Pest Megyei Hírlap, 1992. november (36. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-17 / 271. szám

SZÜKEBB HAZÁNK Cegléden orvosolják a panaszokat Pályázat a kukában Cegléden a közelmúltban adták át a tulajdonosoknak az egykori szovjet lakáso­kat. Az újdonsült lakók beköltöztek. Ám igencsak felemás érzelmekkel vet­ték birtokba otthonukat. Sérelmeikkel Lovas Ottó­hoz, a képviselő-testület népjóléti bizottsága vezető­jéhez fordultak. Az ő kérésére rendkívüli önkormányzati ülést tartot­tak. Ezen nemcsak a ter­vező és kivitelező képvisel­tette magát, megjelentek a tulajdonosak is. Mácz István polgármes­ter bevezetésként elmond­ta, a hivatal csupán ügy­nökként működött közre az egykori szovjet lakások értékesítésében. Ezzel, va­lamint a szerződések alá­írásával az önkormányza­tot a tulajdonos, azaz a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet bízta meg. Ritkaság Banai Benő vállalkozási csoportvezető, képviselő válaszolt az írásban be­nyújtott kérdésekre. Ki­derült, nagyon kevés lett volna csak figyelemmel kí­sérni ezt a komoly felada­tot. A polgármester, az al­polgármester és jómaga rendszeresen tevékenyke­dett annak érdekében, hogy a száakét lakást minél előbb átadhassák. Egy né­pes tagú bizottság két for­dulóban bírálta el a beér­kezett tizenkét pályázatot, a dönti többség a Pest Me­gyei Épjtő- és Szerelőipari Vállalatra (PESTÉPSZER) szavazott. A pályázat úgy szólt, hogy a fővállalkozó elvégzi a lakások értékesí­tését, a felújítást és a tár­sasházzá alakítást. A nyer­tes cég a Makett Kft. nevű mérnöki irodát bízta meg a lebonyolítással. A Kincstá­ri Vagyonkezelő Szervezet nem kért fel külön műsza­ki ellenőrt, így a káefté szakértői látták el ezeket a teendőket. Ezért senki nem fizetett. A polgármesteri hivatalt képviselő munka­társak — akik a helyszínen egy napot töltöttek el — hozzájárultak a műszaíki át­vételhez. Senki nem vetheti a szemükre, hogy nem a leendő lakók érdekeit kép­viselték. A lógó tapéták és szétzúzott szekrények lát­ványa siralmas volt. Ám ezek helyreállítását nem kérhették a kivitelezőtől, mert nem szerepelt a szer­ződésben. Lovas Ottó szavaiból ki­tűnt: ha már korábban megalakult volna a lakó- közösség, a tulajdonosok valószínű felkérnek egy érdeküket védő műszaki embert. A kérdés az; a negyvenkét lakásos ház­tömbbe költözők miért fi­zettek többet, mint a másik létesítmény tulajdonosai? Legalább utólag miért nem tudhatta meg senki, hogy a kivitelező cég mit és meny­nyiért vállalt el? Egy újabb megvilágítás­ból a jelenlévők megtud­hatták, hogy a Makett Kft. — alvállalkozóként meg­szervezte az értékesítést — önfinanszírozóvá tette a beruházást —, és műszaki ellenőri feladatot látott el. Minden érdeklődőt tájé­koztattak korábban arról, hogy milyen eladó lakások vannak, mit csinálnak ve­lük, mennyibe kerülnek. Volt egy bemutató is, ahol a leendő tulajdonosok min­dent megnézhettek a mun­kálatok megkezdése előtt. A Kincstári Vagyonikezelő Szervezet az egyik épület­ben ötszáznegyven- a má­sikban hétszázötvenezer forintos árat javasolt, füg­getlenül attól, hogy a lakás hányadik emeleten van és mekkora. A telekár és a felújítás ajánlott összege alapján — amit a képvise­lő-testület elfogadott — megállapították azt a for­galmi árat, amennyiért egy- egy hajlék eladható lesz. Az eltérést az motiválta hogy a negyvenkét lakásos objektum nagyon lerob­bant, míg a másik elfogad­hatóbb állapotban volt. A műszaíki átadáskor rögzí­tették