Pest Megyei Hírlap, 1992. október (36. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-08 / 238. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1992. OKTÓBER 8.. CSÜTÖRTÖK FÁCBÁTÓTI TÖRVÉNYTELENSÉG Szándékosan akadályozott kiválás A vácrátóti-sződi mgtsz- ben viharos közgyűlést tartották az elmúlt napokban. Tizenöten jelentették be kiválási szándékukat. Egy házaspár esetében mégsem fogadta kellő megértéssel a tsz vezetősége az elhatározást. Sőt az összejövetelen azt állították, hogy a vezetőség előzetes egyezkedési tárgyalásai velük sikertelenek maradtak. Az ügy ellenkezőjét állítja azonban Horváth István és felesége. Horváthné hat esztendeig volt alkalmazottja, majd tagja a tsz- nett, tagsági jogon kapott földet a tsz területéből. A törvények értelmében a nevesített vagyonból neki 140 ezer forintnyi üzletrész jutott. Viszont a vagyonmegosztó közgyűlés előkészítése során nem tudtak megegyezni a tsz-szel arról, hogy milyen vagyontárgyat engednek át számukra az üzletrész fejében. Ismerve a tsz-ben uralkodó légkört, a házaspár tisztában volt azzal, hogy Horváthnét retorzió érheti. Ezért a végső határidő lejárta előtti utolsó napra időzítették az eseményt. Gyanújuk helyesnek bizonyult. Amikor Horváthné augusztus 10-én a nyári szabadságáról visszament a munkahelyére (betanított munkásként dolgozott), a műanyag melléküzemág vezetője kó "lte vele, hogy a továbbiakban nem tartanak igényt a munkájára. Azt is felemlegették, hogy a földjével ki akar válni a tszből. Most munkanélküli-segélyen van, ebből nevelj a két gyermekét. A férj, a Dunamenti Regionális Vízmű Vállalatnál dolgozik gépszerelőként, és Igen keveset keres. Érveik logikusak. A törvényadta lehetőségekkel szeretnének élni és farmer- gazdaságot alakítani. Régi álmuk egy tejfeldolgozó üzem létrehozása. A nagyszülők tagsága után is megilletné őket 650 ezer forint üzletrész, ám ennek a jogosságát is vitatták a sződi tsz-ben. Mivel tisztában vannak azzal, hogy munkaeszköz hiányában, önmagukra hagyatkozva sikertelen lenne a vállalkozás, a faluban szövetkeznek az új típusú társulásra. Ezt próbálja a tsz vezetősége megakadályozni, Horváthék mindenütt kemény falakba ütköznek. Úgy vélik, a kormányzat békés eszközökkel, a tulajdonviszonyok átrendezését tűzte célul, garanciát vállalva a törvényesség megtartására. A megye e"-es falvaiban viszont a helyi tsz-ek vezetői másként értelmezik a jogszabályokat, mint ahogvan azokat eredetileg a törvényalkotók megfogalmazták, Horváth István és felesége Bogárdi Zoltán MDF-es képviselőhöz fordult segítségért, kérve őt, hogy személyesen vegyen részt a sződi tsz közgyűlésén. Az üt tapasztal tálcát egv interjú során mondta el Bogárdi Zoltán lapunk munkatársának. Ilonka Mária MIT TAPASZTALT BOGÁRDI ZOLTÁN A SZOBI TSZ-BEN? érvényes legyen. Ez utóbbi azért lényeges, mert ha egyetlen egyénileg kiváló nem szavazza meg a vagyonmegosztást a közgyűlésen, akkor a tsz teljes vagyona zárt árverésre kerül a közgyűlést követő két hónapon bélül, és azon mindenki — a külső tulajdonosok is — licitálhat. A sződi tsz közgyűlésén már a kérdés felvetése is félrevezető volt, ugyanis kétharmados szavazásnak minősítették a vagyonmegosztást. Ezt követően még a részarány-földtulajdonosok földigényének kiadásáról is döntött a közgyűlés, amihez úgyszintén nem volt joguk. Az utána tartott átalakuló közgyűlést ugyancsak jogellenesnek tartottam. Hl Ön szerint hogyan kellett volna törvényszerűen eljárnia a tsz-vezetés- nek? — Amikor kiderült, hogy a közgyűlés sikertelen volt, be kellett volna azt rekesz - teni, és elkezdeni a felkészülést az árverésre. Meg kell mondanom, a tsz vezetése közel sem tanúsított kei- lő megértést a törvénnyel szemben. Felszólaltam, figyelmeztettem őket a törvénysértésre, de figyelmen kívül hagyták a megjegyzéseimet. H M!t tehet Horváth Istvánná? — A Pest Megyei Bírósághoz, valamint a cégbírósághoz kell fordulnia. A történtek alapján kérje őket, hogy kötelezzék a tsz-t a törvénytelenség megszüntetésére, és az árve. és előkészítésére. (— matula —) ü Váratlanul érte Horváthék meghívása? — Nem. Mások is jöttek hozzám hasonló kéréssel. Majd’ minden esetben elmentem a vagyonmegosztó közgyűlésekre, ahol a törvénytelenségek sorozatával találkozhattam. A törvény szerint csak külön közgyűlésen lehet dönteni a vagyonmegosztásról és az új alapszabály elfogadásáról, tehát az átalakulásról. Erre a sződi tsz vezetői későn jöttek rá, ezért ott, a helyszínen döntöttek arról, hogy két közgyűlést tartanak egymás után. Ami teljesen törvény- ellenes! A szavazás menete minden mozzanatában sértette az átmeneti törvényt. Mivel csoportos és egyéni kiválást is jeleztek, a vagyon megosztásáról a csoportnak és az egyénileg kiválóknak is külön-külön kellett volna szavazniuk. Itt a voksokat egybe számlálták — tizenöt ellenszavazat és tizenöt tartózkodás volt —, ezért a szavazás eleve nem felelt meg az átalakulási törvény 40. §-ának. Ott ugyanis az áll, hogy a kiváló csoportnak 50 százalék plusz egy fő, az egyéni kiválóknak pedig egyhangú szavazat szükséges ahhoz, hogy az eredmény V an nekem egy barátom, akit magunk közt, a családban csak Ribizli Hercegnek hívunk. Évekkel ezelőtt valami mulatságon sodródtunk össze, ahoi néhány pohár kadarka mellett elmondta az élete históriáját. Fait Misi sváb családba született, a szépapjuk Mária Terézia idején települt Magyarországra. Háromszáz évig élt csendben, jólétben a Fail nemzetség az Ujhartyán—Újlengyel— Hernád közti homokos világban, amikor is ez a világ felbolydult, s rossz idők következtek. Misi gyerekkorának már csupán egyetlen emlékezetes fénypontja volt. Eljátszotta a Ribizli herceg című mesejáték főszerepét a tanyasi iskolában. Fakarddal, papundeklikoronával, krepp-papír ruhában. A premiert követően jött a változás, Failékat is utolérte a végzet. Földjüket elvették, az ősi tanyából kiűzték őket. A család földönfutó lett. Nehéz, kemény évek következtek, Misi és a testvérei hirtelen váltak gyermekből felnőtté. Igaz, ezt nemcsak róluk, de majd’ minden sváb kortársukról elmondhatjuk, akik itt éltek ebben a homokos, komisz és mégis kedves, embert megtartó tanyavilágban. ★ A nvár végén a sváb- fesztiválon megkérdezte Misi: — Emlékszik, mit mondott nem is olyan rég?SzíMonor Város Poigármesteri Hivatala felvételt hirdet állam- és jogtudományi egyetemi végzettséggel és jogi szakvizsgával rendelkezők számára, jogászi ügyintézői munkakör betöltésére Havi illetmény: a köztisztviselők jogállásáról szóló, 1992. évi XXIII. tv. szerint. Jelentkezni lehet személyesen vagy levélben, részletes önéletrajzzal, az iskolai végzettséget igazoló diploma másolatával és érvényes erkölcsi bizonyítvánnyal, a polgármesternél, cím: Monor, Kossuth Lajos u. 78-80. 2200. KÁRPÓTLÁSI FÓRUM NAGYKÁTÁN Nyitott kérdések bőven maradtak Eredetileg csak a kárpótlásról és a licitálásról akart fórumot rendezni hétfőn este Nagylcátán a Kisgazdapárt helyi szervezete. A jócskán éjszakába nyúló találkozó azonban több lett a tervezettnél. Dr. Horváth László és Dragon Pál országgyűlési képviselők, továbbá a környező településekről részt vevő kisgazdák jóvoltából terítékre kerültek a párt belső ügyei is. Előbb dr. Horváth László, mint a Történelmi Tagozat elnöke vázolta azt a folyamatot, amely a párton belüli megosztottsághoz vezetett. Megállapította: a parlamenti erőviszonyokat elismerő, elérhető célokat kitűző reálpolitikát kell folytatni. Ezzel szemben a kizárás módszere érvényesült az észérvek helyett, a párt hazai és nemzetközi viszonylatban elszigetelődött. A Történelmi Tagozat új stílus és hangnem kialakításával ezen kíván változtatni. Egyúttal a tagozat, a frakció és a Németh Béla-féle vezetés elindult az egységesülés felé. Ez utóbbiak váratlan leválása Torgyánéktól vegyes fogadtatásban részesült kisgazda berkekben. Akad, aki ettől várja a párt megerősödését, mások óvatosságra intenek. Vagyis ősszel össze kell hívni az új nagyválasztmányt, addig legyen közös az ügyek intézése. Ott majd a nagyválasztmány döntsön az új vezetés összetételéről. — Németh Báláékkal többször leültünk tárgyalni A játékszabályokat ugyan nem foglaltuk írásba, de megegyeztünk: mindenki visszafogja közszereplését, nem hozakodik elő egységbontó dolgokkal. Sajnos ez az önmérséklet nem mindenkinek sikerült. Mi komolyan vettük, leálltunk, a másik oldal sutáiban nyilatkozott, igyekezett teret nyerni magának. Így nean tárgyalunk tovább. önállóan járjuk az utat, elvégre 18 megyében működik szervezetünk 13 ezer taggal. Kiépítettünk egy országos struktúrát, amit felajánlottunk Németh Béláéknak. Nem fogadták el. Most mindenki megtartja a saját arculatát, a három szárnyat — tagozatot, frakciót és Né- methéket — egy 15 tagú testület fogja össze a nagy- választmánvig. Dragon Pál, a 37-es kisgazda frakció újonnan megválasztott vezetősége nevében, annak titkáraként szólt a mintegy 150 tagot számláló hallgatósághoz. Visszatekintett a kormány kétéves tevékenységének parlamenti értékelésére, arra a mozzanatra, hogy a frakció nevében éppen ő fogalmazta meg hozzászólásában: a gazdasági rendszerváltást nem így akarta a Kisgazdapárt. A reprivatizáció és a tulajdon visszaadásának kérdésében azonban egyedül maradtak. Beszélt a földrendező bizottságokról : a parlament sürgős indítvánnyal vette napirendre a bizottságok hatósági jogkörrel való ellátását Szükséges, hogy már első fokon beleszólhassanak, dönthessenek a földek sorsáról. Bejelentését egyetértéssel fogadták a jelenlevők, hozzátéve: a földrendezők még egy útmutatót sem kaptak tevékenységükhöz. Sokak szerint ide vezethető vissza, hogy a tsz-ek egvültműködés helyett inkább diktálnak földkárpótlási ügyekben. A többnyire egyéni problémákra Németh András, a Pest Megyei Kárpótlási Hivatal munkatársi! és Hajnal Károly, a kisgazdák megyei főügyésze igyekezett válaszolni. Nyitott kérdések persze így is maradtak. (tóth) Tisztújításrn készülnek Tisztújító ülésre készülnek Pest megye kisgazdái. Az eseményt Budakeszin, a művelődési házban rendezik meg október 17-én, szombaton délelőtt 10 órától. A közgyűlés megemlékezik Borz Miklósról, a párt közelmúltban elhunyt országgyűlési képviselőjéről Is. Inárcsi sváb lagzi vesen foglalkozik mindennel, aminek köze van a sváb hagyományokhoz. Most lenne rá alkalom. Jöjjenek el a lányom lakodalmára. Útjára bocsátjuk Ribizli hercegkisasz- szonyt — tette még hozzá kis szomorúsággal. Egy lakodalom minden családban nagy eseménynek számít, már hetekkel előtte folyik a készülődés. Fail Márta és Kaldanecker Mihály esküvőjét kiváltképp nagyra tervezték, hatszáz meghívót küldtek szét. A lebonyolításban 80 személy segédkezett. Főzőasz- szonyok, konyhalányok, felszolgálók, italkezelők és böllérek. Ez utóbbiak három coca, egy borjú és 350 baromfi vérét ontották. És akkor még nem szóltam a vőfélyről, a maskarába bújt jókedvcsinálókról meg a tíztagú sváb zenekarról. A jeles napon derűs az égbolt, szép őszi ragyogásban vonul a násznép az inárcsi utcákon. Elöl a vőfély, mondja a rigmust, hátul a zenekar, puffan a nagydob, harsog a bombardon. Inárcsről átfurikázunk Hartyánba, itt köti össze a két fiatal kezét János atya a stólával. (A megegyezés úgy szólt, a menyegzőt a menyasszony' falujában, a vigadalmat a vőlegénynél tartják). Szól az orgona, szárnyal az ének. Ki tudja, hányán esküdtek itt örök hűséget egymásnak a 216 éves istenházában? Aztán vissza Inárcsra, ahol sóval, cukorral, kenyérrel, vízzel fogadják az új párt. Többüktől megkérdezem, mit jelképez ez a gesztus, mi a jelentősége. Nem tudják. Röstel- kedve küldik Kató nénit. Ambrus Pálné valóban tudja. nemhiába ő a legkapósabb főzőasszony a környéken. — Ameddig kenyér, só és víz van a háznál, addig a háznépe nem élhet ínségben. A cukor meg azt jelenti, legyen az életük is csupa édesség. (Sváb sajátosság, sőt inárcsi, a sót és cukrot kenyérbe itatják.) Kató néni húsz éve főzőasszony Inárcson, é%'ente 30—50 lagziba invitálják. Ö csak irányít és az ízeket adja. Mindentudója az aranyszínű húslevesek, mely nélkül sváb lagzi sem létezhet. Ám ugyanígy ismeri a hercli, a fahéjas fánk, a százdarabos vagy a sváb kuglóf titkát, azt viszont még ő sem tudta, miért pont rozmaringot tűznek lakodalomkor a férfinép kabáthajtókájóra, vagy hogy az ősi haza melyik tájékáról valók az egymást követő víg polkák. Szólni illik a vőfélyről is. A vőfélység egyfajta hivatal, tudomány, amely apáról fiúra száll. Kohári László 16 éve jeleskedik e tisztségben, száznál több rigmust tud betéve. De mert magyar, csak magyarul ismeri, A násznép közt viszont hiába keresek olyat, aki a tréfás, sikamlós versikéket svábul citálná. Pedig — és ezt a néprajzkutatók mondják — a lakodalmi hagyományok megőrzésével a nyelv megmaradását is segítjük, feledésbe merülő szavakat, kifejezéseket mentünk át az utókornak. Hajnal felé, két csárdás közt Misi megkérdi: — Na, milyen a lagzi? Nem bánta meg, hogy eljött? Tudom, nem az itallal, ennivalóval kapcsolatban kérdez, hahem amit megígért: a sváb lagzi hangulatáról. N os, sok különbséget nem tapasztaltam. Néhány dal, dallam, tánc, szokás különbözik a magyartól, de összességében ez nem jelent semmit. A lényeget a tartalom adja, s ez független a nációtól. Példának okáért a Kis Ribizli hercegnő édesanyja ugyanúgy könnyezett, mint minden más édesanya a lánya esküvőjén. Mert az esküvő egyet jelent az elválással, s az elválás megmásíthatatlan pillanata egyformán fájdalmas a világon mindenütt. Még Inárcson is. Matula Gy. Oszkár