Pest Megyei Hírlap, 1992. november (36. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-20 / 274. szám

A NATO új szerepvállalása Újabb Nixon véleménye: Szükséges a hatékony magyar hadsereg A biztonságpolitika és a gazdaságpolitika nem vá­lasztható el egymástól. Ezt a tételt bizonyítja az is, hogy a kelet-európai orszá­gok destabilizációjának, bi­zonytalan helyzetének gaz­dasági okai is vannak — ezeket a gondolatokat hang. súlyozta csütörtökön az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának két MDF-es tagja egy nemzetközi kon­ferencia tapasztalatait ösz- szegezve. Gaál Antal és Horváth Lajos a bajor CSU- hoz közel álló Hanns-Seidel Alapítvány müncheni ta­nácskozásán vett részt no­vember 14. és 17. között Mint* sajtótájékoztatóju­kon elmondták: az Európa és Kelet-Európa biztonsági kérdéseinek szentelt eszme­cserére 19 európai ország magas rangú politikusai utaztak a bajor fővárosba. Magyarországot képviselte — a Honvédelmi Bizottság két tagján kívül — Deák János vezérkari főnök és Joó Rudolf, a Honvédelmi Minisztérium helyettes ál­lamtitkára is. A tanácskozás eredmé­nyeit értékelve a demok­rata fórum politikusai ki­emelték, hogy a korábbi, kétpólusú világ összeomlá­sa után a NATO szerepe megváltozott, és az Észak- atlanti Szövetség most ke­resi a helyét. Tanulságként fogalmazták meg azt is, hogy Európa biztonsági rendszere nem készült fel a helyi viszályok rendezé­sére. Horváth Lajos külön kitért arra a beszédre, ame­lyet Manfred Warner tar­tott a müncheni konferen­cián. A NATO főtitkára a kelet-európai helyzetet úgy jellemezte, hogy a régió most az első világháború után mesterségeken létre­hozott államok széthullá­sát éli meg, Az Észak-at­lanti Szövetségről szólva Wörner azt hangsúlyozta, hogy az immár ki akarja terjeszteni határain kívül­re is biztonsági garanciáit. Az MDF-es politikusok megemlítették, hogy a ta­nácskozás vendége volt az albán elnök is, aki kato­nai beavatkozást sürgetett az egykori Jugoszlávia te­rületén dúló háborúba. Ta­pasztalatként fogalmazta meg a két magyar bizton­ságpolitikus: hazánknak a rövid távú kockázatokra hirtelen kirobbanó válsá­gokat egyedül kell megol­dania, mert — mint a dél­szláv válság is bizonyítja — a nemzetközi szerveze­tektől hosszú távon várha­tó hatékony segítség a konfliktusok megoldásá­ban. Ezért is fontos Ma­gyarországon — a párizsi egyezmény kereteit betart­va — hatékony hadsereget fenntartani. Ez a törekvés azonban nem mond ellent hazánk békevágyának és a szomszédaival fenntartani kívánt jó viszonynak — hangsúlyozták az Ország- gyűlés Honvédelmi Bizott­ságának tagjai végezetül. kruzsálemi tárgyelások Diplomádéi kapzs Vatikánnal Magas rangú küldöttség utazott a Vatikánból Jeru­zsálembe, hogy a Szentszék és Izrael állam kapcsola­tairól tárgyaljon az idén nyáron létesített vegyes bi­zottság keretében. A vati­káni küldöttség vezetője Claudio Mario Celli, az államközi kapcsolatokért felelős államtitkár, A vatikáni szóvivő a kül­döttség elutazása előtt kö­zölte, hogy a tárgyalások célja a vatikáni—izraeli kapcsolatok rendezése, be­leértve a diplomáciai kap­csolatok felvételét is, de a küldöttség az izraeli kor­mányképviselők mellett ta­lálkozni fog palesztin sze­mélyiségekkel is, s tárgya­lásokat folytat Jeruzsálem után Ammanban, Jordániái vezetőkkel a közel-keleti helyzet egészéről és a két­oldalú kapcsolatokról. A Vatikán nem áll jelenleg diplomáciai viszonyban Jordániával sem. Német pártközi tárgyalások Hosszú a menekültkérd Tegnap Bonnban össze­ült a kormányon lévő né­met pártok és az ellenzéki SPD Bundestag-frakcióinak vezetői, hogy tárgyalásokat kezdjenek a Németország­ba bebocsátást kérők befo­gadási gyakorlatának al­kotmánymódosítással járó újraszabályozásáról. A rö­vid megbeszélésen csak a további egyeztetések, tár­gyalások menetrendjéről, időpontjairól esett szó, lé­nyegi témát nem érintettek. Németországban másfél éve folyik a vita arról, hogy leeresszék-e a sorom­pókat. a menekültek, illetve az áttelepülők áradata előtt, ám — miután az SPD minap véget ért rendkívüli kongresszusán kompro­misszumkészséget tanúsí­tott — úgy tűnik, mintha a pókerjátszma csak most kezdődne igazán. üzemzavarok a vízi erőműnél A pozsonyi Národna Ob- roda tegnapi közlése szerint szerdán a dunacsúni terelő­gát közelében „elszabadult két, kővel megrakott csó­nak, és megrongálta a te­relőgát zsilipkapuját”, A lap elgondolkoztatónak ta­lálja a bősi erőmű objek­tumain előforduló eseteket. „Egyelőre nem ismeretes, miért szakadt el a kővel megrakottan horgonvzó két csónak rögzítőkötele, de meghökkentő, hogy mind­két horgonykötél egyszerre szakadt el” — írja a lap. Ugyanebből az írásból az is kiderül, hogy csütörtökön azért nem helyezhetik üzembe a felvízcsatornára tervezett vajkai kompot, mert a „gyártó, a komáro­mi hajógyár a komp hely­reállítása helyett csak egy arról szóló értesítést kül­dött, hogy üzemzavar állt elő a komp tolatómotorjá­ban”. „A hajókamra tévékame­ráinak megrongálását kö­vető újabb esetek elgondol­koztatónak minősülnek” — véli a lap. Ha Jekia megbukik — az USA űzet... Az új amerikai, kormány­nak, a Nyugatnak, adós­ság-átütemezéssel, jelen­tős hitelekkel és politikai támogatással kell megse­gítenie a halálos veszély­ben levő Borisz Jelcint. Amennyiben az orosz el­nök megbukik, Ameriká­nak százmilliárdokért kell újra fegyverkeznie, és nem marad pénz a tervezett hazai reformokra. Erről írt csütörtöki cikkében Ri­chard Nixon. A volt amerikai elnök a The New York Times- ban rámutatott: Bili Clin­ton, az új elnök szándéka, hogy a hazai kérdésekre összpontosít. politikailag helyes, de Jelcin nyugat­barát, demokratikus kor­mányának összeomlása na­gyobb kihatással lenne az amerikai gazdaságra, mint bármilyen hazai intézke­dés. Az Orosz nacionalis­ták és a volt kommunisták összefogása új hideghábo­rúhoz vezetne, és Amerika elvesztené a védelmi ki­adások csökkentéséből re­mélt több száz milliárd dol­lárt. Nixon szerint a Nyugat­nak meg kell értenie, hogy Jelcin kompromisszumot köt a centristákkal, és tá­mogatnia kell törekvéseit, hogy biztosítsák az orosz határokon kívül került 25 millió orosz jogait is—, ez- zel kifogva a szelet a na­cionalisták vitorlájából. A volt amerikai elnök azt ja­vasolta, hogy halasszák el 15 évre Oroszország 80 milliárd dolláros külföldi adósságának visszafizeté­sét és nyújtsanak jelentős összegű áthidaló kölcsönt. A programok megvalósítá­sára Clintonnak nagy te­kintélyű személyiséget kel­lene kijelölnie — írta. Nincs engedmény a kisebbségeknek Bizalom a román kormánynak Funar három pontja A tévében sem Gheorge Funar kolozsvá­ri polgármester hivatala — mint arról a csütörtöki ko­lozsvári lapok beszámol­nak — közleményben je­lentette be, hogy „figyelem­be véve Cluj-Napoca la­kosságának észrevételeit”, az Országos Audiovizuális Tanácshoz és a kolozsvári tévéstúdióhoz fordult a kö­vetkező intézkedések meg­tételét javasolva: 1. Tegyék kötelezővé a magyar adáson a román fel­iratozást; 2. Tiltsák be a helység­nevek magyar változatának használatát; 3. A magyar nyelvű mű­sort, amely jelenleg „Ko­lozsvári stúdió” néven je­lentkezik, kötelezzék arra, hogy a „Studioul RTV” (a Román Tv stúdiója) nevet használja. Késő éjszakába nyúló parlamenti vita után Ni­colas Vacaroiu megbízott román miniszterelnök teg­nap reggel a parlament két házának együttes ülésén vá­laszolt a korábban előter­jesztett kormányprogram­tervezettel, illetve kor­mánylistával kapcsolatos bírálatokra, megjegyzések­re, javaslatokra. Azt fejte­gette, hogy a reform, a pri­vatizálás folytatása, nem csökkenti az állam szerepét a gazdasági és a társadalmi élet területén. A romániai magyar, illet­ve a többi romániai nem­zetiség képviselői által újólag kért nemzetiségi minisztérium (államtitkár­ság) felállításával kapcso­latban kijelentette: ha a kormány elfogadná a ja­vaslatot, ezzel semmibe venné az alkotmányt, amely kimondja, hogy a törvény előtt minden em­ber egyenlő, politikai szí­nezetétől, etnikumától füg­getlenül. Egy ilyen minisz­térium kormány feletti szerv lenne, amely azzal, hogy sajátos problémákkal foglalkozik, diszkriminálná a kisebbségeket. A román kormány véleménye sze­rint a kisebbségek problé­máival nem egyetlen mi­nisztériumnak kell foglal­koznia, hanem mindazok­nak, amelyek hatáskörében sajátos problémák fordul­nak elő (oktatásügy, igaz­ságügy, művelődésügy). A kisebbségiek által felvetett gondok megoldására a kor­mány keretében meglévő konzultatív tanács felélesz­tését látja célravezetőnek. A bírálatokat jobbára el­utasító, zömmel gazdasági kérdésekre utaló válaszok után a parlament két háza 260 szavazattal 203 ellené­ben bizalmat adott Romá­nia új kormányának és programtervezetének, amelynek részletes kidolgo­zását a miniszterelnök pár hónappal későbbre ígérte. A román parlament együttes ülésének végén az ellenzéki pártok képviselői kivonultak a teremből. VELEMENY Egy munkahelyi bakancsos feddései Megalapításától kezdve híve voltam a Tallózó cí­mű hetilapnak, mind a mai napig megvannak be­kötött évfolyamai, az idei év második felét is leadom kötésre januárban, mert egyedül ebben a cikkgyűj­teményben lehet, sőt lehet, hogy csakis itt lehet a kö­vetkezőket olvasni. A Salgótarjáni Krónika jó három héttel október 23. után cikket közöl': Ok­tóber 23. után, talán ... címmel, mégpedig: aki csak a munkahelyén visel bakancsot szignóval. Bizo­nyítván ezzel, hogy aki a lábbelijébe a kelleténél nagyobb öntudattal lép be­le, azokban van valami közös. Kezdjük a szemlét a talánok fölött. „Talán, ha mint egyé­neknek is lenne politikai látásmódjuk, akkor Göncz Árpádot is éltette volna (bármilyen kellemetlen lett is volna) néhány — vagy még több — skin­head.” — Munkahelyi ba­kancs azt sugallja, hogy akiknek egyénileg is van­nak nézeteik, azok csakis Göncz Árpádot éltethetik. „Talán, ha valamikor akkorára tervezik a Kos­suth te-vt, hogy elférjenek rajta 10 millióan, akkor valóban a nép ítélné meg Göncz Árpádot ((szúnyog­hangok ellenében).” — Ba­kancsosunk azt sugallja, hogy a 10 millió magyar többségében Göncz párti, bizonyítván, hogy a sport­csarnoki bakancsosok An- lall-ellenes üvöltése igenis nem tekinthető szúnyog­hangoknak. „Talán, ha nem MDF-es a belügyminiszter, akkor nincs botrányokozás a Kossuth téren.” — Bakan­csosunk Biszku Bélára vá­gyik, ő bizonyára szétlö­vette volna a tüntetőket, hiszen Salgótarjánban egyeseknek nagy gyakorla­tuk van ebben. „Talán, ha nem tapsolja meg a tapsgépkülönítmény az össztűz adásában Bo- ross Pétert, akkor nem hiszi azt továbbra is, hogy ő megfelel belügyminisz­ternek.” — Boross Péter a bakancsos ötlete nélkül is megfelelő miniszter, mégha nem is lövetett és nem is hirigeltetett, és nincsen szüksége a tarján! bolsik tapsolásban edzett különít­ményének besegítésére. ■ „Talán, ha sokaknak fo­galma lenne a horogke­reszt rémtetteiről, akkor nem elsősorban más ívű jelképeken akadnának fel.” — Ebben a mondatban- a más ívű jelkép kifejezés a legmeggyőzőbb. (Persze, az akadnának fel se kutya.) Természetesen mindenki tud a horogkeresztről, de bakancsosunk más ívű jel­képeiről ugyancsak. „Talán a kormánypárti történészek is elhiszik, hogy a horogkeresztet nem a nyilasok, hanem a csil­lagsávos lobogó és a vörös csillag fogta harapóba és Zúzta össze.” — Tudatjuk bakancsossal, hogy a törté­nettudomány nem párttu­domány, mint azt eddig tanulta a Pléh öcsi árnyé­kában. Ezért nem tudhatja, hogy a vörös csillag először a horogkereszttel együtt fogta harapóba Lengyelor­szágot, majd jópár orszá­got lenyelt bakancsostul; és hogy később a horog­kereszt ellen fordult, az azért volt, mert a horog­kereszt fordult ellene. Bár bakancsosunknak kibillent emlékezetéből, hogy a csil­lagsávos lobogót évtizede­ken át dicsérendő cseleke­det volt meggyalázni azon történetszemlélet által, amit lábbelijében hord, én egyáltalán nem lepődök meg azon, hogy most lepe­dőt cserélt, mert a régiben benne felejtette anyagcent- rikusságát. Mindenesetre csak gratulálni tudok az ilyen és hasonló kitürem­kedésekhez: vörös csillag fogta harapóba és zúzta össze.., „Talán, ha Göncz Árpád a miniszterelnök, akkor védelmére kel Antall Jó­zsef köztársasági elnök­nek ...” — Eltekintve at­tól, hogy Antalinak így sokkal könnyebb dolga volna, mert csak alá-nem- írnia kellene, tudjuk, hogy a gyengébbnek és a gyer­meknek mindig védelmére kell kelni, hiszen Antall Göncznek többször védel­mére kelt már, sőt: az ő javaslatára lett köztársasá­gunk elnöke; de azt azért mégse várhatjuk el a mi­niszterelnöktől, hogy ahol Göncz bajban van, oda ál­landóan Antall szaladgál­jon, neki ugyanis egyelőre nemcsak alá-, vagy nem­aláírási kötelezettségei vannak, és jó, ha az őt ért inzultusokat felemelt fej­jel kivédeni képes, bán tudjuk, hogy bakancso­sunknak ezzel nem szerez munkahelyi örömöt. Bár: elégtételül szolgáljon néki a Charta: az elnök egyma­ga is = demokrácia, nem kell ahhoz senki más. „Talán vannak kormány- párti történészek, akik nem hiányoztak arról a történelemóráról, amelyen Hitlerről és Szálasiról volt szó.” — Bizonyára nem hiányoztak, mert ezeket az órákat az akkori kormány- pártiak tartották, a meg­szállók bakancsosai, 45 éven át, így ha valamit nem ért munkahelyi ba­kancsosunk, aikkor őket okolja, és kérjen tőlük ta­nácsot — de kalácsot is —, legtöbbjüket megtalálja a mai ellenzékben. „Talán elhiszik a maga­biztos miniszterek, hogy tőlük nyugatabbra lassan jobban ismerik őket, mint ők saját magukat.” — Ba­kancsos-Tatán honnan tud­ja olyan magabiztosan, hogy a miniszterek maga­biztosak. és hogy „tőlünk nyugatabbra”. ráadásul „lassan” és ráadásul „job­ban ismerik őket”? Vala­kik bakancsosunkat is job­ban ismerik, mint ő saját magát, csak őt'keleten is­merték jobban, és nem is lassan, hanem gyorsan, és nem is talán, hanem bizto­san, mert ő egy típus, amit csak beszorozni kell és ki­jön az eredmény. Csak a bakancsokat kell legyárta­ni hozzá. Akkorra elkészül zárómondata is: „Talán megjön az eszük, uraim!” — Talán ezt a ta­lán-! vártam egész éle­temben. Cikkírónak bizto­san megjött valami, de hogy mi azt mi nem tud­hatjuk. Abban biztosak le­hetünk, hogy tele van vele a bak'”','sn Halaskó Jenő

Next

/
Thumbnails
Contents