Pest Megyei Hírlap, 1992. november (36. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-20 / 274. szám
SZÜKEBB HAZÁNK 1992. NOVEMBER 29., PÉNTEK Mielőtt nyomorékká válna a gyermek A gyógytestnevelés segíthet A valóság sajnos lehangoló mák miatt nem tudnak elhelyezkedni. — Nem jelent-e többletterhet a gyerekeknek a gyógytornán való részvétel? — Báj osztályzatot kapnak a gyerekek, itt nincsenek követelmények. Megpróbálok minél több játékos gyakorlatot összeállítani, h-ogy a gyerek jól érezze magát, és szívesen jöjjön a következő órára. Gerincdeformitásck ellen hátizom-erősítő gyakorlatokat végzünk, á beszűkült ízületi mozgáshatárokat nyújtjuk. . Nagy hasznát vesszük a bordásfalnak. Sokszor dolgozunk labdával, mert ezt a gyerekek nagyon szeretik, az arra rászorulók pedig egyéni gyakorlatokat végeznek. Természetesen, ha valaki nem tud lépést tartani a többiekkel, például egy túlsúlycks gyerek, előbb abbanhagyhatja a gyakorlatokat. Idoben kell segíteni — A beszélgetésünk elején említett szakmai publikációjában az egész országot érintő problémaként veti fel a gyógytestnevelésre szoruló gyerekek ellátását. — Ha időben nem segítünk ezeknek a gyerekeknek, akkor öt-tíz éven belül olyan súlyossá válhat egészségi állapotuk, hogy gyógykezelésük az egész társadalom számára óriási terhet fog jelenteni. Ezért feltétlenül fontos az iskolák pozitív hozzáállása, hogy gyermekeinkből egészséges, a mozgás örömét ismerő és szerető felnőttele váljanak. Halász Csilla Képviselő testület előtt az ünnepség ügye Berecz-kazetta az iskolatelevízióban A '89-es esztendő nyara óta enyhén szólva meglepő lenne, ha történetesen Be- recz János magyarázná el egy iskola diákjainak, mi is zajlott le 1956 októberében. Akár videóról. Kizárt dolog, hogy ez megtörténhessen bármely nevelőtestületben — vélték a szóbeszéd alapján a jólértesültek Nagykörösön. Márpedig a nagykőrösi Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakiskolában ez történt. Felbukkant egy Berecz- kazetta, és 1992. október 22-én az ünnepi zártláncú tévéműsorban vetítésre került. Hogy milyen hatása volt? Volt hatása. Híre ment a dolognak, olyany- nyira, hogy a város polgár- mestere azonnal utasította ténelem sorozat néhány epizódja. Az igazgatóhelyettes a képviselőknek elmondta: ott követte el a hibát, hogy nem ellenőrizte a módosítást, minekutána a műsor magyarázat nélkül ment le. Utólag azzal próbálta helyrehozni a dolgot, hogy utasította a nevelőket, az ünnepség végén az osztálytermekben magyarázzák meg: a Be- recz-szöveg az elmúlt rendszer ’56-tal kapcsolatos megítélését tükrözte. Az igazgató folytatja a vizsgálatot, melynek eredményét a december 3-i ülésen ismerteti a képviselőkkel. (m) Nagykőrösön szalad a kép Víztoronyból tévéadó? semmiféle beavatkozást nem enged,. ha megtesz- szük, megszűnik a garancia. Várhatóan ma kezdenek a javításhoz, így remélhetően a jövő héten már nem lesz ok a panaszra. Addig is kérjük a lakosság szíves türelmét. — Arra vajon mi a garancia, hogy a jövőben nem történik hasonló zavar a jeladó rendszerben? — Annak idején fontolgattuk a vezetékes megoldást, csakhogy az túl drága, mintegy nyolcmillió forintba került volna. A rádiós vezérlés viszont csak félmillióba jött akkor. Technikailag arról van szó, hogy a toronyban a vízszint csökkenését, illetve növekedését érzékeli a rendszer, s aszerint indítja, állítja le a tározó szivattyúit. Az országban egyébként több helyen alkalmaznak hasonló megoldást, például Érden, ahol kifogástalanul működik. —ay Értékek őrzői Budakesziéi £y A sokszínűség egysége szakértő, aki az országos szabványnak megfelelő szakmai