Pest Megyei Hírlap, 1992. november (36. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-16 / 270. szám

SZŐKÉBB HAZANK 1992. NOVEMBER 16., HÉTFŐ Az MDF-piacon minden olcsóbb tehet alkudni, szabad válogatni Színes, tarka forgatag, ahol minden kapható. Hét­végén az egyik MDF-pia­con jártunk. Budán, az Árpád fejedelem úton. So­kan hordják oda portéká­jukat nemcsak a Buda környéki falvakból, jóval messzebbről is. Beszélget­tünk vevőkkel és árusok­kal is, és úgy látszik, itt mindenki megtalálja a szá­mítását. Egy Budakesziről érkező asszony szerint, aki saját készítésű akác- és másfaj­ta mézet árul, a pesti ke­reskedőké a „felvég”, a buszmegálló és a közleke­dési lámpa tájékán, a fa­lusiaknak a tér másik ré­sze jut, de ott sem rossz a helyzet. Csak éppen a legjobb „árusítóplaccok” már péntek este elkelnek, s aki hajnalban áll be a kocsijával, az távolabbra kerül. Megéri idejönni, mert nagy a forgalom. A becsült forgalom egy szá­zalékát fizetik a piacala­pítványra. Ami pedig a vevőket il­leti. Vannak itt kispén­zűek, köztük nyugdíjasok, akiknek fontos, hogy itt minden olcsóbb, mint a Ez az adag pirospaprika már elkelt (Erdösi Ágnes felvétele) boltban, s amellett lehet alkudni, szabad válogatni. Láttunk tíz forintért frisi fejes salátát, szép körtét, húszasért kilóját, és még sok mindent. Egy idős hölgy a sorára várva a füstölt húsnál, arról be­szélt, hogy ő már kétszer fordult, annyit vásárolt. Azután persze olyanok is vannak, akik kocsira pa­kolnak, megrakodnak, le­het, hogy viszonteladók, ki tudja... Mérik a bort üvegbe, műanyag flakon­ba, kóstolgatják is előtte kis poharakban. Friss ke­nyér, házi sütésű Már az illata is ínycsiklandozó. Délután két óra felé már mindenki csomagol, kiürül a terület. Jönnek a taka­rítók, mert rendnek kell lennie. Szemét nem marad, nyoma sincs a piacnak jö­vő szombatig. ea. j Dülőuiak krónikája Ébredő budakalászi hagyományok A hatvanas-hetvenes évek nagy betelepülési hullá­maival Budakalásziba költö­zött lakosság hagyomány­tisztelete, valószínűleg nem olyan erős, mint a régeb­ben itt élőké. Mint például azoké a szerbeké, akiknek ősei 1690 után érkeztek. Még a dűlők, határnevek is rájuk emlékeztetnek: Klicsevác, Csoszica, Borni- tava... A régió kulturális hagyományokat szándéko­zik most feléleszteni az itt lakó Petrovics István, a Budapesti Szerb Gimná­zium tanára. Az ő kezde­ményezésére alakult nem­rég a Szerb Kulturális Egyesület, melynek Kru- nics Péter lett az elnöke. TÖRTÉNELEM A tizenkilencedik század elején betelepült svábok­ról úgy tudják, hogy az első néhány család Solymár felől érkezett. — Bárcsak ők is szer­vezkednének már, hogy az­tán közvetlenebbül tarthat­nánk a kapcsolatot az 1945- ben erőszakkal Németor­szágba telepített honfitár­sainkkal — mondta ki nemrég többek óhaját Par­lagi Endre alpolgármester. — Nagyon fontosnak tart­juk, hogy az emberek ki­zökkenjenek a gyakran ta­pasztalható apátiából — fejtegette a községi veze­tő. — Az élénkülésnek van néhány pozitív jele. Meg­alakult a karitatív tevé­kenységgel foglalkozó Bu­dakalászi Polgári Egylet. Többek között véradást szervez, ruhákat gyűjt az arra rászorulóknak. Lapja is van. a Kalászi Fórum. A másik újságunk, a Ka­lász régebbi, ezt a Budaka­lászi Baráti Kör jelenteti meg kéthetenként. Parlagi Endre látható elégedettséggel beszélt a Budakalászért Alapítvány­ról is. melyet az önkor­mányzat vállalkozókkal együtt hozott létre. A Ka­lász Kft., például egymil­lió forintos támogatással erősítette meg ezt a kezde­ményezést. A pénzből ön- szerveződéseket támogat­nak, az általános iskolának például számítógépet vet­tek. — A legerősebb szerve­zet azonban a baráti kör — folytatta később az al­polgármester. — Ez a né­pes lokálpatrióta-csoport ha­gyományőrző esteket ren­dez, baráti találkozókat szervez. Felhívásokat kísér figyelemmel, s ezek alap­ján pályázatokat dolgoz ki, nyer meg. Kulturális cé­lokra támogatást szerez a községnek. Ilyen szándék­kal hozták létre a Szent István Alapítványt is. MOZGALOM A baráti kör 1986-ban ügyes taktikát alkalmazva szerveződött. A helyi mo­ziba matiné előadásra hív­ták a közönséget. Ott volt a toborzó. Azóta emléke­zetes juniálisokat rendez­tek. Még a rendszerváltás előtt sikerült elintézniük, hogy a Szent István-telepi HÉV-megállót ismét a ne­vén nevezzék, mint régen. A község határában rend­be hozattak egy keresztet, a már említett alapítványból tizenkét középiskolás diá­kot támogatnak. Harcsa Lajos elnök legfrissebb öröme, hogy a közelmúlt­ban Budakalászon szereplő Városmajori Dalkör mű­sora 30 ezer forint bevé­telt hozott. Ezt jótékony célokra fordítják. — Mik az ön indítékai? — kérdeztem beszélgeté­sünk alkalmával a humán érdeklődésű, szervező egyé­niségű elnöktől, aki dip­lomás autógépészként a Hungarocamion vállalat munkatársa. — Ebben a szobában szü­lettem — mutatott körbe a könyvtárnak is beillő, han- 'gulatos nappaliban. — A szüleim még a harmadik magyar családként tele­pültek ebbe a nemzetiségi faluba Mit mondjak? Má­niám, hogy a kapu előtt mindig tisztára kell söpör­ni a járdát. Ez is olyan ha­gyomány, mint a többi, amiket sorban elfelejtet­tünk. Régebben kamionos- ként jártam külföldre, s odakint hasonlítgatni kezd­tem a magunk életét a másokéhoz. Ekkor idéződ- tek fel bennem gyermek­kori játékaink, szüreti mu­latságaink. Sok mindent újra kellene kezdeni. Ezt tesszük most a kör 130-140 tagjával, meg azokkal, akik csatlakoznak hozzánk. PATRIÓTÁK — Tiszteletre méltó, amit végeznek. Minek köszönhe­tő tenni akarásuk? — A lokálpatrióta szel­lem erősödik, és ez anyagi erővé is válik. Lokálpatrió­ta pedig nem csak az lehet, aki itt született. Nagyon fontos, hogy a magunk módján jó közérzetet te­remtsünk. A társasélet is elősegíti, ha olyan lesz a környezetünk, amelyben otthon érezhetjük magun­kat. Kovács T. István Közhírré tétetik... Üj rovattal jelentkezünk lapunkban. Időről időre hír­csokrot kívánunk átnyújtani olvasóinknak a megyénk te­lepülésein megjelenő helyi lapokból. Van belőlük vagy másfél száz. Önkormányzati, párt-, egyházi kiadásban je­lennek meg, másokat művelődési házak, helyi kisközös­ségek jegyeznek. A szerkesztőségek előzékenysége nyo­mán van módunk arra, hogy szemlézzük ezeket az idő­szakonként megjelenő újságokat, s ily módon is érzékel­tessük: színes, sokrétű megyénk, településeink élete. szolgálja a nagyközség köz- biztonságát. Az utóbbi hó­napokban több bűncselek­mény felderítésében segéd­keztek, számos lopást aka­dályozlak meg; betörőt is fogtak a helyszínen. Az egyesületnek ma már 47 tagja van, közülük 30-an aktívan tevékenykednek, naponta öt-hat órát töltenek el a közbiztonságot javító szolgálatukkal. A ZENESZERETŐ AL- bertirsaiak tervezik, hogy a jövő évtől minden esztendő augusztusában megrendezik a fúvósfesztivált. Elképzelé­sük szerint jó néhány ven­dég zenekart is meghívnak, nem utolsósorban Albert- irsa testvérvárosaiból: Ma- laclcyból, Gaggianóból és Brendióból. A ZSINAGÓGA FF.LÜJl- TÁSÁT 1993-ban megkezdi az önkormányzat. A műem­lékké nyilvánított épület jelenleg a felszámolás alatt álló Kecskeméti Baromfi- feldolgozó Vállalat tulajdo­nában van. A zsinagógában kiállító- és hangversenyte­rem lesz. ^ ÚJSÁG* A JÖVŐ NEMZEDÉ­KÉÉRT néven ifjúsági ala­pítványt hozott létre az al- beríirsai önkormányzat fél­millió forint alaptőkével — erről ad hírt az MDF helyi szervezetének lapja. A kú­ráló ! ium döntése alapján a most folyó tanévben 190 ezer forint kamatot osztot­tak el pályázó diákok kö­zött, tanulmányi eredmé­nyük alapján. Kilenc felső­fokú iskolába járó fiatal havi kétezer forint, tíz kö­zépiskolás pedig havi hét­száz forint ösztöndíjban ré­szesül. A KINIZSI VAGYONVÉ- D(^EGYESÜLET sikeresen DEMOKRATA ÚJSÁG HELYI EOLljriKAl ÉS LLLÍURÁLIS LAÍ ZARÁNDOKLATON vet­tek részt az ősszel a veres- egyházi római katolikus plébánia hívei, veresegyhá­ziak és erdökertesiek — számol be a kétnapos útról az MDF helyi csoportjának negyedévenként megjelenő lapja. A zarándokút két fő állomása Csehimindszent és Mariazell volt; Mind­szenty bíboros születésének centenáriumi évében a hí­vek arra emlékeztek, hogy pontosan húsz esztendővel ezelőtt ünnepelte a magyar főpap Mariazellben ötven magyar lelkésszel és mint­egy ezerötszáz magyar za­rándokkal a Szent István- millenniumot. A TÁRNOKI KÖZSÉG- HÁZI HÍRADÓ önerős Gázhálózat Fejlesztési Kö­zösség alakulásáról adott hírt. A település belterüle­tén már folyamatban van a gázhálózat építése, s várha­tóan az idén be is fejező­dik. Rozbora Andor polgár- mester a lapon keresztül felhívással fordult az üdü­lőtulajdonosokhoz, jelezve, hogy ők is bekapcsolódhat­nak a társulásba. A jelek szerint nagysza­bású közműfejlesztésbe kezdett Tárnok; az Elektro­mos Művek — javítva az elektromosenergia-ellá- tást — új transzformátort helyez üzembe, folyik a te­lefonhálózat kiépítése, és várhatóan hamarosan meg­kezdődik a szennyvízgyűj­tő-rendszer építése is. Az önkormányzat központi tá­mogatásra beadott . kérvé­nyét harmadszorra siker koronázta: az idén ez utób­bi célra 27 millió forint tá­mogatást kapnak. A DÉL-BUDAI TÉRSÉG­BEN, Érden. Százhalombat­tán és Tárnokon vannak a Volán Vállalatnak helyi autóbuszjáratai. A Volán a helyi önkormányzatokkal évente felülvizsgálja a mű­ködtetéssel járó feladato­kat. az önkormányzat ezút­tal új buszmegálló létesíté­séről tárgyalt. A község ve­zetése támogatta azt a la­kossági igényt, hogy a Ha­zatérők útján új megálló létesüljön. VÉDETT természeíi érté­keket mutat be sorozatban a Tárnokhír. Ezúttal Mtts- kovics András, az építési és környezetvédelmi bizottság vezetője a turbánliliomot mutatta be, amelyből Tár­nok-Érd határában, a Fun- doklia-völgyben mintegy negyven tő található. AZ ÖNKORMÁNYZAT képviselő-testületi üléseiről rendszeresen beszámol a szentmártonkátai polgár- mesteri hivatal újságja. Ez­úttal a település szociálpo­litikai helyzetéről ad átte­kintést, különös tekintettel arra, hogy először tájékoz­tatta a testületet a népjóléti bizottság, az önkormányzat megalakulása óta. Ebből kiderül, hogy Szentmárton- kátán az elmúlt esztendő­ben 145-en részesültek rendkívüli segélyben, össze­sen 767 ezer forint érték­ben. Az idei első félévben 84-en — tehát időarányosan a korábbinál többen — kap­tak rendkívüli segélyt, ösz- szesen 410 ezer forint érték­ben. / 1990-től létezik az úgy­nevezett ápolási díj intéz­ménye, amelyet azok igé­nyelhetnek, akiknek tartó­san beteg a gyermekük, sú­lyosan fogyatékos, tartósan beteg személy van a család­jukban, s nyugdíjkorhatárt elért idős személyt ápolnak. Tavaly kérésükre 14-en, az idén 10-en részesültek ápo­lási díjban. Az idén fordulhattak elő­ször támogatásért az önkor­mányzathoz azok a munka- nélküliek, akiknek a jára­dékra való jogosultságuk lejárt. A helyi lap megjele­néséig nyolc munkanélkü­linek állapították meg a négy-négyezer forintos se­gélyt. Napjaink jellegzetes híre, hogy azoknak, akik orvos­hoz mennek, magukkal kell vinniük az érvényes egész­ségügyi kártyát és a szemé­lyi igazolványt. Szokatlan még ez, ezért fordulhatott a lapon keresztül felhívással az állampolgárokhoz a tele­pülés fogorvosa. Egyben tá­jékoztatást is adott arról, hogy megváltozott a rende­lési ideje.­Lakossági panaszoknak is fóruma a Szentmártonkátai Üjság. Egy olvasó üvegvisz- szaváltási panasszal fordult a szerkesztőséghez, két má­sik olvasó pedig a lapon ké­résztől fejezte ki elismeré­sét a polgármesternek és a képviselő-testületnek az is­kolásoknak juttatott ingye­nes tankönyvekért és pénz­beli támogatásért. GYÖMRŐ INTENZÍV ISKOLAELÖ- KÉSZlTÓ CSOPORT indult Gyömrőn — tájékoztatja a település lakóit a helyi lap. Gyógypedagógus-óvónő, lo­gopédus, piszehológus és a képességfejlesztés terüle­tén járatos főiskolai oktató hozta létre az iskolaelőké­szítő osztályt, amelybe nyolc nagycsoportos óvodás jár, és készül fel jövőre az első osztály megkezdésére. Mint a munkaközösség tag­jai írják, tevékenységüket normál pedagógiai szolgál­tatásnak tekintik, de spe­ciális módszerekkel foglal­koznak a kicsikkel. ÚJ IGAZGATÓJA VAN október 1-jétől a gyömrői művelődési háznak, Zalavá- ri Béla személyében. Be­mutatkozott Gyömrő polgá­rainak: érettségi után szí- nészkedett, majd mint a maglód i művelődési otthon vezetője érzése szerint jól kamatoztatta színházban szerzett tapasztalatait. A kultúra híre, hogy új, átala­kított épületbe költözött a könyvtár, s az már így, Pet­rovics Tamásné könyvtár- vezető örömteli véleménye szerint, valóban a kultúra otthona. Színes, változatos prog­ramokról számoltak be a gyömrői cserkészek. A nyá­ron háromnapos gyalogtú­rát tettek Domonyvölgyben, hátukon vitték a sátrukat. Máskülönben a cserkészek — mint jelzik — összejöve­teleiket szombaton délelőt­tönként tartják a művelődé­si házban, Dunai Pista bá’ irányításával. összeállította: Deregán Gábor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents