Pest Megyei Hírlap, 1992. november (36. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-16 / 270. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP 1932. NOVEMBER 16.. HÉTFŐ SZAKAVATOTT SZEMMEL VÁLOGATTAK Magyar műkincsek Oroszországban Egyelőre hozzávetőlege- *en sem tudni, hogy a II. világháború idején, illetve közvetlenül utána milyen is mennyi magyar műkincs került a volt Szovjetunióba — derült ki azon a sajtó- tájékoztatón, amelyet a moszkvai magyar nagykövetségen tartottak. Nanovfszky György nagykövet meghívására Szavelij Jamsikov restaurátor, az Orosz Restaurátorok Szövetségének elnöke és Grigori j Kozlov művészéttörténész ismertette a magyar műkincsekről eddig kiderített részleteket. Ami bizonyosnak tekinthető, az az, hogy Moszkvában mintegy 130 Magyarországról származó festményt őriznek, nem különösebben ideális feltételek között. Azt, hogy a restaurálásra és ápolásra szoruló tekintélyes gyűjtemény hogyan és miként került a Szovjetunióba, egyelőre nem sikerült kideríteni. Az orosz tudósok szerint az biztosra vehető, hogy a 130 magyar kép nem valamiféle háborús jóvátétel keretében került az országba, ennek ugyanis semmiféle írásos nyoma nincs. A szakemberek szerint teljesen nyilvánvaló viszont, hogy a gyűjteményt szakavatott szemmel válogatták össze. Orosz részről felvetették, hogy külön-külön kezdjenek kétoldalú tárgyalásokat az érdekelt felek orosz partnereikkel. Ezt egyebek között az indokolja, hogy mos jogi elbírálás alá esnek például a német, s megint más alá a holland és magyar műkincsek. Népi diplomácia Katalin-bál Zsámbékon Zsámbék és Homorod- •zentpál között akkora a távolság, hogy kétszer kell tankolnia annak a gépkocsivezetőnek, aki vállalja a tengelytörő áldatlan állapotú erdélyi utakat. És láss csodát, ember! 1989 decembere óta minden esztendőben felkerekedik negyven-ötven zsámbéki atyafi, hogy néhány napig a távoli homorodszentpáli izékely testvéreknél vendégeskedjen. Természetesen, viszonozzák a látogatást a székelyek is, így hát elmondhatjuk, hogy a népi diplomácia elérte tulajdonképpeni célját. A kapcsolatfelvételre akkor került sor, amikor még azt hitte a nagyvilág, hogy valódi forradalom van Romániában, és amikor kenyeret, konzervkészítményeket és gyógyszereket juttattunk el Nagyváradtól Bukarestig. A nagypolitikában azóta nem történt számottevő előrelépés. A román nacionalisták most is azt erősítik, hogy az átvitt kenyér az tulajdonképpen bomba volt és Paunescu elvtárs szerint a húskonzervekben minika- lasnyikovokat szállítottunk Temesvárra és Brassóba. Ö, a balga politikusok nem tudják — nem akarják tudni —, hogy az egyszerű ember logikája többet ér mindenféle nacionalista uszításnál. A tartós emberi kapcsolatok kialakulásához nem kell engedélyt kérni az ENSZ Emberjogi Bizottságától, nem kell kikérni Funar elv- társ véleményét, hanem fél kell ülni egy autóbuszra, kezet kell fogni a testvérfa- lunak kikiáltott település asszonyaival és férfiemberéivel, és már az is elég, ha megsimogatjuk a magyarul igencsak szépen és ízesen beszélő gyermekek arcát. A népi diplomácia képviselőinek szállodára sincs szükségük, ök jól érzik magukat a zsámbéki vagy a homorodszentpáli családi házak tisztaszobájában, ahol alkalomadtán sülttel és borral kedveskednek egymásnak. És a csendes poharazga- tás rövid szüneteiben könyvvel, folyóirattal, jó oroszhegyi pálinkával vagy köröndi kerámiával ajándékozzák meg egymást, A né- Pi diplomaták aztán elfcül- dik gyermekeiket is a távoli településekre, hogy is?akkaei Í£nék 3 helyi szokásokkal, hagyományokkal és hirk£t<Lk.0r* !eánvzókkal és lurkókkal. És amikor a lelőttek már megismerték elítélt"61*3313'1 és tánK ,akkuor «terveznek egy Katalin-bált. ahol együtt r°Mi1nd ha,jnaliS a táncot. Mindezeket azért fogalmaztam meg, mert. Zsám- bekon hangulatos Katalinjait szerveznek november amelyre nagy szere- tettel varjak a homorod- sz-entpali székely testvéreÚjságírói gyakorlat szeíráVlí be kéne fejezni az mást, de nem hagy nyugton a kisördög. Arról van szó frogy a Zsámbékon áj ott- front opítő erdélyi menekül- íek vagy áttelepültek nern igazan tartják a kapcsolatot a helyi Erdélyi Baráti Kör tagjaival.. A zsámbéki művelődési élet képviselői elmondták", hogy legtöbbjük dolgozik hangyaszorgalommal látástól vakulásig és az otthontérémtés kivesz minden erőt. belőlük. A Zsámbékon élő erdélyiek valahogy megfáradtak testben cs lélekben. Pedig az lenne. Jásos, ha Káta- lin-napkor együtt mulatna a zsámbéki magyar, a homo- rodszentpáli székely és a Zsámbékon új életet kóstold gató erdélyi menekült. I’app János Mint a két orosz szakember elmondta, Magyarország vonatkozásában nincsenek semmiféle követelések a visszaadandó műkincsek ellentételezésére. Jamsikov és Kozlov annak a véleményének adott hangot, hogy a műkincsek visszaadásának folyamatát célszerű lenne azzal kezdeni, hogy szakértői bizottságokat hoznak létre művészettörténészekből és restaurátorokból. így készülne javaslat a politikai döntéshozóknak a műkincsek további sorsáról. Ezzel együtt mielőbb tisztázni kell a visszaadás jogi kereteit is. A szakértők becslése szerint szerte Oroszországban és határain túl, például Azerbajdzsánban és Grúziában is előfordulhatnak magyar műkincsek, legalábbis erre utal, hogy számos vidéki múzeumban találhatók meg magyar művészek alkotásai. Ezeket mielőbb lajstromba kellene venni, s ezután elkezdeni a tárgyalásokat. Színház a könyvtárban A szentendrei székhelyű Pest Megyei Könyvtár költségeihez idén húszmillió forinttal járult hozzá a megye önkormányzata. Nemrég a város polgármestere, Németh Gábor jelezte, hogy szívesen hozzájárulnak hétmillió forinttal az intézmény idei költségvetéséhez, ha bizonyos alkalmakra igénybe vehetnék a PMK szolgáltatásait. A megállapodás értelmében az oktatási intézmények, a Duna-parti Művelődési Ház, a Szentendre Táncegyesület és a Szentendrei Nagyon Amatőr Színház veheti igénybe a könyvtár termeit. Végh András-festmcnyek a Vigadóban Végh András festőművész művésztanár az elmúlt 5 évben készült alkotásaiból 53-at választott ki vigadó galériabeli tárlatára. Olajképei mellet vegyes technikával készült groteszk festményei is láthatók. Végh András 1940-ben, Tolnán született. A Képző- művészeti Főiskolán Kmet- ty János és Bernáth Aurél, voltak a mesterei. Végh az 1960-as évek derekától rendszeresen kiállító művész. Az egri akvarell bien- nálé fődíját nyerte el 1990- ben, az idei esztendőben pedig a különdíjat hozta el a hevesi városból. Képeinek egyaránt sajátja az élénk és pasztellszínek váltakozó, változatos alkalmazása. Művei megtalálhatók a hazai és külföldi közgyűjteményekben. Vigadóbeli tárlata november 29-ig tart nyitva. Magyar filmsiker Nagy-Kálózy Eszter nyerte el. a legjobb színésznői alakítás díját a sanghaji televíziós filmfesztiválon az Édes Anna címszerepében. A játékfilmek kategóriájában az őszi napsütés című francia, a dokumentumfilmek közül az Apa levele a csatatérről című japán alkotást ítélte legjobbnak a fesztivál szakmai zsűrije. A sanghaji filmszemlére 35 ország televiziós társaságai vitték el alkotásaikat. Év végi előzetes KÉRETLEN CSÁNGÓMAGYAR KÉRELEM Kalendáriumokat hirdetnek már, lassan itt az ideje az 1992-es elszámolásnak is: ki mint vetett, s mit aratott ebben az esztendőben? Kalendáriumok jelenlek meg az árusoknál, én meg az idei moldvai csángó kalendáriumtól búcsúzom. Egy kicsit azoktól a reményektől Is, melyeket tápláltam magamban, hogy tán a Kárpátokon túlra szorult magyarok sorsa is jobbra fordul a román demokráciában. Az 1992-es Moldovai Csán- gomagyar Kalendárium a Kölcsey Ferenc Alapítvány anyagi támogatásával jelent meg, Plugor Sándor illusztrációival, Erőss Péter csángó származású sepsiszentgyörgyi magyar szakos tanár iparkodásának eredményeként. Való igaz, hogy mindent elölről kell kezdeni, ha magyar szóra s magyar nyelvű olvasásra akarják bírni az ottani magyarságot. 