Pest Megyei Hírlap, 1992. október (36. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-08 / 238. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1992. OKTÓBER 8.. CSÜTÖRTÖK FÁCBÁTÓTI TÖRVÉNYTELENSÉG Szándékosan akadályozott kiválás A vácrátóti-sződi mgtsz- ben viharos közgyűlést tar­tották az elmúlt napokban. Tizenöten jelentették be ki­válási szándékukat. Egy há­zaspár esetében mégsem fogadta kellő megértéssel a tsz vezetősége az elhatáro­zást. Sőt az összejövetelen azt állították, hogy a veze­tőség előzetes egyezkedési tárgyalásai velük sikertele­nek maradtak. Az ügy ellenkezőjét ál­lítja azonban Horváth Ist­ván és felesége. Horváthné hat esztendeig volt alkal­mazottja, majd tagja a tsz- nett, tagsági jogon kapott földet a tsz területéből. A törvények értelmében a ne­vesített vagyonból neki 140 ezer forintnyi üzletrész ju­tott. Viszont a vagyonmeg­osztó közgyűlés előkészítése során nem tudtak meg­egyezni a tsz-szel arról, hogy milyen vagyontárgyat engednek át számukra az üzletrész fejében. Ismerve a tsz-ben ural­kodó légkört, a házaspár tisztában volt azzal, hogy Horváthnét retorzió érheti. Ezért a végső határidő le­járta előtti utolsó napra időzítették az eseményt. Gyanújuk helyesnek bizo­nyult. Amikor Horváthné augusztus 10-én a nyári szabadságáról visszament a munkahelyére (betanított munkásként dolgozott), a műanyag melléküzemág ve­zetője kó "lte vele, hogy a továbbiakban nem tartanak igényt a munkájára. Azt is felemlegették, hogy a föld­jével ki akar válni a tsz­ből. Most munkanélküli-se­gélyen van, ebből nevelj a két gyermekét. A férj, a Dunamenti Regionális Víz­mű Vállalatnál dolgozik gépszerelőként, és Igen ke­veset keres. Érveik logikusak. A tör­vényadta lehetőségekkel szeretnének élni és farmer- gazdaságot alakítani. Régi álmuk egy tejfeldolgozó üzem létrehozása. A nagy­szülők tagsága után is meg­illetné őket 650 ezer forint üzletrész, ám ennek a jo­gosságát is vitatták a sző­di tsz-ben. Mivel tisztában vannak azzal, hogy munka­eszköz hiányában, önmaguk­ra hagyatkozva sikertelen lenne a vállalkozás, a fa­luban szövetkeznek az új típusú társulásra. Ezt pró­bálja a tsz vezetősége meg­akadályozni, Horváthék mindenütt kemény falakba ütköznek. Úgy vélik, a kor­mányzat békés eszközökkel, a tulajdonviszonyok átren­dezését tűzte célul, garan­ciát vállalva a törvényes­ség megtartására. A megye e"-es falvaiban viszont a helyi tsz-ek vezetői más­ként értelmezik a jogszabá­lyokat, mint ahogvan azo­kat eredetileg a törvényal­kotók megfogalmazták, Horváth István és felesé­ge Bogárdi Zoltán MDF-es képviselőhöz fordult segít­ségért, kérve őt, hogy sze­mélyesen vegyen részt a sződi tsz közgyűlésén. Az üt tapasztal tálcát egv inter­jú során mondta el Bogárdi Zoltán lapunk munkatársá­nak. Ilonka Mária MIT TAPASZTALT BOGÁRDI ZOLTÁN A SZOBI TSZ-BEN? érvényes legyen. Ez utóbbi azért lényeges, mert ha egyetlen egyénileg kiváló nem szavazza meg a va­gyonmegosztást a közgyű­lésen, akkor a tsz teljes va­gyona zárt árverésre kerül a közgyűlést követő két hó­napon bélül, és azon min­denki — a külső tulajdono­sok is — licitálhat. A sződi tsz közgyűlésén már a kérdés felvetése is félre­vezető volt, ugyanis két­harmados szavazásnak mi­nősítették a vagyonmegosz­tást. Ezt követően még a részarány-földtulajdono­sok földigényének kiadásá­ról is döntött a közgyűlés, amihez úgyszintén nem volt joguk. Az utána tar­tott átalakuló közgyűlést ugyancsak jogellenesnek tartottam. Hl Ön szerint hogyan kellett volna törvénysze­rűen eljárnia a tsz-vezetés- nek? — Amikor kiderült, hogy a közgyűlés sikertelen volt, be kellett volna azt rekesz - teni, és elkezdeni a felké­szülést az árverésre. Meg kell mondanom, a tsz vezeté­se közel sem tanúsított kei- lő megértést a törvénnyel szemben. Felszólaltam, fi­gyelmeztettem őket a tör­vénysértésre, de figyelmen kívül hagyták a megjegyzé­seimet. H M!t tehet Horváth Ist­vánná? — A Pest Megyei Bíró­sághoz, valamint a cégbíró­sághoz kell fordulnia. A történtek alapján kérje őket, hogy kötelezzék a tsz-t a törvénytelenség megszüntetésére, és az ár­ve. és előkészítésére. (— matula —) ü Váratlanul érte Hor­váthék meghívása? — Nem. Mások is jöttek hozzám hasonló kéréssel. Majd’ minden esetben el­mentem a vagyonmegosztó közgyűlésekre, ahol a tör­vénytelenségek sorozatával találkozhattam. A törvény szerint csak külön közgyűlésen lehet dönteni a vagyonmegosz­tásról és az új alapszabály elfogadásáról, tehát az át­alakulásról. Erre a sződi tsz vezetői későn jöttek rá, ezért ott, a helyszínen dön­töttek arról, hogy két köz­gyűlést tartanak egymás után. Ami teljesen törvény- ellenes! A szavazás menete minden mozzanatában sér­tette az átmeneti törvényt. Mivel csoportos és egyéni kiválást is jeleztek, a va­gyon megosztásáról a cso­portnak és az egyénileg ki­válóknak is külön-külön kellett volna szavazniuk. Itt a voksokat egybe szám­lálták — tizenöt ellenszava­zat és tizenöt tartózkodás volt —, ezért a szavazás eleve nem felelt meg az átalakulási törvény 40. §-ának. Ott ugyanis az áll, hogy a kiváló csoportnak 50 szá­zalék plusz egy fő, az egyé­ni kiválóknak pedig egy­hangú szavazat szükséges ahhoz, hogy az eredmény V an nekem egy bará­tom, akit magunk közt, a családban csak Ribizli Her­cegnek hívunk. Évekkel ezelőtt valami mulatságon sodródtunk össze, ahoi né­hány pohár kadarka mel­lett elmondta az élete his­tóriáját. Fait Misi sváb családba született, a szépapjuk Má­ria Terézia idején települt Magyarországra. Három­száz évig élt csendben, jó­létben a Fail nemzetség az Ujhartyán—Újlengyel— Hernád közti homokos vi­lágban, amikor is ez a világ felbolydult, s rossz idők következtek. Misi gyerekkorának már csupán egyetlen emlékeze­tes fénypontja volt. El­játszotta a Ribizli herceg című mesejáték főszerepét a tanyasi iskolában. Fakard­dal, papundeklikoronával, krepp-papír ruhában. A premiert követően jött a változás, Failékat is utol­érte a végzet. Földjüket el­vették, az ősi tanyából ki­űzték őket. A család föl­dönfutó lett. Nehéz, kemény évek kö­vetkeztek, Misi és a testvé­rei hirtelen váltak gyer­mekből felnőtté. Igaz, ezt nemcsak róluk, de majd’ minden sváb kortársukról elmondhatjuk, akik itt él­tek ebben a homokos, ko­misz és mégis kedves, em­bert megtartó tanyavilág­ban. ★ A nvár végén a sváb- fesztiválon megkérdezte Misi: — Emlékszik, mit mon­dott nem is olyan rég?Szí­Monor Város Poigármesteri Hivatala felvételt hirdet állam- és jogtudományi egyetemi végzettséggel és jogi szakvizsgával rendelkezők számára, jogászi ügyintézői munkakör betöltésére Havi illetmény: a köztisztviselők jogállásáról szóló, 1992. évi XXIII. tv. szerint. Jelentkezni lehet személyesen vagy levélben, részletes önéletrajzzal, az iskolai végzettséget igazoló diploma másolatával és érvényes erkölcsi bizonyítvánnyal, a polgármesternél, cím: Monor, Kossuth Lajos u. 78-80. 2200. KÁRPÓTLÁSI FÓRUM NAGYKÁTÁN Nyitott kérdések bőven maradtak Eredetileg csak a kár­pótlásról és a licitálásról akart fórumot rendezni hétfőn este Nagylcátán a Kisgazdapárt helyi szer­vezete. A jócskán éjszaká­ba nyúló találkozó azon­ban több lett a tervezett­nél. Dr. Horváth László és Dragon Pál országgyűlési képviselők, továbbá a kör­nyező településekről részt vevő kisgazdák jóvoltából terítékre kerültek a párt belső ügyei is. Előbb dr. Horváth Lász­ló, mint a Történelmi Ta­gozat elnöke vázolta azt a folyamatot, amely a párton belüli megosztottsághoz vezetett. Megállapította: a parlamenti erőviszonyokat elismerő, elérhető célokat kitűző reálpolitikát kell folytatni. Ezzel szemben a kizárás módszere érvénye­sült az észérvek helyett, a párt hazai és nemzetközi viszonylatban elszigetelő­dött. A Történelmi Tago­zat új stílus és hangnem kialakításával ezen kíván változtatni. Egyúttal a ta­gozat, a frakció és a Né­meth Béla-féle vezetés el­indult az egységesülés fe­lé. Ez utóbbiak váratlan leválása Torgyánéktól ve­gyes fogadtatásban része­sült kisgazda berkekben. Akad, aki ettől várja a párt megerősödését, mások óvatosságra intenek. Vagyis ősszel össze kell hívni az új nagyválasztmányt, ad­dig legyen közös az ügyek intézése. Ott majd a nagy­választmány döntsön az új vezetés összetételéről. — Németh Báláékkal többször leültünk tárgyal­ni A játékszabályokat ugyan nem foglaltuk írás­ba, de megegyeztünk: min­denki visszafogja közsze­replését, nem hozakodik elő egységbontó dolgokkal. Sajnos ez az önmérséklet nem mindenkinek sikerült. Mi komolyan vettük, leáll­tunk, a másik oldal sutái­ban nyilatkozott, igyeke­zett teret nyerni magának. Így nean tárgyalunk to­vább. önállóan járjuk az utat, elvégre 18 megyében működik szervezetünk 13 ezer taggal. Kiépítettünk egy országos struktúrát, amit felajánlottunk Né­meth Béláéknak. Nem fo­gadták el. Most mindenki megtartja a saját arcula­tát, a három szárnyat — tagozatot, frakciót és Né- methéket — egy 15 tagú testület fogja össze a nagy- választmánvig. Dragon Pál, a 37-es kis­gazda frakció újonnan megválasztott vezetősége nevében, annak titkára­ként szólt a mintegy 150 tagot számláló hallgató­sághoz. Visszatekintett a kormány kétéves tevé­kenységének parlamenti értékelésére, arra a moz­zanatra, hogy a frakció ne­vében éppen ő fogalmazta meg hozzászólásában: a gazdasági rendszerváltást nem így akarta a Kisgaz­dapárt. A reprivatizáció és a tulajdon visszaadásának kérdésében azonban egye­dül maradtak. Beszélt a földrendező bi­zottságokról : a parlament sürgős indítvánnyal vette napirendre a bizottságok hatósági jogkörrel való el­látását Szükséges, hogy már első fokon beleszól­hassanak, dönthessenek a földek sorsáról. Bejelentését egyetértés­sel fogadták a jelenlevők, hozzátéve: a földrendezők még egy útmutatót sem kaptak tevékenységükhöz. Sokak szerint ide vezethe­tő vissza, hogy a tsz-ek egvültműködés helyett in­kább diktálnak földkár­pótlási ügyekben. A több­nyire egyéni problémákra Németh András, a Pest Megyei Kárpótlási Hivatal munkatársi! és Hajnal Ká­roly, a kisgazdák megyei főügyésze igyekezett vála­szolni. Nyitott kérdések persze így is maradtak. (tóth) Tisztújításrn készülnek Tisztújító ülésre készül­nek Pest megye kisgazdái. Az eseményt Budakeszin, a művelődési házban rende­zik meg október 17-én, szombaton délelőtt 10 órá­tól. A közgyűlés megemlé­kezik Borz Miklósról, a párt közelmúltban elhunyt országgyűlési képviselőjé­ről Is. Inárcsi sváb lagzi vesen foglalkozik minden­nel, aminek köze van a sváb hagyományokhoz. Most lenne rá alkalom. Jöjjenek el a lányom la­kodalmára. Útjára bocsát­juk Ribizli hercegkisasz- szonyt — tette még hozzá kis szomorúsággal. Egy lakodalom minden családban nagy esemény­nek számít, már hetekkel előtte folyik a készülődés. Fail Márta és Kaldanecker Mihály esküvőjét kivált­képp nagyra tervezték, hat­száz meghívót küldtek szét. A lebonyolításban 80 sze­mély segédkezett. Főzőasz- szonyok, konyhalányok, felszolgálók, italkezelők és böllérek. Ez utóbbiak há­rom coca, egy borjú és 350 baromfi vérét ontották. És akkor még nem szóltam a vőfélyről, a maskarába bújt jókedvcsinálókról meg a tíztagú sváb zenekarról. A jeles napon derűs az égbolt, szép őszi ragyo­gásban vonul a násznép az inárcsi utcákon. Elöl a vő­fély, mondja a rigmust, hátul a zenekar, puffan a nagydob, harsog a bom­bardon. Inárcsről átfurikázunk Hartyánba, itt köti össze a két fiatal kezét János atya a stólával. (A megegyezés úgy szólt, a menyegzőt a menyasszony' falujában, a vigadalmat a vőlegénynél tartják). Szól az orgona, szárnyal az ének. Ki tudja, hányán esküdtek itt örök hűséget egymásnak a 216 éves istenházában? Aztán vissza Inárcsra, ahol sóval, cukorral, ke­nyérrel, vízzel fogadják az új párt. Többüktől meg­kérdezem, mit jelképez ez a gesztus, mi a jelentő­sége. Nem tudják. Röstel- kedve küldik Kató nénit. Ambrus Pálné valóban tud­ja. nemhiába ő a legkapó­sabb főzőasszony a környé­ken. — Ameddig kenyér, só és víz van a háznál, addig a háznépe nem élhet ínség­ben. A cukor meg azt je­lenti, legyen az életük is csupa édesség. (Sváb sajá­tosság, sőt inárcsi, a sót és cukrot kenyérbe itatják.) Kató néni húsz éve fő­zőasszony Inárcson, é%'ente 30—50 lagziba invitálják. Ö csak irányít és az ízeket adja. Mindentudója az aranyszínű húslevesek, mely nélkül sváb lagzi sem létezhet. Ám ugyanígy ismeri a hercli, a fahéjas fánk, a százdarabos vagy a sváb kuglóf titkát, azt vi­szont még ő sem tudta, miért pont rozmaringot tűznek lakodalomkor a fér­finép kabáthajtókájóra, vagy hogy az ősi haza me­lyik tájékáról valók az egymást követő víg pol­kák. Szólni illik a vőfélyről is. A vőfélység egyfajta hi­vatal, tudomány, amely apáról fiúra száll. Kohári László 16 éve jeleskedik e tisztségben, száznál több rigmust tud betéve. De mert magyar, csak magya­rul ismeri, A násznép közt viszont hiába keresek olyat, aki a tréfás, sikam­lós versikéket svábul ci­tálná. Pedig — és ezt a néprajzkutatók mondják — a lakodalmi hagyományok megőrzésével a nyelv meg­maradását is segítjük, fe­ledésbe merülő szavakat, kifejezéseket mentünk át az utókornak. Hajnal felé, két csárdás közt Misi megkérdi: — Na, milyen a lagzi? Nem bánta meg, hogy el­jött? Tudom, nem az itallal, ennivalóval kapcsolatban kérdez, hahem amit meg­ígért: a sváb lagzi hangu­latáról. N os, sok különbséget nem tapasztaltam. Néhány dal, dallam, tánc, szokás különbözik a ma­gyartól, de összességében ez nem jelent semmit. A lényeget a tartalom adja, s ez független a nációtól. Példának okáért a Kis Ri­bizli hercegnő édesanyja ugyanúgy könnyezett, mint minden más édesanya a lánya esküvőjén. Mert az esküvő egyet jelent az el­válással, s az elválás meg­másíthatatlan pillanata egyformán fájdalmas a vi­lágon mindenütt. Még Inárcson is. Matula Gy. Oszkár

Next

/
Thumbnails
Contents