követelmények figyelembevételével irányítja a munkát. Kezdeményezésére jött létre az az alapítvány, mely a munkák anyagi alapját biztosítja. A másik Herein Gyula helytörténész, a Szépítő Egyesület elnöke, az elfeledett műemlékek „fel- térképezője”. Egyébként számos munkája jelent már meg nyomtatásban a falu múltjával kapcsolatban. Végül, de nem utolsósorban köszönetét érdemel Gräfl János, szintén egyesületi tag, aki a gyakorlati munkákat szervezi. Az ő lelkesedésére elég egyetlen példát mondani: azokban az időkben, amikor az ilyesmit még nem nézték jó szemmel, az éjszaka leple alatt járt ki gondozni a világháborús emlékművet ... Budakeszi soknemzetiségű község. A történelem egymás mellé sodort svábot, szlovákot, székelyt. Tudják, hogy egymás mellett kell élniük. Hagyományaik lehelnek eltérőek, de további sorsuk már közös. De az emlékeket is együtt kell ápolniuk. Talán a legszebb példája ennek az idei halottak napi ünnepség, amikor az orosz, görög, német, lengyel nagykövetség munkatársaival közösen koszorúzta meg a falu népe az elhunytakat. Tóth Sándor Nem Cegléd! Nagykoros!! Tisztelt Főszerkesztő Űr! A Pest Megyei Hírlap 1992. november 17-i, mai számának címoldalán „Szakképzés világbanki hitelből”, a „XXI. századra készülnek” címekkel jelent meg egy tudósítás, mely a dr. Benedek András, a Munkaügyi Minisztérium helyettes államtitkárának sajtótájékoztatóján elhangzottakat rögzíti. A tudósítás helytelen információval szolgál, miután a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet nem Cegléden, hanem Nagykőrösön van. E nagy hírű intézmény és a város megérdemelt volna a Pest Megyei Hírlap részéről nagyobb odafigyelést. Ha a világbanki hitelről írunk, és a XXI. századi felkészülésről beszélünk, a nagyobb odafigyelés mellett a hiteles tájékoztatás is sarkalatos pontja e kérdésnek. Kérem Főszerkesztő Urat, hogy szíveskedjen helyesbíteni a cikkben tévesen leírtakat! Szívélyes üdvözlettel: Kiss János polgármester — Hétszáz gyermekből 156 olyat talált a szakorvos, akinek gyógytornára van szüksége. Többségük hanyag tartás miatt jár a foglalkozásokra, de vannak közöttük előrehaladott ge- rmcíerdüléses és különböző mellkasdeformitású (tyúkmellű) gyerekek, valamint kóros elhízásban szenvedők és asztmások is. Az én megítélésem szerint egyébként 250-300 gyereknek kellene Karlalon gyógy tornára járnia. — Ehhez viszont — úgy tudom — hiányoznak az anyagi, tárgyi és személyi feltételek. — Kartalnaik szüksége . lenne egy főállású gyógytestnevelőre, de az iskolának sajnos erre valóban nincs anyagi fedezete. így vannak ezzel a környék iskolái is. De úgy érzem, ez nem feltétlenül csak pénzkérdés. Sajnos a gyógytest- neveűflk a tantestületek többségének megtűrt tagjai. Jelen pillanatban a gyógy- testnevelesmek még nincs helye az iskolai oktatásban. Ezért nagyon kellene már egy új, korrekt iskolád törvény, amely a gyógytestne- veLést is tantárgyként kezeli. Ezzel egyidejűleg minden szinten szemléletmód-változásra lenne szükség. Annál is inkább, mert nálunk is volt olyan szülő, aki kijelentette, nem hozza el gyógytornára a gyerekét. — Ettől függetlenül Kartól még szerencsés helyzetben van. A környéken ugyanis nem sok olyan iskola van, ahol gyógytestne- velőt alkalmaznak. — A környékbeli településeken valóban nincs ilyen, mert nincs hozzá szakképzett tanár. Sokszor még tornatanár sincs, nemhogy gyógy testnevelő, ezt a végzettséget csaik a Testnevelési Egyetemen lehet megszerezni. A szülők arra kényszerülnek, hogy Pestre hordják a beteg gyermeket. Ezért fogalmazódott meg bennem az a gondolat, hogy építeni kellene Kartalon egy olyan tornatermet, amely