Pest Megyei Hírlap, 1992. november (36. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-18 / 272. szám

n 3 PEST MEGYEI IlfRLAP KULTÚRA 1992. NOVEMBER 18., SZERDA :Y ] i------------------—-------------------------------------------------------­Ír" Új Czóbel-képck Szentendréit Tornai Józsefet választották az írószövetség elnökéi á Világpolgár a Cigánysoron Czóbel Béla egy párizsi hotel halijában (1973-as felvétel) Mi az, hogy haza? Mi az, hogy félig belehalok egy rongyos, csúnya hatvani ház látványába? Ez a szentendrei Czóbel Múzeumban fordult meg a fejemben, mikor meghatód­va láttam az egyik terem­ben, hogy a mester hatva­ni helyszíneket is megörö­kített képein. Hatvani ut­carészlet — e címmel fes­tett le egy sárga falú házat 1937-ben, még korábban, 1931-ben született Hatvani cigánysor című képe — egymás felé dűlő fehér há­zak, tetőbarnák, lombzöl­dek, a távolban torony. Czóbel Béla, mondhatni, világpolgár volt. Sikeres világpolgár. És mindig ha­zajött. Mielőtt 1975-ben megnyílt volna a Czóbel Múzeum, szinte mániáku­san szedte össze, vá­sárolta vissza külföldi mú­zeumokban vagy magán- gyűjtőknél őrzött képeit, mert azt akarta, hogy azok itthon, Szentendrén legye­nek. Möst újabb képekkel gaz­dagodott a szentendrei gyűjtemény. , Kicsi, csendes ünnepség volt november 13-án, abból az alkalomból, hogy ezek a képek is a Czóbel Mú­zeum falára kerültek. Aztán szétoszlottunk, fis elgondolkodhattunk a „föl­földobott kövekről”, ott a fehér termekben, kint a no­vemberi hűvös templom­dombon, a didergő Szent­endre, meg távolabb a hi­degtől bőrödző Duna fe­lett: mi az az ideragaszko- dás? Mi az, hogy haza? Nádudvari Anna Politikamentes szellemi műhely Tornai Józsefet választot­ta elnökévé a Magyar Író­szövetség választmánya, hétfőn. Döntöttek egyúttal az új összetételű elnökség tagjairól is. A testületbe vá­lasztották Berták Lászlót, Fodor Andrást, Görgey Gá­bort, Jókai Annát, Mezei Katalint, Pomogáts Bélát. Az. elnökségnek automati­kusan tagja az elnök is. Az új elnök nyilatkozatá­ban elmondta: szeretné, ha az írószövetség tekintélye megerősödne; az irodalom­ra, az írókra és a művekre koncentrálna, nem pedig po­litizálna, mint az egypárt- rendszerben. Szerinte a szö­vetségnek nem csak érdek- képviseleti szervezetként kell működnie, hanem ka­maraszerű szellemi műhely­ként is. Az elnök az írótár­sadalom gondjaival foglal­kozik, a szervezetet pedig ügyvezető igazgató irányítja majd. Személyéről később döntenek. A Magyar Író­szövetségen belül valószí­nűleg megalakul az irodal­mi ügynökség, amely a kéz­iratokat közvetíti a könyv­kiadókhoz — tette hozzá Tornai József. Vajdasági székelyek Madárröptetők Micsoda kontraszt! Itt, a Széchényi Könyvtár aulájá­ban béke és nyugalom, ott, ahonnan ők jöttek, háború usztít. Szeretnék erről is érdezni. a megélők élmé­nyét hallani, de a kitérő válaszokból érzem a félszt. Érthető. Az ünneplés, a vendégeskedés hamar el­múlik, s ha hazatérnék, az itt kimondott szót bármi­kor számon kérhetik. Varga Sándor és Borsos Tamás a Vajdaságból ér­keztek, a hertelendyfalvi Tamási Áron Székely—Ma­gyar Kulturális Egyesületet képviselték a Bethlen Gá­bor Alapítvány díjátadó ünnepségén, de nemcsak vendégként. A kuratórium Tamási Áron-díjjal jutal­mazta a kis székely közös­ség fáklyahordozóit a ma­gyar kultúra határon túli ápolásáért. — Mit keres egy marok­nyi székely a Vajdaságban? — kérdeztem Varga Sán­dor nyugalmazott néptaní­tótól. — Hétezer lélek több mint maroknyi. Ennyien élnek Sandoregyházán, Ilertelendyfaiván és Szé­kelykelén (Ivanova, Vojla- vica, Szkorenovác). Őseink Bucovv generális elől me­nekültek a Felső-Olt mel­lől a gyászos emlékű má- défalvi vérengzés után. Előbb Moldovában, majd Bukovinában bujdostak, onnan telepítették őket a Vajdaságba 1833-ban. A telepítés oka egyértelmű. A Monarchia a rácok és horvátok erejét akarta gyöngíteni a térségben a lakosság „felhígításával”. A százhúsz éves hányódás után a Vajdaság biztos révnek tűnt, az ősök gyö­keret vertek, az unokám a hatodik generáció, amelyik Vojlavicán született és él. — Mit vállalt Jel az önök egyesülete mint kisebbségi kultúrfórum? — Felröppenteni nálunk is azt a madarat — jegyzi meg Borsos Tamás —, amit Tamási Áron hozott el Erdélyből, ide, Magyaror­szágra a tarisznyájában. A székely népballadák, nép­mesék, népdalok, színdara­bok színes tollú, édes han­gú madarát. Ezekben él a legtökéletesebben a nyelv. Márpedig a megmaradás elsődleges feltétele a tisz­ta magyar -nyelv megőrzé­se, ápolása. Enélkül ment­hetetlenül elvegyülnénk a velünk együtt élő szlová­kokkal és szerbekkel. Van drámai szakosztályunk sa­ját színjátszó csoporttal, valamint zenekarunk és kórusunk. Borsos úr, aki szintén tanító, a zeneokta­tást végzi, én a magyar irodalom legjobb alkotásait igyekszem megszerettetni a fiatalokkal. Varga Sándor és Borsos Tamás azóta visszamentek Vojlavicába, ahol nap­jainkban közel sem olyan könnyű magyarnak lenni, mint 1883-ban volt. Na­ponta megélik a kisebbségi sorsot, mégis kitartanak magyarságuk mellett. Ánolják az ősök Erdélyből elhozott szép, míves nyel­vét, melyet eszményképük és egyesületük névadója, Tamási Áron is beszélt. A napokban hangzott el vezető politikus szájából: Magyarország nem kívánja a határokat megváltoztat­ni. viszont nem közömbös számunkra a határainkon túl élő magyar kisebbség sorsa. Ezt a törődést, odafigye­lést példázza a hertelendy­falvi kis székely közösség­nek odaítélt Tamási Áron­díj is. Az anyaország szem­mel követi, számon tartja fiait, bárhol is élnek. (— mattba —) <■ Varga Sándor Borsos Tamás (Ilancsovszki János felvételei) Tornai József, a Magyar írók Szövetségének új elnöke Tornai József író, költő, műfordító, 1927-ben Duna- harasztiban született. 1949- től a Csepel Autógyár disz­pécsere, 1961-től 1976-ig szabadfoglalkozású, majd 1987-ig a Kortárs című fo­lyóirat rovatvezetője. Több mint egy tucat vérsesköny­(Ertlősi Ágnes felvétele) ve, egy esszékötete és há­rom regénye jelent meg. Versfordításai többek kö­zött: a világ törzsi költésze­tét bemutató „Boldog láto­mások” és Baudelaire „A rossz virágai” című mun­kája. A két Karinthy, az apa és a fiú, Frigyes és Ferenc egy-egy művét jelentette meg francia nyelven az In Fine kiadóvállalat. A fiatal vállalat — Szende Tamás szerkesztésében — sorozat­ban jelenteti meg magyar írók műveit: eddig Babits Mihály Gólyakalifa és Föl­des Jolán A Halászó Macs­ka utcája című műve ke­rült kiadásukban a francia könyvesboltokba. A most forgalomba kerü­lő két mű Karinthy Frigyes Tanár úr kérem című köte­te és Karinthy Ferenc Bu­dapesti ősz című regénye. A Tanár úr kérem a fordí­tásban a • ,.M’sieur” címet kapta — a francia iskolák­ban így jelentkeznek a gye­rekek. A művet Francoise Gál fordította le, a szakér­tők szerint rendkívüli nyel­vi leleménnyel adva vissza az író sajátos humorát. A könyvhöz Nyéki Lajos pro­fesszor írt bevezetőt. A Budapesti ősz fordítója Ka­rinthy Ferenc lánya, a Franciaországban élő Ka­rinthy Judit, s az 1956 ok­tóberének napjait drámai erővel megjelenítő műhöz a szemtanú, Méray Tibor írt élőszót. Karinthy Frigyesnek ed­dig csak kevés mű­vével ismerkedhetett meg a francia olvasóközönség, kö­zülük az Utazás a kopo­nyám körül keltett nagy ér­deklődést. Az ifjabb Ka- rinthynak is megjelentek már művei francia nyelven — nemrég Párizsban si­kerrel adták elő egyfelvo- násosait is. A két új kötetet nagy si­kerű hodaírni esten mutat­ták be a párizsi Magyar In­tézetben. Az apa és a fiú iro­dalmi munkásságát méltat­ta Nvéki Lajos és Tverdota György professzor, Georges Kassai, aki maga is fordí­totta műveiket, és Fejtő Fe­renc, a Párizsban élő is­mert magyar publicista. Az Akadémiai Kiadó újdonságai Az Akadémiai Kiadó ez évben még mintegy negyven könyvvel jelentkezik. Negyedik, bővített és javított ki­adásban ismét kapható lesz Bölöny József munkája, a Magyarország kormányai 1848—1992. A kézikönyv — amelyet mostani aktualizálása előtt öt éve adtak ki — a kormányokat időrendben és betűrendben is közli, fel­sorolva a minisztereket és tárcavezetőket. A kiadvány bemutatja a közös minisztereket, horvát bánokat és a fiumei kormányzókat is. Megjelentetik Hans Grün A belső gyógyítóerő című kötetét. A könyv azt igyekszik bizonyítani, hogy betegség esetén nem csak az orvosi kezelés befolyásolja gyógyulásunkat, hanem saját ma­gunk is. A két Karinthy Párizsban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents