Pest Megyei Hírlap, 1992. november (36. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-30 / 282. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP

1992. NOVEMBER 30., HÉTFŐ

Boross Péter Kiskunlacházán

Önkormányzatokra épülő Magyarországot akarunk!

kialakítani, megfelelő technikával és jól képzett parancsnokokkal.

A belügyminiszter nem hallgatta el, hogy az őrsök létesítésénél azok a települések fognak előnyt élvezni, amelyek épületet biztosítanak erre a célra Az önkormányzatoknak érdekük, hogy áldozzanak a közbiztonság oltárán. Vonatkozik ez a lakosságra is. Nyugati példák igazolják, a nagy áruházak, lakóházak, üdülőtelepek saját biztonsági őröket tartanak. Ezt a módszert kell meghonosítani nálunk is, főleg a hétvégi házak övezetében, melyek kedvenc vadászterületei a bűnözőknek.

— Ahhoz, hogy érezhető javulás történjen, két dolog szükséges. Módosítani kell a Btlc.-t, és kiépíteni egy korszerű rendőrhálózatot, mely képes eleget tenni az új elvárásoknak

— szögezte le a miniszter.

Zárótémaként a közhangulatot taglalta. Mennyire jó ma magyarnak lenni Magyarországon? Erre talán annak a 32 nációnak a fiai adhatnának választ, akik legálisan vagy illegálisan érkeztek az országba, itt akartak megtelepedni, mert itt látták a Kánaánt.

— Senki nem állítja, hogy ez a kormány nem követett el hibákat. Nyilván még fog is az elkövetkező két évben. Mert egy dzsungelból kellett elindulni a távoli cél felé. Márpedig a dzsungelben tudvalevőleg nincs út, azt előbb ki kell építeni. De ehhez idő kell, megértés, segítőkészség a lakosság részéről is. Mi szép, jó szándékú á'mokkal indultunk. De az élet vastörvényei keresztezik az álmokat. Ennek ellenére én úgy ítélem meg. az országra a szóértés állapota a jellemző, belső béke van, és viszonylagos rend. Mindezt megtartani közös érdekünk

— mondotta befejezésül Boross Péter.

Matula Gy. Oszkár

Cserkésztalálkozó Szigstszonimiklésmi

Ádventi készülődés

Háromnapos, adventi cserkésztalálkozó színhelye volt e hét végén a szlgetszent- miklósi Gróf Batthyány Kázmér Gimnázium és Köz- gazdasági Szakközépiskola.

Az ICHTHÜSZ-mozgalom keretében, immár harmadszor került sor összejövetelükre. Vikár Béla szigethalmi református lelkipásztor és cser,készcsapat-veze- tő először is e fogalmat kívánta tisztázni. Az őskeresztény hitvallás felélesztéséről van szó, az elnevezés tulajdonképpen rövidítés: Jézus Krisztus Isten Fia Megváltó. A mozgalom összekapcsolása a cserkészettel, Karácsony Sándor református pedagógus nevéhez fűződik, aki felismerte a cserkészet értékeit, s ezt egy Krisztus-központú tanítással fűzte egybe. Az egységes nevelés — testi, lelki, szellemi fejlesztés — híve volt.

Mindez ma már nem kötődik felekezetekhez. Ma baptisták, római és görög katolikusok is részt vehetnek — és vesznek is — e programokban. Az ökumenikus nyitottság szellemében tevékenykednek. S miként mindenkor, ma különösen időszerű Jézusról szólni a gyerekeknek. A többesztendős hallgatás után ismét adott a lehetőség.

Az ICHTHÜSZ-mozgalom kezdetén pünkösdi táborokat tartottak az ország különböző részén. Ezt egészítették ki az egyházi ünnepekkel összefüggően. Így alakult ki az adventi, farsangi, böjti találkozók sorrendje.

Debrecenből, Miskolcról, Szeghalomról — és más városokból. falvakból — érkeztek felnőttek, gyermekek a hét végi találkozóra. Mintegy kétszázan készülnek cserkészmódon a karácsonyra. Adventikoszorú- készítéssel, tábortűzrakással, betlehemes versek, dalok felelevenítésével, karácsonyi díszek készítésével. Mindezt színezte, természetesen a eserkészélet- hez kapcsolódó akadályverseny, istentisztelet, áhítat, torna. Szombaton a Kaláka együttes koncertjére is elmentek, melynek címe az volt, „Szabad-e ide bejönni Betlehemmel?”.

Vikár Béla az újrakezdés

óta — vagyis három éve — vesz részt a cserkészmozgalomban. Igaz, valójában soha nem vált meg ettől, szülei is cserkészcsapat-vezetők voltak, de volt idő, amikor nyíltan nem vállalhatták ezt a létformát. Ahogy visszaemlékezik, úgy tűnik, nehezen indult el ismét. Munkált még a félelem. S amit mára fel tudnak mutatni, az a szülőket is arra ösztönzi, csatlakozzanak gyermekeikkel együtt a cserkészmozgalomhoz. Egy sietős, rohanó világban élünk. A szülőknek alig van idejük gyermekeik nevelésére. A cserkészet olyan pozitív töltetű közösséget kínál, amelynek alapja a kisebbek segítése. S mindehhez társul a jó légkör, a vidámság, a fel- szabadultság. És a legfontosabb. a hit. Amivel minden könnyebb.

