Pest Megyei Hírlap, 1992. november (36. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-09 / 264. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1992. NOVEMBER 9., HÉTFŐ étk ÚJDONSÁGOK A TÉLI KÖNYVVÁSÁRRA Megszépítik a világot Számontarthatatlanul sok a könyvkiadó manap­ság. De csak kevés tud megkapaszkodni. Alakul­nak, megszűnnek. Rövid idő aiatt kiderül, hogy nincs keletje a kiadványaiknak. Az Officina Nova Kiadó az a kivétel, mely évek óta — 1988-tól — működik, sót fejlődik, terjeszkedik Forgalma évről évre nő. És ennek nem az az oka, hogy a közönség kegyeit keresik a kiadó mkatársai. Nem az vezérli őket, hogy mit adhatnának el minél gyor­sabban, minél nagyobb ha­szonnal. Bevallott céljuk, hogy „megszépítsék a nem éppen szép világot”. Csakis értékes műveket jelentet­nek meg. Gyönyörű külső­vel. Az ember keze önkén­telenül elindul feléjük, úgy érzi. valami fontos, valami szép dolog maradna ki az életéből, ha nem fogná meg, nem lapozgatná ezeket a könyveket. Nem csupán a közönségnél van sikerük. A könyvkritikák, az elnyert díjak és kitüntetések is iga­zolják, hogv jó úton jár a kiadó. A téli könyvvásárra ismét vonzó könyvekkel készül­nek, olyanokkal, melyek karácsonyi ajándéknak is megfelelnek. Ilyen a Képes világatlasz, vagy A sport krónikája című vaskos kiadvány. Utóbbi nem csupán a sport ismerői, ba­rátai, még kevésbé csak művelői érdeklődésére tart­hat számot. Az emberről szdi, a célért magát felál­dozó, küzdő, kitartó ember­ről. Különös eseteket, ér­dekességeket idéz fel a sport történelméből, az ókortól kezdve a barcelonai olimpiáig. A címe közli, milyen is­mereteket nyújthat a Nagy európai természetkalauz. Levesek, mártások, egy­tálételek címmel jelentettek meg szakácskönyvet, mely­ben recepteket közölnek, részletezve az ételek fe­hérje-, vas-, zsír-, szénhid- rátanyágát. Ugyanígy a Kenyér című könyvben is, 74 kenyérrecept melleit. Hrivennégyféle kenyér? Igen. Mert ilyen különle­gességeket is készíthetünk például: lilahagymás és szó- jás kenyér. Kert a lakásban — ez a kiadványuk mindenről tá­jékoztat, amit a lakásban tartható növényekről — vá­gott virágokról, cserepes növényekről, téli kertekről — tudni kell, lehet. Mesekönyvek felnőttek­nek és gyerekeknek. Élve­zetes, humoros, kedves, s nem utolsósorban okos me­se felnőtteknek Mara Twain Ádám és Éva napló­ja című műve, Jéan Effel bűbájos rajzaival illusztrál­va. Álomba ringató esti mesék címmel jelent m;g könyv a kicsiknek. Ugyan­csak őket lepték meg a Nagy karácsonyi mesekönyv­vel, amely azonban nem csak meséket tartalmaz. Al­címe szerint is: Karácsonyi ünnepek kincsestára. Segit a gyerekeknek abban, ho­gyan készíthetnek saját ke­zűleg ajándékot, díszt a ka­rácsonyfára, süteményt, édességet az ünnepi aszta'- ra. Megismerteti őket kará­csonyi szokásokkal, dalok­kal. A felnőttek segítsége pedig az Adventtól karácso­nyig. A kötet színes fotóin még szebb karácsonyfákat, asztali díszeket, terítékeket, még szebben csomagolt ajándékokat, szebben tálalt ételeket láthattunk, mint amilyeneket eddig készítet­tünk. (Nádudvari) Schiff András koncertsorozata Schiff András zongoraművész november 20-áig péntek esténként Schubert összes zon­goraszonátái címmel hangversenysorozatot ad a Zeneakadémián. Felvételünkön Schiff András és a Verőcén élő Kurtág György zeneszerző a legutóbbi előadás után (Vimola Károly felvétele) CSÖKKENŐ ÉRDEKLŐDÉS Táncházi vigadalom Művelődési Ház e szép ha­gyományt szeretné felele­veníteni, melyhez csatlako­zott a Jánosi-együttes is. Ez utóbbi felvállalta az okta­tást, egy egészen újszerű módszerrel. Népművelők mondják, sok helyen és sok esetben a táncházat a szülők úgy te­kintették, mint egyfajta pótnapközit vagy gyermek- megőrzőt”. Beadták vagy elküldték a gyereket a tánc­házba, addig se kell rá vi­gyázni jelszóval. Nos a budakeszi táncház­ba szülő és gyerek együtt jár, együtt tanulják meg a lépéseket, a ritmust, az ér­zelmek mozgással kifejez­hető ősi csodáját. Az első bemutatkozásra az elmúlt hétvégén került sor, tarkítva az amúgy is tarka műsort egy különle­ges „csemegével”. Fellépett a hazánkba áttelepedett, va­lamint vendégként Magyar- országon tartózkodó csán­gók egy népes csoportja. Eredeti csángó táncokat, da­lokat mutattak be furulya­kíséret mellett. A bemutatkozás sikere arra ad reményt, hogy a kezdésnek lesz folytatása is. A budakeszi táncház min­den szombaton 18 órától várja a tánc iránt érdeklő­dő gyerekeket és szülőket „vigadjunk együtt” jelszó­val. M. Gv. O. (Vimola Károly felvételei) Együtt maradnak Pest megye eszperantis- táinak legutóbbi közgyű­lésén szerényebb eredmé­nyekről számolhatott be a mozgalom megyei vezető­sége a korábban szokásos­nál. Csökken az eszperan­tó nyelv iránti érdeklődés. Az elmúlt két év külföldi eszperantótalálkozóira ke­vesebben utaztak a megyé­ből, mint régebben. A köz­ponti megyei szervezet tanfolyamain Jaki Ferenc professzor több érdeklődőt tanított és készített elő kö­zépfokú - nyelvvizsgára. A váci Madách Imre, a du­nakeszi Radnóti Miklós gimnázium osztályaiban is sikerrel tanítják az esz­perantó nyelvet, de a me­gyei vezetők ennek elle­nére szerénynek tartják a mostani eredményeket. Az érdeklődés csökkené­sének több oka van. A fia­talok ma inkább olyan nyelvet tanulnak, melynek hasznát vehetik pályáju­kon. Sok munkahely ke­res angolul, németül be­szélő munkatársat, tehát legtöbben ezeket a nyelve­ket választják. Sok eszpe- rantistában a hit is meg­rendült a mesterséges nyelvben, ma már kétsé­gesnek érzik, hogy valaha az emberiség közvetítő nyelve lehet. A közgyűlésen részt vett Princz Oszkár, a Magyar Eszperantó Szövetség Or­szágos titkára. Véleménye szerint, a különböző anya­nyelveken beszélőknek a jövőben még inkább szük­ségük lesz sokak által is­mert, nemzetközi nyelvre. Lehet, hogy ez a nyelv nem -az eszperantó lesz. Mégis azt tanácsolta, az eszpe- rantista csoportok marad­janak együtt, ápolják to­vábbra is azokat a nem­zetközi kapcsolatokat, me­lyeket az eszperantó nyelv segítségével kialakítottak. A közgyűlésen újabb két évre. megválasztották a megyei szervezet vezetősé­gét. Az elnök ismét Jakab Béla ceglédi lakos, Buda­pest II. kerülete önkor­mányzatának művelődé­si osztályvezetője lett. Az BÚCSÚ VASS LAJOSTÓL Ügy látszik, sohase lesz vége. Alig ocsúdunk a gyászból, a halál megint azon kevesek között ara­tott, akik Zrínyi nemzetmentő üzenetét vallják hit­tel és szolgálják cselekedettel: „Egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalóak... Csak jobbítsuk meg magunkat, szabjunk más rendet dolgainknak . ..” Péntek éjjel, 65 éves korában elhunyt Vass Lajos zeneszerző, karnagy, a nemzetszolgáló keveseknek is egyik legnemesbike. Karnagyként és gondolkodóként ezrekbe oltotta be zenei értékeink — népdalkincsünk, ezeréves egyházzenénk, nagy klasszikusaink műveinek sze- reletét, és e páratlan örökség ápolásának, és a benne kifejezést kapott eszmeiség: a haza szolgá­latának igényét. Kovász volt. aki képlékeny anyag­ba oltódva duzzadó erővé sokszorozta az emberek­ben szunnyadó lehetőségeket, hogy azok megerő­södve maguk is kovászként hathassanak tovább. 1949-től a Néphadsereg Művészegyüttesének karnagya volt, majd amikor 1956-os kiállása miatt kiragadták kezei közül a nevével összeforrt férfi­kart, amatőr kórusok sokaságába oltotta, amit ne­velőitől tanult: „a minőséget, a magyarságot, pon­tosságot, becsületességet és elsősorban a saját ma­gával szembeni igényességet”. 1962-től a Vasas Művészegyüttest virágoztatta fel, egészen az 1975-ös győzelemig a llangolleni nemzetközi kó­rustalálkozón. S összefogta és éltette az ország 30 vasas énekkarát is. A hetvenes évek elejétől a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Kórusának karna­gya volt. A havi egyszeri próbákon és fellépéseken olyan nevelő hatással volt együttesére, hogy rö­vid 10 év alatt a tagak közül ötvenen alakítottak saját kórust, felbecsülhetetlen szolgálatot téve a szlovákiai magyar kultúra ügyének. Vass Lajost ott találjuk újabb népzenei rene­szánszunk bölcsőjénél is. Az 1969—70-es „Röpülj, páva!” vetélkedő vezetőjeként járva a vidéket, nyomában 600 népdalkor alakult. S a versenyeken felfedezett népdalénekesek felléptetésével egy or­szággal ismertette meg elfeledett gazdag kulturális örökségét. „A vetélkedő megrendezése politikai tett volt” — mondták. Ahogy politikai tett volt Vass Lajos egész élettMs. A tragikus véq előtt még egy utolsó vigaszt hozott számára az élet: augusztus 19-én. a magyarok III. világtalálkozójának megnyitóján Kodály Zrínyi-szózatának meqszóla1 tatásával kiált­hatta világgá a nagy politikus és hadvezér nem­zethez szóló üzenetét és szállóigévé vált, könyör­gését: „Ne bántsd a magyart!” (veszelszky) alelnökök: Kürtössy Ottó, a fóti K. K. H. Akril és Műanyagfeldolgozó Kft. ügyvezető igazgatója és Solymár Árpád, a Pest Me­gyei Fogyasztásvédelmi Felügyelőség vezetője. K. T. I. a közművelődés tárcája, másrészt sok régi, lelkes népi táncos kiöregedett. A budakeszi Erkel Ferenc A hetvenes években szé­pen indult táncház-mozga­lom némileg megtorpant, részben, mert laposabb lett

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents