Pest Megyei Hírlap, 1992. november (36. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-25 / 278. szám

1992. NOVEMBER 25., SZERDA 3 PEST MEGYEI HÍRLAP 1fiiea ss fársadkaB&BnMsi®sífásréi Újabb céltámogatás az önkormányzatoknak (Folytatás az 1. oldalról.) Íven formában történő üzembe helyezésével nem ért egyet, hisz a „Duna el­terelése durva megsértése az ország területi integritá­sának, gazdasági, ökológiai agresszió”. Végezetül Jávor Károly az egyre fenyegetőbb ár­vízveszélyre hívta fel a fi­gyelmet. Ez azért jelent ko- möly veszélyt, mivel a „pa- pírtigrisből” olyan vízlép­csőrendszer jött létre, amelynek minden egyes lé­tesítménye vagy műszaki hibás, vagy félkész, illető­leg működésképtelen. Ez azt jelenti, hogy jelenleg a szlovák fél: nem képes egy kisebb téli árvíz — mint amilyen kedden éjszaka már tetőzik — irányítására és levezetésére. Az Országgyűlés folytatta a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló törvény- javaslat általános vitáját. A képviselők egyéni hozzá­szólásai után az elnöklő Szűrös Mátyás az általános vitát lezárta. Meze.y Károly (MDF) méltatta a címzett, és cél- támogatási rendszer nyo­mán főleg az elmaradott térségekben bekövetkezett infrastrukturális fejlődést. Mint mondotta: Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében máris igen sok tornaterem épült, a gázprogram nyo­mán pedig két-három éven belül a települések 73 szá­zalékában lesz gázszolgál­tatás. Üdvözölte azt a szán­dékot. hogy állami kiegészí­tő keretet kívánnak létre­hozni. A céltámogatási ki­egészítő rendszer 1995-ös életbeléptetése azonban Mezey Károly szerint prob­lematikus, mert az elmara­dott térségek felzárkóztatá­sa — mint mondta — azon­nali feladat. Mivel az el­maradott települések jóval kevesebb saját forrással ren­delkeznek, mint a kevésbé elmaradottak, ezért a kép­viselő azt javasolta: már 1993-ban ezeknek az önkor­mányzatoknak 20 százalék­kal kevesebb önálló forrást írjanak elő. A képviselő azt javasolta: azok az újonnan fellépő tulajdonosok, akik az önkormányzatoktól köz­célú feladatokat vállalnak át — így az. egyházak, ala­pítványok, 'm agánszem éljek — a költségvetésből szintén részesüljenek a címzett és céltámogatásból. Kulin Sándor (MDF) előrebocsátotta: a törvény megalkotása szükséges és időszerű abból a szem­pontból. hogy az önkor­mányzatok hosszú távon tervezhessenek, de megíté­lése szerint sok egymástól távol álló cél szerepel azonos kategóriában. A képviselő bírálta azt. hogy 1995-től a támogatást a szakminisztériumok által kidolgozott fajlagos költsé­gek alapján kívánják meg­állapítani. Kijelentette: ez nem lehet érvényes az egészségügyre és a szociá­lis ágazatra. Deutsch Tamás (Fidesz) bírálta a település- és te­rületfejlesztési koncepció hiányát, s bizonyos város- ellenességet is felfedezett a javaslatban a fideszes po­litikus. Dénes János (független) szerint Deutsch Tamás hozzászólása nem volt meggyőző. G. Nayyné Ma- ezó Ágnes (független) di­csérte a törvényjavaslatot, amely véleménye szerint végre figyelembe veszi az aprófalvas települések ér­dekeit. Hasonló értelem­ben szólt hozzá Vorva Fe­renc és Grezsa Ferenc (MDF) is. Ezt követően Szűrös Mátyás az általános vitát lezárta. Az Országgyűlés folytat­ta a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és 1993. évi költségvetéséről szóló törvénvjavaslat álta­lános vitáját. A költségvetési bizott­ságban kialakult kisebbsé­gi vélemény szerint általá­nos vitára alkalmatlan a törvényjavaslat. Az előadó, Mádi László (Fidesz) ezt azzal indokolta, hogy vé­leményük szerint sem a tervezett bevételek, sem a tervezett kiadások nem reálisak. Az MDF-frakció nevé­ben felszólaló Székelyhídi l,ászló elöljáróban jelezte, Vörös Vince lemond az alelnökségrcl Vörös Vince, az Ország- gyűlés alelnöke megerősí­tette a nemrég lábra ka­pott hírt: le kíván monda­ni parlamenti tisztségéről; Az 1911-ben született poli­tikus elmondta, hogy korá­ra való tekintettel már nem tudja vállalni az aiel­nökséggel együttjáró ter­heket. Elhatározását hiva­talos formában még sem az Országgyűlés . elnöké­nek", sem pedig a 36-ok képviselőcsoportjának nem jelentette be. Erre minden valószínűség szerint de­cemberben kerül majd sor. Antall József miniszter- elnök tegnap délelőtt fo­gadta az Európai Közösség tagországai és az EK bu­dapesti nagyköveteit, A megbeszélésről a távirati irodát közleményben tájé­koztatta a Miniszterelnöki Sajtóiroda. A találkozó résztvevői rendkívül fontosnak tartot­ták a kapcsolatok további,, fejlesztését, és kedvezően nyilatkoztak a politikai párbeszéd eddigi eredmé-r nyeiről. , Antall József kü­lön kiemelte Lubbers hol­land miniszterelnök közel­múltban tett budapesti lá­togatásának jelentőségét; A diplomaták kérésére a kormányfő • áttekintette a belpolitikai helyzetet, és a Megegyezés a csabai evangélikus gimnáziumról A kölcsönös bizalom jegyében Békéscsaba város önkor­mányzata és az evangélikus egyház között megszületett a megállapodás a gimná­zium visszaadása ügyében. A Rózsa Ferenc Gimnázi­um, amely az államosításig egyházi gimnázium volt, 1993 szeptemberétől az újra induló, evangélikus gimná­ziumnak is helyet ad a leg­később 1996-ig (az épület teljes egyházi birtokba adá­sáig) egy épületben műkö­dik az egyházi és az önkor­mányzati középiskola — je­lentették be a megállapo­dást aláíró felek képviselői Az önkormányzati gimná­zium várhatóan egy. a vá ros központjában álló, ki­ürítendő kaszárnyába fog költözni, amelyet kártalaní­tásként szeretne megkapni az államtól az. önkormány, zát. Ez egyébként feltétele az egyházi tulajdon bejegy­zésének: a megállapodás akkor válik véglegessé és Végrehajthatóvá, ha azt a kormány is aláírja, illetve ha az önkormányzat az igé­nyelt ingatlant megkapja, s a megállapodást a Magyar- országi Evangélikus Egyház is jóváhagyja. Az egyház és az önkor­mányzat vezetői egyetértet­tek abban, hogy a békési megyeszékhely két gimná­ziuma ■ ne egymás ellen, ha nem egymás mellett tevé­kenykedjen a kölcsönös bi­zalom jegyében. Táborszky László püspökhelyettes egyebek közt megállapítot ta. ez a megegyezés is hoz- zájárul ahhoz, hogy jövőre méltó módon emlékezzenek meg Békéscsaba újratelepí­tésének 275. évfordulójáról. Az Országházban hallottuk Ketten — ugyanarról Ilyenkor év vége táján nagy pénzek forognak koc­kán, nagy pénzek hiányá­ról esik szó szinte naponta a Tisztelt Házban. Nincs ezen mit csodálkozni, ne­héz az örökség, évekig kell még viselnünk a szocialis­ta . tervgazdálkodás gazda­ságpolitikájának igencsak felhalmozódott terheit. . Tegnap a parlamenti ülés ebédszünetében előbb Cse- héik Judit és Kovács Pál szocialista párti képviselők tartottak sajtótájékoztatót, a társadalombiztosítási rendszer jövő évi költség- vetéséről. A volt egészség- ügyi miniszter elmondotta, hogy 1989-ben a társada­lombiztosítás költségvetése egy kis többlettel zárt, a következő évben pedig egyenlegben volt, 1991-től hiányos ez a költségvetés, jövő évre pedig már be is tervezhető a hiány, mint­egy 40 milliárd forint. Ö —■ mint hangsúlyozta — a hiány nagy részét a kor­mányzati munka lassúsá­gával tudja magyarázni, hiszen az Antal (-kormány két év alatt nem adott mű­ködő vagyont a társadalom- biztosításnak, míg az a kormány, melynek ő is tag­ja volt, országosának utol­só heteiben átadott erre a célra 30 milliárd forintnyi vagyont. Szót ejtett arról is, hogy véleménye szerint a beígért 14 százalékos nyugdíjemelésre nem lesz elég a rendelkezésre álló pénz, mintegy negyedévi összeg hiányzik. Ugyancsak kifogásolta a társadalom­biztosítási költségvetésnek azon tételeit, melyek a be­tegellátással kapcsolatosak. Pokorny Endre és Szé­kelyhídi László a vezető kormánypárt nevében tá­jékoztatták az újságírókat, szinte hajszálpontosan ugyanazokról a dolgokról, melyekről Csehák Judit be­szélt. Székelyhídi László közérthetően elemezte, hogy a hiány kialakulásának mechanizmusát az egymást váltó kormányok negyven év alatt alakították ki, s most, amikor az állam ve­zetésének eltökélt szándé­ka, hogy végérvényesen kü­lönválasztja a társadalom- biztosítás rendelkezésére álló pénzösszegeket az ál­lami költségvetéstől, ezt a rendszert egyik, évről a má­sikra lehetetlen felszámol­ni. Hozzátette, a leváltott rendszernek nem volt gond­ja a nyugdíjemelésre szánt pénzöszegekkel, mert te­kintet nélkül az inflációra évi két százalékkal emelték a nyugdíjakat, míg a mos­tani kormányt törvény kö­telezi a jóval magasabb nyugdíjemelésre. A beteg­ellátással kapcsolatos ki­adásokról azt mondta, meg kell szigorítani a táppénz intézményét, mert túl so­kan „játszanak” beteget, mielőtt munkahelyük meg­szűnne. A vagyonátadást kifogásoló megjegyzésekről Pokorny Endrét külön meg­kérdeztem. — Természetes, hogy néni adott az állam vagyont a társadalombiztosításnak. Az Állami Vagyonügynökség, mint független, felelős szervezet úgy foglalt állást, hogy addig, amíg nincs a társadalombiztosításnak működőképes vagyonkeze­lő szervezete, nem ad át semmit. Nem akarják egy év múlva tönkretett álla­potban viszontlátni az át­adott vagyont. H. Z. Ar elnöki szavazat döntött Nem egyesül a két Kisgazdapárt A Nemze‘1 Kisgazdapárt országos elnökségének tegnap Szegeden tartott zárt ülésén az elnökség tagjai 5-3 arányban sza­vaztak arról, hogy egyesül­jenek-e a I uggetlen Kis­gazdapárttal. így végül az elnöki voks döntötte el a kérdést. Mint arról Szeghő István országos elnök az MTI-t tájéke ztatta, egyelő­re nem szűnik meg a Nem­zeti Kisgazdapárt, és nem egyesül, ugyanis — az el­nökség álláspontja szerint ■— az egységes Független Kisgazdapárthoz szeretné­nek csatlakozni. Ezért ja­vasolják a Torgyán József vezette pártnak, hogy a párton belüli frakciók foly­tassanak egyeztető tárgya­lásokat, s a meglévő egye­netlenségeket szüntessék meg, alakítsanak ki azonos álláspontot. Amennyiben erre sor ke­rül, és ismét egységes lesz a Független Kisgazdapárt, a nemzeti kisgazdák készek a csatlakozásra. Feloszlik a Radikális Tagozat Megszűnik az FKGP ra­dikális tagozata. Döntésü­ket azzal indokolják, hogy tagjaik közé olyanok ke­rültek, akik csak egyéni céljaik megvalósítására akarták felhasználni a szervezetet. Emiatt tevé­kenységük mind távolabb került az FKGP érdekeitől. Az eredeti célokat szem előtt tartó tagság ezt felis­merte, s elhatárolják ma­gukat a szélsőséges meg­nyilvánulásoktól. Ezzel egy időben jelentették be feloszlásukat is — áll a párt sajtóosztályának köz­leményében. parlamenti pártok tevé­kenységét. A felek egyetér­tettek abban, hogy az Euró­pai Közösség kormányfői­nek soron következő, de­cember U-i edinburghi csúcstalálkozója figyelem­re méltó állomása lesz az európai integrálódási tö­rekvéseiknek. Antall József kifejezte reményét a teljes jogú EK-tagság minőségi feltételéinek pontos meg­határozása és a csatlakozá­si tárgyalások mielőbbi megkezdése iránt. Az j-K diplomatáinak érdeklődésé­re a miniszterelnök végül tájékoztatást adott a bősi vízlépcsöépítéssel kapcsola­tos magyar álláspontról, és kifejtette nézeteit Csehor­szág és Szlovákia politikai megítéléséről az európai régióban. Végezetül a kormányfő nagy súlyt helyezett a NATO európai szerepének változatlan fontosságára, és említést tett az EFTA-val folytatott tárgyalásokról. Statisztikai szakemberek rehabilitációja Erkölcsi elégtétel A Központi Statisztikai Hivatal elnöke tegnap ün­nepélyes keretek között rehabilitálta azokat a munkatársait, akik az el­múlt évtizedekben politi­kai okokból jogtalanságot szenvedtek, miközben hi­vatásukat becsülettel, meg­győződéssel és szakérte­lemmel látták el. A hivatal arra kérte a megjelent, er­kölcsi elégtételben részesí­tett embereket, hogy — a magyar statisztikai szolgá­lat tiszteletbeli tagjaiként — az elkövetkezendő évek­ben is segítsék a statiszti­kai munka elismertségé­nek és megbecsülésének elmélyítését, régi hagyo­mányainak felélesztését. • Önök szerint arcátlan törvénysertés? A közelin ú an több támadás érte szerkesztő­ségünket és személyesen e sorok íróját is, mert némiképp átszerveztük, szerveztem a Pest Me­gyei Hírlapot. Volt, ahol elmondhattam, nem azért küldtem el embe­reket — szerkesztőt — a laptól, mert nem szim­patikus, hanem, mert ez bizalmi kérdés, azzal jó együtt szerkeszteni, aki nem kíván aknákat el­helyezni a lapban. Kér­dezhetik: miféle akná­kat? N s, íme egy cí­münk a közelmúltból: ..Törvén '«értés nyíltan, arcátlanul — Népfőisko­lát nyit a I,akitelki Ala­pítvány.” Miről van szó c cikkben? Arról, hogy a f ülművelésügy állam­titkár,a, Sárossy László kijelentette egy vidéki fórumon, hogy nap­jainkban a szövetkezeti törvény nyílt és arcátlan megsértése folyik. Ugyanott a Lakiteiek Alapítvány kuratóriu­mának elnöke, Lezsák Sándor bejelentette: az alapítvány Lakitelckcn népfőiskolát nyit. Lát­ható: egy helyütt történt két bejelentés, amely az első oldalas informá­ciónkban azt az Igazán félreérthető és méltatlan oír-et kapta, amelyet föntebb idéztem, s amely egyértelműen azt sugallja, mintha a nép főiskolát valamilyen törvénysértő módon in dítanák Lakitcleken. Ar­ról már szinte említést is kár tenni, hogy Laki- telek Alapítvány van, Lakitelki Alapítvány nincs. Önök szerint, ha ilyen vagy ehhez ha­sonló hibákat fölfedez valaki abban a lapban, amelyet szerkeszt, va­jon fölléphet-e ellene? Szerintem nyugodtan megleheti. (Vödrös) arról, hogy nem tisztázott a tb hiányának finanszíro­zási módja, pontosabban a köitségvetés és a társada­lombiztosítás jövő évi költ­ségvetéséről szóló törvény- javaslatok között nincs összhang ebben a kérdés­ben. Kis Gyula (MDF) az ed­dig megtett reformlépése­ket vette védelmébe. Fel­hívta a figyelmet arra, hogy nagyon kevés az el­osztható pénz. ★ Az Országgyűlés állami számvevőszéki bizottsága tegnapi ülésén egyetértett azzal, hogy a testület jelez­ze a kormánynak: a Kis­vállalkozási Garancia Alap . jövő évre tervezett 4 mil­liárd forintos támogatását rögzítsék a jövő évi költ­ségvetési törvényben. Az . alap támogatását ugyanis a privatizációs bevételből fi­nanszíroznák, a támogatan­dó alapok között azonban nem nevesítik a Kisvállal­kozási Garancia Alapot. hogy általános vitára al­kalmasnak tartják a javas­latot. A képviselő kifejtet­te: nem várható el a tár­sadalombiztosítás egyéves költségvetésétől, hogy az elmúlt 49 év alatt felhal­mozódott számos problé­mát megoldja. A társada­lombiztosítás reformja megkezdődött, és technikai szempontból a jelenlegi törvényjavaslat az összes eddiginél jobb, jól szolgál­ja a biztosítási alapú ellá­tásra való áttérést. A kép­viselő szorgalmazta a ter­vezett 300 milliárd forint értékű vagyon minél ha­marabbi átadását a társa­dalombiztosítás számára. Kovács Pál (MSZP) sze­rint 19D3-ban a pénzügyi bizonytalanság lesz a leg- ággasztóbb a társadalombiz­tosítás szempontjából. Az egészségügyben növeked­nek az árak, és ezen költ­ségeknek nem lesz fede­zetük. Fáklya Csaba (SZDSZ) képviselő részletesen szólt tintáit József EK-dsplomatákat fogadott A NATO szerepe változatlan

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents