Pest Megyei Hírlap, 1992. november (36. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-16 / 270. szám

SZÖVETSÉG AZ IFJÚSÁGÉRT (4. oldal) MEGSZÉPÜLT A KÚRIA (4. oldal) ÉBREDŐ BUDAKALÁSZI HAGYOMÁNYOK (5. oldal) KISMAROS KISVÁLLALKOZÓI (7. oldal) Tegnap érkezett Václav Hővel Budapesten Václav Havel tegnap délután Budapestre érke­zett. A Cseh és Szlovák Köztársaság volt kőatánsa- sági elnöke Göncz Árpád és Antall József meghívá­sára két napot tölt hazánk­ban, magánlátogatáson. A köztársasági elnök va­csorát adott Václav Havel tiszteletére, amelynek során négyszemközt beszélgettek. Az MDF-nek kell az egység Sodródó liberálisok? A Liberális Fórum Ala­pítvány szombati konfe­renciáján Antall József miniszterelnök másfél órás beszódében többek között történelmi visszatekintést adott a nemzeti liberaliz­mus jelentőségéről a ma­gyar fejlődésben. Többször hangsúlyozta: a nemzeti liberalizmust, a népi-nem­zeti, valamint a keresz­ténydemokrata eszmeiséget az MDF egyenrangú alap­elemeinek tekinti. Mint fo­galmazott: a három eszmei áramlat megadja az egyen­súlyt, a szintézist. A nem­zeti liberálisok feladatának tartja, hogy kidolgozzák műhelyeikben azon prog­ram alapelveit, amelyek segítségével meg lehet al­kotni a modern Magyaror­szágot. Régi tapasztalatnak nevezte ugyanakkor, hogy ha a liberálisok a szélre sodródnak, akkor az a bu­kásukat jelenti. Ezért fel­szólította őket, ne a politi­kai szélre sodródjanak, ne Don Quijote-harcot folytas­sanak, hanem húzódjanak beljebb, a középre. Antall József kijelentette: az MDF fő ereje középen van, s az MDF-nek egységben kell maradnia. Ha ezt az egysé­get nem tudja megterem­teni, akkor Magyarorszá­gon a stabilizáció veszélybe kerül, politikai eredményei megsemmisülhetnek. Antall József beszédében határo­zottan cáfolta azokat a hí­reszteléseket, amelyek sze­rint a kormánykoalíció az 1994-es választások elha­lasztására törekedne. A miniszterelnök beszéde után előadást tartott töb­bek között Andorka Ru­dolf, Bőd Péter Ákos. Deb- reczeni József, Jeszenszky Géza, Kulin Ferenc. A kon­ferencia Szabad György, az Országgyűlés elnöke záró­beszédével fejeződött be. Az előadások szünetében beszélgetésre kértük Deb- reczeni Józsefet és Elek Istvánt, az MDF nemzeti liberális irányzatának is­mert személyiségeit, illetve Dénes János független or­szággyűlési képviselőt. Ez­úttal Elek Istvánnal és Dé­nes Jánossal készített in­terjúnkat adjuk közre. — A Pesti Hírlap szom­bati számában dr. Zacsek Gyula öntől idézi a követ­kező mondatot: tapasztalva Csurka István elhatározott­ságát, eltökéltségét, nem látok más megoldást, mint azt, hogy világossá váljék: vagy ö, vagy mi. Hogyan érti ezt a kijelentést? — tettük fel a kérdést Elek Istvánnak. — Rosszul értette Za­csek Gyula, ha ezt értette ki a 168 órának adott in­terjúmból. Én és a bará­taim is arról beszélünk, hogy nem a népi-nemzeti és a nemzeti liberális irányzat között kell válasz­tania az MDF tagságának, hanem egy modern, euró­pai konzervatív program és egy olyan program, ambí­ció, illetve stílus között, amely ezzel szemben hatá­rozza meg magát. Az előb­bi, miként azt Antall Jó­(Folytatás a 3. oldalon.) igazgatója a nonprofit szervezetekről úgy beszélt