Pest Megyei Hírlap, 1992. november (36. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-16 / 270. szám
SZÖVETSÉG AZ IFJÚSÁGÉRT (4. oldal) MEGSZÉPÜLT A KÚRIA (4. oldal) ÉBREDŐ BUDAKALÁSZI HAGYOMÁNYOK (5. oldal) KISMAROS KISVÁLLALKOZÓI (7. oldal) Tegnap érkezett Václav Hővel Budapesten Václav Havel tegnap délután Budapestre érkezett. A Cseh és Szlovák Köztársaság volt kőatánsa- sági elnöke Göncz Árpád és Antall József meghívására két napot tölt hazánkban, magánlátogatáson. A köztársasági elnök vacsorát adott Václav Havel tiszteletére, amelynek során négyszemközt beszélgettek. Az MDF-nek kell az egység Sodródó liberálisok? A Liberális Fórum Alapítvány szombati konferenciáján Antall József miniszterelnök másfél órás beszódében többek között történelmi visszatekintést adott a nemzeti liberalizmus jelentőségéről a magyar fejlődésben. Többször hangsúlyozta: a nemzeti liberalizmust, a népi-nemzeti, valamint a kereszténydemokrata eszmeiséget az MDF egyenrangú alapelemeinek tekinti. Mint fogalmazott: a három eszmei áramlat megadja az egyensúlyt, a szintézist. A nemzeti liberálisok feladatának tartja, hogy kidolgozzák műhelyeikben azon program alapelveit, amelyek segítségével meg lehet alkotni a modern Magyarországot. Régi tapasztalatnak nevezte ugyanakkor, hogy ha a liberálisok a szélre sodródnak, akkor az a bukásukat jelenti. Ezért felszólította őket, ne a politikai szélre sodródjanak, ne Don Quijote-harcot folytassanak, hanem húzódjanak beljebb, a középre. Antall József kijelentette: az MDF fő ereje középen van, s az MDF-nek egységben kell maradnia. Ha ezt az egységet nem tudja megteremteni, akkor Magyarországon a stabilizáció veszélybe kerül, politikai eredményei megsemmisülhetnek. Antall József beszédében határozottan cáfolta azokat a híreszteléseket, amelyek szerint a kormánykoalíció az 1994-es választások elhalasztására törekedne. A miniszterelnök beszéde után előadást tartott többek között Andorka Rudolf, Bőd Péter Ákos. Deb- reczeni József, Jeszenszky Géza, Kulin Ferenc. A konferencia Szabad György, az Országgyűlés elnöke záróbeszédével fejeződött be. Az előadások szünetében beszélgetésre kértük Deb- reczeni Józsefet és Elek Istvánt, az MDF nemzeti liberális irányzatának ismert személyiségeit, illetve Dénes János független országgyűlési képviselőt. Ezúttal Elek Istvánnal és Dénes Jánossal készített interjúnkat adjuk közre. — A Pesti Hírlap szombati számában dr. Zacsek Gyula öntől idézi a következő mondatot: tapasztalva Csurka István elhatározottságát, eltökéltségét, nem látok más megoldást, mint azt, hogy világossá váljék: vagy ö, vagy mi. Hogyan érti ezt a kijelentést? — tettük fel a kérdést Elek Istvánnak. — Rosszul értette Zacsek Gyula, ha ezt értette ki a 168 órának adott interjúmból. Én és a barátaim is arról beszélünk, hogy nem a népi-nemzeti és a nemzeti liberális irányzat között kell választania az MDF tagságának, hanem egy modern, európai konzervatív program és egy olyan program, ambíció, illetve stílus között, amely ezzel szemben határozza meg magát. Az előbbi, miként azt Antall Jó(Folytatás a 3. oldalon.) igazgatója a nonprofit szervezetekről úgy beszélt vitaindító előadásában, mint a hazai civil társadalom megteremtőiről. Hangsúlyozta: ez a szféra semmivel sem helyettesíthető módon már van, működik: a kultúra, oktatás, egészségügy, környezetvédelem már nem lenne meg nélküle. A szociálpolitikában a családsegítő központok, szociális csoportok mellett ki törődne a hajléktalanokkal, a drogosokkal, a szegényekkel, a nagycsaládosokkal. ha nem ők? — Nagy lehetősége ez az egész magyar társadalomnak — mondta, ök a privatizációnak egy olyan útját járják be — más privatizációs utak mellett, nem azok ellenére —, amikor nem kell magánkézbe kerülni olyan közszolgáltatásoknak, amelyeket sehol sem magánszemélyek látnak el. Ezeket együttesen kell művelni, mert nem piacképesek. Csakhogy mielőbb jó lenne már az államháztartási törvény, amely világosan definiálná, hogy az állam mire vállalkozik. A honvédelmet nyilván nem adja oda másnak: az oktatásért is felelősséget vállal, ám az intézményrendszert (Folytatás a 6. oldalon.) Baráti est Pomazi eszmecsere A falu közös dolgairól folytait ma eszmecserét a Párnáz Baráti Társaság. Várják mindazokat, akik tájékozódni szeretnének a község dolgairól, az itt élőik közös ügyeiről, s talán lehetőséget is keresnek az aktív cselekvésre. Nem csak tájékoztatás a célja, a vélemény mondás alkalmának is tekintik ezt az eseményt, amely 18 órakor kezdődik. Helyszíne a Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet — Teleki-.kastély klubszobája. XXXVI. ÉVFOLYAM, 27«. SZÁM 1992. NOVEMBER 16, HÉTFŐ A Pest megyei közösségek napjának adott otthont szombaton Zsámbok művelődési háza. A találkozó szervezői és támogatói — a Pest Megyei Művelődési Közösségek Szövetsége, Zsámbok önkormányzata, a Pest Megyei Közművelődési Információs Központ, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, valamint Pest Megye önkormányzata Autonómia Alapja — a megyében nyilvántartott, bejegyzett egyesületek, közösségek képviselőit hívták meg az alkalomra. Az országban mintegy hétezer alapítvány, és tizenötezer egyesület — más vélemények szerint ez utóbbi eléri a húszezret is — működik. Több kellene, csakhogy a nyolcvanas évek végének civiltársadalmi robbanása után ma a stagnálás jellemző. Ebben a tekintetben Pest megye nem áll rosszul, de hiányzik az együttműködés, a több közös fellépés, a tapasztalatok rendszeres cseréje. Ezt akarta pótolni a vállalkozás, jóllehet, most még csak mintegy húszán képviseltették magukat. Harsányt lAszló, a Nonprofit Kutatócsoport vezetője, a Gazdaságkutató Rt. gf| Kétnyelvű feliratok a szlovák nemzetiségűek állal lakott Pilisszántón. Amíg a mi kisebbségi törvénytervezetünk Európában bárhol megállná a helyet, addig a Felvidéken a napokban szedetik le a magyar nyelvű hclysegnév táblákat (Jegyzetünk a 2. oldalon.) (Erdőai Ágnes felvételei) I TÖBBET-JOBBAN Ma reggel némiképp más újságot vehettek kezükbe a Pest Megyei Hírlap előfizetői, olvasóink. Meggyőződésünk szerint olyat, amelyik a korábbinál jobban megfelel egy napilappal szemben támasztott követelményeknek, s amely jobban illeszkedik felépítésében is az új világba. Nevezetesen abba, amelyik közéletét városainkban, fdíváinkban olyan emberek irányítják, akiket már igenis mi küldtünk a község- és a városházába. A képviselő-testületek munkájának figyelése, a tapasztalatok továbbítása remélhetőleg tanulságos lesz a tisztségviselők számára ugyanúgy, mint azok számára, akik velük szemben — önnön érdekükben — kívánságokat fogalmaznak meg. A megye életén szeretnénk tartani figyelmünket, meri valljuk: a hatalmasra növekedett főváros közvetlen közelében, avagy a távolabbi zugokban ugyancsak eltérő életformák, szokások alakultak ki. Biztosan vannak közösségek, amelyek jobban érzik az egymásrautaltság fontosságát, s vannak, ahol úgymond széthúzóbbak az emberek. Keresni fogjuk a miértjét e jelenségeknek, persze azzal a céllal, hogy segíthessük a lakosság közösséggé válását. Bízunk benne, hogy a későbbiekben hasznos információkat szállíthatunk a vállalkozóknak ugyanúgy, mint azoknak, akik parasztgazdaságot kívánnak megalapozni, avagy a diákoknak. Utóbbiaknak azzal, hogy versenyt hirdetünk: vállalkozzanak ők is. Erre szánjuk hetente egy alkalommal megjelenő ifjúsági oldalunkat. írják, szerkesszék azok az ifjak, akik kacérkodnak a gondolattal: majdan pályatársaink szeretnének lenni. Apró rezdülésekre is szeretnénk fölfigyelni, amihez persze segítségüket kérjük. Hívjanak. Szerencsére azt tapasztaljuk, hogy szükség van ránk, s pont e tapasztalatok vezettek akkor, amikor látva ambícióikat, döntöttünk — új szerkezetet alakítunk ki. Ennek tulajdonítható, hogy az egész megyében, a legkisebb településben is gondolkodva szeretnénk egy nagyon olvasmányos, nagyon pontos és nagyon körültekintő lapot szerkeszteni, olyat, amelyet várnak reggelente. Mi, akik e szerkesztőségben dolgozunk, a rendszerváltozás hívei vagyunk, valamennyien meg- győzödéses demokraták és meggyőződéses magyarok, s éppen ezért különös gonddal szeretnénk képviselni a kistelepülések lakóinak mindennapos gondjait, ami maga is a rendszerváltozás, a tulajdonviszonyok átalakulásának a következménye. Mégis hisszük, hogy a most gondoknak tűnő kérdések hosszabb távon nézve nagyobb nyugalmat biztosítanak a falvak lakóinak, mint amihez hozzászoktak a téeszek elterpeszkedése idején. Kérjük olvasóinkat, hogy gondjaikat osszák meg velünk, lehetőségeink szerint igyekezni fogunk azokat enyhíteni. Természetesen azt is tudjuk, látjuk, hogy a demokratikusan választott magyar parlament és a kormány követ el hibákat, ám azt is tudjuk, olyan gigászi feladatot végeznek rettenetes tempóban, ami ismeretében nem kifejezetten tisztességes a sajtóban eluralkodott könyörtelen kritika és maró gúny. Ebben nem kívánunk laptársaink partnerei lenni. Mi jó kapcsolatokra törekszünk a megyében működő felekezetekkel, szolgálni kívánjuk a megyében alakuló polgári kezdeményezéseket. De a legfontosabb, hogy mindezeket csokorba szedve adjunk át önöknek sok olvasnivalót, amely törekvésünket bizonyítja: a lapnál eddig eltöltött két hónap alatt már három allcalommal sikerült a megszokott tizenhat oldal helyett huszonnégy oldalas újságot küldeni otthonukba. Bízunk bén- ne, hogy megszeretik az új felépítésű Pest Megyei Hírlapot. Vödrös Attila Zsámbokon, a közösségek napján A hazai civil társadalom megteremtői
