Kft.-ben. Ügy gondolják, hogy életképes lesz az általuk megálmodott új típusú szövetkezet. Alaptevékenységük továbbra is a mezőgazdaság lesz. Búzát, kukoricát, árpát és rozsot fognak termeszteni, és reményt látnak a zöldség- termesztésben. Kár is lenne kihagyni ezt a lehetőséget, hiszen számolni kell a budapesti piacok közelségével. Eszes, ügyes földművesek, a csömöriek, akik szerint elsődleges feladat a jövedelmezőség elvének a megvalósítása. Nagy fantáziát látnak a vetőmagtermesztésben, mert az biztos pénzt jelent. Amúgy pedig* nem mondanak le a mezőgazdasági szakemberek tudásáról. Pályázat útján választanak olyan szakmai vezetőt, akit inkább neveznének gazdatisztnek, mint agronómus- nak. Ezzel is jelezni akarják, hogy olyan szakemberre van szükségük, aki magáénak vallja a kisközösség minden gondját. A tagok egy kis számú vezetötanácsot is választanak soraikból, akik tulajdonosként vállalják a döntések következményeit. De rögtön hozzá kell tenni, hogy a magyar paraszt tudta, hogy mit csinál. így hát nem érhetik őket meglepetések. Bátovszky György elmondta, hogy a helyi polgármesteri 1 ivatal szívügyének tekinti az új típusú szövetkezet megalakulását. Amennyiben komoly gondok adódnának, abban az esetben ők is beszállítanak a szövetkezetbe, és a rendelkezésükre álló pénzösszegekkel mindent megtesznek a tagok boldogulásért. — És ha a kormány is komolyról gondolja a mezőgazdaság átalakulásának szükségességét — mondta a polgármester —, akkor nagyon számítunk a reorganizációs mezőgazdasági hitelekre. Szerencsénkre hamarosan . megkezdik a nagy Expo-beruházásokat, tehát teljes kapacitással fogjuk működtetni a sóderbányát. Máskülönben jelenleg is folyamatos a termelés, de biztos pénzt jelent részesedésünk a Szilas-Lovas Kft.-ben. Okos állat a ló Békességben váltunk el a település vezetőitől. Abban a reményben bandukoltunk a major épülete felé, hogy készítünk néhány fénykép- felvételt. A majornál viszont minden békés számításunkat áthúzta egy kék farmer- cuccba öltözött úriember, aki nem engedélyezte a helyszíni fényképezést. — Mit keresnek itt? Ki engedte meg a fotózást? Ez még a Szilasmenti Mgtsz tulajdona, itt csak engedéllyel jöhetnek be! És máskülönben is, én nem léptem ki a szövetkezetből! Ha nem mondta volna, akkor is tudtuk volna az elhangzottak alapján. Felvételeket mégis készítettünk. És jól tettük, mert legalább emlékeztetni fognak az emberi felelőtlenségre és nemtörődömségre. Elkeserítő az udvaron lévő rozsdatemető. Ennél nagyobb baj csak abból származhat, ha azokat a roncsokat adják át az új gazdáknak. Most nem tudjuk, miért nem akartak szóba állni velünk a major régi gazdáinak képviselői. De a jószerencse mellénk szegődött. Az incidens színhelyétől alig száz méterre semmi gondunk nem volt a lovakkal. Szeretettel fogadtak, kedvünkre bemutatót tartottak, ezzel is igazolva, hogy okos állat a ló. Utóirat Ottjártunk utáni napon tudtuk meg, hogy jelenlétünk igencsak irritálta a Szilasmenti Mgtsz egynéhány emberét. Megnyugtatjuk őket, a pártatlan sajtótájékoztatás szellemében megkeressük őket is, véleményüket pedig közöljük. Papp János Emléktáblák Pap Béla lelkésznek Vácott Példája biztatás az ittmaradottaknak (Folytatás az 1. oldalról.) tak. Az ünnepség vendége Kálmán Attila, a közoktatási minisztérium államtitkára volt, aki itt mint református egyházkerületi főgondnok jelent meg. Csuka Tamás, a gyülekezet lelkipásztora prédikációjában elmondta, hogy Pap Béla, ha kellett, önmaga ellen döntött, de sohasem az igazság és az Isten ellen. Az ilyen mártírok példája biztatást ad az ittmaradottaknak. Végül Kálvin igazi tanítványának nevezte, aki halála előtt nem engedte, hogy a sírját majd megjelöljék. Pap Béla nyugvóhelyét sem ismerjük, ahogyan azt sem pontosan, hogyan fejezte be életét. Kálmán Attila elmondta beszédében, hogy boldog az a nemzet, amelyiknek történelmét nem szabdalják háborúk, forradalmak, kegyetlen megtorlások, hanem békében élhet, gyarapodhat évszázadokon keresztül. Nekünk, magyaroknak, ez nem adatott meg. És mégis miért maradhatott meg ez az ország évszázadokon keresztül? Mert megtartották a templomok és az iskolák, és mert olyan szálfa emberei voltak, akik közül most egyre emlékeztünk. Pap Béla 1907-ben született a Kalotaszeg közelében J jkvő Gyaluban, ahol nagyon kemény emberek élnek. Kolozsváron és Budapesten járt iskolába, a híres Lónyaiba, amelynek megszüntetése ellen olyan keményen harcolt, s amelynek, reméljük, előbb-utóbb sikerül ismét egyházi iskolává válnia. A teológiát Budapesten végezte, majd eljutott Amerikába. Onnan jött vissza ismét Budapestre hitoktató segédlelkésznek, majd a református szeretetszolgálathoz. Elsősorban az egyházi sajtóval és az iskolákkal foglalkozott. 1933-ban került Vácra. Részt vett a gyülekezeti otthon építésében, még az alapok ásásában is. Becsületet szerzett azzal, hogy vékony alkata ellenére fizikai munkát is végzett. A kor jeles írói, tudósai, művészei közül sokan megfordultak ebben a gyülekezeti otthonban. így Tamási Áron vagy Zilahy Lajos, aki itt, Vácott beszélt először a tehetségkutatásról, a kitűnőek iskolájáról. 1942-ben már Karcagon Csömör önkormányzata még az elmúlt évben megvitatta a település csatornafejlesztésével együttjáró terveket és gondokat. Akkor olyan döntés született, hogy céltámogatást igyekeznek szerezni terveik megvalósításához. dolgozott. Erről az időszakról kevesebbet tudunk, de azt igen, hogy 1951 októberében innen vitték el az ÁVH emberei, és éppen a váci börtönbe, ahol közel öt évet töltött. 1956-ban a többi társával együtt szabadult. Nevéhez fűződik a Magyar út nevű hetilap, de az utókorra hagyta írásait és könyveit. Kálmán Attila a templomi megemlékezés végén leleplezte az ott elhelyezett emléktáblát. Ezt követően Bartos F erenc polgármester mondott rövid beszédet a parókia falán elhelyezett harmadik emléktábla előtt. Pap Béla munkássága arra figyelmeztet bennünket, hogy mindannyian magyarok vagyunk; legyünk bár katolikus, református vagy zsidó vallásúak. Dudás Zoltán Pályázatukat elfogadták, így a község lakóinak nagy örömére, nemsokára megkezdődhet a kivitelezés. Azért örvendenek tulajdonképpen az állami cél- támogatásnak. mert így teljes értékű infrastruktúrával fog rendelkezni a község. Ä tervek megvalósultok Céltámogatás csatornázásra
