Pest Megyei Hírlap, 1992. november (36. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-11 / 266. szám

Nem mertek kiállni mellettem sten nem bocsát meg mindenkinek CEGLÉDI Kurtlics József magyar—német szakos tanár tizenhat év­vel ezelőtt mondott búcsút a katedrának. Nyugállomány­ba vonuláskor pedagógus-érdemrenddel tüntették ki. Néhány hete 1956-ban tanúsított példamutató helytállá­sáért a Magyar Köztársaság emléklapját, egy másik ün­nepségen pedig a szegedi József Attila Tudományegye­tem aranydiplomáját vehette át. Ennek kapcsán be­szélgettünk. Egy panelház ötven-hat- Van négyzetméteres lakásá­nak egyik zsebkendőnyi szobájába vonultunk visz- sza. Törékenv. halk szavú. — Ötgyermekes kisiparos- családban nevelkedtem. Délutánonként édesapám lakatosműhelyében segéd­keztem, vagy egy-két gyen­gébb képességű tanulóval foglalkoztam. Estére ma­radt az én leckém. A gim­náziumban mindvégig tan- díjmentesen tanultam. Igyekeztem elsajátítani pár nem kötelező idegen nyel­vet. Futballoztam, szertor- náztam. Az önképzőkör legaktívabb tagja voltam. GESTAPGS FOGSÁG Az egyetemre — a szüleim szegénysége miatt — a ta­náraim nem javasoltak. Csak egy német szakos, te­hetséges, bohém székely ‘ember biztatott és segített. Kerékpárral, utazókosárral mentem Szegedre. Hetekig nem volt szállásom — park­ban, vasúti váróteremben, a szemináriumi helyiség asztalán vagy az iskolatár­samnál aludtam. Egy évig nem reggeliztem, fél évig nem ettem főtt ételt. Sze­rencsére a kollokviumaim kitűnőre sikeredtek. Enneit ellenére két évig a szülő­városom, Kiskunfélegyháza inkább az előkelőségek gye­rekeinek adta az ösztönd;- jat, és nem nekem. A har­madik évben már nem tudták megtagadni a kérel­mem, így jutottam ki a heidelbergi, a következő esztendőben a müncheni egyetemre. Heidelbergben magyar egyetemi sapkával a fejemen néztem, ahogy a német SA-sok meneteltek az utcán. Ügyet se vetettem az ottani szokásra. Magya­rán szólva: nem emeltem fél a kezem hitieresen. Kiugrott a sorból egy ka­tona, és alaposan eltángált. Münchenből pedig ki akar­tak toloncolni. Egyházelle­nes könyveket láttunk szo­batársammal az esvik kira­katban. Megjegyeztem : effélét Hitlerről is lehetne írni. Valaki megfogta a ka­rom. igazoltatott, bekísért, A társam kimentett. Azt mondta, nem tudok jók né­metül. Megúsztam. — Persze a későbbiekben is nemegyszer akadt kínos kalandja a németekkel. — A fővárosból toboroz­tak tanárokat kis települé­sekre. Mezítlábas aposto­loknak neveztük magunkat. Egy pesti gimnáziumból kerültem le Nagybecske- rekre. Magyarország meg­szállásakor — 1944. március 19-én — több vezető értel­miségivel együtt a gestapó- sok letartóztattak. Ugyanis nyilvános beszédeimben né­met- és háborúéllenes ki­CEGLÉDI HÍRLAP Cegléd, Kossuth tér I. • A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. • Munkatár­sak: Tibay Agnes és Kó­bor Ervin. 9 Postacím: Cegléd, Pf. is. 2701. Tele­fax és telefon: 53 11-MO. • Telex: 22-6353. 6 Hirdetés­felvétel: Hírlapkiadó Válla­lat Közönségszolgálata, Ceg­léd, Teleki u. 30.: kedd, csütörtök, péntek S-től 12-ig, szerda 10—17 óráig. Tele­fon: (53) 10-763. jelentéseket tettem. Addig tartottak fogva, amíg el nem dőlt, hogy a magvarok nem állnak ellen. Holla- runban — ekkor már kato­náskodtam — vittük a tár­sainknak az élelmet, s el akarták venni tőlünk. Ne­met mondtam. A német vá­rosparancsnok engedelmes­ség megtagadásáért főbeíö- vetési paranccsal bezáratott az irodája melletti helyiség­be. Szerencsére az egyik magyar tisztnek suttyom­ban a kezébe nyomtam az előre kiállított menetenge­délyt. Ezt aláíratta a nála levő többi papírral. Fél óra múlva odajött az őrhöz — aki magyarországi német volt —. s ő elengedett. Megmenekültem a kivégzés elől. — A sors különös csap­dákat állított fel önnek. Miféle átok volt ez? — Pesti gimnáziumban tanítottam. A Nemzeti Pa­rasztpárt tagja voltam, akárcsak az egyik barátom. Véle akartam találkozni azon az 1946-os márciusi napon, amikor több tízezer ember tüntetett. Az út szélén lépkedtem kerestem a csoportomat. Arra lettem figyelmes, hogy a közelemben egy lány és fiú kilépett a sorból. Őket ez az egész nem érdekelte. Ezért a fiút elkezdték üt­legelni. Rájuk ordítottam, hogy hagyják abba. Ne­kem estek, félholtra verteik. A rendőrök bevittek a kö­zeli kapitányságra. Néhány ügybuzgó tanú „vallomását” — ezek lényege: szidta a zsidókat, kommunistákat, éltette Mindszentyt — a ka­puban felírták. Az e hazug­ságokat rögzítő jegyzőköny­vet nem akartam aláírni. Igen ám, csakhogy végül a gumibot megtette a hatását. Majd elszállítottak a to- loncházba. Fél év múlva, szeptember elején kiszaba­dultam. Ha vállalok besúgó­szerepet — a tantestületről jelentést írok —, Kiskunfél­egyházán lett volna egy ál­lás. Miután politikai bélis- táztak, hat évig édesapám Jakatosműhelyében dolgoz­tam. HA BAJ TÖRTÉNNE — Ekkora kitérő után miként lett újra pedagógus? — Egykori tanítómból igazgató lett^ Az iskolájá­ból elküldték egy részeges kartársat. Bizalmat szavaz­tak nekem. A megyénél a tanév végén jöttek rá, hogy ott tanítok. Mivel a kollé­gák ragaszkodtak hozzám, maradhattam. Minden ver­senyt megnyertem a tanít­ványaimmal. Később a kis­kunhalasi gimnáziumba he­lyeztek. — Ügy csöppent az 1956- os eseményekbe, mint Pilá­tus a Credóba. Voltaképpen miféle szerepet szánt önnek a sors? — A tanácselnök-helyet­tes kérte. Hogy a tantestü­letből valaki legyen tagja az alakuló forradalmi ta­nácsnak. Senki sem vállal­ta. A végén igent mondtam, azzal, hogyha bajom történ­ne, kiállnak mellettem. Ja­vaslatomra felújították a régi koalíciós pártokat. A Kisgazdapárt volt képvise­lőjét felkérték a város ve­zetésére. S megrendezték az ország első szabad, demok­ratikus népszavazását. A forradalom harmadik napján követeltem, vegyél* őrizetbe azt az ávóst, aki belelőtt a tömegbe — egy asszony és egy fiú meghalt. Megakadályoztam, hogy fegyvereket osszanak kí. A tanítványaim fel akarták gyújtani a pártházat, s megdobálták volna a tanko­kat, hogy méltóak legyene* a pesti ifjúsághoz. Mond­tam. hogy ne tegyék. In­kább mással segítsünk. Több vagon élelmet gyűj­töttünk össze, amit felvit­tek Pesterzsébetre, MINDJÁRT ELFOGADTAK — Mikor hurcolták el? — Egy február éjjel jöt­tek értem 1957-ben. Az­tán júliusban a tanítvá­nyaim kitartó utánjárására szabadultam. Ám az állá­somból felfüggesztette,*. Nem a forradalmi tevé­kenységemért-. Hanem azért, mert nem vontam vissza egy korábbi marxis­taellenes kijelentésem. Mi­szerint a társadalom veze­tő rétege az értelmiség. A pedagógiai egyeztetőbizott­ság ugyan felmentett, de át­helyezett Szalkszentmárton- ba. Bár ott marasztaltak, továbbálltam. Az egész Al­földet bejártam, nem kel­lettem sehol. Végre 1958- fcan Cegléden a Táncsics- iskolában álláshoz jutottam. XXXVI. ÉVFOLYAM, 266. SZÄM 1992. NOVEMBER 1I„ SZERDA A volt szovjet lakásokba költöző új tulajdonosok á birtokbavételt igen eltérő érzel­mekkel élik meg. A vételár melleit a közművek, a fűtés felújítására kellett a tulajdo­nosoknak a lakások méretétől függő összeget fizetni. A belső felújítást ki-ki anyagi le­hetősége, ízlése szerint végzi, végezteti. Tagadhatatlan tény: nem új lakások, ám anya­gi szűkösségünkben tudomásul kell vennünk: ennél olcsóbban mostanság lakáshoz jut­ni nem lehet (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Ismét megrendezik Ki mit tud? — Sokára fogadták el? — Akik úgy gondolkoz­tak, mint én, azok erköl­csileg mindjárt elfogadtak. De hivatalosan senki nem mert kiállni mellettem. Egy túlkoros osztályt bíz­tak rám. Amit elértem 3 tanulókkal, az igazgatóm a nevelés csodájának tartotta. Később a gimnáziumban német szakos tanárra volt szükség, átmentem. Onnan vonultam nyugdíjba. — Meghurcolták. Nem­rég kitüntették. Mit érez? — Senki nem követett meg eddig. De az, aki szé- gyelli magát, attól úgy ve­szem, hogy bocsánatot kért tőlem. Nincs erőm bántani. Ám politikailag nem eny­hültem meg a tömeggyilko­sokkal szemben. Az olya­noknak, mint a mosonma­gyaróvári Dudás Pál, nem tudom elfeledni a bűnét. Bíróság ítélkezzék felettük. Egyébként Isten sem bocsát meg mindenkinek, van, akit a pokolba küld. Fehér Ferenc Ismét megrendezik az idén a hagyományos Ki mit tud? vetélkedőt. A verseny­re jelentkezhet minden olyan magyar állampolgár­KARÁCSONYI VÁSÁR Árusok jelentkezését várják December 11-től 31-ig a Szabadság téren karácso­nyi vásár lesz. Az elárusí­tani szándékozók novem­ber 16-tól jelentkezhetnek helyioglalás céljából Szum- per György közterület-fel­ügyelőnél a városháza fsz. 2. számú irodahelyiségé­ben. ságú vagy külföldön élő magyar fiatal, aki decem­ber 31-ig betöltötte a tizen­negyedik és nem lépte át a huszonhatodik életévét. A jelentkezési határidő december 1. Az érdeklődők részletes felvilágosítást kaphatnak a Kossuth Táű- velődési Központban sze­mélyesen (Cegléd, Kossuth tér 5'a.) vagy az 53/10-199, 10-895-ös telefonszámon Velkey Mátyás előadónál. Képviselői fogadóórák November 16-án, hétfőn délután 4-től 6 óráig a vá­rosháza aulájának az 1-es szobájában az 1-es válasz­tókörzetnek Fésűs Ferenc képviselő tart fogadóórát. November 17-én, kedden délután 4-től 6 óráig a vá­rosháza aulájának az 1-es szobájában a 4-es választó- körzetben élők részér« Far­kas Albert, a 11-es válasz­tókörzet polgárai részére Gór Mátyás képviselő tart fogadóórát. A Dunaharaszti önkormányzat Polgármesteri Hivatala a községi köztemető rendjéről szóló, 1/1980. sz. tanácsrendelet 15. § (2) bekezdésében foglaltak alapján, felhívja űz érdekeltek figyelmét, hogy ü Temető utcoi régi temetőben ű sírhelyek hűsznákti ideje lejárt és a temető kiürítésre kerül. Kérjük az érdekelteket, hogy a sírok áthelyezéséről legkésőbb december 31 -éig szíveskedjenek gondoskodni. Idéző-jel Médiáitok és hibákok „A hazug médiákok, miattuk van minden!” „Mi a baj, bátyám?” „Száraz időt mondott mára a tévé, én szétterítettem az udva­ron a kukoricát, hát nem rá verődött a zápor!” ­A magyarban kevésbé sikeres egvik-másik szó használata. A médium latin eredetű szó, amelynek első jelentése „az emberek és a szellemi világ között köz-, vetítő személy”, majd „szuggerálható, hipnotizál­ható egyén”, s újabban használjuk a tömegközlési és -tájékoztatási eszközök jelölésére. Az összefoglaló név nemcsak a sajtót, a rá­diót és a televíziót foglalja magában, hanem — mint hírközlő, hírközvetítő esz­közt — a plakátot, hirdetést, reklámot is. A médium többes száma: latinosán média, magyar toldalékkal médiumok. A médiák tehát logikátlan, mert ugyanezt — a többes alakot — mondja kétszer. Olyan ez, mintha a több fűzfa fűzfáitok lenne, a sok hiba hibákok. Idegen szavakkal köny- nyen fordul elő ez a „két­szer mondás”, hiszen nem világos mindenki számára az eredeti alak grammati­kai jellemzője. Olyannyira, hogy néhány hibás formát ,,szentesített is a nyelv­szokás. Az Alpok helyett gyakran mondanak Alpe- sek-et, holott az Alpes már többes számban van. Ugyanígy: Beatlesek— Beatle-fs (angol többes szám) -f-ek (magyar töb­besjel). Talán a médiák-at még vissza lehetne szorítani. (A szót....) Nyugodtan hasz­nálhatjuk helyette a ma már összefoglaló és ma­gyaros sajtó elnevezést, amelynek két csoportja van: az .írott sajtó - (újsá­gok) és az elektronikus vagy hangos-képes sajtó (a rádió és a televízió). A médiák mindenképpen kerülendő, a médiumok helyett is van újabb aján­lata a nyelvművelőknek: a hírszervék szó. (költői) 7

Next

/
Thumbnails
Contents