Pest Megyei Hírlap, 1992. november (36. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-28 / 281. szám
2 PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK • T,-\ r- ' ■< ; .-«V. T 1992. NOVEMBER 28., SZOMBAT Névadó ünnepség Szigethalmon Crof Széchenyi István-iskoh (Folytatás az ,1. oldalról.) részének 52. -verséből merítette: „Jézus pedig gyarapodott bölcsességben, test-: ben, Isten .és emberek előtt váló kedvességben.” Az ünneplő közönség egyetértéssel hallgatta az üzenet tanulságait és senki nem kételkedett, abban, hogy nem szabad elkeseredni, hogy bizakodónak kell lenni és kötelességünk szeretni embertársainkat. Sőt — tanúsíthatja a sok jelenlévő —, senki nem tiltakozott akkor, amikor a református lelkész kijelentette, hogy gróf Széchenyi István népben-nemzetben gondolkodott, és azt is elmondta, hogy magyarabb magyarokra van szükség ma, holnap és mindörökké, Prodán Gábor atya, a görögkatolikus egyház nevében , szentelte fel a zászlót és Isten áldását kérte a tantestületre, a gyerekekre és a szülőkre. Miután Miklós Istvánná Igazgató leleplezte az emléktáblát, rövid beszédében hangsúlyozta, mérföldkőnek: tekinti az ünnepély napját és elmondotta, hogy vállalják Széchenyi István szellemi örökségét,. mert manapság nagy szükség van Magyarországon a nemzetmentő gondolatok ápolására. Annak Idején Széchenyi István indított el egy folyamatot, amely Magyarországot felzárkóztatta a Nyugathoz. gyakorlatilag most is Európába szeretnénk eljutni, ahol becsülete van a könyvnek, a tudásnak és az alkotó akaratnak. A Szózat verssorai tisztán csengtek, és ki tudná megmondani miért, de nagyon megható volt nézni a kis versmondót, aki határozottan adta mindenki tudtára, hogy igenis, itt élned, halnod kell. Meggyújtottak 69 gver- tvaszálat és az erre az alkalomra alakult, felnőttekből és gyermekekből álló vegyeskórus Beethoven Örömódájával búcsúzott a meghívott vendégseregtől. El kell mondanunk, hogy a település névadó ünnepségén ott voltak a szülők és a régi tanítványok is, akik megjelenésükkel bizonyították, hogy 'együtt tudnak örvendeni az iskola pedagógusaival, akik időt és energiát nem sajnálva, igen sokat tettek azért, hogy emlékezetessé tegyék az eseményt. A pedogógussors nem könnyű sors, nem Is Irigy- lik őket a sok munkáért, de azok. akik olyan hűséggel ragaszkodtak a névváltoztatáshoz, mint a szigethalmi pedagógusok, nagyon boldog emberek lehetnek lélekben. Á résztvevőiknek pedig biztosíték, hogy jó kezekben vannak gyermekeik, mert az immár gróf Széchenyi István nevét viselő iskolában becsülete van a történelmi múltnak, annak minden jelen kötelezettségével együtt. P. J. Erősödnek Pest megye külkapcsolatai Közös nyilatkozatot fogadtak el Miimhenben Megycj küldöttség élén tartózkodott néhány napig Németországban Inczédy János, Pest megye közgyűlésének elnöke. Az ott látottakról, tapasztaltakról kérdeztük. — Elnök úr, ön gyakori vendége az Európai Régió Gyűlése nemzetközi szervezetnek, amelynek ülésein már eddig is számos kezdeményezéssel állt elő. Legutóbb miről tárgyaltak? — Szokványos muákaülé- sen vettem részt, amelynek viszont kiemelkedő fontossága volt. November 23-án kétnapos munkaértekezleten határoztak a jelenlévők egy új bizottságnak a létrejöttéről. Tudni kell, hogy az Európai Régió Gyűlése számos szakmai kérdéssel foglalkozik. Olyan kérdésekkel, amelyek az egész régió gazdasági, kulturális és még sorolhatnám tovább, hogy milyen tevékenységét érintik, így hát senkit nem ért meglepetés, amikor felvetődött a regionalizmus alapkérdéseivel foglalkozó bizottság létrehozásának a gondolata. — Kik vettek részt a rendezvényen? — Jelenlétükkel tüntették ki a kétnapos rendezvényt a bajor kormány képviselői, de ott voltak Ausztria. Hollandia. Belgium, Spanyolország és Románia, képviselői is. — Miről tárgyaltak a résztvevők? — Legnagyobb eredménynek azt tartom, hogy a jelen levő politikusok elfogadtak egy közös nyilatkozatot, amelyben kinyilvánították az európai egység megteremtésének szükségességét. Ez tartalmazza az aláíróknak azt az óhaját, hogy az Eui’ópa Parlament ne legyen egy nemzetek feletti hatalmi szerveződés. A régiókban gondolkodó, politikusok szeretnék, ha megfelelő egyensúly lenne az Európa Parlament, a régiók és azok önkormányzatai között, már ami a jogokat és' kötelezettségeket illeti. — Született-e más fontos döntés? — A résztvevők örömmel fogadták meghívásomat, hogy 1993. március 25-26- án Budapesten rendezzük meg a kővetkező ülést, amelynek keretében á kelet-európai átalakulás időszerű kérdéseiről hangzanak majd el előadások. — Olvasóink előtt nem titok, hogy ön gyümölcsöző kapcsolatokat tart fenn bajor politikusokkal, amelyekből eddig is sokat nyert a megye. Üjabb személyes megbeszélésekre is sort kerített? — Igen. Találkoztam Felső-Bájorofszág elnökével, akivel sokat tárgyaltunk a kapcsolatok kibővítésének lehetőségéről. Ennek köszönhetően jövőre kórházi alkalmazottak és pedagógusok is részt vehetnek németországi tanulmányúton. Abban is megállapodtunk, hogy a jövő nyáron Pest megyei gyerekeket fogadnak Németországban, amely kitűnő lehetőséget teremt a német nyelv elsajátítására. — Tudomásunk szerint Wertheim városkában nagy eseménynek számított, a Soós Sándor múzeumigazgató által rendezett kiállítás megnyitóünnepsége. — Telt ház előtt zajlottak az események. Megható volt nézni a Pest megyéből kitelepített svábok Magyar- ország iránti szeretetét és megbecsülését. Tolmácsra sem volt szükség. Örömmel hallottuk, hogy a kisgyerekek is beszélnek magyarul. Fapp János ÜZLETI TÁRGYALÁSOK DOBOGÓKŐN Milliós iixlelköfés A nyugati piacon jól eladható, versenyképes termékeket állítanak elő a magyar kis- és középvállalkozók — jelentették ki a VOSZ Nemzetközi Vállalkozási és Kereskedelmi Központ által szervezett nemzetközi üzletember-találkozó holland résztvevői tegnap Dobogókőn, a kétnapos rendezvény befejezése alkalmából. Ármint a tizennégy holland cég képviselői elmondták, szívesen működnek együtt magyar vállalkozókkal, véleményük szerint közös fellépéssel.a külpiacon sikerrel jelenhetnek meg. Néhány üzletkötésre is sor került megközelítően egymillió dollár értékben. A Miniszterelnöki Sajtóiroda közleménye Nem közeledtek az álláspontok Ä Miniszterelnöki Sajtóiroda a médiaüggyel kapcsolatos közleményt juttatott el az MTI-hez pénteken: „1992. november 26-án a köztársasági elnök szóvivője a köztársasági elnök nevében, a miniszterelnökkel történt egyeztetés nélkül — minden alapot nélkülözően — olyan nyilatkozatot adott ki, amely szerint a médiakérdésben a két fél álláspontja közeledett egymáshoz. A miniszterelnök azonnal jelezte ezt a valóságnak meg nem felelő közlést a köz- társasági elnöknek. Sajnálatos módon november 27-én a politikai megbeszélések eredménytelenül fejeződtek be. A kérdés megoldása kizárólag az alkotmány és a hatályos jogszabályok szerint történhet. Többszöri kísérlet és kompromisszumos javaslat után. a köztársasági elnök részéről hangoztatott tárgyalási készség ellenére, az elmúlt időszak tapasztalatai alapján politikai megegyezés, tényleges eredmény e tárgyalásoktól nem várható. A köztársasági elnök november 27-én kelt elutasító levelében foglalt megállapítás, miszerint: »Az elnököt helyettesítő alelnök részben korlátozott intézkedési jogosultságának nincs meg a jogi háttere, s ez a felelősség későbbi megállapításának akadályává válhat,-, nem felel meg a valóságnak, miután ez az 1047/1974. (IX. 18.) számú kormányhatározat alapján a kormány felügyeleti jogkörében jogszerűen megvalósítható. A miniszterelnök magától értetődőnek tekinti, hogy a köztársasági elnök döntését egyetlen politikai párt belső életének alakulása nem befolyásolhatja, kizárólag az alkotmány és a törvények alapján járhat el. Az Alkotmánybíróság eddigi .állásfoglalásai is nyilvánvalóan erre vonatkoztak. Ennek megfelelően, az alkotmányjogilag és törvényesen tisztázott, az Alkotmánybíróság áital meghatározott feltételek szerint várja a miniszterelnök a Magyar Rádió és a Magyar Televízió elnökeinek felmentésére és a tv- alelnok kinevezésére vonatkozó előterjesztésére a köztársasági elnök válaszát.” Göncz Árpád levele Feltétel a kétharmad Csütörtökön este a köztársasági elnök szóvivője a médiaüggj>el kapcsolatos államfői-miniszterelnöki tárgyalások folytatásáról, az álláspontok közeledéséről tájékoztatta az újságírókat. Tegnap délelőtt a köztársasági elnök sajtóirodája, Göncz Árpádnak a médiaüggyel kapcsolatos Antall József kormányfőhöz intézett levelét juttatta el az MTI-hez. „Tisztelt Miniszterelnök Űr! Sajnálattal vettem tudomásul, hogy az ön által kezdeményezett többnapos egyeztető tárgyalásunk megszakadt. Bízom abban, hogy az eddig megnyilvánult • kölcsönös kompromisszumkészségünk átsegíti tárgyalásainkat a kritikus ponton. Továbbra sem zárkózom el attól, hogy az ön kérésére a Magyar Rádió és a Magyar Televízió új elnökeit és alelnökeit még a média- törvény előtt a kulturális bizottság tagjai kétharmadának támogatása mellett kinevezzem. Akár azonnal készen állok rá, hogy az önnel már részben egyeztetett személyek közül az önnek megfelelő és az általam alkalmasnak tartható jelölteket kiválasszuk. A médiák működőképessége zavartalanságának megőrzése, a vezetőváltás sima lebonyolítása úgy oldható meg, ha felelős elnök adja. út felelős elnöknek a munkakört. A jelenlegi helyzetre alkalmazható szervezeti és működési szabályzat hiányában jogilag nem biztosítható megnyugtató közbülső lépés. Az ön által felajánlott lehetőségeknek — így például az elnököt helyettesítő alelnök részben korlátozott intézkedési jogosultságának — nincs meg a jogi háttere, s ez a felelősség későbbi megállapításának akadályává válhat. Végezetül szeretném leszögezni, hogy bár messzemenően tekintetbe veszem politikai életünk feszültségeit, semmiképpen nem áll jogomban, módomban és szándékomban sem az MDF, lem bármely más politikai párt belső életének alakulását befolyásolni.” AJkotmányértelmezést kér a Közakarat Egyesület A Közakarat Egyesület elnöksége nyílt levélben kereste meg Sólyom László urat, az Alkotmánybíróság elnökiét. A fontos dokumentumot lapunk rövidítve közli, v őszinte Örömmel, de egyszersmind nem mellőzhető kétségek között, olvastuk a Magyar Távirati Irodának 1992. november 2-án adott nyilatkozatát, mely- , ben ismételten leszögezte, hogy: „A különböző állí- . tásokkal szemben... az i Alkotmánybíróság döntései egyértelműek, s annyira konkrétak, amennyire az . egy elvont, általános érvényű alkotmányértelmezés esetében egyáltalán lehetséges.” (...) Tisztelt Elnök Űr! Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy az ön nyilatkozata óta , eltelt idő kétségeinket igazolta. ' Kérdezzük tehát: 1. ) Nem jelent-e igen súlyos következményekkel is járó alkotmányos válságot, ha egyes politikai erők megakadályozhatják az alkotmányosság érvényesülését, nyíltan szabotálhatják az Alkotmánybíróság döntéseinek betartását? 2. ) Jogunk van-e nekünk, állampolgároknak megtudni, hogy a médiumelnökök felmentésére és az alelnöki kinevezésekre irányuló miniszterelnöki javaslatok ismétlődő elutasítása a köztársasági elnök részéről, mindenben megfelelt-e az Alkotmánybíróság által egyértelműen értelmezett alkotmány előírásainak? 3. ) Mit tehet az egyszerű állampolgár az alkotmányos válság kiálakulása ellen, mit tehet, ha tudni szeretné az igazságot!? 4. ) Milyen közreműködésre képes és hajlandó a fennálló törvényes keretek között az Alkotrnánybíró- ság egy ilyen konfliktus feloldásában? Van-e alkotmányos, törvényes lehetőség arra, hogy — nem elvont alkötniányértelmezés formájában, hanem a vitás magatartásra vonatkozó önálló határozat keretei között — megállapítsa, hogy a vitatott magatartás alkotmányos volt, vagy sem? Ha az Alkotmánybíróságnak joga van arra, hogy megállapítsa egy, a parlament által hozott törvényről, hogy az alkotmányellenes, mi az akadálya annak, hogy egy magatartás alkotmányosságát is megítélhesse?! (...) Választ és segítséget várunk önöktől! Alkotmányos megoldásra Van szükség, de a megoldás az ország nyugalma érdekében nem késlekedhet tovább!