1946-47-ben beindították Moldvában a magyar nyelvű oktatást a csángómagyarok falvaiban, de ahogy a szocializmus- megizmosodott Romániában is, 1955- ben a kommunista párt egyszerűen megszüntette azokat. 1838-ban a Magyar Tudományos Társaság megbízásából P. Gegő Elek a. moldvai magyarokat keresve, tanulmányt terjesztett a Magyar Tudományos Academia elébe, s az meg is jelent még abban az esztendőben. Annak reprint mását 19.91-ben vehettük ismét kézbe. „Gyéren hangzik templomukban magyar isteni ige; mert a jászvásári mis- sionáriusok dlaszok” — írja Gegő a könyvében. Mert hát még a XVII. században döntött úgy a római katolikus pápa, hogy „megtéríteni” kell a moldvai csángó- magyarokat, hóíoit azok híven őrizték s őrzik olasz és román papok ellenében ma is az anyanyelvet, a magyart,, és a katolikus anya- szentegy házhoz, Szent István királyunk egyházához való ragaszkodásukat. A kalendárium közöl többek között egy paraszt- miatryánkot is. Hadd idézzünk abból: Názáreti Jézus Urunk, Isten fiaként segíts meg minket ne fenn a mennyben bóbiskoljál, ide gyere, le, minket váltsál meg. Ebben a földi megváltásban részt vállaltak azok is Magyarországon, Erdélyben, akik rendelkeztek ahhoz való megváltó lehetősséggel, könyveket szántak és vittek Moldvába a magyar szóra s magyar nyelvű imára, istentiszteletre áhítozóknak ... Vajon elegendőt nyújtottunk-e abból a kevésből, a nagy akarással? Könyv, közös anyanyelvű irha, iskola nélkül elhal a szárványság. Mai napig is .katolikusoknak” nevezik a csángóma- gyarokat Moldvában — év-; százados örökségként. Vaj’há ez esztendő végén s aztán a továbbiakban is kiterjedne a föntebb említett tehetősek figyelme anyanyelvi ajándékra! Manapság még inkább ajándéknak, igen értékesnek számít a könyvadomány mindenütt, hiszen igen drága lett az olvasnivaló, ám a ésúngámagyarak számára nemzeti létszükséglet lehet minden ábécéskönyv, minden kezdetleges történelmi olvasmány, minden mesekönyv, ha kopott, ha régi, bármi. Az adakozó lelkeket nemcsak az Úr szereti, s az adomány kenyérnél is nagyabb öröm ott, ahol az anyanyelv megőrzését is- tápolja. Ünnepelt jönnek lassan, és adud legalább akitora öröm, mint a szükségeset ajándékként megkapni. Czegő Zoltán Századszor játszották Századszor játszották pénteken a Madách Színházban Müller Péter~ Tolcsvay László rockoperáját, a Mária evangéliumát. A jubileumi előadást az eredeti szereposztásban láthatta a nagyérdemű. Jézust Sasvári Sándor, Máriát Sáfár Mónika, János apostolt Vikidül Gyula alakította. Kass Eszter faliképei Élénk színű, egymással harmonizáló színvilágú textilvarrásait, festményeit, valamint homökfúvott üvegből és tükörből készített plasztikai munkáit mutatja be Kass Eszter iparművész a Dorottya utcai kiállító teremben. Kass Eszter 1934-ben fejezte be tanulmányait az Iparművészeti Főiskola textiltervező szakán. Munkásságára jelentős hatást gyakorolt a finn iparművészet és az amerikai Amis közösség népművészete. Faliképéin az ott elsajátított technikát.alkalmazta: a festészetet és textilvarrást ötvözte. Kass Eszter alkotásait december 5-ig láthatják az érdeklődők. BENKO ERZSÉBET KIÁLLÍTÁSA Benkő Erzsébet gobelinművész alkotásaiból nyílott kiállítás Budapesten a XXII. kerületi Polgármesteri Hivatal épületében. A nyolcvankét éves művésznő pályája kezdetén festészettel foglalkozott, Szőnyi István szabadiskolájának, majd a párizsi Écoie des Beaux Arts-nak volt a növendéke. Művészi szemléletére nagy hatással volt Ferenczy Noémi, akivel az Iparművészeti Társaság 1934-es őszi tárlatán; együtt állított, ki. A gobelinszövés technikáját később tanulta meg. Textilképeit nagyfokú műgond és technikai igényesség jellemzi.. Művészetének középpontjában az ember áll, főként az anyaság, a munka, valamint az öregedés kérdései foglalkoztatják.
