Pest Megyei Hírlap, 1992. november (36. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-04 / 260. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP 1992. NOVEMBER 4., SZERDA 5 Utolsó jajkiáltás AZ IGAZSÁG CÍMŰ LAP UTOLSÓ SEGÉLYKIÁLTÁS- KÉNT JELENT MEG 1956. DECEMBER 5-ÉN, A SZOVJET CSAPATOK TÁMADÁSÁNAK IDEJÉN. AZ ALÁBBI CIKKEK ÉS VERSEK EBBEN A SZÁMBAN JELENTEK MEG. E DOKUMENTUMOKKAL IS EMLÉKEZÜNK A FORRADALOM LEVERÉSÉNEK EMLÉKNAPJÁRA. n Népek hazája nagyvilág, hozzád bátran kiált.. Ma is, mint tegnap, Magyarország a forradalmi magyar nép. És a nagyvilág meghallja, megérti Magyarország szavát. Az a felháborodott erély és az a gyorsaság, amellyel az ENSZ megakadályozta a további csűrést-csavarást a Biztonsági Tanácsban, és vasárnapról hétfőre virradó éjjel a rendkívüli közgyűlés elé vitte ügyünket — döntő bizonyítéka annak, hogy sem a nagykapacitású külföldi, sem a kiskapacitású belföldi rádióállomások nem képesek felhívással és tánczenével elnyomni igazságunkat. A hazugságok, ütegek és tankok döreje alól messzire hangzik, nemcsak a megsebzettek és halálba hajlók jajszava, nemcsak a rémület vasmarkai között vergődő kisgyermekek sikoltása, nemcsak a koraszülő asszonyok nyögése, hanem elsősorban is, legmesszebbre hangzik a szabadságharcosok elszánt, nyugodt hangja. Az ENSZ közgyűlése ennek volt tudatában, amikor ötven szavazattal, nyolc nemlegessel és tizenöt tartózkodással szemben elfogadta azt a határozati javaslatot, hogy: 1. a szovjet csapatok azonnal szüntessék meg fegyveres beavatkozásukat; 2. a szovjet csapatok vonuljanak ki a független és szuverén Magyarországról; 3. ENSZ-bizottság jöjjön haladéktalanul Magyarországra. a helyzet, felmérése és a normális élet helyreállításának biztosítása érdekében. A világ minden részében egyre erősebb hangot kap a hazánkkal való együttérzés. Ennek változatos formái jutnak tudomásunkra; tovább gyűlik, de sajnos, már nem tud bejutni Magyarországra a tekintélyes anyagi segítség; tiltakozó gyűlések, táviratok, levelek, cikkek zöme ítéli el a Szovjetunió Lapzártakor jelentik! Az „IL TEMPO” olasz lap felszólítja a világ valamennyi államát, hogy haladéktalanul szakítsanak meg mindennemű diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatot. a Szovjetunióval. Felmerült még az a kérdés is, hogy Anglia és Franciaország visz- szavonja csapatait Egyiptomból és Szuezből, ha ENSZ-rendőri csapatokat küldenek helyette. Ugyanezt követelik Magyarországra vonatkozóan is, vagyis a Szovjetunió is vonja ki csapatait Magyarországról és helyette is ENSZ- rendört csapatokat küldjenek. beavatkozását, háborús cselekményeit; Daniel Mayer, francia politikus lemondja a francia külügyi bizottság tervezett moszkvai látogatását; másutt követelik a Szovjetunióval való diplomáciai kapcsolatok megszakítását. Teljesen félreérti a helyzetet a Szovjetunió kormánya, ha úgy értékeli, hogy ezek a demonstrációk csupán kapitalista országok vezető köreitől erednek. Nem kapitalista országokba is több-kevesebb átszü- remlik a magyarországi valóságból, a kapitalista országokban sem csupán a politikusok ügye a magyar ügy. Ott is a széles néptömegek ügye. köztük elsősorban a munkásoké, beleértve a kommunista munkásokat. A munkásosztály politikai érzékét, a nemzetközi proletár összetartást csak rövid ideig lehet becsapni. A nagy szabadságharcra éppoly érzékenyen figyel fel mindenütt a kommunista, szocialista és egyéb felfogású munkás, mint annak idején a Horthy-el- nyomás elleni küzdelemre, a spanyol szabadságharcra, vagy a hitlerista orvtámadásokra. Tragikus és lesújtó, hogy ezt a figyelmet most a Szovjetunió háborús cselekményei váltják ki. Tragikus és lesújtó az — a Szovjetunió számára. A magyar nép a maga részéről ma is a Szózatot zengi, amit annyi év után, 1956. október hó 23-án vett először ismét az ajkára. A világ népei is hallják ezt a Szózatot. Rajtunk és mindenekelőtt a Szovjetunión múlik, hogy ne a magyar nemzet sírjának szélén hallgassák ... Fegyverben a haza! A szovjet hadsereg november 4-én hajnalban megtámadta Budapestet és az ország más városait is. Támadást intézett a Parlament ellen, ahol (valószínűleg a vezérkar árulása folytán) rövid idő alatt sikeres harci cselekményeket hajtott végre. Letartóztatta a törvényes magyar kormány Parlamentben tartózkodó tagjait és Maiéter Pál vezérőrnagy hadügyminisztert, a tárgyaláson tartózkodó küldöttség vezetőjét. Az oroszok azt hitték, hogy tankjaikkal és a fegyverszünet időtartama alatt végzett előzetes hadmozdulataikkal azonnal legyőzhetik a magyar népet. Tévedtek! Budapesten a nemzetőrség, forradalmi honvédség és a polgári lakosság fegyvert ragadott és szembeszállt a támadókkal. Csepelen a munkásőrség visszaszorította a támadókat, a Kelenföldi pályaudvarnál sikeres harci cselekményeket hajtottak végre. A többi között szétbombázták a szovjet utánpótlást. A Józsefvárosi pályaudvaron a foglyok kitörtek és egyesültek a szabadságharcosokkal. A város különböző pontjain tartózkodó szovjet egységeket a védekező nemzetőrség, polgári lakosság és a honvédség forradalmi alakulatai kiszorították a külvárosokba. A Tűzoltó utcai őrség, annak ellenére, hogy a szovjet csapatok mérges- gáz-lövedéket használtak, szilárdan helyt áll. A Kilián-laktanya és a Corvin köz forradalmi helyőrsége őrzi a körutat, a város főútvonalát. Harcukat segíti és biztosítja a Hungária étterem környékén kialakult védelmi övezet is. Ezen a szakaszon a tegnapi nap folyamán kilenc páncélkocsit és tankot kilőttünk, nyolc pedig megadta magát. De sikeres harci cselekményeket hajtanak végre a forradalom vidéki alakulatai is. A tatabányaiak a legutóbbi hírek szerint áttörték a szovjet védelmi övezetet és a főváros felé előnyomulást hajtanak végre. A miskolci légierő bombázza a szovjet egységek Tiszán átkelő egységeit és hidászait. Hatvanban a tegnapi nap folyamán utcai harcok folytak. Győrben a legutóbbi jelentések szerint eredményesen harcolnak a magyar egységek. Sopron tegnap a szabadságharcosok kezébe került. Szombathely felé erős magyar egysegek eredményes áttörést hajtottak végre. MAGYAROK! Fegyverben a főváros, fegyverben a haza. A világ ámulattal tekint ránk, az oroszok pedig rettegnek. November ötödikére virradóan a Hungária étterem előtt ártalmatlanná tett harckocsiban elfogott három szovjet katona egyike azzal védekezett, hogy ő közlegény és tisztjei fegyverrel hajtották előre. Elmondotta, hogy tíz órával ezelőtt megsebesült, de hatalmas kötésével, mezítláb belökték a harckocsiba, hogy harcoljon a magyar sztrájkolok ellen. Amikor megbizonyosodott a szabadságharcosok emberséges bánásmódjáról, fegyvert kért, hogy harcolhasson a mi oldalunkon. Elmondotta, hogy Grúziában is volt az idén felkelés, de a szovjet tankok vérbefojtották. A mi szabadságharcunkat nem fojtják vérbe! Erre megesküszik a forradalmi ifjúság, munkásság, forradalmi honvédség és az egész magyar nép. Eskünkben velünk van és segít bennünket az egész világ! „Ez a világ nem testálódott Tegnaphoz húzó rongy pályáknak: Legkiilönb ember, aki bátor S csak egy különb van, aki bátrabb.” (Ady) (Pap István felvétele) Tegnap hősök voltunk, ma ismét ellenforradalmárok, fasiszták? Ki érti ezt, ki hiszi ezt? Az ellenforradalmi kísérleti harc nem kezdődhetett csak Nagy Imre, Malétcr Pál és más forradalmi vezetők felszámolásával. Ki érti ezt, ki hiszi el? Ünnepélyesen kijelentjük, hogy Budapesten a rend helyreállítása vasárnap hajnalig jó ütemben haladt. Megalakult az egységes karhatalom., Eredményesen akadályoztuk a forradalom salakjának felszínre kerülését. Eredményesen gátoltuk az egyéni. leszámolásokat, az embertelen. utcai ítéleteket. Folyamatban volt a fegyverek kiütése a forradalomtól és elsősorban proletár- vagy diáktömegeitől idegen egyedek, kisebb csoportok kezéből. Harcolók szava szól. Ma a rendet ismét feldúlták a szovjet tankok, melyeknek ágyúi, géppuskái a védtelen lakosságot és minket, a Kilián. VII. kerület, Széna tér stb. szabadságharcosait lövik. Ezek az ágyúk és.géppuskák ma Vörös Csepel, Kispest, Kőbánya, a Váci út és Újpest munkásainak vérét ontják. Ki ad majd arról számot a nemzetnek és a történelemnek? A megtépázott szovjet tekintély és külpolitika, a Varsói Szerződésben való magyar részvételnek kétségbeesett mentési kísérleteként kell ismét magyar vérnek folynia. A szolnoki kormány gondolja, hogy szátnot adhat majd erroi a nemzetnek és a történelemnek? A mi szavunk ma is, mint két hét óta állandóan: mindhalálig a magyar szabadságért és függetlenségért! Hétfő... Gépfegyverzaj, sebesültek jajkiáltása nyitja a hetet. Hétfő. Ma kellett volna megindulnia a munkának. Ma kellett volna megkezdeni a romok eltüntetését. Ma kezdődött volna a Béke. Hétfő. Üjabb romok. Az utcákon barikádok. Háborús Budapest. Vérző, megtépett ruhájú Budapest. Nemzetőrök, kiknek hivatása a rend fenntartása, fegyverrel a kezükben harcolnak az oroszok ellen, kiket a rend helyreállítására irányítottak ellenük. Rendfenntartók rendfenntartók ellen? Születhet-e ebből rend? Születhet-e ebből független, szabad élet? Ellenforradalmár restaurátorok maroknyi csoportja ellen kért segítséget a Kádár-kormány? Ez a „segítség” a magyar népet sújtja. Az elmúlt napoknak voltak olyan jelenségei, melyek ellen lapunk is felemelte szavát. Ezek kinövések voltak a forradalom testen. De nem ezek a jelenségek jellemezték a magyar nép forradalmát. E kinövések ellen küzdött a Nagy Imre-kormány is. Példa rá Dudás József letartóztatása. A Nagy Imre-kormány követett el hibákat. Elsősorban a többpártrendszer elsietett kihirdetésével, mert ezzel életre hívta a pártoskodást és megosztotta a forradalom egységét. Mégis ez a kormány volt az, mely az egész nemzet rokonszenvét és elismerését vallhatta magáénak. Nagy Imre fogoly. A Szovjetunió foglya. És az irányítás nélkül maradt nép tovább vívja rettenetes és gyönyörű harcát, a megtámadottak igazságos harcát. Vasárnap kezdődött. Azon a vasárnapon, amelyikről azt hittük, hogy végre békés lesz. ünnepi ebédet álmodtunk a fazekakba, rokon- és barátkereső utakra indultunk volna, s most akikről tegnap úgy tudtuk, hogy megvannak, ma nem tudjuk, hogy élnek-e még. Hétfő ... Milyen hetet hoztál nekünk? Petőfi Sándor Áfarkasok dala Süvölt a zivatar A felhős ég alatt; A tél iker-fia, Eső és hó szakad. Kietlen pusztaság Ez, amelyben lakunk; Nincs egy bokor se, hol Meghúzhatnék magunk. Itt kívül a hideg, Az éhség ott belül, E kettős üldözőnk Kínoz kegyetlenül; S amott a harmadik A töltött fegyverek, A fehér hóra le Piros vérünk csepeg Fázunk és éhezünk S átlőve oldalunk, Részünk minden nyomor, De szabadok vagyunk! Harcolók szava szól