Ez volt a harmadik cser- késztalálkozó ebben a középiskolában. De lesz folytatás. Mert hagyománnyá válik a rendezők, szervezők szándéka, a múltbéli szokások átvétele.

—SZÍ—

megzenésített verseit énekelte hatalmas sikerrel.

A szombati ünnepi esten vehette át a 811-es Számú Szent József Cserkészcsapat új csapatzászlaját, amelyre a váci cserkészélet újraindításából oroszlánrészt vállaló Derényi Lászlóné, a cserkészek Márta nénije mint zászlóanya és Kondér Gyula, az egyesület ügyvezető elnöke kötött szalagot, majd Katona István segédpüspök szentelte fel megszívlelendő szép gondolatok kíséretében. Köszöntötte a jelen- voltakat Pázmándy György piarista tanár, az egyesület tiszteletbeli elnöke is. Végül a közönség, amelyek soraiban ott volt mindenki — mint szokták volt mondani —, aki számít Vácott, együtt énekelte el többek szemébe könnyeket csalva a Szózatot.

B. H.

Kié lesz a vagyonunk?

— ezt a kérdést tették föl szombaton az MDF Bács- Kiskun megyei országgyűlési képviselői azon a fórumon, melyet a kunszentmiklósi általános művelődési központban tartottak 16 órai kezdettel. Fekete Pál, Józsa Fábián, Karsai Péter, Kónya Gábor, Kozma Huba és Pánezél Gyula képviselők — a fórum rendezői — arra keresték a választ, hogyan lehetne törvényesebbé tenni a szövetkezetek átalakítását. A tekintélyes számú hallgatóság előtt Sárossy László, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára tartott előadást.

(Hancsovszki János felvétele)

Az 1993-as évvel kapcsolatban megtudtuk, noha az önkormányzatokat megillető személyi jövedelemadó aránya csökken, összességében a támogatások mértéke megmarad, csak más csatornákon jut el az ön- kormányzathoz. A kormány továbbra is kiemelt helyen fogja kezelni az infrastruktúra jobbítására irányuló törekvéseket, a gáz-, víz-, csatornahálózat- és tornaterem-építést. Cserébe elvárják, hogy az önkormányzatok több körültekintéssel járjanak el a szociális segélyek odaítélésénél, és segítsék feltárni az egyre nagyobb méreteket öltő adócsalásokat. A munkanélküliek körül is sok a probléma, milliós nagyság- rendű összegeket vesznek fel az álmunkanéliküliek. Ezek ellenőrzésében is partner lehet az önkormányzat.

A magyar közbiztonságot emigyen jellemezte a miniszter:

— A bírálatok ellenére, semmivel sem rosszabb az európai átlagnál. Jelentős javulásra már csak azért sem lehet számítani, mert a szakértők prognózisa szerint a századvég legnagyobb problémája éppen a közbiztonság lesz, az egész világon, a bűnözési arány 15 százalékkal nő évente.

Ami a hazai állapotokat illeti: 1945 előtt 800 csendőrőrse volt Magyarországnak, ma összesen 170 rendőrkapitányság és -őrs működik. Anyagi meggondolásból kiépítették a körzeti megbízotti rendszert. Ez igazából soha nem működött úgy, hogy teljes mértékű védelmet nyújtson a településnek. Az utazó bűnözés korszakában az a község nem lehet biztonságban, amelyik 20 kilométernél távolabb esik az illetékes őrstől vagy kapitányságtól. Következésképp: ez év végéig 3000 fővel növelik a rendőr állományt, jövőre 500-zal, ’94-ben újabb 3000- rel. A tervek szerint 1995- ig 400 új rendőrőrsöt kell

Mikszáth írta egy parlamenti tudósításában: a kormányokban — kortól és országtól függetlenül — a pénz- és a belügyminiszter áll a népszerűségi lista legvégén. A magyarázat így szerű. A polgárra kedvezőtlen döntések többsége e két tárca jóvoltából születik. Kit szid tehát a polgár? A minisztert.

Nem ismerem a népszerűségi lista jelenlegi állását. ám a tömegkommunikáció reagálását tekintve Boross Péter a kevésbé támadott. és bírált első számú vezetők közé tartozik, s ennek tudatában nem lepődtem meg, hogy pénteken, a zord idő ellenére, dugig megtelt a kiskun - lacházi művelődési ház nagyterme, s a belépő belügyminisztert lelkes taps fogadta. A politikai fórumot az MDF helyi szervezete és Vona Ferenc országgyűlési képviselő közösen szervezte.

Az önkormányzatok kétéves működése, anyagi lehetőségeik 1993-ban és az ország közbiztonságának helyzete című előadás joggal tartott számot az érdeklődésre. Boross Péter mindvégig tartotta magát ahhoz, amit a bevezetőben ígért:

— Torzítások nélkül, őszintén kívánok számot adni egyrészt az MDF, másrészt a kormány eddigi munkájáról és távlati céljairól.

Az önkormányzatokról mint közigazgatási formákról, úgy nyilatkozott, lehet, hogy jelenlegi működésük még nem tökéletes, egyes dolgokban változtatni kell, de ez a folyamat 1871 óta tart, miért pont a jelenlegi kormány találta volna meg — első lépésben — a mindenki számára üdvös megoldást? A hibáktól eltekintve, és az ellenzék jóslatainak ellenére, az ön- kormányzatok jól funkcionálnak, ellátják felvállalt feladataikat. Mindezt úgy, hogy felülről nem szólnak bele, nem diktál senki, a települések autonóm jogkörrel bírnak.

— Mi nem kívánunk élni a kézi irányítás módszerével, és nem célunk a hatáskörök központosítása. Ellenkezőleg: önkormányzatokra épülő Magyarországot akarunk, amihez nemcsak a jogi, de az anyagi feltételeket is igyekszünk biztosítani. Ne feledjük: napjainkban 30 százalékkal több állami támogatást kapnak a települések, mint a tanácsi időkben. Erre már csak azért is szükség van, mert évtizedekig a vidéket és polgárát másodrendűként kezelték, s anyagi források híján — főleg a kis falvak — fejlődése megrekedt. Első lépésként ezek rehabilitációját tűztük ki célul, s kérkedés nélkül mondhatjuk, a magyar falvak infrastruktúrája két év alatt többet fejlődött, mint előtte húsz évig — mondotta a miniszter. — Tudjuk, még ez is kevés, a jelzésekre odafigyelünk. Az elégedetlenkedőket többnyire megértjük. Mert a falujáért élő, azért tevékenykedő polgármesternek soha nem elég, amit kap. Legalább egyharmaddal többre lenne szüksége, hogy a településfejlesztés elérje az európai átlagot.

• •

ünnepség EásxIószenfelésseS

Hetvenéves

a Váci Reménység Egyesület

toltak voltak e kezdeményezésre, így előbb a földszintet vehették birtokba, az ott lévő gyermekkönyvtár városi könyvtárba költöztetése után, majd a Diák Sport Egyesület adta át az emeleti termeket, és költözött át a Madách Imre Művelődési Központba.

Az átalakítást és felújítást követően hamarosan fellendült az élet, sorra alakultak a szakosztályok. Műkedvelő színjátszóik többször léptek fel nagy sikerrel a város közönsége előtt. Sportolóik nevét is ismerik már az országban.

Az egyesületi élet sokszínűségét példázta a Hortus Musicus kamarakórus, a Danubius táncegyüttes és az e falak között hovatovább családtagnak számító, műtét utáni lábadozását megszakító Dévay Nagy Kamilla, aki Ady, Márai Sándor és Kalász László

(Folytatás az t. oldalról.)

pító számára időközben megnyílt családi örökségből. Volt olyan mester, aki hat évig várt türelemmel, egyébként is alacsonyra szabott munkadíjára.

Ezek után természetes, hogy Vácott, felekezetre tekintet nélkül, mindenkit elszomorított a székház államosítása, az egyesületi élet elsorvasztása. De soha nem mondtak le arról a reményisták és öregcserkészek, hogy visszaszerezzék a szívüknek oly kedves épületet.

Az első lépéseket 1989- ben tették meg ennek érdekében. A tanács vezetői nyiABONY ÉS KÖRZETE HÍVHATÓ LESZ

Bővül a telefonhálózat

maradó 20 000 forintot az önkormányzat kölcsön kéri, és hét év alatt szándékozik visszafizetni, a mindenkori jegybanki alapkamatnál két százalékkal magasabb kamatfeltételek mellett. Ez a jelenlegi kalkulációk szerint, évi 4000 forint visszatérítést jelent. A szervezők a körzet lakosságának 15—20 százalékos igénybejelentésére számítanak. Előreláthatólag egy-másfél éven belül megszólalhatnak a telefonok Abony, Törtei, Ceglédbercel, Kőröstetétlen, Jászkarajenő otthonaiban. A munkálatok befejezése után a Matáv megveszi a már működő vonalakat, így a rendszer működtetéséért is felelős lesz.

(Sz. L.)

A jövő év elején kezdik meg Abony és a környező települések nemzetközi távhívásra is alkalmas telefonhálózatának kiépítését. A helyi önkormányzat a Matávval közösen már elkezdte a tervek kidolgozását, és folyamaiban van a majdani munkálatokat végző cég alapítása is.

A vállalkozáshoz szükséges pénzt önerőből teremtik elő, azaz minden igénylőnek a zsebébe kell nyúlnia. 40 000 forint erejéig. Ez az összeg több részből tevődik össze: 17 000 forint a szerelési költség és a hozzájárulás, 3000 forint a településfejlesztési díj, ám ezt a munkálatok megkezdésétől számított negyedéven belül a befizetők készpénzben visszakapják. A fenn-