Pest Megyei Hírlap, 1992. november (36. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-20 / 274. szám
A NATO új szerepvállalása Újabb Nixon véleménye: Szükséges a hatékony magyar hadsereg A biztonságpolitika és a gazdaságpolitika nem választható el egymástól. Ezt a tételt bizonyítja az is, hogy a kelet-európai országok destabilizációjának, bizonytalan helyzetének gazdasági okai is vannak — ezeket a gondolatokat hang. súlyozta csütörtökön az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának két MDF-es tagja egy nemzetközi konferencia tapasztalatait ösz- szegezve. Gaál Antal és Horváth Lajos a bajor CSU- hoz közel álló Hanns-Seidel Alapítvány müncheni tanácskozásán vett részt november 14. és 17. között Mint* sajtótájékoztatójukon elmondták: az Európa és Kelet-Európa biztonsági kérdéseinek szentelt eszmecserére 19 európai ország magas rangú politikusai utaztak a bajor fővárosba. Magyarországot képviselte — a Honvédelmi Bizottság két tagján kívül — Deák János vezérkari főnök és Joó Rudolf, a Honvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára is. A tanácskozás eredményeit értékelve a demokrata fórum politikusai kiemelték, hogy a korábbi, kétpólusú világ összeomlása után a NATO szerepe megváltozott, és az Észak- atlanti Szövetség most keresi a helyét. Tanulságként fogalmazták meg azt is, hogy Európa biztonsági rendszere nem készült fel a helyi viszályok rendezésére. Horváth Lajos külön kitért arra a beszédre, amelyet Manfred Warner tartott a müncheni konferencián. A NATO főtitkára a kelet-európai helyzetet úgy jellemezte, hogy a régió most az első világháború után mesterségeken létrehozott államok széthullását éli meg, Az Észak-atlanti Szövetségről szólva Wörner azt hangsúlyozta, hogy az immár ki akarja terjeszteni határain kívülre is biztonsági garanciáit. Az MDF-es politikusok megemlítették, hogy a tanácskozás vendége volt az albán elnök is, aki katonai beavatkozást sürgetett az egykori Jugoszlávia területén dúló háborúba. Tapasztalatként fogalmazta meg a két magyar biztonságpolitikus: hazánknak a rövid távú kockázatokra hirtelen kirobbanó válságokat egyedül kell megoldania, mert — mint a délszláv válság is bizonyítja — a nemzetközi szervezetektől hosszú távon várható hatékony segítség a konfliktusok megoldásában. Ezért is fontos Magyarországon — a párizsi egyezmény kereteit betartva — hatékony hadsereget fenntartani. Ez a törekvés azonban nem mond ellent hazánk békevágyának és a szomszédaival fenntartani kívánt jó viszonynak — hangsúlyozták az Ország- gyűlés Honvédelmi Bizottságának tagjai végezetül. kruzsálemi tárgyelások Diplomádéi kapzs Vatikánnal Magas rangú küldöttség utazott a Vatikánból Jeruzsálembe, hogy a Szentszék és Izrael állam kapcsolatairól tárgyaljon az idén nyáron létesített vegyes bizottság keretében. A vatikáni küldöttség vezetője Claudio Mario Celli, az államközi kapcsolatokért felelős államtitkár, A vatikáni szóvivő a küldöttség elutazása előtt közölte, hogy a tárgyalások célja a vatikáni—izraeli kapcsolatok rendezése, beleértve a diplomáciai kapcsolatok felvételét is, de a küldöttség az izraeli kormányképviselők mellett találkozni fog palesztin személyiségekkel is, s tárgyalásokat folytat Jeruzsálem után Ammanban, Jordániái vezetőkkel a közel-keleti helyzet egészéről és a kétoldalú kapcsolatokról. A Vatikán nem áll jelenleg diplomáciai viszonyban Jordániával sem. Német pártközi tárgyalások Hosszú a menekültkérd Tegnap Bonnban összeült a kormányon lévő német pártok és az ellenzéki SPD Bundestag-frakcióinak vezetői, hogy tárgyalásokat kezdjenek a Németországba bebocsátást kérők befogadási gyakorlatának alkotmánymódosítással járó újraszabályozásáról. A rövid megbeszélésen csak a további egyeztetések, tárgyalások menetrendjéről, időpontjairól esett szó, lényegi témát nem érintettek. Németországban másfél éve folyik a vita arról, hogy leeresszék-e a sorompókat. a menekültek, illetve az áttelepülők áradata előtt, ám — miután az SPD minap véget ért rendkívüli kongresszusán kompromisszumkészséget tanúsított — úgy tűnik, mintha a pókerjátszma csak most kezdődne igazán. üzemzavarok a vízi erőműnél A pozsonyi Národna Ob- roda tegnapi közlése szerint szerdán a dunacsúni terelőgát közelében „elszabadult két, kővel megrakott csónak, és megrongálta a terelőgát zsilipkapuját”, A lap elgondolkoztatónak találja a bősi erőmű objektumain előforduló eseteket. „Egyelőre nem ismeretes, miért szakadt el a kővel megrakottan horgonvzó két csónak rögzítőkötele, de meghökkentő, hogy mindkét horgonykötél egyszerre szakadt el” — írja a lap. Ugyanebből az írásból az is kiderül, hogy csütörtökön azért nem helyezhetik üzembe a felvízcsatornára tervezett vajkai kompot, mert a „gyártó, a komáromi hajógyár a komp helyreállítása helyett csak egy arról szóló értesítést küldött, hogy üzemzavar állt elő a komp tolatómotorjában”. „A hajókamra tévékameráinak megrongálását követő újabb esetek elgondolkoztatónak minősülnek” — véli a lap. Ha Jekia megbukik — az USA űzet... Az új amerikai, kormánynak, a Nyugatnak, adósság-átütemezéssel, jelentős hitelekkel és politikai támogatással kell megsegítenie a halálos veszélyben levő Borisz Jelcint. Amennyiben az orosz elnök megbukik, Amerikának százmilliárdokért kell újra fegyverkeznie, és nem marad pénz a tervezett hazai reformokra. Erről írt csütörtöki cikkében Richard Nixon. A volt amerikai elnök a The New York Times- ban rámutatott: Bili Clinton, az új elnök szándéka, hogy a hazai kérdésekre összpontosít. politikailag helyes, de Jelcin nyugatbarát, demokratikus kormányának összeomlása nagyobb kihatással lenne az amerikai gazdaságra, mint bármilyen hazai intézkedés. Az Orosz nacionalisták és a volt kommunisták összefogása új hidegháborúhoz vezetne, és Amerika elvesztené a védelmi kiadások csökkentéséből remélt több száz milliárd dollárt. Nixon szerint a Nyugatnak meg kell értenie, hogy Jelcin kompromisszumot köt a centristákkal, és támogatnia kell törekvéseit, hogy biztosítsák az orosz határokon kívül került 25 millió orosz jogait is—, ez- zel kifogva a szelet a nacionalisták vitorlájából. A volt amerikai elnök azt javasolta, hogy halasszák el 15 évre Oroszország 80 milliárd dolláros külföldi adósságának visszafizetését és nyújtsanak jelentős összegű áthidaló kölcsönt. A programok megvalósítására Clintonnak nagy tekintélyű személyiséget kellene kijelölnie — írta. Nincs engedmény a kisebbségeknek Bizalom a román kormánynak Funar három pontja A tévében sem Gheorge Funar kolozsvári polgármester hivatala — mint arról a csütörtöki kolozsvári lapok beszámolnak — közleményben jelentette be, hogy „figyelembe véve Cluj-Napoca lakosságának észrevételeit”, az Országos Audiovizuális Tanácshoz és a kolozsvári tévéstúdióhoz fordult a következő intézkedések megtételét javasolva: 1. Tegyék kötelezővé a magyar adáson a román feliratozást; 2. Tiltsák be a helységnevek magyar változatának használatát; 3. A magyar nyelvű műsort, amely jelenleg „Kolozsvári stúdió” néven jelentkezik, kötelezzék arra, hogy a „Studioul RTV” (a Román Tv stúdiója) nevet használja. Késő éjszakába nyúló parlamenti vita után Nicolas Vacaroiu megbízott román miniszterelnök tegnap reggel a parlament két házának együttes ülésén válaszolt a korábban előterjesztett kormányprogramtervezettel, illetve kormánylistával kapcsolatos bírálatokra, megjegyzésekre, javaslatokra. Azt fejtegette, hogy a reform, a privatizálás folytatása, nem csökkenti az állam szerepét a gazdasági és a társadalmi élet területén. A romániai magyar, illetve a többi romániai nemzetiség képviselői által újólag kért nemzetiségi minisztérium (államtitkárság) felállításával kapcsolatban kijelentette: ha a kormány elfogadná a javaslatot, ezzel semmibe venné az alkotmányt, amely kimondja, hogy a törvény előtt minden ember egyenlő, politikai színezetétől, etnikumától függetlenül. Egy ilyen minisztérium kormány feletti szerv lenne, amely azzal, hogy sajátos problémákkal foglalkozik, diszkriminálná a kisebbségeket. A román kormány véleménye szerint a kisebbségek problémáival nem egyetlen minisztériumnak kell foglalkoznia, hanem mindazoknak, amelyek hatáskörében sajátos problémák fordulnak elő (oktatásügy, igazságügy, művelődésügy). A kisebbségiek által felvetett gondok megoldására a kormány keretében meglévő konzultatív tanács felélesztését látja célravezetőnek. A bírálatokat jobbára elutasító, zömmel gazdasági kérdésekre utaló válaszok után a parlament két háza 260 szavazattal 203 ellenében bizalmat adott Románia új kormányának és programtervezetének, amelynek részletes kidolgozását a miniszterelnök pár hónappal későbbre ígérte. A román parlament együttes ülésének végén az ellenzéki pártok képviselői kivonultak a teremből. VELEMENY Egy munkahelyi bakancsos feddései Megalapításától kezdve híve voltam a Tallózó című hetilapnak, mind a mai napig megvannak bekötött évfolyamai, az idei év második felét is leadom kötésre januárban, mert egyedül ebben a cikkgyűjteményben lehet, sőt lehet, hogy csakis itt lehet a következőket olvasni. A Salgótarjáni Krónika jó három héttel október 23. után cikket közöl': Október 23. után, talán ... címmel, mégpedig: aki csak a munkahelyén visel bakancsot szignóval. Bizonyítván ezzel, hogy aki a lábbelijébe a kelleténél nagyobb öntudattal lép bele, azokban van valami közös. Kezdjük a szemlét a talánok fölött. „Talán, ha mint egyéneknek is lenne politikai látásmódjuk, akkor Göncz Árpádot is éltette volna (bármilyen kellemetlen lett is volna) néhány — vagy még több — skinhead.” — Munkahelyi bakancs azt sugallja, hogy akiknek egyénileg is vannak nézeteik, azok csakis Göncz Árpádot éltethetik. „Talán, ha valamikor akkorára tervezik a Kossuth te-vt, hogy elférjenek rajta 10 millióan, akkor valóban a nép ítélné meg Göncz Árpádot ((szúnyoghangok ellenében).” — Bakancsosunk azt sugallja, hogy a 10 millió magyar többségében Göncz párti, bizonyítván, hogy a sportcsarnoki bakancsosok An- lall-ellenes üvöltése igenis nem tekinthető szúnyoghangoknak. „Talán, ha nem MDF-es a belügyminiszter, akkor nincs botrányokozás a Kossuth téren.” — Bakancsosunk Biszku Bélára vágyik, ő bizonyára szétlövette volna a tüntetőket, hiszen Salgótarjánban egyeseknek nagy gyakorlatuk van ebben. „Talán, ha nem tapsolja meg a tapsgépkülönítmény az össztűz adásában Bo- ross Pétert, akkor nem hiszi azt továbbra is, hogy ő megfelel belügyminiszternek.” — Boross Péter a bakancsos ötlete nélkül is megfelelő miniszter, mégha nem is lövetett és nem is hirigeltetett, és nincsen szüksége a tarján! bolsik tapsolásban edzett különítményének besegítésére. ■ „Talán, ha sokaknak fogalma lenne a horogkereszt rémtetteiről, akkor nem elsősorban más ívű jelképeken akadnának fel.” — Ebben a mondatban- a más ívű jelkép kifejezés a legmeggyőzőbb. (Persze, az akadnának fel se kutya.) Természetesen mindenki tud a horogkeresztről, de bakancsosunk más ívű jelképeiről ugyancsak. „Talán a kormánypárti történészek is elhiszik, hogy a horogkeresztet nem a nyilasok, hanem a csillagsávos lobogó és a vörös csillag fogta harapóba és Zúzta össze.” — Tudatjuk bakancsossal, hogy a történettudomány nem párttudomány, mint azt eddig tanulta a Pléh öcsi árnyékában. Ezért nem tudhatja, hogy a vörös csillag először a horogkereszttel együtt fogta harapóba Lengyelországot, majd jópár országot lenyelt bakancsostul; és hogy később a horogkereszt ellen fordult, az azért volt, mert a horogkereszt fordult ellene. Bár bakancsosunknak kibillent emlékezetéből, hogy a csillagsávos lobogót évtizedeken át dicsérendő cselekedet volt meggyalázni azon történetszemlélet által, amit lábbelijében hord, én egyáltalán nem lepődök meg azon, hogy most lepedőt cserélt, mert a régiben benne felejtette anyagcent- rikusságát. Mindenesetre csak gratulálni tudok az ilyen és hasonló kitüremkedésekhez: vörös csillag fogta harapóba és zúzta össze.., „Talán, ha Göncz Árpád a miniszterelnök, akkor védelmére kel Antall József köztársasági elnöknek ...” — Eltekintve attól, hogy Antalinak így sokkal könnyebb dolga volna, mert csak alá-nem- írnia kellene, tudjuk, hogy a gyengébbnek és a gyermeknek mindig védelmére kell kelni, hiszen Antall Göncznek többször védelmére kelt már, sőt: az ő javaslatára lett köztársaságunk elnöke; de azt azért mégse várhatjuk el a miniszterelnöktől, hogy ahol Göncz bajban van, oda állandóan Antall szaladgáljon, neki ugyanis egyelőre nemcsak alá-, vagy nemaláírási kötelezettségei vannak, és jó, ha az őt ért inzultusokat felemelt fejjel kivédeni képes, bán tudjuk, hogy bakancsosunknak ezzel nem szerez munkahelyi örömöt. Bár: elégtételül szolgáljon néki a Charta: az elnök egymaga is = demokrácia, nem kell ahhoz senki más. „Talán vannak kormány- párti történészek, akik nem hiányoztak arról a történelemóráról, amelyen Hitlerről és Szálasiról volt szó.” — Bizonyára nem hiányoztak, mert ezeket az órákat az akkori kormány- pártiak tartották, a megszállók bakancsosai, 45 éven át, így ha valamit nem ért munkahelyi bakancsosunk, aikkor őket okolja, és kérjen tőlük tanácsot — de kalácsot is —, legtöbbjüket megtalálja a mai ellenzékben. „Talán elhiszik a magabiztos miniszterek, hogy tőlük nyugatabbra lassan jobban ismerik őket, mint ők saját magukat.” — Bakancsos-Tatán honnan tudja olyan magabiztosan, hogy a miniszterek magabiztosak. és hogy „tőlünk nyugatabbra”. ráadásul „lassan” és ráadásul „jobban ismerik őket”? Valakik bakancsosunkat is jobban ismerik, mint ő saját magát, csak őt'keleten ismerték jobban, és nem is lassan, hanem gyorsan, és nem is talán, hanem biztosan, mert ő egy típus, amit csak beszorozni kell és kijön az eredmény. Csak a bakancsokat kell legyártani hozzá. Akkorra elkészül zárómondata is: „Talán megjön az eszük, uraim!” — Talán ezt a talán-! vártam egész életemben. Cikkírónak biztosan megjött valami, de hogy mi azt mi nem tudhatjuk. Abban biztosak lehetünk, hogy tele van vele a bak'”','sn Halaskó Jenő