a környező falvakat is ellátná. Ha az ön- kormányzatok erre hajlandók lennének áldozni, akkor pályázat útján is lehetne pénzt szerezni. Nagy szüksége lenne a körzetnek egy ilyen létesítményre, bár tisztában vagyak vele, hogy ez a közeljövőben nem fog megvalósulni. Szakszerű kezeléssel — Milyen következményei lehetnek annak, ha a rászoruló gyerekek nem járnak gyógytornára? — Vegyük csak a gerinc- ferdülést. Ha a gerinc oldalirányban elhajlik, az nemcsak esztétikád hiba, hanem előrehaladott állapotban fájdalmaikkal is járhat. A bordapúp a gerincferdülés következménye, annak súlyosabb formája. Csak szakszerű kezeléssel, gyógytornával lehet rajta segíteni a kezdeti stádiumban. A testi elváltozásokkal küzdő gyerekek nehezen tudnak szakmát tanulni, és ma már egyre többen vannaik olyanok, akik ilyen jellegű probléVálságos helyzetben van a gyógy testnevelés Pest megyében. Kevés olyan település van, ahol az iskola szakképzett gyógytestneve- lő tanárt alkalmaz, és biztosítja számukra munkájuk sikeres elvégzéséhez a megfelelő tárgyi feltételeket. Kartal ezek közé tartozik. Petróczy Zsuzsanna tornatanár, aki a Test- nevelési Egyetemen gyógy- testnevelő végzettséget szerzett, félállásban a testtartási és belgyógyászati rendellenességekben szenvedő gyerekek gyógyításán fáradozik. — Olvastam a Köznevelés szeptemberi számában a gyógytestnevelés helyzetével foglalkozó cikkét. Ebben meglehetősen lehangoló képet fest a gyerekek különböző kóros testi és lelki elváltozásairól, mozgás- szegény életmódjáról. — A valóság sajnos valóban lehangoló. A mai gyerekek életében a mindennapos testnevelés, a sport nagyon kevés szerepet játszik. A mozgásszegény életmód következtében a tanulók 40-50 százaléka valamilyen mozgásszervi vagy belgyógyászati eredetű betegségben szenved. A legszomorúbb, hogy már óvodáskorban is tapasztalhatók ilyen jellegű elváltozások. Javítja a közérzetet — Melyek a leggyakoribb rendellenességek és betegségek, amelyeken a gyógytestnevelés segíthet? — A leggyakoribb mozgásszervi rendellenességek a lúdtalp, a hanyag tartás, a mellkasi elváltozások, a gerincferdülések, a domború hát, a belgyógyászati eredetű betegségek közül pedig legelterjedtebb az asztma, a kóros elhízás, a vegetatív labilitás. Ezek a tartási és belgyógyászati rendellenességek megfelelő életvezetés nélkül már fiatal korban rokkantsághoz vezethetnek. — Melyik a legveszélyesebb életkor a betegség kialakulása szempontjából? — A kisiskoláskor és a serdülőkor kezdete. Iskoláskorban még van rá remény, hogy a gyermek igényévé válik a rendszeres mozgás. A torna, a sport javítja a gyermekek közérzetét. A sokat és rendszeresen mozgó gyermek inkább vállalja a megmérettetést, és nem menekül a kudarcok elől betegségbe. — A probléma megoldásához, úgy vélem, önmagában nem elég a gyógytest- nevelő tanár hozzáértése. — Valóban így van. A szülők, a gyerekek, a szakorvosok összehangolt, odaadó munkájára van szükség. Annál is inkább, mert ezek a gyerekek nemcsak testileg, hanem lelkileg is sérültek. Ez az, amit a felnőttek túLnvomó része nem ért meg. Sok szülő csaik akkor fordul szakorvoshoz, amikor gyereke már majdnem nyomorék. Csodákra persze senki nem képes, de a kezdődő elváltozásokon — ha időben felismerik — ® gyógytestnevelő segíthet. — Térjünk át Kartalra, ahol meglehetősen sok gyermeknek van szüksége, az ön segítségére. mányokkal, kétkezi munkával. — Milyen szerepe van az önkormányzatnak? — Nos, alapállásunk, hogy minden pótolhatatlan történelmi értéket meg kell menteni, ökumenikusán, politikamentesen állunk a nemes ügyhöz. A működő temető emlékhelyeinek feltárásához — egy esztendővel ezelőtt — ugyanúgy hozzájárultunk, mint az izraelita temető (melyben az utóbbi évtizedekben már nem hántolták el senkit) feltárásához. Erre kulturális és oktatási bizottságunk a napokban szavazott meg 30 ezer forintot. — Községünkben van katolikus, református, evangélikus, görög katolikus közösség. Felekezetre való tekintet nélkül támogatja működésüket az önkormányzati testület, a polgármesteri hivatal. A polgármester úr szavaihoz Pék Lajos, az Erkel Művelődési Központ igazgatója fűzte hozzá: — A hagyományőrző munkák kapcsán három nevet feltétlenül megemlítenék: dr. Siklósi Gyula olyan Kevés község akad szerte az országban, mely olyan nagy figyelmet fordítana múltbeli értékeinek megőrzésére, mint Budakeszi. A Szépítő Egyesület kezdeményezésére évek óta folyik a munka a műemlékek, kegyeleti helyek, temetők megóvása, helyreállítása érdekében. Napjainkban munkálkodnak a központi parkban levő, történelmi emlékeket idéző kút feljavításán, a kálváriahegy keresztjeinek rekonstrukcióján, a Schilli- kápolna felújításán, valamint az izraelita temető feltárásán. A községházán Szemere- ki Zoltán polgármestertől érdeklődtünk: ki és mi a mozgatója ennek a példát szolgáltató műemlékvédelemnek? — Elsősorhan megemlíteném dr. Siklósi Gyula régészt, intézményként a Budakeszi Szépítő Egyesületet. De a munkákban folyamatosan részt vesznek a Hagyományőrző Kör tagjai, a cserkészek, a Nagy Sándor Gimnázium tanulói, és végül, de nem utolsósorban a falu polgárai adoaz önkormányzat kulturális bizottságát, vizsgálja meg a történteket, s adjon róla jelentést. Az ügyet tegnapi ülésén tárgyalta meg a képviselő- testület. Szót kapott Kiss Imre igazgató, és az ünnepi műsor tartalmáért felelős helyettese, Kanyó Teréz is. Az derült ki, hogy eredetileg méltó műsort állított össze a feladattal megbízott történelemtanár és a videotechnikus, ám az igazgatóhelyettes kevesellte az anyagot és utasította őket. vágjanak még bele „valamit". így került aztán a televízió A Hét című műsorában vetített megemlékezés mellé, valahonnan egy szekrény mélyéből a Velünk élő torvíztorony tetején „nincs valami rendben”. Természetesen a PVCSV nagykőrösi üzemegysége is azonnal értesült a jelentésről, intézkedtek is, ám a képernyők továbbra is szaladnak. csíkosak. Meddig vajon? Hegedűs László üzemegységvezető: — A vezérlőrendszer korábban a próbaüzemelés során meghibásodott. A karbantartó .— egy veszprémi kft., amely két éve a felszerelést végezte —, november 9-én megjavította. Most valami zavar keletkezett a jeladásban, mert a lakosság jelezte, hogy bajok vannak a televíziózással. November 16-án értesítettük a veszprémieket, akik behatárolták a hibát, de sajnos nem tudtak azonmód hozzálátni a javításhoz. — Miért nem iktatták ki addig a hibás rendszert? — Ügy lett volna a célszerűi; de a karbantartó A szabályozás- és vezérléstechnika napjainkban már széles körben alkalmazza a rádiózást, kezdve az üzemi méretektől a nagy távolságig történő jeladásig. Mi sem volt természetesebb tehát, mint hogy a nagykőrösi közüzemi vízszolgáltatás dirigálását is a rádióhullámokra bízzák. Az egyébiránt egyszerű és nagyszerű megoldással nincs is addig gond, amíg a jelek normálisan továbbítódnak, ám ha valami hiba csúszik a rendszerbe, a számtalan frekvencián futkározó jelek „összevesznek” az éterben. Zavarok keletkeznek a rádióvételben, de kiváltképpen a tévécsatornák szenvedik azt meg. Nos, a víztorony és a vásártér közötti képzeletbeli egyenes tájékán lakók a napokban bosszankodtak eleget: tévéjükben szaladt és csíkos lett a kép. Állítólag valaki be is mérte a zavar forrását, s rájött, a
