Pest Megyei Hírlap, 1992. november (36. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-25 / 278. szám

SZÍNES TELEMA0AZ1N XXXVI. ÉVFOLYAM, 278. SZÁM 1932. NOVEMBER 25., SZERDA PRIVATIZÁCIÓS SZARAI YTALANSÁGOK Felmentések is várhatók A művész érzékenysége Vimola Károly: Téli táj (írásunk a 8. oldalon.) Román tartályvám Ma reggel nulla órától a román határon személy­autóval kilépők jó mélyen nyúlnak a zsebükbe a leg­újabb kormányhatározat nyomán, amely a múlt heti bejelentéshez képest a ro­mán vámhatóságok 82/1992. nov. 23-i rendeletében újabb elemekkel bővült. Ennek értelmében 200 szá­zalékos vámmal sújtják a személygépkocsik (kis autóbuszok és kis teher­autók) tartályának űrtartal­mát (tehát nem a benne ta­lálható benzinmennyisé­get!), és a tartályvám nem­csak a román állampolgá­rokra. hanem a külföldiek­re is érvényes, amennyiben nem diplomáciai útlevéllel utaznak. A tartalékba vitt benzin­kannák űrtartalmáért 400 százalékos vámot vetettek ki. A román vámhatóságok így próbálnak gát V vetni annak a ■— becslések sze­rint — 60-70 ezer fő által folytatott csempésztevé- kehyséan’ek. amelynek ré­vén a benzin rendszeresen kiáramlik Romániából. A NEMZET MÚZEUMA Százhatvanezer forint értékű adomány már 1302-ben is figyelemre méltó volt. Széchényi Fe­renc gróf százkilencven évvel ezelőtt ekkora érté­kű gyűjteménnyel alapította meg a Magyar Nem­zeti Múzeumot. A 11 884 nyomtatványból, 1150 kéziratból, 142 kötet térképből és rézmetszetből, 2029 nemesi címerből, illetve 2655 éremből — hogy az apróságokat ne említsük — álló anyag azóta millió darabnál is hatalmasabbra terebélye­sedett. A gyűjtemény és az intézmény felügyele­tét ötven éven át József nádor látta el. Jórészt neki köszönhető, hogy Batthyány Antal herceg majorsága helyén, tíz évig tartó építkezés után, 1847 júliusában elkészült a múzeum mindnyájunk által ismert és kedvelt klasszicista stílusú épülete, amelyben Jankovich Miklós híres művelődéstör­téneti gyűjteménye is helyet kapott. A nemzet múzeumában ma Pest megye számos, ritka tárgyi emlékével találkozhatunk. Kocsi ala­kú rézkori edénnyel Szigetszentmártonból, ha­rang alakú bronzkori edénnyel Tökölről, állat­alakos szkíta bronzcsörgőkkel Nagy tárcsáról, hun áldozati üstlel Törteiről, lonqobárd fibulákkal és avar eredetű arany fülbevalókkal Szentendréről, középkori körmeneti kereszttel Ceglédről, vagy a szintén középkori sárkányos kőfaragvánnyal Po­rnói zr ál. Hosszan sorolhatnánk az ásatásokról, gyűjtemé­nyekből származó ritkaságok sorát, amelyekkel szűkebb hazánk gazdagította az ország első mú­zeumát. A régi falak közé térve ne mulasszuk el tovább gazdagítani történelmi ismereteinket, erő­síteni nemzetünkhöz való kötődésünket. Bánó Attila Tegnap a Földművelésügyi Minisztériumban húsz me­gyei földhivatal vezetőjé­nek a bevonásával értekez­letet tartott Zsámboki Sán­dor, az FM földügyi és térképészeti főosztályának a vezetője. Ezen áttekintet­ték a kárpótlási munkák állását, s a földhivatalok működésével kapcsolatos teendőket.. — Számunkra elsődleges feladat a privatizáció vég­rehajtásának elősegítése, hiszen nemzetünk eddigi története során a földtu­lajdon legnagyobb mozgá­sának lehetünk szemtanúi. A szövetkezeti tulajdon helyébe a magántulajdon kerül. Több, mint 600 ezer földigénylő fordult meg az utóbbi egy évben az ország 112 földhivatalában. A kárpótlással járó hivatalos ügyintézés nálunk kezdő­dik, s a tulajdon megszer­zését követően annak be­jegyzése a földhivatalok­ban fejeződik be — mon­dotta az értekezletet köve­Harckccsihalá! Gödöllőn nemzetenként korlátozza nem, csak személyi állo­mányt, de a fő fegyverzetet is, kötelezően előírja a meg­lévő fegyverek mennyisé­gének bejelentését. Minden megállapodás ak­kor ér valamit — ha be­tartják. Nos, erről a nem­zetközi, főtisztekből álló katonai ellenőrző csoport gondoskodik. Ennek lehet­tünk tanúi tegnap a dél­előtt folymán a Gödöllői Gépgyárban. Spanyol, an­gol. német, dán. francia fő­(Folytatás a 4. oldalon.) a vasutasok véleményét tolmácsolva arra kérte a kormányt: keresse a meg­egyezés lehetőségét, mert a MÁV hallatlanul nagy erőt képvisel, s a magyar gaz­daság nem tudna elviselni egy háromnapos vasutas­sztrájkot! Ezután Jávor Károly (MDF) a bősi vízlépcső kapcsán azt, emelte ki na­pirend előtti felszólalásá­ban, hogy a magyar kor­mány a vízlépcső semmi­(Folytatás a 3. oldalon.) vasutas-szakszervezeteket: a MÁV gazdálkodásának felülvizsgálata, a szervezeti átalakításra vonatkozó döntések, illetve nem utol­sósorban a jugoszláv hely­zet rendeződése, az embar­gó feloldása után térjenek vissza a lehetséges bérfej­lesztésekre. A miniszteri felszólalást követően ugyanebben a té­makörben kért szót Vass István (SZDSZ), aki nagyra értékelte Siklós Csaba em­beri szavait. A képviselő Az Országgyűlés tegnap reggel a törvényhozó mun­kát megelőzően napirend előtti felszólalásokat hall­gatott meg. Siklós Csaba közlekedési, hírközlési és vízügpi mi­niszter az ország közvéle­ményét napok óta foglal­koztató vasutassztrájkról szólva rámutatott a MÁV súlyos gondjaira: az el­avult műszaki színvonalra, a korszerűtlen szervezetre és ,.a feladatokhoz viszo­nyított túlzott létszámra”. Mint azt a miniszter ki­emelte: mindezek pénzügyi hatását felerősítette az a tény, hogy az utolsó három év alatt mind a személy-, mind az áruszállítási telje­sítmények jelentős mérték^ ben visszaestek. A kor­mánynak ezért ebben az évben már két alkalommal kellett rendkívüli intézke­désekkel biztosítania a MÁV működőképességének fenntartását. Ennek ellené­re az államvasutak várha­tó vesztesége az év végére eléri a 10 milliárd forintot. A 33 százalékos bérfejlesz­tést vállalni — mondta Siklós Csaba — felelőtlen­ség lett volna, hisz az 1993-ra tervezett 20 száza­lékos személy- és a 11-13 százalékos árudíjszabás- emelés, valamint a 15 ezer fős fokozatos létszámleépí­tés még a 30 milliárdos ál­lami támogatás mellett sem biztosítana olyan bevételt, amely pénzügyi fedezetet jelentene a január elsején bejelentett béremelésre. Siklós Csaba arra kérte a ** SB Ülésesett as Úrssággyülés Újabb céltámogatás az önkormányzatoknak A kárpótlás és a földhivatalok Biztosítani a gyors tulajdonszerzést követnek. A legnagyobb meglepetésünkre, alig va­lamivel több, mint félszáz panaszos keresett meg bennünket, akik számára nem tudtuk egyértelműen produkálni az egykoron tu­lajdonukat. igazoló doku­mentációkat — fűzte hoz­zá. Zsámboki Sándor utalt arra is. hogy kárpótlási cé­lokra 38 millió aranykoro­na értékű földalapot külö­nítettek el, s ez megközelí­tően kétmillió hektárnyi földterületet jelent. A te- (Folytatás a 7. oldalon.) tő sajtótájékoztatón az FM főosztályvezetője. A továbbiakban arról beszélt, hogy a hivatalok­ban dolgozóknak sok eset­ben már-már a lehetetlen­nel kellett megbirkózniuk, amikor 50—100 évvel ez­előtt kötött vagyonjogi szerződések, okiratok után kellett nyomozniuk, s azo­kat előbányászni az akta­rengetegek mélyéről. — Arra számítottunk, hogy a kárpótlási igények feldolgozását követően, mintegy ezer olyan ügyünk lesz, amelyet reklamációk alakulással. függnek össze. A vállalatvezetők sajátjuk­ként kezelik a vagyont, ám nem gondoskodnak megfelelő hasznosításáról. Viszonylag gyakori, hogy a megváltozott jogszabályo­kat fordítják saját hasz­nukra. Az új Munka tör­vénykönyve például ki­mondja. hogy ha a mun­kaviszony a munkáltató egyoldalú intézkedésére szűnik meg, a határozott munkaviszony végéig jár a vezetőnek a munkabér. A privatizáció, illetőleg a ki- sebb-nagyobb szabálytalan­ságok észlelése szükségessé teszi a volt vállalati veze­tők egy részének felmenté­sét. Az ÁVÜ azonban azt tapasztalja, hogy megle­pően sok a határozott időre szóló munkaszerződés, nem ritka, hogy 15-25 millió fo­rintot kell kifizetni egy-egy esetben annak a vezetőnek, aki ugyan jogszabályt nem sértett, de feltűnően sok rossz üzletet kötött. Az átalakulást követően már a privatizációban is tapasztalhatók visszássá­gok. Gyakran nem reális a vagyonértékelés. A pályá­zatok körül sincs mindig minden rendben. Néha ép­pen ahhoz a befektetői kör­höz nem jut el az infor­máció, amely potenciálisan a legérdekeltebb lenne a vagyon megvásárlásában — mondotta az ÁVÜ igazga­tója. A volt állami vállalatok ársasággá alakulása, ille- őlcg privatizációja körül neglehetősen sok a rend­ellenesség. Az ÁVÜ Ellen- írzési Igazgatósága több nint 70 vállalat privatizá- :ióját tekintette át a kö- selmúltban. Az esetek 30-40 százalé­kban azonnali intézkedés- ■e volt szükség; munkajo- )i, kártérítési, illetőleg mntetöjogi fclelösségrevo- lást kezdeményezett az gazgatöság. További 30-40 izázalékban közvetlenül íem bizonyítható módon ;zenvedett sérelmet az ál­ami tulajdon. A leggyakoribb szabály- alanságok az állami va­gyon kezelése során mu- atkoznak, illetőleg az át­Még a nyáron történt — pontosabban július 17-én —, hogy öreg földrészünk politikusai gondoltak egy nagyot, Európa biztonságát féltve. Életbe lépett az a nemzetközi szerződés^ mely alapján lényegesen csökken a hagyományos fegyverek mennyisége. Az okmányt tizenhat NATO-tagállam, valamint a. volt Varsói Szerződés öt országa és az egykori Szov­jetunió nyolc utódállama írta alá Helsinkiben. A szerződés lényege; GYÓGYVÍZ ŐRBOTTYÁNBAN Svéd és francia vállalkozók mint az Alagi Tangazdaság is. Elképzeléseik között sze­repel egyebek közt, hogy a gyógyforrások közelében felépítenek egy főiskolai szintű oktatási központot, karitatív szervezetek be­vonásával. A tervezett ok­tatási központban helyet kapna egyházi kollégium és konferenciaterem is. Remélhetőleg már a jö­vő évben rendeződnek az említett tulajdonviszonyok, amely bátorítja a nyugati tőkét a magyarországi be­ruházásokká. Őrbottyán gyógyforrásai­nak a híre már túljutott az ország határain is: svéd és francia vállalkozók is ér­deklődnek a gyógyvíz hasznosításának lehetősé­géről. (Gyócsi) örbottyánban már a két világháború között rátalál­tak a kőolaj és földgáz után kutatók két egymás­hoz közel eső gyógyforrás­ra. Az önkormányzat ért­hetően szeretné, iiogy eze­ket a már-már elfeledett kutakat újra megvizsgál­ják. Az utóbbi egy-másfél évben tárgyalásokat foly­tattak a Zala Olaj Kft.-vel, hogy elvégeztessék a for­rások alapos vizsgálatát. Nagy Gábor, őrbottyáni polgármester elmondotta, hogy amíg nem rendeződ­nek a tulajdonviszonyok, addig komolyabban nem tudnak hozzáfogni az érté­kes gyógyvíz hasznosításá­hoz.' Azon a területen ugyanis, ahol a források találhatóak, érdekeltek a Sződön, Foton működő ter- . melőszövetkezetek, vaia-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents