Pest Megyei Hírlap, 1992. november (36. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-11 / 266. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZÜKEBBHAZÁNK 1992. NOVEMBER 11., SZERDA njsgykAtAn, félidőben Működni vagy továbblépni? Négy mandátum üres Sóskút fejlesztési tervei Folytatják a kísérleti képzést Két évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit a szigetszent- miklósi Batthyány Kázmér Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola. Az oktatás kísérleti tanterv alapján folyik, amely elsősorban a közgazdasági szakközépiskolai képzésre vonatkozik. Lényege, hogy az első és második osztályban egységes az alapképzés, de a harmadik osztálytól az oktatás kísérleti jellegű. Azaz, a tanulók három szakirányban folytathatják tanulmányaikat: menedzser, banki, számítástechnikai szakemberekké válhatnak. Az iskola indításakor nem dolgozták ki a kísérleti programot, de az idei tanév elejére elkészültek vele. Az intézmény által megfogalmazott elképzelések megegyeztek a „Szakoktatás a piacon” című holland —magyar projekt keretében kidolgozott programmal, amelyet a váci I. Géza Király Közgazdasági Szakközépiskola részére már engedélyeztek. Most a sziget- szentmiklósi iskola is átveheti azt. A megyei önkormányzat közművelődési és oktatási bizottsága egyetértett azzal a javaslattal, hogy a szak- középiskola a megkezdett kísérleti oktatást az említett projekt alapján folytathassa. A kísérleti képzés nem jár többletköltséggel, a szakmai tantárgyak követelményeit pedig úgv határozták meg, hogy előkészíthessék az ötödik tanévben folytatandó szakképzést. Működni és fejleszteni — fogalmazódik meg gyakran, de sommásan ez az igény Nagykátán, a Tápió-vidék legnagyobb településén. Ám a két kulcsszó közé legtöbbször odafurakodik a „vagy” szócska, magyarán: vagy az egyik vagy a másik. A kényes kötéltánc sokszor állítja nehéz helyzet elé az önkormányzat vezetőit — tűnt ki legutóbb a kétéves félidei értékelésen. Térségi intézmények A legfőbb dilemma abból adódik, hogy a kisváros intézményeit mindig is a térségi feladatok ellátásával együtt méretezték. Ami egyáltalán nem lenne baj, sőt így természetes: csakhogy a működésre kapott központi normatívákat helyben szinte mindig meg kell támogatni ahhoz, hogy mondjuk, a gimnázium, a szakmunkásképző iskola vágj' a rendelőintézet eleget tudjon tenni a kívánalmaknak. A pluszforintok viszont leginkább a lakossági fejlesztések rovására szoríthatók ki. Bodrogi Györgyné polgármester szerint ez Nagykátán évenként mintegy 30-40 millió forintot jelent. Annak ellenére, hogy a szociális otthonok működtetésének jogát a város már a kezdetben átruházta a megyei önkormányzatra. Évtizedes gondok Fejlesztésre pedig marad, ami marad. Nagykátának közismert, évtizedes nagy gondja a magas talajvíz- szint, ami ráadásul emelkedő tendenciát jelez. A legnagyobb problémák megoldására az elmúlt két évben 20 milliót áloztak, elvezetik már a vizet a belváros szolgáltatóházának környékéről, a templom előtti részről, a Banda térről, megtisztították a fölösleges csapadék levezetésére alkalmas kerektói ágat. Mindez azonban afféle tűzoltás, a lyukak betömése, hiszen távlatokban aligha kerülhető el a szenny- yízelevezetés, ami már igazi „városi” infrastruktúra lenne. A parkolási területeket is „lóhalálában’ voltak kénytelenek növelni, hiszen a heti nagypiacok alkalmával sűrűn csütörtököt mond — ilyenkor van a nevezetes esemény — a város közlekedése a szűkös hely miatt. Rendezték a főutcának számító Dózsa György utat, a piac, a posta környékét. A legnagyobb forgalomnak kitett gyűjtő- utakat az elmúlt két évben aszfaltburkolattal látták el, közel 20 millió forint értékben. Ám az úthálózat fele még hátra van, nem beszélve a járdák építéséről. A működés és fejlesztés kényes ösvényén egyre kevesebb a remény az egyik általános iskola bővítésére. A „Mátray” egymástól tekintélyes távolságra lévő, kieső épületekben végzi feladatát, nincs tornaterem, csak -szoba. Már a volt MHSZ-bázis épületében is tanítanak alsó tagozatos gyerekeket, mégis újra és újra felrémlik a két műszak visszaállítása. Az épület a Központi Vagyonkezelő Szervezet tulajdona — papír szerint —, ahelyett, hogy a városhoz kerülne át. Nyitott kérdések Működni és — vagy —, beruházni, fejleszteni? A képviselők kezdettől a zökkenőmentességre voksoltak, most — éppen félidőben — sincs ez másként. Felvetődik a bevételek növelésének újabb súlyos dilemmája. Bevezessék a helyi adókat? Ezt nem tartják szerencsés megoldásnak. Növeljék a városi árakat és díjakat, mondjuk, az óvoda, napközi, szemétszállítás tételeit? Sóskút önkormányzati hivatala jegyző nélkül maradt. Egy augusztus 11-i bejelentés alapján októberben távozott dr. Sáránszky Erika. A változások a képviselő-testületet is érintik. Megüresedett négy mandátum, ennek következtében várható, hogy január közepén időközi választások lesznek. A település folyamatosan és gyors iramban fejlődik. A testületi tagok és a szülők összefogásával, vállalkozók támogatásával kezdték bővíteni az általános iskolát. A két héttel ezelőtt beindult munkálatok a tervek szerint tavaszra befejeződnek. Az eredmény egy játszópark és aszfaltozott kézilabdapálya lesz. Kummer János polgár- mester hangsúlyozta, a munkálatok elkezdését csak az önzetlen összefogás tette lehetővé. A beruházás finanszírozásához a szülők és vállalatok támogatása mellett képviselők is hozzájárultak: felajánlották a testületi ülésen való megjelenésükért járó pénzt. A Mikulás idén nagy ajándékkal érkezik Sóskút- ra. A főtéren várhatóan ekkor adják át az idősek házát, amely ötven embert képes befogadni. Ebben a klubban biztosítva lesz az ingyenes orvosi vizsgálat, az étkeztetés és a kulturális tevékenység. Egy intézmény- vezető és két ápoló talál majd munkát az idősek házában, amely ugyanakkor különböző társadalmi szervezetek esti összejöveteleinek is helyet ad. Közvetlenül az öregek klubja mellett készült el a tűzoltószertár. Ebben az épületben talált otthonra a polgárvédelmi egyesület is, amely mostanra már nyolcvan főre bővült és megfiatalodott. Oj elnökük. Aradi Ervin sikeresen fogja össze a lelkes csapatot, és működésük nem eredménytelen: körülbelül két héttel ezelőtt az önkéntesek az öreghegyi üdülőövezetben betörőt fogtak. A települési önkormányzat két CB-rádiót, egyéb használati tárgyakat adományozott az egyesületnek, és költségeihez is hozzájárul. A szervezet tagjai saját autóikon róják az utakat, felügyelnek társaik nyugalmára, és teszik mindezt önzetlenül.’Igaz. mint bejegyzett szervezet, nem utasítják vissza azoknak a támogatását. akik személyesen nem vehetnek részt a munkájukban, de szívesen hozzájárulnak a kiadásaikhoz. — pa — MEGYEI KÖZALKALMAZOTTAK ÉRTEKEZLETE (tóth) Csoda Krisztinával Új időszámítás a munkajogban A kormány komolyan veszi a Közalkalmazottak Szak- szervezetének az 1993-as költségvetéssel kapcsolatos állásfoglalását — hangzott el tegnap a szakszervezet Pest megyei titkárainak értekezletén. A megye tisztségviselőit azért hívták egybe, hogy tájékoztassák őket a szak- szervezet eddigi munkájáról, eredményeiről és a jövő feladatairól. Az összejövetelen Fehér József ügyvezető elnök áttekintést adott a kormány és a szakszervezetek közötti tárgyalások jelenlegi állásáról. Elmondta, a vártnál nagyobb figyelmet keltett kormányzati és parlamenti körökben a Közal- k .'mazottak Szakszervezetének költségvetéssel kapcsolatos állásfoglalása, amelyet az illetékesek igen korrektnek ítéltek. A közalkalmazottak egyik legfontosabb kifogása a költségvetéssel szemben, hogy a személyi jövedelem- adóból az önkormányzatok a tervek szerint mindössze harminc százalékot kapnának vissza az eddigi ötven százalék helyett. Most, a tárgyalások közepén már negyven százalékról beszélhetünk — mondta az ügyvezető elnök —. és ez a> szakszervezetek számára elfogadható lenne. Ugyanis ha a normatívák maradnak, ez az elosztás a kistelepülések számára már nem jelentene o'yan nagy hátrányt. A másik jelentős kifogás, hogy dologi és bérfejlesztést a következő évre nem irányoz elő a költségvetés. Ebben a kérdésben is van elmozdulás, és elmondható, hogy már nem olyan merev a kormány álláspontja. A szakszervezet azon a véleményen van, hogy biztosítani kell a működési költségeket, ugyanis — mint elhangzott — csak akkor lehet társadalmi békességet biztosítani, ha a jövedelmek növekedése megközelíti az infláció növekedését. A három munkajoggal kapcsolatos törvényről szólva az ügyvezető elnök elmondta, a törvények életbelépésével új időszámítás kezdődött a magyar munkajogban. S bár sok kifogásuk van a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénnyel szemben, szó sincs arról — mint egyes körökben elterjedt —, hogy a törvény végrehajtását fel kellene függeszteni. A köztisztviselők jogállásáról szóló törvényt viszont hibáival együtt magáénak érzi a szakszervezet. A Belügyminisztériummal most tekintik át e törvény minden rendelkezését, és megállapodtak abban, hogy közösen fognak javaslatot tenni a törvény módosítására. A tájékoztató után örömmel jelentették be az értekezleten, hogy új alapszervezet alakult Gödön: a polgármesteri hivatal telje létszámmal belépett a szakszervezetbe. Ezenkívül folyamatban van az alapszervezet megalakulása Szigethalmon is. De egész Pest megyére jellemző, hogy elindult egy szerveződési folyamat, az intézményekben kezdik érezni, hogy szükség van az érdekvédelmi szervezetre. Ez abból is látszik, hogy az elmúlt két hónapban 120 fővel nőtt a taglétszám. A nyugdíjkorhatár emeléséről a titkári értekezlet azt az álláspontot alakította ki, hogy érré a magyar társadalom még nem érett meg. Ugyanis nagyon sok középkorú ember hal még hazánkban, és ez ösz- szefügg a n épegészségügy - gyei. Ezért a Pest megyei értekezlet nem támogatja a nyugdíjkorhatár emelését. Elhangzott még. hogy a szakszervezet, amely részt vesz a törvényi szabályozások, kormányrendeletek előkészítésében, csak akkor tud igazán eredményeket elérni, ha legalább 55-60 százalékos a szervezettsége. Ezért mindent meg fognak tenni a taglétszám növeléséért, és következetesen, határozottan fogják továbbra is képviselni a közalkalmazottak érdekeit. Halász Csilla Megy, csak megy a vándor, gyönyörködik a Börzsöny utánozhatatlan színpompájában, megcsodálja a végtelen orosz erdőket felidéző jegenyéket és nyírfákat, és miután mégis rádöbben arra, hogy az Északi - középhegység színei szebbek számára, mint Jeszenyin nyírfái, akkor már csak azért kesereg, miért nem született tehetséges festőnek. Aztán megvigasztalja az utak vándorát a csillogó napfény, a tiszta ózon és a természet nagy nyugalma. Annyi fennköltség és büszkeség van a csermelyekben, a sziklás gerincekben és a szurdokszerű patakvölsyek- ben, hogy az ember elfelej- t1 a régi .haragokat, a hatos csilingelősét és a hétköznapi gondokat. Megy, csak megy a vándor, s hirtelen úgy érzi, elébe lép nagy méltósággal a kacsalábon forgó mesebeli kastély. Természetesen nem kastélyról van szó, hanem a kisinóci turistaházról. Kívülről úgy tűnik, Csipkerózsika-álmát alussza az épület. A házőrző eb is csak dísznek van kitalálva sok gyerek nagy örömére. Hályog borítja szemeit az istenadtának, nem lát. csak nagy ritkán ugatja meg a hulló leveleket és a szemtelenül nyávogó macskát. A turistaházban jó meleg van. Nem csoda, hiszen majdnem az épületre borulnak a délceg fák. Ha itt sincs tüzelőfa, akkor hol a csodában legyen? Kodó Krisztina nem is oly rég még a pesti diszkókban érezte jól magát, de mióta a család vállalkozásba fogott, azóta a Börzsöny szerelmese lett. Ezt valóban szó szerint kell venni, mert vallomása szerint csak az ásó, kapa, no meg a nagyharang választhatja majd el az őt körülvevő természeti csodától. — Csoda történt velem — állítja Krisztina. — Pesti lány létemre soha az életben nem gondoltam volna, hogy itt fogom majd jói érezni magam. Most már döntöttem. Itt fogok élni. Pedig nincsen könnyű dolga. Itt látástól vakulásig dolgozni kell. Nincsenek üresjáratok, jönnek-mennek a vendégek, néha van úgy, hogy egyszerre száz embernek is kell főzni. De a vállalkozó tudja, hogy csak szorgalmas munkával lehet egyről kettőre jutni. A pesti kislány számára valóságos meglepetés volt a felismerés, hogy kutyán és macskán kívül léteznek másféle állatok is. Büszkén mutogatja jámbor természetű őzikéjét. Már elhatározta, hogy vadaskertet létesít a turistaház mellett. Papp János (Vimoia Károly felvétele)