azokat a hibákat, amiket a vállalkozónak ki kell javítani. A közös kép­viselők segítségével kérik, hogy a cég emberei min­den érintett otthonba be­juthassanak. Megnéz h e tték Dr. Csáky András képvi­selő emlékeztette társait, hogy az egykori szovjet la­kások ügyének tárgyalá­sakor kezdettől lényeges­nek tartották: vegyék fi­gyelembe a szociális szem­pontokat. Az utóbbiak nyilván nem érdekelték a kivitelezőt. A szerződések aláírása előtt jó lett volna tüzetesen megvizsgálni a vitatható árképzést. Dr. Kovács Erzsébet jegy­ző az elhangzottak jogi ol­dalát világította meg rész­letesen. Az önkormányzat és a képviselő-testület nem szólhatott bele, hogy mi történik a Kincstári Va­gyonkezelő Szervezet tu­lajdonában lévő lakások­kal. Senki nem kényszerí­tette az érdeklődőket — akik megnézhették a leen­dő hajlékukat, és ismerték a vételárat — a vásárlásra. A PESTÉPSZER vezetői is szóhoz jutottak. A cég NYUGATBA SZÁNJÁK MÁGNESES IMMUNTERÁPIA CSILLAGHEGYRŐL Kényszerhelyzet szülte a négynapos munkahetet a Kovács Művek csillaghegyi textilgyárában. Azonban most szó sincs rossz hírről. A Celladam-csoport rö­videsen gyártani kezdi a mágneses immunterápiához használatos műszereit, me­lyek jelentős részét nyugati exportra szánják. Az emberi szervezet be­tegségek elleni természetes védekező rendszerét erősítő Celladam-kutatások műsze­reinek elkészítése bonyo­lult művelet, speciális gép sorokra van szükség. A textilgyár kábelhálózatát átalakítják, erre a délutáni, az éjszakai órákban és hét­végén van mód. December elejéig végeznek a munká­latokkal, addig az.alkalma­zottak napi tíz órát dolgoz­nak, a bérük változatlan, a pénteki munkanapjaik sza­badok lesznek. I. M. üzleti célból vállalkozott. Az árképzésnél nem vehet­tek figyelembe szociális szempontokat. Egyeztettek az önkormányzattal és a Kincstári Vagyonkezelő Szervezettel. Az adásvételi szerződéseket megkötötték, ezek szerint az árak reáli­sak voltak. Egyébként belső felújításról szó sem volt. A tulajdonosak a lakással kapcsolatos bármiféle gonddal forduljanak a cég­hez. A jogosan kifogásolt hibákat kijavítják, a hiá­nyosságokat pótolják. Er­re a napokban is akadt pél­da. Aki keres, az talál Lovas Ottót egy-két ér­dekes információ késztette arra, hogy foglalkozzék az egész témával. Ám a szük­séges dokumentumokhoz nem jutott hozzá a polgár- mesteri hivatalban, a kft.- nél és a kivitelezőnél sem. Végül is a városházánál lévő szeméttárolóban megtalálta, amit keresett és kért. A PESTÉPSZER hely­színi megbízottja szerint a képviselő megkímélhette volna magát, hogy a irato­kat a szemét közül szedje ki, amennyiben a kivitele­zés idején elmegy a cég iro­dájába, vagy az építkezés területén megkeresi a meg­bízottat. A vállalat sértő­nek találta, hogy a műsza­ki átadás előtti napon kez­dődött el a kérdezősködés. Végezetül a polgármester megjegyezte: ha a képviselő csak egyszer bement vo'na hozzá a dokumentumokért, egy percen belül intézke­dik. Ennek a hosszú be­szélgetésnek az a haszna, hogy a kft. és a kivitelező a testület előtt ígérte meg a panaszok orvoslását. A szemétben megtalált iratról faggattuk Lovas Ottót. — Ehhez nem kellett kü­lönösebben nagy turkalás. A városháza Kossuth Fe­renc utcai kapujánál sze­méttárolók vannak. Koráb­ban az egyik mellé letá­masztottam a biciklimet. A bizottsági ülés után jöt­tem kifelé. Az egyik tároló legtetején észrevettem egy szakadt szélű dossziét, rá­, írva: pályázatok. Először azért vettem fel, hogy ugyan mi az. Azt hittem, a régi tanácsi rendszerből megmaradt akta lehet. Kí­váncsi ember lévén, gon­doltam, beleolvasok, hogy az idő tájt miféle pályáza­tokat írtak k\ — Bizonyára meglepő­dött ... — Képzelheti. Két héttel ezelőtt kezdtem nyomozni az iratok után, s pont azt találtam meg, aimi nekem ■kellett. Persze, igazából nem ez a lényeg. — Elrendel-e vizsgálatot az ügyben? — kérdeztük Mácz István polgármestert. — Százan dolgozunk a városházán. Némely iratot nyolc-tíz-tizenkét példány­ban kell sokszorosítani. Van, amit olyannak is odaadunk, aki nem a hiva­tal dolgozója. Nem biztos, hogy a munkatársak közül dobta valaki az aktát a szeméttárolóba. Amikor nincs ügyfélszolgálat, akkor is legalább ötven idegen ember jön-mesgy az épület­ben. Nem tételezhető-e fel, hogy valaki meggondolatla­nul megmarkolt egy anya­got, és kitette a tárolóba. Utasítást adtam a csoport- vezetőknek, hogy a szabá­lyok szerint semmisítsék meg az iratokat. Hogy vizs­gálatot érdemes-e elrendel­ni? Miért? Államtitok, nem derült ki. Egyébként Lovas Ottó nekem nem szólt sem­mit. Ha nem ő mondaná, hogy az iratot ott találta meg, nyugodtan kétségbe vonhatnám ezt. Kizárólag a személyére való tekintettel hiszem el, hogy igazat mond. F. F. Pest megyei kárpótlás Gyorsuló licitálások * szervezése Az utóbbi hetekben mind az országos, mind a megyei kárpótlási hivatalok egyre több információt juttatnak el a különböző sajtószer­vekhez. Teszik ezt elsősor­ban azért, mert a kárpótlá­si törvények értelmében a közelmúltban több határ­idő lejárt. A múlt hét utol­só munkanapján maga Sep- sey Tamás államtitkár fo­gadta az újságírókat több­órás sajtóbeszélgetésben, ahol kötetlen formában is­mertette a törvények vég­rehajtásának helyzetét, az ezzel kapcsolatos hivatali munkákat. Elmondotta, hogy az eddig beérkezett valamivel több mint egy­millió-kétszázezer kárpótlá­si igénynek mintegy egy- harmadát hiánypótlás cél­jából vissza kell juttatni az igénylőkhöz. A hivatalok nem ígértek rövid elintézé­si határidőt, de a félévet a rengeteg igény ellenére is tartani tudják. Az állam­titkár azt kérte, hogy mint eddig, az igénybejelentők legyenek türelemmel, mert jelenleg a számítógépes fel­dolgozás folyik, és ebben a hivatalok dolgozói vala­mennyien részt vesznek, még szombaton is dolgoz­nak. Nem szeretnének sür­gető leveleket kapni, tekin­tettel arra, hogy ez terheli dolgozóikat, és igen nagy postaköltséget is okoz, tette hozzá az államtitkár. Vagyoni kártérítésre ed­dig 842 ezer igényt nyújtot­tak be, ami többszörös igé­nyek egyesítése után 809 053 lett, ezek közül 328 ezer esetben megszületett az el­sőfokú határozat, a jogo­sullak már kézhez kaptak 18 milliárd 796 millió fo­rint értékű kárpótlási je­gyet és 802 millió forint ér­tékű utalványt. Kevesebb a A Garancsi-tó annyiban hasonlít a Szent Anna-tóra, hogy mindkettőben víz van. A megállapításon lehet vi­tatkozni, de tudomásul kell venni, hogy ízlések és po­fonok nem egyformák. Viszont azt is illik tu­domásul venni, hogy a Garancsi-tó nagyon sok természetbarátnak Tinnye gyöngyszemét, úgy is mond­hatnám, hogy saját maszek Szent Anna-tavát jelenti. Idősek és fiatalok még emlékeznek azokra az idők­re, amikor szabad volt a tóparton sétálni, amikor csendes erőgyűjtést jelen­tett az itt eltöltött néhány Tiltásgyűjtemény óra, amikor vidám gyerek­sereg űzte az eszét és a lab­dát fékezhetetlen jókedvé­ben. Öszidőkben csendes a tó környéke. Az embernek rég elfelejtett verssorok jutnak eszébe, duhaj kedvében szeretné megsimogatni a napsugarakat és csodál­kozva ismeri fel a vadrucák kecses mozgását. Aztán nagy hirtelen elil­lan az őszi öröm. Annyi az ittfelejtett tiltó tábla, hogy a jóérzésű embernek földbe gyökerezik a lába nagy hir­telen. Mert itt tilos fürdeni. Itt teljes horgásztilalom van. Itt gyújtási tilalom van. Itt tilos napozni. Itt tilos vízbe ugrani. Itt tilos kerékpárral be­hajtani. És a Garancsi-tónál tilos tiszta levegőt szippantani, tilos mosolyogni, tilos ... Ja, tényleg, ezek nem tiltott dolgok. Ezeket csak én ta­láltam ki. Ettől függetlenül nem sze­retem a tilalmakat. És messziről elkerülöm a tó környékét. P. J. gond a vagyoni kártérítés­sel, több a nyugdijemelesre jogosítokkai. Ez utóbbi eset­ben elég nehéz beszerezni az igazoló iratokat, különös­képpen annak a mintegy 65 ezer férfinak, aki a máso­dik viiágnáborút követően Magyarország területén kí­vül a szövetségesek — ame­rikaiak, angolok, franciák — fogságába esett, és ott hosszabb-rövidebb időt töl­tött. A közeljövőben kerül sor azoknak a kárpótlására, akik 1950—54 között, Far­kas Mihály honvédelmi mi­nisztersége idején katonák voltak ugyan, de fegyvert nem kaptak, az úgynevezett „lapátos hadsereg”-et al­kották. Az ő igényeik a már megalkotott törvénybe beleférnek, azt kell kiegé­szítem. Hasonlóképpen ez­után kapnak majd kárpót­lást azok, akiket nemzet­közi szervezetek részéről ért vagyoni károsodás. Az államtitkár három ilyen esetet említett, hamarosan nyilvánosságra hozzák, s azt is, miként lehet az ezzel kapcsolatos igényeket beje­lenteni. E hónap utolsó napjaira az összes bejelen­tett igényt számítógépre vi­szik, és a kormány elé ter­jesztik, hogy milyen alap­összeget kérnek a jövő évi költségvetésből a kárpótlás­ra. Fontos pontja a kárpót­lásnak a nemzeti gondozási díj iránti igény, melyből eddig 2300-at nyújtott be, de az igénybejelentésnek nincs jogvesztő határideje, ezért az igények száma nő­het, elbírálásuk folyamatos. Pest megyéből eddig 58 830 kárpótlási igényt nyújtottak be, ebből végle­gesen elintéztek 20 540-et, a többi intézése folyamatos. A második, vagyoni kár­pótlási törvény alapján 2670 kérelem érkezett a hivatal­hoz. A Pest megyei igények közül 11 409 az úgynevezett gyorsító intézkedések hatá­lya alá került. A megyében eddig 22 földárverést hir­dettek meg, ebből 20-at megtartottak. A földárveré­seken 238-an licitáltak, eb­ből 189-en jutottak földhöz, tíz esetben licitálás nélküli megegyezés történt. A li­citálás, illetve a megegye­zés útján új gazdákhoz ke­rült megyei földek összes aranykorona-értéke megkö­zelítőleg 19 ezer. A kárpót­lási hivatalok szakemberei­nek véleménye szerint a jövő év első negyedében felgyorsul a termőföldre való licitálások szervezése. Sepsey Tamás a sajtóbe­szélgetést azzal fejezte be, hogy reméli, 1993 végére nem lesz több mint 50 ezer elintézetlen kárpótlási ügy. H. Z. Ingyen telefonálhattuk Központavató Veresegyházon Crossbarközpontot avat­tak nemrégiben Veres­egyházon, ahol a 475 házikapcsolású állomást és a hozzákapcsolt 818 telefont bekötötték a váci központú digitális rendszerbe. Az ünnepi esemény alkalmából a Fázis Rt. lehetővé tette, hogy a veresegyháziak tíz telefonon két órán keresztül díjmentesen hívják a vilá­got. Sor is került rá, Stock­holmtól Sao Paulóig. A pol­gármester egy ötliteres, 21 éves Unicumot is felbontott a vendégek tiszteletére.

Next

/
Thumbnails
Contents