Pest Megyei Hírlap, 1992. november (36. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-09 / 264. szám

1992. NOVEMBER 9., HÉTFŐ NEM KÖZELEDTEK AZ ÁLLÁSPONTOK Szükség van a benzinkútra Egész Ráckeve városát megmozgatta a benzinkút épí­téséről tartott múlt heti lakossági fórum. Ugyanis a he­lyi kábeltelevízió élő egyenes adásban közvetítette a polgármesteri hivatal tanácstermébe összehívott vitaes­tet. Maga a vita természetesen nem ezen az estén kezdő­dött, hiszen az érdekelt felek korábban szórólapokkal árasztották el a lakosságot, akik viszont nemigen tud­ják eldönteni, kinek az oldalára álljanak. A városszépítő egyesület népszavazás kiírására fel­szólító aláírás-gyűjtési ak­cióba kezdett a peregi parkerdő fáinak kivágása ellen, és az összegyűlt 1700 aláírást csütörtökön reggel nyújtották át a polgármes­teri hivatalban. Ilyen kö­rülmények között és han­gulatban került sor a la­kossági fórum megtartá­sára a tanácsteremben, amely zsúfolásig telt érdek­lődőkkel, sőt sokan a folyo­sóra szorultak. Kulcsár István polgár- mester ismertette a város önkormányzatának állás­pontját és a képviselő-tes­tületnek azt a határozatát, amely a benzinkút megépí­tése mellett foglal állást. Az előzményeket ismertet­ve a polgármester elmond­ta, a Magyar Olajipari Részvénytársaság megke­reste a város önkormányza­tát, hogy volt telephelyén ismét szeretne benzinkutat üzemeltetni. A képviselők­nek viszont az volt a véle­ménye, máshol kellene a kutat megépíteni, mert ott a közlekedésben problémá­kat okozna. Ezért került szóba az a lehetőség, hogy miután a város megszerzi a peregi parkerdő tulajdon­jogát. annak egy részét el­cserélné a Kossuth Lajos utcai telephellyel. A szóban forgó négyezer négyzetmé­ter területen mindössze 30-40 fát kellene kivágni, szó sincs tehát a 11 hektá­ros peregi parkerdő kiirtá­sáról. Előzetes számítások szerint a város önkormány­zatának 600-800 ezer fo­rint adóbevételt hozna évente a benzinkút, és ez a pénz mindenképpen Rác­kevét gazdagítaná. A városszépítő egyesület nevében Czerny Károly ki­fejtette, helyrehozhatatlan károkat okozna a parkerdő fáinak kivágása. Elmondta, az erdőtörvény szerint csak akkor lehet kivágni fákat, ha a cél másképpen nem valósítható meg. Ügy vélte, a város lakói felnőttek, akik igényt tartanak arra, hogy véleményüket el­mondhassák. Ezért min­denképpen szükség van népszavazásra. A felszólalók közül töb­ben kifogásolták, hogy a lakossági fórumot akkor hívták össze, amikor már teljesen elfajultak a dol­gok. Azt is többen szóvá tették, hogy az a papír, amelyen a városszépítő egyesület a helyi népszava­zást kezdeményezte, inkor­rekt kérdésfeltevést tartal­maz. Ugyanis sokak szá­mára itt a fórumon derült ki, hogy összesen 30-40 fa kivágásáról van szó. Ebben a helyzetben kérték a la­kosok Stahly István jegy­zőt, foglaljon állást, jogos-e a népszavazásra buzdítás. A jegyző válaszában kifej­tette, tény, hogy valóban félreérthető a felhívás, de döntést ebben az ügyben a képviselő-testület fog hozni az aláírások hitelességének megvizsgálása után. Az egyik hozzászóló ki­fejtette: nem azt a harminc fát kellene sajnálni, amit esetleg kivágnak a benzin­kút építésekor, hanem azo­kat a helyi lakosokat, akik­nek télen biciklivel kell átmenniük Kiskunlacházá- ra 20 liter fűtőolajért. Az üdülőtulajdonosok viszont kifogásolták, hogy a ben­zinkutat éppen azon a te­rületen akarják megépíte­ni, amelynek közelében ép­pen azért vásároltak telket, mert a környezet tisztasá­gához és csendességéhez nem férhetett kétség. Java­solták, próbáljon meg az önkormányzat egy másik helyet találni, és ha az nem felel meg a részvénytársa­ságnak, majd megéoíti a benzinkutat egy másik cég. Zsdrlovszky Gyula kép­viselő viszont azon a vé­leményen volt, hogy a vi­tában a dolgok lényege ve­szett el. Ugyanis a Magyar Olajipari Részvénytársa­ságnak már van egy terü­lete Ráckevén, amit a vá­ros szeretne megszerezni úgy, hogy csereterületet ad. Ha a benzinkút végül ezer méterrel arrébb, Kiskun- lacháza területén épül meg, akkor nem csak az adóbe­vételtől esik el a város, ha­nem azt a bizonyos terüle­tet sem fogják megkapni. Vona Ferenc országgyű­lési képviselő elmondta, szívügye, hogy Ráckeve mi­nél gyorsabban fejlődjön. Véleménye szerint a város­nak szüksége van a ben­zinkútra. és a környező fal­vak ellátása is fontos len­ne. Hogy a benzinkút vé­gül is a kijelölt területen vagy kétszáz méterrel ar­rébb épüljön meg, azt a szakembereknek kell el­dönteni. De hozzátette, egészséges, becsületes kompromisszumra van szükség, olyanra, ami nem osztja meg a város lakos­ságát. A lakossági fórum rész­vevőinek nagy része egyet­értett a képviselővel, és a megegyezés mellett foglalt állást. Véleményük szerint olyan helyet kellene találni a benzinkút számára, ami mindenkinek megfelel. De a benzinkút megépítésére még akkor is szükség van, ha ennek harminc fa áldo­zatul esik. Halász Csilla VÍZGYÁRTÖSiT SZÖVETSÉGE Lesz-e gyógyüdülőjük? Egyre több ember ismeri el a csodaszernek kikiáltott Pl-víz gyógyító hatását. A magnetizált folyadékot pár hónappal ezelőtt még csak egynéhány helyen állították elő. de mostanra már bő­vült a kínálat. Nagymaroson megalakult a Pl-vízgyártok és -Forgal­mazóit Országos Szövetsé­ge. Elnöke. Gyurcsák Jó­zsef elmondta, már több mint egy hónapja húzódik a csata, de még nem kap­ták meg a hivatalos enge­délyt. Ugyanakkor olyan bizonyítékokkal rendelkez­nek. amelyek kimutatják, hogy a víz nem káros az egészségre. Szeptember el­sején tartották az alakuló közgyűlésüket, de rengeteg nyitott kérdés maradt, és a szervezeti és működési szabályzatot csak október végén tudták elfogadni. A szövetség tagjai a pé­csi orvosi egyetem biofizi­kai tanszékének pozitív ér­tékelése mellett saját ked­vező tapasztalatokkal is rendelkeznek. Az elnök megerősítette, a környéken rengeteg ember használja a készítményt.' Érkeztek már hozzájuk olyan jelzések, hogy más városban is sze­retnének fölállítani Pl-víz- gyártó készüléket, de mivel még nincs meg az Országos Népegészségügyi és Tiszti­főorvosi Hivatal engedé­lye, a jelentkezők nem vágtak bele a vállalkozás­ba. Százhalombatta polgár- mestere, Vezér Mihály hangsúlyozta, hogy egy ilyen milliós nagyságrendű beruházást nem szabad el­kapkodni. és amíg a ké­szítmény gyógyító hatását nem erősítik meg az ille­tékes állami szervek, ad­dig a város képviselő-tes- tülete nem fog igent mon­dani. A szövetség ugyanakkor fenntartja azt az állítását. hogy a készítmény jó ha­tással van minden élőlény­re. Az elnök kifejtette, hogy mindenkinek jogában áll javítani az egészségi álla­potán, és nem szabadna be­tiltani a szer forgalmazását. Távlati terveik között sze­repel egy gyógyszanató- rium felépítése, amely a Börzsönyben működne, dé elsődleges cél az, hogy a megye minden területére eljusson a készítmény. HÍVJANAK - MEGYÜNK! Akcióban a polgári védelem A Pest Megyei Polgári Védelmi Parancsnokság munkatársai még 1990 no­vemberében hozták létre katasztrófafelderítő opera­tív csoportjukat. Baláti Jó­zsef őrnagytól, a szervezet alapító tagjától érdeklőd­tünk a megalakulás óta végzett munkáról: — Annak idején hatan kezdtük a munkát, ma- ki­lencen vagyunk állandó ügyeletben. Technikánk is fejlődött a megalakulás óta: az indulásnál egy Bar­kas hordozta a felszerelést, 91 novemberében műszere­inket egy Ford Transitba költöztettük át. — Mit tud, ez a technika? — Eszközeink országos viszonylatban is egyedülál­lóak. Műszereink lehetővé teszik, hogy katasztrófa sújtotta övezetekben meg­állapítsuk, milyen veszélyes anyag jutott a levegőbe, vízibe vagy a talajba. Ren­delkezünk úgynevezett gőzborotvával, mely 5—130 atmoszféra nyomással mos­sa tisztára a szennyezett fe­lületet. Legújabb berende­zésünk a tépő-vágó, mely a meghibásodott, összetört járműből szabadítja ki a bennszorult utasokat. Be­szereztünk egy aggregátort is, mely 220 és 380 voltos áramot biztosít. Régi, remélhetőleg ha­marosan megvalósuló ál­munk egy gázanalizátor, amely számítógépre kap­csolva rendkívüli mérték­ben meggyorsítja munkán­kat. Műszeres kocsink nem csak hazai berkekben ara­tott osztatlan elismerést: a BNV-n kiállítva még ame­rikai kollégák érdeklődését is felkeltette. — Milyen akcióik voltuk e szűk két esztendő alatt? — A teljesség igénye nélkül sorolom: februárban higanygyűjtő akción vet­tünk részt Budapesten. Fe­lelőtlen emberek — feltehe­tően egy kft. raktárából — mintegy százötven kiló hi­ganyt loptak és öntöttek ki a főváros különböző közte­rületein, például egy tele­fonfülkében is. Megemlít­hetjük a százhalombattai ammónia-balesetet vagy a szombathelyi volt szovjet laktanya „atom robbanófe­jeit”, mely szerencsére rém­hírnek bizonyult. Sajnos az emberi felelőtlenség miatt sokszor kell fölöslegesen kivonulnunk. — Milyen a kapcsolat a társszervekkel? — Október elseje óta BM-utasítás van a napi kapcsolattartásról a me­gyei rendőr-főkapitányság­gal. Ugyanezt rövidesen a megyei tűzoltó-parancsnok­sággal is megkötjük. Egy a lényeg: ha valahol gond van a megyei, illetve az or­szág bármely területén: hívjanak, megyünk. Ezért alakultunk meg, ez a hiva­tásunk. Gyorsaságunk sok­szor életeket menthet... Tóth Sándor Nyugati vezetők Nem telt el még három év azóta, hogy az egészség- ügyi intézményeknél kiala­kították az új, háromré­szes vezetési rendszert. En­nek értelmében egy intéz­mény élén orvosigazgató, gazdasági igazgató és ápo­lási igazgató áll. Ezek a szakemberek olyan feladatkört töltenek be, amely szükségessé te­szi, hogy ne csak a szak­májukat ismerjék, hanem közgazdasági, jogi ismeret? elemekkel is rendelkezze­nek. ­Megyénk kórházainak szakemberei, például a ke- repestarcsai Flór Ferenc intézet teljes vezetősége részt vett már azon az egy­éves tanfolyamon, amelyet az Egészségügyi Mene­dzserképző Alapítvány (EMKA) támogatott. A na­pokban az alapítvány kura­tóriumának tagjai tartottak sajtótájékoztatót a Köz- igazgatási Továbbképző In­tézetben. Az első év sikeresnek bi­zonyult, hazánk minden részéből érkeztek hallga­tók, akik az elsajátítottakat azonnal át tudják ültetni a mindennapok gyakorla­tába. A képzés célja, hogy az új rendszerre való át­térés zökkenőmentes le­gyen, valamint gyakorlati tapasztalatot nyújtson az egészségügyi intézmények vezetőinek. Azon hallgatók számára, akik a két fél­éves alapképzést folytatni kívánják, további egy évet vállal az alapítvány. A kép­zés végével a hallgató má­soddiplomát kap. Beilleszkedő péceli cigányság Munkanélküliekről be­szélgetve rendszerint fel­vetődik a kérdés: milyen százalékban van jelen köz­tük a cigányság? Teleki Gyulának, Pécel polgármesterének is felte­szem a kérdést, annál is inkább, mert a 11 ezer la­kosú nagyközségben ezer­nél több cigány él. Szá­muk évről évre növekszik, 1989-ben még csak 800-an voltak. Ellentétben a más településeken elhangzó pa­Korszerű mérőeszközökkel figyelik a mérgező anyagok jelenlétét és egy meteorológiai műszerrel a légmozgás irányát. Szabó Lajos öt napon'keresztül így, gázálarcban volt jelen az emlékezetes százhalombattai nitrogénszennyezésen (Vimola Károly felvétele) naszokkal, Teleld Gyula állítja, a péceli cigányság jól beilleszkedik a társa­dalomba. . — Persze másképpen volt ez, amikor az ön- kormányzat lépett a ta­nács helyébe. Az előbbi rendszer álhumánuma és téves szociálpolitikája so­kakat elrontott, főleg a ci­gányokat. Hozzá voltak szokva, hogy kisírják, ki­követeljék a segélyt, azok is, akiket nem illetett meg. Eleinte hozzám is jöttek, hangoskodtak, fenyegetőz­tek, aztán szép lassan megbarátkoztak az új hely­zettel. Azzal, hogy ma már csak a nagyon rászorultak, elesettek részesülhetnek se­gélyben, az életerős, mun­kaképes kérelmező felesle­gesen kopogtat. A péceli munkanélküliek­nek mindössze öt százalé­ka cigány, az önkormánv- zat elsőként közülük vá­laszt a közhasznú munkák­hoz. — Sajnos kevés a köz­hasznú munka, viszont kü­szöbön áll a telefonhálózat kiépítése, ez újabb 5(V em­bernek ad majd munkát a községben. — Élénk a hitélet felé fordulásuk — szögezi le Pécel első embere. — Ügy tapasztaljuk, ma jóval több cigány jár templomba. Ta­lán ez is közrejátszik ab­ban, hogy mind érezhetőbb az integrálódási készségük. (—tula gyé—)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents