Pest Megyei Hírlap, 1992. november (36. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-12 / 267. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1992. NOVEMBER 12., CSÜTÖRTÖK Terménytaríalékokkal könnyebb Garantált árakat kíván az élősertés-piac Egészséges versenyhelyzetei várnak KomáayösztÖBzés a szolgáltatóknak A váci húsüzem raktára Amire már az esztendő első felében számítani lehetett, az napjainkban valósággá vált. Történetesen az, hogy a vágóhidak — elegendő vágóállat híján — nyűglőd­nek. Ságok, ahol a gazdák még a nyáron, illetve kora ősszel szert tettek az olcsó takar­mánybúzára, vagy a saját földjükön megtermelték az állatok hizlalásához nélkü­lözhetetlen kukoricát. A sertésfelvásárlók 100- 110 forintot is ígérnek az állatok kilójáért, de a gaz­dák, köztük is az óvatosab­bak, kivárnak. És nem alaptalanul, hiszen az álla­mi vállalatok jó része felszá­molás, átalakulás alatt áll. Köztük a Pest—Nográd Me­gyei Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalat, amelynek a hiteleket nyújtó pénzinté­zettel november 20-án lesz a minden bizonnyal sors­döntőnek számító csőd­egyezség-tárgyalása. Tehát a sertéstartók a bi­zonytalannak számító cé­geknek nem szívesen adják oda az állatokat. Szerencsé­sebb helyzetben vannak a magánvágóhidak tulajdo­nosai, ők a legjobb porté­kák között válogathatnak, s ígérhetnek a sertésekért el­fogadható összegeket. A Sertéstenyésztők Or­szágos Választmányának legutóbbi ülésén elhang­zott: országosan az átlagos felvásárlási árak nyolcvan forint körül alakulnak, s minden bizonnyal ez az ösz- szeg néhány forinttal még tovább kerekedik. A kister­melőknek szükségük is van minden forintra, hiszen a szemestakarmány- és ter­ményárak már most jócs­kán meghaladják az ezer forintot mázsánként. Azok most a szerencsésebb hely­zetben lévő farmergazda­A nagyobb gondot pilla­natnyilag az jelenti a me­gyében, hogy amíg két éve még meghaladta az 50 ezer darabot az anyakocák szá­ma, mára már ez a szám csak kevéssel haladja meg a negyvenezret. Tehát csök­kenő szaporulattal kell szá­molni az elkövetkezendő hónapokban. Az említett választmányi ülésen néhányan már-már a vészharangot kongatták, mondván, hogy 1993-ban akár húshiányra is felké­szülhetünk. Á körültekin­tőbb szakemberek azonban úgy vélik, hogy a belső fo­gyasztás fedezésére lesz elegendő árualap. Az per­sze megint más dolog, hogy az export valóban jelentő­sen visszaeshet, s ebbe a sajnálatos. Békés megyei sertéspestisjárvány is erő­teljesen közrejátszik, hiszen mintegy 10 ezer darab fehér hússertést kellett megsem­misíteni. Ez az országnak, mintegy 30-40 millió dol­lárnyi kárt okozott. Az Európai Közösségtől érke­zett állategészség-ügyi szak­emberek alapos helyi vizs­gálatokat folytattak az ille­tékes magyar szaktárcával, s mint hírlik, jó fél év is el­telhet addig, amire az első élő és vágott állatok meg­jelenhetnek az EK tagor­szágaiban. Jövőre, becslések, s a leg­utóbbi állatszámlálási ada­Nelti egyelőre megkegyelmeztek tok szerint, megközelítően 9-9.5 millió darab sertés ke­rülhet a hazai vágóhidak­ra, s ez a három évvel ez­előtti 13 millió darabhoz képest bizony jelentős csökkenést mutat. Az élőállat-felvásárlási árak tovább növekednek, kedvet adva a kétkedőknek is a sertéshizlaláshoz. A magyarországi állattartók kedvező, jövőbeni kilátásait még az élő- és importhús­behozatal sem lesz képes keresztülhúzni. Eddig ugyanis a különböző ke­reskedelmi csatornákon az országba behozott bolgár, szlovák élősertések, vala­mint az USA-ból érkező húsimport sem volt olcsóbb, mint a belföldön kínált ter­mékek. A Sertéstenyésztők Or­szágos Választmányánál a vázolt állattartási és hús­helyzetre tekintettel nélkü­lözhetetlennek tartják jö­vőre a vágósertések árának a garantálását. Szerintük a sertéshús garantált felvá­sárlási áránál az irányadó a 11 kilónyi vegyes szemes abrak. Gyócsi László TÁPIÓCICSKÉN Tornateremmel gyarapodnak A hét második felében várhatóan megtörténik Tá- pióbicskén az új tornate­rem műszaki átadása. A ti­zenkétszer huszonnégy mé­teres belméretű épület munkálatai ez év júniusá­ban kezdődtek a Káta Épí­tőipari Kisszövetkezet kivi­telezésében. A beruházás tizenkétmillió forintba kerül, ennek negyven szá­zalékát Tápióbicske önkor­mányzata megpályázta. To­vábbi ötmillió forintot for­dítottak az idén az iskola fejlesztésére: a többi között aszfaltozott tornaudvart is építettek. A tornaterem hi­vatalos átadása november végén lesz. Tápióbicskén közel 400 gyerek várja az alkalmat. Eddig a művelő­dési ház nagytermében, majd két tanteremből kialakított szukségtorna- tei’emben tartották a .test­nevelésórákat. Ezek most felszabadulnak, s így lehe­tővé válik az egyműszakos tanítás megszervezése is. Konferenciát rendezett p MTESZ Szervezési és Ve­zetési Tudományos Társa­ság a lakossági szolgáltatá­sokról. Az ötödik országos fórumon neves előadók tá­jékoztatták a százhúsz résztvevőt az időszerű elvá­rásokról, gazdasági kon­cepciókról. Trethon Ferenc, az SZVT elnöke, a fórum szervezője úgy véli, a lakosságnak nyújtott szolgáltatások a magyar gazdaság szerves alkotórészei, ezért nem le­het közömbös, milyen mi­nőségű lesz az ipari, az építőipari és a kiskereske­delmi tevékenység. A la­kosság koránt sincs kibékül­ve a szolgáltatók tevékeny­ségével. Az emberek bizal­matlanok, az utóbbi esz­tendőkben csökkent a ke­reslet. A leggyakoribb pa­nasz, hogy napokig kell várni a gáz- vagy vízveze­ték-szerelőre, az iparosok nem jönnek a megbeszélt időpontban. így rengeteg időt pazarolnak a polgárok. Több hozzászóló felvetet­te a szaporodó panaszköny­vi bejegyzésekkel össze­függésben: hiányoznak mind a fogyasztók, mint az iparosok érdekvédelmi szervezetei, amelyek egyez­tetnék, illetve kivizsgálnák a gondokat. A szolgáltató kisiparosok az önkormány­zatokat hibáztatják, hiszen egyre nagyobb a helyi adók összege. Mindenki tisztában van azzal, hogy a gazdasá­gi környezet alapvető vál­tozása miatt át kell ala­kulnia a szolgáltatói háló­zatnak is. Ez részint össze­függ a szolgáltatások álla­mi szektorának privatizá­ciójával. valamint a ha­sonló tevékenységgel fog­lalkozó ipari szövetkezetek átalakulásával. Szabó Iván ipari és ke­reskedelmi miniszter meg­ígérte az egységes szolgál­tatáspolitikai koncepció megalkotását, amelyet re­mélhetően rövidesen a kor­mány elé tudnak terjeszte­ni a problémák hatékony megoldása érdekében. Az IPOSZ-Magyar Kéz­műves Kamara alelnöke, Kassai Róbert érdeklődé­sünkre elmondta, hogy a szolgáltatói piac beszűkü­lésén túl rohamosan nö­vekszik a kontárok száma, akik többnyire engedély nélkül, gyakran hibás mun­kát végeznek. Ezzel is ront­ják a hozzáértő iparosok hitelét. Pest megyében je­lenleg tizenhétezer iparos szolgálja a lakosság érde­keit, ők vannak a legköz­vetlenebb kapcsolatban az emberekkel. Sajnos a kisvállalkozókat hosszú távon számos köz- gazdasági szabályozó sújt­ja. Csökkenteni akarják az önkormányzatoknak vissza­juttatott személyi jövede­lemadót. Ezzel párhuzamo­san a .megye északi térsé­gében tapasztalják, hogy a falvakban a helyi ipar­űzési adóból próbálják pó­tolni a kieső bevételt. Ezt az érdekvédelmi szövetség károsnak tartja, mert így a maszekok megint csak a fogyasztókra hárítják át a többletköltséget. A kor­mányzat is áldatlannak tartja ezt az ellentmondá­sos helyzetet, ezért rövide­sen a parlament elé kerül a kamarai törvény. Az iparo­sok érdekvédelme mellett a törvény kettős célt szol­gál, nemcsak vállalkozók, hanem a fogyasztók védel­mét is. Az IPOSZ jelenleg konkrét véleményeket, ta­pasztalatokat gyűjt, mivel nemcsak a lakosságnak kell teljes mértékben megbíznia az iparosok munkájában, hanem az iparosoknak is alkalmazkodniuk kell a piac diktálta körülmények­hez. A kormányzat a kis- és középvállalkozók tevékeny­ségét akarja fellendíteni. Ennek ellenére a szolgálta­tások privatizációja nehéz­kes. Csekély a hazai tőke részvételi aránya a beruhá­zásokban. Jelenleg a lízing- privatizációs konstrukciót ajánlják az üzlethelyiséget bérlőknek. Kis indulótőké­vel a haszonból is törlesz­teni tudják az ingatlan árát. Mivel az ipari és a kereskedelmi szolgáltatások összhangja még csak most alakul ki, a piacgazdaságra való áttérés közben lénye­ges, hogy egészséges ver­senyhelyzet teremtődjék, csak így javulhat a minő­ség. Ilonka Mária MEMESEE FEJLESZTÉSEK Ne vigyék el a falu vizét! Közkutakat nem szerel­nek fel a vezetékes ivóvíz- hálózatot most építő Men­őén. Miért? Minden házba, telekre bekötik a csöveket, azaz közkifolyókra egysze­rűen nem lesz szükség. Mellesleg ily módon véde­keznek a pazarlás ellen, de az átutazók sem viszik el a faluból az egyre drágább folyadékot. Aligha kell bizonygatni a lépés gazdasági motiváltsá­gát: szó sinc= hát irigység­ről, fukarságról. Mert a „közösből” elfogyasztot,Inak is megvan az óra, ami ál­talában az önkormányzat számláját terheli. E közöst védik Tréfák Istvánná polgár- mester asszony kertelés nélkül adta elő a fenti lé­nyeget, miközben nem ha­gyott kétséget afelől, mi­lyen nagy dolog Mende éle­tében, hogy végre egészsé­ges vizet ihat itt is min­denki. Amire régóta készü­lődnek már, csak éppen valami eddig mindig köz­bejött. Tavaly azonban maguk döntöttek saját sor­sukról: benyújtották a pá­lyázatot, s nekiláttak kutat fúrni. Az idén kaptak köz­ponti támogatást, szep­tember 10-én pedig meg­alakították a víziközmű- társulatot — kedvezményes hitelek felvétele reményé­ben. Jelenleg ott tartanak, hogy 1017 természetes és 32 jogi személy lépett be a társulatba, jóval meghalad­va a település lakosságának kétharmadát. Extrádé­ajándék Mindössze 183-an marad­tak ki: a kivitelező Extrádé osztrák—magyar kft. jó­voltából azonban további 100 lakásba ingyen kötik be a vizet. Ami ezek után is kimarad, oda szintén be­kötik a vezetéket, s ráter­helik az ingatlan tulajdo­nosára. Még mindig jól jár, hiszen a víz értéket emel. A 78 milliós beruházás lakossági hozzájárulása mai árakhoz képest ked­vező. 30 ezer forint. A tíz év alatt törlesztendő össze­get, ha valaki november 10-ig kifizette egyszerre, akkor kilencezer forintos kedvezményben részesül. Az érdeklődésre jellemző, hogy három és fél százan éltek a lehetőséggel. A víziközmű-társulat iro­dájában Süli Jánosné pénzügyi vezetőtől megtud­tuk, hogy a munkálatok­kal jelenleg a Menőéhez tartozó Pusztaszentistvánon tartanak. Itt december 15-ig kiépítik a te' '^s háló­zatot, kis idővel később a bekötés is megtörténik Rá egy évre, jövő év kará­csonya előtt minden ház­ban tiszta vizet ihatnak a mendeiek. A vezetékek hossza 25 kilométer lesz. a megfúrt három, kút hosszú távon megoldja a falu víz­ellátását. A legnagyobb tel­jesítményű kutat épp a na­pokban — november 17-én — adják át. Döntés előtt A mendeiek sok éven át „várakozólistán” álldogál­tak, ám úgy tűnik, most alaposan nekilódultak a fa­lufejlesztésnek. A megfe­lelő tervek elkészülte után e napokban a vezetékes földgáz ügyében hoznak fontos döntést. Kivitelező kerestetik ugyanis; ettől függetlenül az már biztos, hogy tavasszal kezdik a munkát, s nyár közepére be is fejezik azt. (tóth) .

Next

/
Thumbnails
Contents