Pest Megyei Hírlap, 1992. november (36. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-14 / 269. szám
6 FEST MEGYEI HÍRLAP 1 I I B 1 VI 1992. NOVEMBER 11., SZOMBAT 1 SZÁZTÍZ ÉVE SZÜLETETT RAVASZ LÁSZLÓ Tette, amit tehetett, segített, ahol tudott adósában 1992-bcn megje- litikai nyc Ravasz László kolozsvári teológiai tanársága után, 1931-től a Duna melléki református egyházikerület . püspöke, majd a Kálvin téri gyülekezet lelkipásztora lett. A református egyház - első számú szellemi, vezetője, s egyúttal az ország legismertebb igeihirdetője. Rajta keresztül szinte minden társadalmi réteghez eljutott az Ige üzenete. A pogromok és a nyilas- uralom során az ő hallgatólagos tudtával, sőt támogatásával folyt egyházunkon belül is a zsidómentés. Ezzel Ravasz püspcik nem kevés kockázatot vállalt. Többek között segítette a részben illegálisain működő ' „Jó Pásztor” mozgalmat. 1945, illetve 1943 után a . kommunisták, s egyházi le- kenyerezetteiik Ravasz László szerepét és munikás- -ságát- teljesen negatív színben tüntették fel, személyét erőteljesen támadták. Ideológiai talaján álló bírálói leginkább azt vetették a szemére, hogy 1938. május 24-én, az első zsidótörvény parlamenti vitájában felszólalt, s azt megszavazta. E tényt kiragadva a történelmi folyamatból, nem vettek tudomást arról, hogy mindezzel Ravasz a Teleki- kormány megbuktatásával előálló veszélyt igyekezett kivédeni, azaz a szélsőjobb- oldali erők hatalomra kerülését, ami a Darányi-féle tör vény javaslat elutasításával megtörténhetett volna. A református egyház . egészéért tartozott felelősséggel. A - XX. század legtragikusabb éveiben, a vi- . lágháború irifeiénój árián próbálta egyházát épségben átvezetni a vészólyes . vizeken. Az egyházak zsidóül- dözéselk elleni egy séges, fellépése nem miatta hiúsult még! Tette, amit lehetett, segített, ahol tudott. Nem valószínű, hogy nyílt szembeszegülése megváltoztat- hatatta vplna a történelem tragikus kimenetelét. Felelősségét a háború után mégis bűnbánattal megvallotta. Már .1945 után megindult, s az iskolai hitoktatás és az egyházi iskolák védelmében kifejtett következetes magatartásáért 1916-47-tői fokozódik ellene a kommunisták s egyes belső egyházi erők által irányított támadások tudatosan. kitervelt sorozata. Ez osak része volt annak az offenzívának, amelyet Rákosi ék az egyházak ellen indítottak azért, hogy a nemzetközi szinten is elismert egyházi vezetőket (minit például á katolikus Mindszenti bíkjemos, az evangélikus Ordass püspök) leválthassanak. A végső cél az egyházban a kommunista állami ellenőrzés megvalósítása volt, illetve az egyházaik csendes elhalásának elősegítése az új, párthű, egyházi vezetek segédletével. Ennek a tervnek a részét képezte az egyházra erőltetett, 1948. cia tábor 7-én megkötött állam, és egyház közötti egyezmény, az egyházi iskolák és intézmények államoisításia „felajánlás” útján, az egyház anyagi bázisának, missziói életének elsorvasztása. 1951 végén még azcíkait az c:si iskolákat, kollégiumokat is beszünteti az ateista hatalom, melyeiket az 1948-a.s egyezmény meghagyott az egyház kezén. A Bereczky Albert által irányított egyházvezetés mindezt az anyagi okokra való hivatkozással idecilogizálta meg, és semmit sem tett ellene. Sőt sommibe vette a presbitériumok jelentős megajánlásait, s eljárást indított a gyűjtést kezdeményező teológusok ellen. ★ 1948. március 1-jén Veres Péter honvédelmi miniszter és Dobi , István, a Kisgazdapárt akkori elnöke felkeresték és lemondásra szólították fel Ravasz Lászlót, majd rövid időn belül letartóztatták világi elnöktársát, Lázár Andor Duna melléki fög&ndncikot. 1948. április 14-én Rákosi magához hívatta Ravaszt, s kifejezésre juttatta, hegy azonnal le kell mondania tisztéről, hiszen — mint mondta -— „Turóczy evangélikus püspök sokkal ki-, sebb hibákért tíz esztendőt kapott. Ravasz pedig itt szabadon jár-kel". Ravasz erről a következeiket írja a református sajtóosztály kiadásában 1992-bon megjelent Emlékezéseim-ben: „ ... nekem szabad volt a felszólításra nemet mondanom, s vállalni a legalább 15 évre szóló börtönbüntetést. Inkább okos voltam, mint erős”. Ravasz László a kényszer hatása alatt 1948. április 28-án, illetve 30-án kon- v-enti és zsinati elnöki, majd május 11-én püspöki tisztéről mondott le. 1953. február elején Kálvin téri íelkészi állásából is távozásra kényszerítették. Az 1956. nyarán írt memoranduma jól tükrözte egyházunk forradalom .előtti állapotát. A Rákosiikhoz hű egyházi klikk a megengedett és a szükségeset is messze túlteljesítve szolgálta ki az egyházat a kommunista párt kenyéri ed véneik. így érkezett el a magyar forradalom napja, 1956. október 23. Ravasz László szerepet .vállalt a Református Megújulási Mozgalomban, melyhez szinte valamennyi presbitérium csatlakozott. A református közvélemény véleményét tükrözve a Íelkészi kar Ravaszt ismerte el a zsinat és a konvent törvériyes elnökének, mivel tisztségeiről politikai nyomásra mondott le. 1956. november 1-jén Kardos Jánossal és Pap Lászlóval együtt átvette az egyház irányítását. November 1-jén pedig rádióiszózaititan szólt a magyar néphez. Ravasz László fősz-e,rkesz- . lésében jelent meg november 4-i dátummal a Reformáció című lap egyetlen száma. Akkor, -amikor a szovjet önkény már vérbe taposta a magyar forradalmat, s ezzel együtt persze a református egyházi meg- újulást is. Ravasz László 1957. április 14-ig prédikálhatott a Kálvin téren, majd véglegesen -kiiktatták az egyházi életből. Haláláig Leányfalun élt, tulajdonképpen házi-őrize-tben. 1975: augusztus 6-án 93 éves korában hunyt el. Ezrek búcsúztatták, s kísérték utolsó útjára. Nekrológot az egyházi lapok sem közöltek róla. Könyvei a rendszerváltást követően már idehaza is megjelenhetnek. Áldott. le-, gyen emléke! Pápai Szabó György (Elhangzott 1992. szeptember 23-án a Kossuth Rádióban a Református félóra című műsorban.) Karácsony már itt van a küszöbön. Szeretteinknek szánt ajándékokról célszerű rriost elkezdeni gondolkodni és gondoskodni. Az ünnepek előtti vásárlás nemcsak fáradsággal jár, de a tömegbén a lökdösődés, türelmetlenség, kapkodás közben az örömszerzés, a jó szándék is veszít fényéből. Bölcs dolog hozzátartozóinknak könyvvel kedveskedni. A választást megkönnyítendő a Szent István Társulat könyvei közül ajánlunk néhányat. A legkisebbeknek okozhat nagy örömet Fésűs Éva három képes mesekönyve. Az ezüsthegedű című hatvanöt, a Csupafill pedig huszonkét mesét tartalmaz, míg a harmadik, a Mini- boss kisiskolásoknak szóló meseregény. A filozófiát kedvelek örömmel forgathatják majd Molnár Tamás Utópia — örök eretnekség című könyvének lapjait. ízelítőnek íme a szerző egyik gondolata: „ .. . világosabb gor.dol- kozású kortásaimnak talán segíthetek megszabadulni attól a bizarr eszmétől, hogy a tökéletlen ember valaha is tökéletes társadalmat alkothat”. Szintén filozófiai témájú Jean Guitton könyve, mely Isten és tudomány címmel jelent meg. Miért van inkább valami, mint semmi? Miként jelent meg az élet? Milyen kapcsolat van az öntudat és az anyag között? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a katolikus filozófus. Az Ily sokszínű a mi hitünk képes vallási lexikon. Átfogó ismeretanyagot ad elsősorban a katolikus, de minden egyéb keresztény és nem keresztény vallásról is. Miért oly hosszú az éj? — L. A. Duval atva a vallásos sanzon sztárja volt Franciaországban, ám az alkohol rabjává vált. Önéletrajzi írása a szenvedély" tői való nehéz, de sikeres megszabadulásáról szól. Az 1948—50 közötti magyarországi egyházüldözést tárja elénk dr. Németh Alajos Papok a rács mögött című könyve. A szépirodalom remekművei közé tartoznak Ady Endre. A Sion-hcgy alatt, Juhász Gyula, A iával Krisztus és Babits Mihály Isten gyertyája című kötetetek melyekben a három költő istenes verseit találhatjuk meg összegyűjtve. A Cigánybiblia egyedülálló kiadói vállalkozás. Elsőként kerül a magyarországi cigányság kezébe a Biblia egy része: Máté evangéliuma. Különösen a cigány pasz tórádéval foglalkozó szervezeteknek és egyházaknak, ajánlja könyvét a Szent István Társulat. (Nádai) A szűkölködés művészete „At kell látni azt, hogy a bizalom van olyan nemzeti vagyon, mint egyévi gabonatermés fele.” Ravasz László a nagy gazdasági , válság idején valószínűleg nem véletlenül beszélt a szűkölködésről. Az „Alfa és Omega” 1. kötetéből idézzük az alábbi, 1930-ban megfogalmazott prédikációs gondolatokat, amelyek napjainkig aktuálisak maradtak, ■ ic „( .. .) Tudok szűkölködni. Ez a mi nagy leckénk, melyet meg kell tanulnunk. Hadd szedjem sorra egy néhány szabályát ennek a nagy leckének. Először is azt kell meglátnom, hogy tulajdonképpen még nem is szűkölködünk, inkább a lárma nagy, inkább idegesség, mint komoly baj, ami körülvett minket. A másik még fontosabb szabály az, hogy nem is annyira mi nélkülözünk, hanem mások nélkülöznek. De akkor ne lármázzunk mi mások helyett. A harmadik nagy szabály az, hogy a szűkölltö- dést nem lehet csüggedt, széttépett, keserű lélekkel elviselni. Szűkölködni csak derülten, bizakodva, azt mondhatnám, optimista módon lehet. Ezen a magyar földön még az idén is termett annyi búza, hogy mindenkinek kijut a kenyér és szalonna. Tehát ne rémüldözzön senki, mert ennél mi sokkal nehezebb időt éltünk át. Át kell látni azt, hogy a bizalom van olyan nemzeti vagyon, mint egyévi gabonatermés fele. Át kell látnunk, hogy a kétségbeesés, sápítozás nagyobb kárt tehet a nemzet gazdasági helyzetében, mint akármelyik nyári jégeső vagy aszály, vagy az árvizek. Át kell látnunk, hogy a krízis tulajdonképpen az ellenálló-képesség kérdése. A betegségeknél is a krízisen az segít át, ha a test ellenálló-képességét fokozni tudjuk, vagy legalábbis meg tudjuk tartani. Akármilyen jelentéktelen dolog tehát az, hogy egyik ember savanyú képet vág, a másik fejét csóválja, a harmadik. titkolózik és rosszat sejtet, akármilyen csekély dolog az, hogy éppen azok, akik legkevésbé értenek hozzá, állandóan jóslásokba bocsa tkoznak, mégis egy olyan küzdelem, amely egy nemzet összes erkölcsi erejét igénybe veszi, az ilyen magatartás tulajdonképpen egy élethalálharcot vívó hadseregnek nyomorult hátbatámadása. Tudok szűkölködni, azt jelenti ez az ige, hogy a helyzetet komolyan veszem, de nagy véleménnyel- vagyok Istennek erőiről, segedelméről, gondviseléséről. Látom az ő csodáit a magara és népem történetében, érzem teremtő hatalmát, melléje állok, és szárnyai árnyékában mosolygok a holnap elébe. Honnan vegyük ezt az erőt a szűkölködés .nagy művészetéhez? Megfelel erre textusunk: „Mindenre van erőm a Krisztus által, aki engem megerősít.” Krisztus kezesség Istenről, aki mindenhatóság, végtelen szeretet, örök bölcsesség. Káténk szavai szerint: az a Valaki, aki tud segíteni és akar segíteni rajtunk.” OJ rP emplom az a hely, x ahol ég és föld, isteni és emberi világ találkozik. Ahol az ember kapcsolatba lép Istennel, Isten hívó szavára válaszolva. Ahol szívének hódolatául a teremtmény a dicséret, a hála és a könyörgés áldozatát mutatja be. A templom-előképe Ábrahám több áldozata, Jákob ősatya béleli látomása. (Betel- Isten háza. V. ö.: Tér 28,10.) A kőből épült temploih építését megelőzte a szent sátor készítése. A pusztai vándorlás tette' szükségessé a szétszedhető templom létét. Dávid király még nem építhet templomot. Ezt a művet fia, Salamon végzi el. Az első templom amolyan „világ csodája” volt. Kr. e. 600- ban Nabukadnezár katonái rombolják le, égetik fel. A babiloni fogság végeztével lassan újjáépül ez á szent hely. Igaz, eléggé egyszerűen, szegényesen. Később Nagy Heródes, hogy Szanhedrin kedvében járjon, szinte teljesen újjáépítette ezt a szent épületet. Erre hivatkozik Jézus hallgatósága, amikor némelyek szóvá teszik: „milyen szép kövekkel és fogadalmi ajándékokkal van díszítve a templom”. (Lk 21,5—19) Az Ür válasza: Mindez el Évközi harmincharmadik vasárnap A templom pusztulásának me?jövendölése fog pusztulni, kő kövön nem marad. Miért? A jeruzsálemi templom betöltötte küldetését. Hiszen a Messiásban eljött Isten legtökéletesebb temploma. Benne találkozik menny és föld, Isten és ember. Áldozata a legfőbb áldozat. Nincs szükség tehát az Ö jövetelét hirdető ószövetségi templomra. Erre utal az a mozzanat is, hogy Jézus halála pillanatában a legbelsőbb szentély kárpitja kettéhasad Egyes szekták szerint nincs szükség már kőből épült t&fnplomra. Valóban valljuk, hogy Jézus a legtökéletesebb templom. De testben élünk. Szükségünk van külsőleg is kifejezni hitünket, a művészet. eszközéivel is megfogalmaznunk meggyőződésünket. Kell egy hely, ahol megvallju'k közös istenhitünket. ahol részt vehetünk Krisztus áldozati lakomáján. lyiajd el jő az idő, amikor nem lesz szükség erre '1 a templomra sem, hiszen a legtökéletesebb Szeretet közösségében leszünk. (V. ö.: Jel 21,22) Molnár Bála lelkész Nagyobbaknak Isten és tudomány
