Pest Megyei Hírlap, 1992. november (36. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-14 / 269. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP i t 4 1992. NOVEMBER 14., SZOMBAT Szuhay Balázs Orosztudás A Ludas Matyiban rövidesen új sorozatot indítunk, amelyben vidám beszélgetéseket közlünk ismert politi­kusokkal, bizonyítván, hogy nekik is van humoruk, ők is tudnak mosolyogni — ha éppen ráérnek. A minap ez ügyben kerestem a Parlamentben Horváth Balázst, ám neki akkor éppen fontosabb volt Borisz Jelcin, mint Ludas Matyi. Az orosz elnök ugyanis éppen akkor tartotta valóban történelmi beszédét. Az a szeren­cse ért, hogy az egyik oldalpáholyban állva, a helyszí­nen hallgathattam meg. Csodálkozva tapasztaltam, hogy honatyáink fülhallgató, tehát tolmács nélkül isszák az orosz szavakat. „Ez igen!’’ — gondoltam. Derék orosztanáraink mégis­csak jó munkát végeztek az elmúlt évtizedekben! A ma­gyar képviselőházban alig akad ember, akinek tolmács­ra lenne szüksége egy fontos orosz beszéd megértéséhez. (Mert néhány képviselőnél mégis láttam fülhallgatót.) Utólag, Horváth Balázstól tudtam meg, a látszat csalt.. A tolmácsra nagyon is nagy szükség lett volna, ám a berendezés elromlott, „apparat nye rabotajet”. Furcsa dolog történt: a kormánypárti képviselők árgus szemek­kel figyelték oroszul tudó kollégáikat az MSZP frakció­jában, ők mikor kezdenek tapsolni, hogy tudják, mikor kell nekik is összeütni tenyereiket... És hogy az MDF-padsorokban miért nem tették fel a fülhallgatókat? Egyszerű. Horváth Balázs szerint az ok gyors felfogásuk: rájöttek, hogy a süket fülhallgatót ér­telmetlen dolog lenne fülükön tartani... Íme a szocialista pedagógia diadala! A jelen lévő csak­nem négyszáz honatya döntő többsége nyolc esztendőn keresztül tanulta az iskolában Puskin és Jelcin nyelvét, ám mindössze tucatnyian sajátították el. Igaz, ők sem honi tanintézetekben — tisztelet a kivételnek! —, ha­nem moszkvai és leningrádi egyetemeken, esetleg a Szov­jetunióba akkreditált diplomataként. Szerencsére Jelcin sejthetett valamit. Beszédébe ugyanis beleszött egy általánosan ismert szót: Széchenyi. Ezt mindenki megértette, és tudta, ha Jelcin a legna­gyobb magyart idézi, ő számunkra a legnagyobb orosz el­nök. Ennek megfelelően nagy taps csattant fel. Jelcin szavai nyomán — miután később magyar for­dításban is megismerhettük — sok hazai félelem oszlott el, és a korábban annyira lejáratott druzsba szó végre új értelmet nyert, pontosabban, visszanyerte eredeti je­lentését. Bennem azonban egy félelem megmaradt. Mostanság az iskolákban orosz helyett többnyire angolt tanítanak. Néha azok, akik korábban az oroszt tanították. Lehet, hogy egy emberöltő múlva Magyarországon senki sem tud majd egy kukkot sem angolul? A FOGA TOLÁS SZÓLÁSAI Rájár a rúd és a rövidebbet húzza Hogy valaki paraszti gaz­dálkodást folytasson, ahhoz járójószág, igavonó jószág befogása, hajtása, kifogása mindennapos és állandó tennivaló — így természe­tes, hogy ehhez a foglala­tossághoz is szólások ta­padnak. Rá jár a rúd! Arra az emberre mondják, akit so­rozatosan bajok érnek, akit másokhoz képest gyakrab­ban terhelnek meg, akit sorozatosan kényszerítenek erejét meghaladó felada­tokra. A szólás eredete vi lágos: ha a szekérbe fo golt két ló egyenlően húz, a rúd közöttük szépen egyenesben marad. Ha vi­szont az egyik ló erősebb vagy szilajabb, lépten-nyo- mon ráhúzza a rudat a gyengébbre, illetve lustább­ra. Tehát arra rájár a rúd, és lépten-nyomon verdesi a lapockáját. A rövidebbet húzza! A közismert szólás eredete az ökör vagy tehén járomba fogásával magyarázható. Ha nem egyenlő erejű a két ökör vagy a két tehén, akkor a járomfőt nem a kö­zepén, hanem az attól jobb­ra vagy balra levő lyuknál teszik a húzószeggel a rúd főbe úgy, hogy a rövidebb darabja az erősebb, hosz- szabb darabja a gyengébb jószág felől essen. Így az erősebb jószágot jobban megterhelik, a rövidebbet húzza, a gyengébbet meg kímélik. Kilép a hámból, kirúg a hámból! A szólásban emlí­tett rendellenesség gyak­ran megtörténik, főként csikókkal és szilaj, vérmes lovakkal. De mégesik ez szelíd, nyugodt, tapasztalt jószággal is, ha csípi a légy. Addig ficánkol, kapkodja hátulsó lábát, hogy kilép, esetleg kirúg a hámból, s az istráng a hátulsó lába közé kerül. Mi a teendő ilyenkor? Vissza kell lép­tetni vagy újra felakasz­tani jól. Mikor lép ki, mikor rúg ki az ember a hámból? Mert ma már -- legalábbis a köznyelvben — csak át­vitt értelemben és csak emberre vonatkoztatják ezt a szólást. Ha a mindennapi élet megszokott hámját valaki egy-egy időre leveti, s a szolcásosnál többet enged meg magának ételben, ital­ban és szórakozásban: mu­latozik, duhajkodik, ha csak kisebb mértékben, akkor kilép, ha erősebben, akkor már kirúg a hámból. így könnyű A SZÁMO SOROKBA OSCAR VV HUMOBO TATÁT 'REJTET­TÜK EL ZOTT N tLDE S GONDO-POE­TICA; KÖLTÉ­SZETTAN PÉNZTE­LENNÉ TESZ ISTUKA 2 EVÉS NÉLKÜL ROHAM­KEZPETI A TÁRGY RAGJA MÉDI ÉS HÉői TESTVÉ­RE FEJVÉ­OŐT VISELŐ LONDON. VILLA­MOS HÓMÉRŐ RÉSZEI FŐZELÉK- NÖVÉNY m Kv V V "V V V V V V ^7" “V“ E ...BOTCV .(BOLGÁR XÖLTÓ) >▼ DÖRMŐG CÖVEKEL > BUTOR­0A8A8 > HAMFA (TÁJSZŐ) NYUGAT, RÖVIDEN > IDEGEN NÓRA BELÜL KIESI RÓMÁI 1000-ES > BELGA LÉGITÁR­SASÁG AZONBAN > V BARÁ­TOCSKÁN VIZESSÉ VALÓ b "V" PALINO- ROM FÉR FIN ÉV > V SZÉL­VÉDŐ KÁBÁT NŐI NÉV > V NAPSZAK ÓRA KÖZEPEI > NYOMO­RULTUL pusmji (TÁJSZÓ) > V HELI­KOPTER­SZÁRNY TANTÁL > “V“ TOVA GYÓGY­SZERT I- GÉNYT.Ő > OSZTRÁK AUTÓK JELZÉSE > TÁVOZÁS AUTÓN MULLAJT > V ISMERT OPERÁJA AZ YS KIRÁLYA ir EME IFfc'UE GYEZ IDEGEN Mól NÉV > V HÁZVÉOI FOLYŐ­PARTOKI > ALUL MAGYAR FOLYÓ VIDÉKI >v V AZONOS BETŰK > KÖZÉPEN ALÁHÚZ > feÄRKÖCH DÉSCSOP BAKER ŐRT >V 'V MINDEN­HATÓ ...NOIR; BORFÉLE BEFEST VILÁG­JÁRÓ ÍRJA > V V V GONDOK TÁJSZÓ) HETYKÉT PIMASZ > KELET, HÖViDEN > FR. ZENE­SZERZŐ FÉM RÖ­VID NEVE > NÁTRIUM KONY MASÓ MÉTER >v MATEMA T4KAI. RÖVIDEN > V ABLAK­KERET! u-* V * ROMÁN AUTÓ­MÁRKA SORVÉG! > IACTA EST; V ' OERSTED RÖVIDEN ZENEI HANG > VASTAG PAPÍR GEVÉGI > “V" EL VAN VETVE gL-* V V A CSO­DÁK CSŐ DÁJAI > s Az október 31-én megjelent OTP-pályázat megfejtése a következő: Takarékossági Vi­lágnap. Fóti Fáy-présház. Fáy András. Aszódon. 500 Ft-os könyvutalványt nyertek: dr. Szabó László 1056, Budapest. Nyári Pál u. 9. I. em^. 2. özv. Győri József né 2747, Törtei, Kinizsi u. 5. Nagy Ildikó 2740 Abony, Radák út. 30. Szabados János, 2625 Kós­pallag, Deák F. út 40., Ne­mes Jánosné 272 Pilis, Széche­nyi u. 36., dr. Tóh Katalin 2700 Cegléd, Rákóczi Út. 6. 11. 2., Biderán Krisztina 2740 Abony, Semmelweis u. 25., Kovács Ambrus 2750 Nagy­kőrös, Kecskeméti u. 3/A, özv. Övári Jánosné 2040 Budaörs, Petőfi, u. 59.) Juhász Árpád 2360. Gyál, Piroska u. 13., Neu­mann Tiborné 2310. Sziget­szentmiklós, Gyári út. 3/b, He­gyi László 2028 Pilismarót— Dunapart, Akácos u. 1832. hrsz., Tomasóczki Pálné 2700, Ceg­léd, Huszár u. 7/A, Mol­nár József né, Zsámbok, Bajza Lenke tér 16., Treszkai Barna 2700 Cegléd, Sajó u. 12., Nagy Lajosné 2750 Nagy­kőrös, VIII. Katona József u. ÍO., Soós Máté 2H6 Zsám­bok, Szt. István út 4S. Mi a frontátvonulás? Harca levegőben Frontátvonulás — bizony gyakran halljuk az utóbbi időben. Méghozzá azzal te­tézve, hogy mi mindenféle bajt okozott: közlekedési balesetet, rosszullétet, be­tegséget. Frontátvonulás akkor történik, amikor az időjárási front átvonul fe­lettünk. A front szó annyit jelent, hogy ellenséges se­regek állnak egymással szemben. Az egyik támad, és visszavonulásra készteti a másikat így van ez az időjárás esetében is. Tegyük fel, hogy szép, kellemes, napsü­téses, nyugodt, meleg idő van. A tenger felöl azon­ban betör a jóval alacso­nyabb hőmérsékletű hűvös levegő. Mi történik? Ott, ahöl a hideg és meleg lég­tömegek érintkeznek, ki­alakul a front. A hideg — nehezebb lévén a meleg le­vegőnél — a talajon és a talajhoz közeli rétegekben nyomul előre, mint egy ék, és hátára veszi a meleg le­vegőt. Az pedig gyorsan le­hűl, kevesebb párát tud tartani, mint addig (minél melegebb a levegő, annál nagyobb lehet a páratartal­ma; ha tehát hőmérséklete csökken, a föíös páratar­talom lecsapódik), sűrű felhőzet keletkezik: ziva­tar tör ki, megindul az eső­zés. Azt az időszakot (né­hány ólát), amíg e változás lezajlik, amikor a front — a kétféle levegő érintkezési vonala — elhalad felettünk, nevezzük frontátvonulás­nak. Ez az időváltozás na­gyon megviseli a betegeket, gyenge idegzelűeket és az olyan embereket, akik al­katuknál fogva érzékenyek az idő változásaira. A meteorológus nem jósol — következtet Szerte a világon minde­nütt vannak meteorológiai megfigyelőállomások: ma­gas csúcsokon, az Északi- sarkon, megközelíthetetlen sivatagokban; vannak ön­működő állomások is, ame­lyek automatikusan végez­nek méréseket, és rádión közük időről időre mért adataikat: szélirányt, -erős­séget, hőmérsékletet, lég­nyomásváltozást, csapadék- mennyiséget. A met etoló­giái megfigyelőállomások adatait a világ minden me­teorológiai intézete közli egymással. A meteorológusok azután az időjáráshelyzetről min­den órában részletes térké­pet készítenek. Mivel isme­rik a szél irányát, sebessé­gét, a légnyomás változá­sait, tudják, merre mozog­nak a hidegebb, melegebb légtömegeket elválasztó ha­tárvonalak, az időjárási frontok, következtetni tud­nak arra, hogy milyen idő lesz. Ezeknek a térképek­nek a megrajzolása aprólé­kos, nagy munka. Mire el­készül az egyik, már hozzá lehet fogni a másikhoz. Szerencsére a technika itt is segít. Ma már nemcsak a különféle adatokat kül­dik meg rádión egymásnak a különböző országok me­teorológiai intézetei, hanem a kész térképeket is. Olyan rádiókészülékük van, ame­lyik veszi és lerajzolja a küldött térképet. Ilyen esetben a saját térképen csak egy-két adatot kell ki­javítani, és máris lehet to- vábbrédiózni valamennyi meteorológiai intézetnek. A mi intézetünk ■— és így vannak ezzel minden , or­szág intézetei — a maga adatait az ország különböző pontjain felállított műsze­rekről, az ottani meteoroló­giai megfigyelőktől, kiren­deltségek munkatársaitól is megkapja. A meteorológus tehát, amikor megmondja, milyen idő várható másna­pig, amikor elkészíti az idő­járás-előrejelzést — a prog­nózist —, nem jósol, hanem a pontos adatok összeveté­séből következtet. Tudtad-e... ... hogy egy jereváni té- vétoronyoa oiyán berende­zést szereltek, ameiy ál­landóan őrködik, hogy az építmény függőlegesen áll­jon. Egy közlekedőedény- rendszert tartalmaz, amely­ben a folyadék megváltoz­tatná a helyét, és