vitaindító előadásában, mint a hazai civil társada­lom megteremtőiről. Hang­súlyozta: ez a szféra sem­mivel sem helyettesíthető módon már van, működik: a kultúra, oktatás, egész­ségügy, környezetvédelem már nem lenne meg nélkü­le. A szociálpolitikában a családsegítő központok, szociális csoportok mellett ki törődne a hajléktalanok­kal, a drogosokkal, a sze­gényekkel, a nagycsaládo­sokkal. ha nem ők? — Nagy lehetősége ez az egész magyar társadalom­nak — mondta, ök a pri­vatizációnak egy olyan út­ját járják be — más priva­tizációs utak mellett, nem azok ellenére —, amikor nem kell magánkézbe ke­rülni olyan közszolgálta­tásoknak, amelyeket sehol sem magánszemélyek lát­nak el. Ezeket együttesen kell művelni, mert nem piacképesek. Csakhogy mielőbb jó lenne már az államháztar­tási törvény, amely világo­san definiálná, hogy az ál­lam mire vállalkozik. A honvédelmet nyilván nem adja oda másnak: az okta­tásért is felelősséget vállal, ám az intézményrendszert (Folytatás a 6. oldalon.) Baráti est Pomazi eszmecsere A falu közös dolgairól folytait ma eszmecserét a Párnáz Baráti Társaság. Várják mindazokat, akik tájékozódni szeretnének a község dolgairól, az itt élőik közös ügyeiről, s talán le­hetőséget is keresnek az aktív cselekvésre. Nem csak tájékoztatás a célja, a vélemény mondás alkal­mának is tekintik ezt az eseményt, amely 18 órakor kezdődik. Helyszíne a Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet — Teleki-.kastély klubszobája. XXXVI. ÉVFOLYAM, 27«. SZÁM 1992. NOVEMBER 16, HÉTFŐ A Pest megyei közössé­gek napjának adott otthont szombaton Zsámbok műve­lődési háza. A találkozó szervezői és támogatói — a Pest Megyei Művelődési Közösségek Szövetsége, Zsámbok önkormányzata, a Pest Megyei Közművelő­dési Információs Központ, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, valamint Pest Megye önkormányzata Autonómia Alapja — a me­gyében nyilvántartott, be­jegyzett egyesületek, közös­ségek képviselőit hívták meg az alkalomra. Az országban mintegy hétezer alapítvány, és ti­zenötezer egyesület — más vélemények szerint ez utób­bi eléri a húszezret is — működik. Több kellene, csakhogy a nyolcvanas évek végének civiltársadalmi robbanása után ma a stag­nálás jellemző. Ebben a tekintetben Pest megye nem áll rosszul, de hiány­zik az együttműködés, a több közös fellépés, a tapasz­talatok rendszeres cseréje. Ezt akarta pótolni a vállal­kozás, jóllehet, most még csak mintegy húszán képvi­seltették magukat. Harsányt lAszló, a Non­profit Kutatócsoport veze­tője, a Gazdaságkutató Rt. gf| Kétnyelvű feliratok a szlovák nemzetiségűek állal lakott Pilisszántón. Amíg a mi kisebbségi törvényterveze­tünk Európában bárhol megállná a helyet, addig a Felvidéken a napokban szedetik le a magyar nyelvű hcly­segnév táblákat (Jegyzetünk a 2. oldalon.) (Erdőai Ágnes felvételei) I TÖBBET-JOBBAN Ma reggel némiképp más újságot vehettek ke­zükbe a Pest Megyei Hírlap előfizetői, olvasóink. Meggyőződésünk szerint olyat, amelyik a koráb­binál jobban megfelel egy napilappal szemben tá­masztott követelményeknek, s amely jobban il­leszkedik felépítésében is az új világba. Neveze­tesen abba, amelyik közéletét városainkban, fdí­váinkban olyan emberek irányítják, akiket már igenis mi küldtünk a község- és a városházába. A képviselő-testületek munkájának figyelése, a tapasztalatok továbbítása remélhetőleg tanulsá­gos lesz a tisztségviselők számára ugyanúgy, mint azok számára, akik velük szemben — önnön ér­dekükben — kívánságokat fogalmaznak meg. A megye életén szeretnénk tartani figyelmün­ket, meri valljuk: a hatalmasra növekedett fővá­ros közvetlen közelében, avagy a távolabbi zu­gokban ugyancsak eltérő életformák, szokások alakultak ki. Biztosan vannak közösségek, ame­lyek jobban érzik az egymásrautaltság fontossá­gát, s vannak, ahol úgymond széthúzóbbak az emberek. Keresni fogjuk a miértjét e jelenségek­nek, persze azzal a céllal, hogy segíthessük a la­kosság közösséggé válását. Bízunk benne, hogy a későbbiekben hasznos információkat szállíthatunk a vállalkozóknak ugyanúgy, mint azoknak, akik parasztgazdaságot kívánnak megalapozni, avagy a diákoknak. Utób­biaknak azzal, hogy versenyt hirdetünk: vállal­kozzanak ők is. Erre szánjuk hetente egy alka­lommal megjelenő ifjúsági oldalunkat. írják, szerkesszék azok az ifjak, akik kacérkodnak a gondolattal: majdan pályatársaink szeretnének lenni. Apró rezdülésekre is szeretnénk fölfigyelni, amihez persze segítségüket kérjük. Hívjanak. Sze­rencsére azt tapasztaljuk, hogy szükség van ránk, s pont e tapasztalatok vezettek akkor, amikor lát­va ambícióikat, döntöttünk — új szerkezetet ala­kítunk ki. Ennek tulajdonítható, hogy az egész megyében, a legkisebb településben is gondolkod­va szeretnénk egy nagyon olvasmányos, nagyon pontos és nagyon körültekintő lapot szerkeszteni, olyat, amelyet várnak reggelente. Mi, akik e szerkesztőségben dolgozunk, a rend­szerváltozás hívei vagyunk, valamennyien meg- győzödéses demokraták és meggyőződéses magya­rok, s éppen ezért különös gonddal szeretnénk képviselni a kistelepülések lakóinak mindennapos gondjait, ami maga is a rendszerváltozás, a tu­lajdonviszonyok átalakulásának a következménye. Mégis hisszük, hogy a most gondoknak tűnő kér­dések hosszabb távon nézve nagyobb nyugalmat biztosítanak a falvak lakóinak, mint amihez hoz­zászoktak a téeszek elterpeszkedése idején. Kér­jük olvasóinkat, hogy gondjaikat osszák meg ve­lünk, lehetőségeink szerint igyekezni fogunk azo­kat enyhíteni. Természetesen azt is tudjuk, lát­juk, hogy a demokratikusan választott magyar parlament és a kormány követ el hibákat, ám azt is tudjuk, olyan gigászi feladatot végeznek ret­tenetes tempóban, ami ismeretében nem kifeje­zetten tisztességes a sajtóban eluralkodott kö­nyörtelen kritika és maró gúny. Ebben nem kí­vánunk laptársaink partnerei lenni. Mi jó kapcsolatokra törekszünk a megyében működő felekezetekkel, szolgálni kívánjuk a me­gyében alakuló polgári kezdeményezéseket. De a legfontosabb, hogy mindezeket csokorba szedve adjunk át önöknek sok olvasnivalót, amely tö­rekvésünket bizonyítja: a lapnál eddig eltöltött két hónap alatt már három allcalommal sikerült a megszokott tizenhat oldal helyett huszonnégy oldalas újságot küldeni otthonukba. Bízunk bén- ne, hogy megszeretik az új felépítésű Pest Me­gyei Hírlapot. Vödrös Attila Zsámbokon, a közösségek napján A hazai civil társadalom megteremtői

Next

/
Thumbnails
Contents