Pest Megyei Hírlap, 1992. november (36. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-26 / 279. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP TERMESZETBARAT 1992. NOVEMBER 26., CSÜTÖRTÖK 7 Az ember pusztította ki a mamutokat Mainutszobrok egy aszfaltló partján, Los Angelesben. Ebben és ehhez hasonló tavak­ban számos emlősállat lelte halálát a legutóbbi jégkorszak során, ahonnan mamut­maradványok is előkerültek a még most is folyó ásatások során A gerinces állatok pa­leontológiájának egyik rejsr télye a nagytestű állatok kipusztulása a jégkorszak végén. A mamut, a masz­todon, az óriáslajhár csak néhány abból a harminc növényevő észak-amerikai állatfajtából, amelynek testsúlya 50 kg felett volt, és azóta eltűnt a föld fel­színéről. Kipusztulásukat — az eddigi föltevés sze­rint — az éghajlatváltozás, okozta. Paul Martinnak, az Ari­zonai Egyetem kutatójának hipotézise szerint azonban a nagy állatpusztulást Amerika őslakosságának B ^ • • rr Könnyű, Amerikai kutatóknak si­került olyan szilárd anya­got előállítaniuk, amely könnyebb, mint a levegő. Azt mondják róla, ha le nem húznák a pórusait ki­töltő levegőbuborékok, egy­szerűen lebegne. Az anya­got tengeri moszatból állí­tották elő. Először a vegy­iparban már régóta haszná­latos agar-agart. készítettek belőle (ez moszatokból ki­vonható kocsonyás anyag), vízben oldották, majd szer­ves oldószert és emulziós adalékot kevertek hozzá. 11 000 évvel ezelőtti robba­násszerű növekedése idézte elő. A leletek sokasága bizo­nyítja, hogy a jeges szibé­riai sztyeppékról a befa­gyott Behring-szoroson szá­raz lábbal Észak-Amériká- ba átkelt indiánok ma­mutvadászok voltak. Steven Mithen, a McDonald Ré­gészeti Kutatóintézetben komputeres modellszámítá­sokkal igazolta, hogy a mamutok száma a vadá­szati hányad érzékeny függvénye. Mithen a mai elefánt­csordák nagyságából és szaporodásának üteméből mint a... amelynek eredményeként az agar-agar apró cseppek formájában szétoszlott az oldatban. A kutatók ezután az egészet megfagyasztot­ták és szárították. Az ered­mény több mint egyszerű tudományos kuriózum. Az anyagot a csomagolástech­nikától a gyógyászatig sok- félekénpen felhasznál1' at­ják. Egy köbcentiméterének a súlya 40-50 milligramm, míg az eddig ismert leg- könnvebh természetes anyagé, a balsafáé 60 mg köbcentiméterenként. indult ki. Komputerével aztán különböző forgató- könyveket számolt végig. 25, 50 és 100 milliós ma­mutpopulációból és eleinte 100 főnyi, különböző gyor­sasággal szaporodó őslakos­ból indult ki. A vadászati hányadot lakosonként évi 0,01 mamuttól 10-ig változ­tatta; A programot mind­egyik esetben a mamutok teljes kipusztulásáig fut­tatta. Fontosabb azonban a kö­vetkező eredmény: a ma­mutok Száma csak 12 mil­liós népesség esetén kezd észrevehetően csökkenni, ekkor azonban néhány év­tized alatt összeomlik. Le­het, hogy a mamutok é ez- redeken át együtt éltek az emberrel, míg aztán az em­berek annyira elszaporod­tak, hogy a mamutok né­hány nemzedék alatt ki­pusztultak. Mithen azt is kimutatta, hogy az embe­rek annyival gyorsabban szaporodnak a mamutok­nál, hogy az állatok kez­deti számának duplája vagy akár négyszerese sem mentette volna meg őket a kipusztulástól. Hogy valóban túlzott va­dászatuk okozta a mamu­tok és más nagytestű álla­tok kipusztulását, az még további vizsgálatokat igé­nyel. G. A. Mansell és a technika Már jóval az utolsó For­ma—1-es futam előtt eldőlt, hogy az 1992-es világbaj­nokságot Nigel Mansell és a Williams-Renault csapat nyerte. Technikai sportok esetében mindig felvetődik a kérdés, hogy egy sikerben mekkora szerepe van a ver­senyzőnek és mekkora a tu­dománynak. ami a gépek mögött áll. Egy neves For­ma—1-konstruktőr szerint 30 százalék a motor, 25-25 százalék a versenyző, illetve a karcisszéria, 20 százalék pedig az üzem­anyag érdeme. Vajon miért és mennyi­vel volt jobb az idei Wil­liams-Renault másoknál, illetve saját tavalyi modell­jénél? A szakértők szerint mindenekelőtt a kocsi meg­bízhatósága növekedett. Ta­valy a Williams versenyzői összesen hét futamot nyer­tek. hatszor viszont be sem tudtak futni a célba, mert az autók idő előtt meghibá- sodtak. A legnagyobb elő­relépést valószínűleg az ún. aktív kerékfelfüggesztési rendszer hozta. A közönséges személy­autóknál a felfüggesztés el­sősorban az utasok kényel­mét szolgálja, amikor a ru- gőzat felveszi az úthibák okozta rázkódásokat, a len­géscsillapítók pedig meg­akadályozzák a rugók és a kocsitest oszcillációját. A versenyautóknál a kénye­lem huszadrangú szempont. A legfontosabb, hogy a gu­mik minden helyzetben a legnagyobb felületükkel érintkezzenek az úttal. A kerekeket a rugókkal és a lengéscsillapítókkal össze­kötő tengelyek elektronikus érzékelőket tartalmazó hid­raulikus hengereken halad­nak át. Az érzékelők haladás közben folyamatosan mérik a felfüggesztésre ható erőt, és ezeket az információkat a kocsi két oldalán levő mikroprocesszorokhoz to­vábbítják. Ugyanezek ve­szik fel az adatokat a kocsi gyorsulásáról és a kanya­rokban ható centrifugális erőről. A mikroprocesszo­rok mindezeknek megfele­lően szabályozzák a henge­rekben a hidraulikus folya­dék mozgását, s ezen ke­resztül a felfüggesztési rendszer viselkedését. így érik el, hogy a kocsi tökéle­tesen tapadjon az úthoz, ami főként a lehető leg­gyorsabb kanyarvételekben segíti a versenyzőket. (Äz aktív felfüggesztés elve nem új, először a Lotus al­kalmazta 1987-ben.) Tavalyhoz képest mint­egy 100 lóerővel növelték a Renault motor teljesítmé­nyét, ami így már eléri a 700 lóerőt Mindezt azon­ban a Nemzetközi Motor­sport Szövetség szigorú kor­látozásai mellett kellett megoldaniuk a mérnökök­nek. Ismeretes, hogy már nem használhatják a turbó- feltöltést, a motor maxi­mum 3,5 literes lehet, a hengerek száma nem ha­ladhatja meg a 12-t, egy versenyen az üzemanyag nem lehet több 220 liternél, a benzin oktánszáma nem lehet magasabb 102-nél. A Renault a motor könnyíté­sével próbálkozott — siker­rel. Magát a motorblokkot, a hengereket és a dugattyú­MÚLTIDÉZŐ Az első iparmű-kiállítás Most, hogy már eldőlt, 1996-ban Budapest meg­rendezi a világkiállítást, talán nem minden tanul­ság nélkül való visszapil­lantani a távoli múltba, amikor is 1842-ben ugyan­csak a főváros adott helyet az első magyar országos iparmű-kiállításnak. Meg­szervezéséről az akkortájt megalakult Iparegyesület határozott. Példa értékű lehet a mai kiállításszervezők számára az a rendkívüli határozott­ság, az érdekek feltétlen fölismerése, s az a szerve­zeti egység, amely lehető­vé tette, hogy az 1842. jú­nius 6-án hozott döntést követően ugyanez év augusztus 25-én — hetven­öt nap múltán! — a Re- doute (Pesti Vigadó) ter­meiben megnyíljon a ki­állítás. A termeket ingven bocsátották a kiállítók rendelkezésére. A kiállítá­son részt vehetett „min­den Magyarországban és hozzá csatolt tartományok­ban és Erdélyben akár ha­zai, akár külföldi nyers­anyagokból készíteti kéz­mű és gyártmánvkészít- mény. Eszerint minden ha­zai- iparűző mesterember­nek és gyámoknak, akár valamely czéhhez tartoz­nak. akár nem, inarkészít- menyei az iparmű-kiállítás­nál elfogadtatnak.” A kiállításra június 15. és augusztus 10. között le­hetett jelentkezni. A kiál­lítási tárgyak küldeményei bérmentességet élveztek. A szeptember 21-ig nyitva tartott kiállításon 213 gyártó 298 ipari tárgyat ál­lított ki. A nyitva tartás több mint egy hónapja so­rán a kiállításnak 14 ezer 425 fizető látogatója volt. Bár a nagyközönség előtt bezárt, a kiállítást még to­vábbi két és fél hónapig nem bontották el. Ez idő alatt a szakemberek ren­delkezésére bocsátották ta­nulmányozás végett, s ek­kor értékelte ki a zsűri is az anyagot. A díjakat ka­rácsony másnapján, ünne­pélyes külsőségek között osztották ki a Megyeházán. Aranyérmes lett a Mun­kácsi Vas- és Timsógyár, a Debreceni Salétromgvár, a Pesti Sztearingyár, Hoff­mann és fia selyemgyáro­sok, valamint a festékgyá­ros Kiessling testvérek. A kiosztott tizenöt ezüstér­mes között ott találjuk a Gácsi Posztó- és Gyapjú- szövet Gyárat, a Herendi Porcelángyárat, a Pesti Hengermalmot. Irinyi Já­nos gyúszergyárost. Kiosztottak még 29 bronzérmet, 31 dicsérő ok­levelet, 36 kiállító pedig ,.méltányló említést” ka­pott. Az elemzők — köztük Kossuth Lajos, aki a Pesti Hírlapban a kiállítás min­den apró részletéről lelke­sen tudósított — egybe­hangzóan az ipari és gaz­dasági fejlődés igen fon­tos mozzanatának tartották a 150 évé rendezett orszá­gos iparmű-kiállítást. (P) Elmúlt a veszély Az öböl megúszta Iszonyatos, már-már vég­zetes környezeti katasztró­fát jósoltak az Arab-öböl­ben egyes kutatók, hiszen az öbölháború során, de még inkább előtte Kuvait és Irak partvidékén igen sok nyersolaj került a tenger­be. Most, másfél évvel az események után megálla­pítható, hogy bár a part­vidékek súlyosan szennye­ződtek. az olajpestis nem lepte el az egész öblöt, sőt helyenként a víz tisztább, mint a háború előtt. Nem tilos a húsdopping Az angol olimpiai csapat orvosai is megerősítették azt a kósza hírt, hogy né­melyik — néven nem neve­zett — brit sportoló Barce­lonára készülve, nagy adag kreatint. szedett egy angol gyártmányú, Ernomaxnak nevezett szer formájában. A kreatin közönséges ve- gyület, legnagyobb meny- nyiségben a húsban fordul elő. Egyelőre semmiféle szabályzat vagy szervezet sem tiltja a koncentrált formában való szedését, te­hát nem számít dopping­nak. Fő élettani szerepe az, hogy többletenergiát ad az izmoknak, s a sejtekben raktározódva a szervezet felhasználhatja. amikor természetes tartalékai a nagy erőkifejtés során ki­merülnek. Hideg génhankok Fagyhalál? Naponta 50—100 növény- és állatfaj tűnik el a Föld színéről. Hiába beszélünk egyre többet a környezet- védelemről, hiába költenek dollármilliókat a nemzet­közi konferenciákra, addig, amíg az esőerdők és a sza­vannák napról napra zsu­gorodnak, nemigen re­ménykedhetünk a helyzet javulásában. A biológusok és környezetvédők remény­kai alumíniumötvözetből készítették, ráadásul a Hondával szemben beérték 10 hengerrel. Ennek számos előnye is van. A motor rö- videbb, ezért kisebb hűtő- rendszert igényel, s ezek le­hetővé teszik, hogy a ka­rosszérián többet változtas­sanak. A tízhengeres motor kevesebb üzemanyagot igé­nyel, mint a 12 hengeres. Az már a motortervezők és az üzemanyag-keverők (Elf) érdeme, hogy sikerült lecsökkenteni a hengerek­ben a műveleti időt, és a motor fordulatszámát percenként 14 000-re (ta­valyhoz képest ezerrel) nö­velték. (Egy átlagos sze­mélyautó ilyen fordulat- számnak már a felénél szét­esne.) További újítás, hogy ez évben a Williams is be­vezette a Ferrarinél és a McLarennél már használa­tos félautomata sebesség- váltást. Mindezek azonban semmit sem vonnak le Mansell érdemeiből. „Nigel a mai idők egyik legjobb pilótája, s az a tudat, hogy az egyik legjobb autóban ül, csak erősítette az eltö­kéltségét és az önbizalmát” — mondja a Williams-csa- pat főmérnöke. N. G. telenül és tehetetlenül kénytelenek nézni a gyil­kolást. Alig van néhány eszköz a kezükben, hogy tegyenek valamit. Ezek közül egy a mély­hűtés. Persze nem felnőtt állatokat „tesznek hideg­re”, hanem csak testük egy részét, egy lehetőséget az új életre. A világ új, mélyhűtött génbankjaiban petesejtek, spermiumok és embriók találhatók. Né­hány veszélyeztetett faj­nak ez az egyetlen esélye arra, hogy fennmaradjon. Például a szumátrai rino- cérosznak is, hiszen sza­badon már csak alig 700 egyed él belőlük. Annyira lecsökkent a számuk, hogy elég egy járvány kitörése ahhoz, hogy az egész ál­latfaj kipusztuljon. Sovány vigasz ugyan, de elmond­hatjuk, hogyha el is tűn­ne a faj, egyszer még élet­re kelthető lehet, mert az ivarsejtjei lefagyasztva megvannak Mindez elméletben na­gyon egyszerű, a gyakor­latban azonban számos probléma merül fel. Az el­ső és legfontosabb: ho­gyan lehet az ivarsejtek­hez hozzájutni. A hím ál­latoknál egyszerűbb a hely­zet, altatással mozgáskép­telenekké teszik őket, majd a végbelükön keresztül enyhe elektromos stimulá­cióval érik el, hogy ondót ürítsenek. Ezután az ondó­ból eltávolítják a magfolya­dékot, amit más, a fagysé­rüléseket gátló folyadékkal helyettesítenek, és így elő­készítve, folyékony nitro­génben tárolják. Sajnos minden állatfajnak más és más fagyasztás! körülmé­nyek, oldatok kellenek, ezért általában sok ismét­lésben végzik el a fagyasz­tást, hogy biztos legyen olyan kombináció, ami biz­tosítja a túlélést. Sokkal nehezebb a nős­tények petesejtjét megta­lálni a fagyasztáshoz. Elő­ször is meg kell tudni, mikor van az állatnál pe­teérés. Erre egyrészt a vér, vizelet és széklet bioké­miai változásaiból, és a hormonszintből következ­tetnek, másrészt az állat viselkedéséből. Vannak olyan fajok, ahol a nős­tény ilyenkor fáradhatatla­nul forog, üvölt, más fa­jok nőstényei mély, búgó hangot hallatnak, minden­esetre megváltozik a visel­kedésük. Ekkor az állat­orvosok elaltatják az álla­tot majd egy laparoszkóp- nak nevezett műszerrel megkeresik és kiemelik a petesejtet. Ezután követ­kezhet a fagyasztás. Eset­leg laboratóriumi körülmé­nyek között elvégzik a megtermékenyítést, és az embriót tárolják folyékony nitrogénben. Egyelőre 2—300 állatfajt őriznek így a világban, de a kérdés szakértői nem győzik hangsúlyozni, hogy a fagyasztva tárolás nem csodaszer, nem várhatjuk tőle, hogy megmentse a ki­pusztulóban levő fajokat. Az egyedüli megoldást az élőhelyek megőrzése je­lentheti. Az állatokon kidolgozott fagyasztásos technika vi­szont az ember meddőségi problémáinak kezelésénél is jó eredménnyel alkal­mazható már napjainkban is. Buczkó Krisztina

Next

/
Thumbnails
Contents