zárna egy áramkört, ha a torony kD mozdulna a helyéből. ... hogy a létfontosságú ózon igen nagy károkat is okozhat, ha földközelben nagy mennyiségben jön lét­re, ugyanis gyorsítja a bú­za érését, így a gabona sze­meinek tápanyagtartalma jelentősen csökken. ... hogy egy angliai egye­temen olyan számítógépet építettek ki, ameiy a sza­gokat éppúgy képes felis­merni, mint a mi orrunk. ... hogy Angliában olyan csapóajtót hoztak forga­lomba, amely csak a csa­lád kedvenc cicusát engedi be, idegen macskákat nem, mert csak a házi kedvenc nyakörvén levő jeltekercs hozza működésbe a mág­neszárat. ... hogy a benzin nem a híres Carl Friedrich Benzröl kapta a nevét, ha­nem a benzolról, a vegy­ipar egyik fontos alapanya­gáról. ... hogy a legelső fíaia- ton-álrepülést Lányi Antal hadnagy hajtotta végre 1911-ben egy Blériot típusú monoplánnal. ... hogy az 1870-ben át­adott sikló, amely a budai Várba visz. a második ilyen eszköz a világon, és csak az 1862-ben elkészült lyoni előzte meg. ... hogy Németországban olyan átlátszó redőnyt kí­sérleteztek ki, amelyik té­len a belső meleget veri vissza, nyáron viszont hű­vösen tartja a szobát azál­tal, hogy a kívülről érkező hosszúhullámú sugarakat nem engedi be. ... hogy az óceánok felső és alsó rétegeinek hőmér- sékletkülönbsége is fel­használható áramfejlesztés­re, és a leghatékonyabb az Egyenlítő környékén, mert itt a legnagyobb a két ré­teg hőmérsékletének kü­lönbsége. .. . hogy öt tonna háztar­tási hulladék elégetése so­rán annvi energia keletke­zik, mint egv tonna fűtő­olaj felhasználásakor. .. . hogy a nádhulladék kalóriaértéke azonos a kö­zepes minőségű szénével. ... hogy az első ejtőer­nyőugró a francia Gamerin volt, aki 1797-ben a Leo­nardo da Vinci elvei alap­ján megszerkesztett ejtőer­nyővel ugrott le nagyobb magasságból. GYERMEKREJTV1IIV ■ G YERMEKBIJTVÉN Y ■ 1 % t> u T~ 6 b <o 41 42. <3 16 ‘ h '9 20 21 n m GYERMEK REJTVÉNY Gyerekek! A kajakosok, ke­nusok is kiválóan szerepeltek, a nők 1 aranyat és két ezüs­töt, a férfiak 2 ezüs'.öt és egy bronzot szereztek. Róluk emlé­kezünk mai rejtvényünkben. Vízszintes: 1. így nevezték az egykori katonát, aki szolgálati idejét letöltötte. 7. A lakás dí­sze, vágott virágok tartója. 8. Némán gurít. 9. Arra mondják, aki más sikerén bosszankodik. 12. Bécsi zeneszerző, keringő­királynak nevezték el (.Johann, 1325—1899). 15. Teherautómárka. 16. Leánynév. 17. A ketlős ka­jakok ezerméteres f iramában a mieink a 6. helyen végeztek. Az egyik kajakozó (András). 19. ... palkó, egy jelentéktelen személy jelzője. 20. Gyümölcs­lekvár. 21. Gyors felfogású, eszes. 23. Én latinul. 24. Ritka férfinév, e hónap 23-án van a névnapja. Függőleges: 1. A legkisebbek sulija. 2. A másik e.zermé'eres kajakozó, váci sportoló (Krisz­tián). 3. Cigizik. 4. tgy jelölik a príma árut. 5. Kis ... — község a Szentendrei-szigeten, kitűnő golfpályájuk van. 6. Páratlan sátor! 8. A kajak egyesek 500 m-es futamában a másod k helyen végzett (Zsolt). 10. G. A. E. 12. Hallgat, mint a . .. nem árulja el a rábízott titkot. 13. Startol. 14. Könnyű zenéjű ének. dal. 18. Némán nyes! 19. Az állatok közül a legjobban tud finom hálót szőni. 20. Cse­lekvést. történést fejez ki. 22. A fecske farka. 23. Emelet rö­vidítése. Gyerekek! A rejtvényben sze­replő sportolók nevét, a többi novemberi megfejtéssel együtt — egy levelezőlapon — decem­ber l-0-ig küld jé ek be a szer­kesztőségbe. Már egyeben heti helyes megfejtéssel is lehet nyerni!

Next

/
Thumbnails
Contents