Pest Megyei Hírlap, 1992. október (36. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-08 / 238. szám
MAGYARORSZÁG 1993. OKTÓBER 8., CSÜTÖRTÖK A szabaddemokraták idegesek Tájékoztató a műholdas adásról . „Ennyire még soha nem tartottak bamba gyereknek” — jelentette ki tegnap délután a szabaddemokrata Haraszti Miklós, az. Országgyűlés kulturális bizottságának az ülésén. Nem titkolta azt sem, hogy megalázónak tartja helyzetét. s nem tudja, hová íog vezetni a kormány új stílusa. A rég'i időkbe vágyik vissza. Felháborodásának Katona Tamás, médiaügyekért felelős politikai államtitkár tájékoztatását követően adott hangot. Katona a magyar nyelvű műholdas televízióadás beindításával kapcsolatban felvetődött, írásban benyújtott kérdésekre adott választ. A nem mindennapi kijelentésekre Harasztit az indította, hogy az államtitkár megismételte azt az egyébként már a múlt hét óta ismert tényt, hogy a kormány megválasztotta az adás működtetése céljából létrehozott Hungária Tv-alapítvány kuratóriumának tagjait, s hogy szerződést kötött az Eutelsat II. műhold tulajdonosaival a műsorok sugárzását illetően. . A találkozó. egyébként — az ellenzéki pártok képviselőinek kezdeményezése alapján — a bizottság tagjainak kérésére jött létre. Erről még a szeptember 24-í ülésükön- határoztak.- Nem tartották ugyanis elégségesnek a műholdas adás beindításával kapcsolatban akkor rendelkezésükre álló információkat. Ezért tájékoztatást kértek a kormánytól. Antall József miniszterelnök a bizottság tagjainak kérdéseire válaszolva megküldte Siklós Csaba közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter által összeállított tájékoztató anyagot, s egyben felkérte Katona Tamást, hogy képviselje a bizottsági ülésen. Az államtitkár bevezetőjében Göncz Árpádot idézte. Eszerint médiaügyben az ellehetetlenülés állapotába jutottunk. Kijelentette, hogy a kormány igenis az a döntően kulturális jellegű adó, amely az európai magyarság kulturális identitásának megőrzéséhez jelentősen hozzájárulhat”). Az ugyancsak szocialista Kása Ferenc kijelentette: teljesen természetesnek tartja a segítségadást a határon túl élő magyarok azonosságtudatának megőrzéséhez. A megegyezési készséget bizonyítandó, az MDF-es Kulin' Ferenc a kormány figyelmébe ajánlotta a Vitányi Iván által fölvetett nevek némelyikét. Elmondta, hogy a frekvenciamoratórium, illetve a médiaszabályozás nem sérül a műholdas adás beindításával, hiszen azok törvényi szinten nem léteznek. Mivel azonban a kulturális bizottság az elmúlt hónapokban nem teljesítette az elvárásokat, a kormány eszközöket keresett ahhoz, hogy a Kárpát-medence összmagyarságá magyar nyelvű televízióadást hallgathasson. A törvény megszületése után természetesen annak hatálya alá íog kerülni. A műholdas adás beindítására azért nem a Magyar Televíziót kérték föl. mert a kormány monopóliumellenes. A pártok észrevételeit követően Katona Tamás hangsúlyozta, hogy. természetesen tisztában van a műholdas adás külpolitikai jelentőségével. intoleráns hangok érvényesülését nem fogják engedni. Kifejtette: úgy vette észre, hogy a köztársasági elnök sok esetben rugalmasabb, mint az ellenzék. Ezt kővetően ismételte meg a már a bevezetőben ismertetett tájékoztatását, amelyre Haraszti az említett módon reagált. A bizottság lapzártánkkor még ülésezett. ii. r. szeretné, hogy a törvény végre megszülessen. Ennek bizonyítéka egyebek között az, hogy a kormánypártok nem terjesztették a parlament elé a köztársasági elnökkel kapcsolatos bizalmatlansági indítványt. A gesztust az ellenzője nem viszonozta. Sőt azt sem sikerült a kormánynak elérnie. hogy két bizonyos személyt semmiképpen ne mentsenek föl. Háttérmegbeszélésekre természetesen szükség van, de paktumokra nincsen lehetőség, mert á megegyezést a törvény- hozásnak mindenképpen jóvá kell hagynia. Katona Tamás figyelmeztette az ellenzéket: félő, ha nem születik megegyezés, akkor a szellem szét fogja feszíteni azt a palackot, amelybe be van zárva. Kérte, hogy az ellenzék mondjon le végre eszelős gyanakvásáról. Katona szavait a hat (pontosabban öt, mert a kisgazdák nem voltak jelen) parlamenti párt képviselőinek hozzászólásai követték. Haraszti Miklós egyebek között kifejtette; hogy a műholdas adás beindítása bizonyítja: a kormány nem érdekelt a médiatörvény megszületésében. Kérdésként vetette föl, hogy a műholdas adás a frekvenciamoratórium hatálya alá esik-e vágj' sem. Ha nem, akkor a Magyar Televízió is indíthat műholdas adást? Miért éppen a sajtóból megismert kuratóriumi tagokat választották be az alapítvány veztői közé? — feszegette a szocialista Vitányi Iván. S azonnal fölsorolt több mint egy tucatnyi nevet,, akik véleménye szerint úgyszintén méltóak lehelnének a tagságra. Kifejtette, hogy ellentmondást vél fölfedezni a Siklós Csaba miniszter által adott válaszban: nem dönthető el, hegy közszolgálati-e, vagy kereskedelmi-e az adás. (A tájékoztató anyag 4. pontja szerint a kormány célja az alapítvánnyal az, hogy „létrejöhessen végre Előtérben az adatátvitel A Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU). és a Közlekedési, Hírközlési és Víz- iigj'i Minisztérium között létrejött megállapodás alap ján az idén Budapesten rendezik meg az Európa Telecom ’92 nemzetközi távközlési kiállítást és fórumot. Európában ez az első regionális kiállítás. A BNV területére a jövő hét elején — október 12-én — negyvenöt országból háromezer hivatalos vendéget várnak, kétszáz hazai cég jelezte a részvételi szándékot — közölte dr. Gyurko- vics Sándor, a minisztérium államtitkára a tegnap megtartott sajtótájékoztatón. A programsorozatot fő- vállalkozóként az ITU szervezi, a hivatalos megnyitón Siklós Csaba miniszter és dr. Pekka Tarjaimé, az ITU főtitkára mond üdvözlő beszédet. Ezt követően Antall József miniszterelnök megnyitja az Európa Telecom ’92 eseménysorozatot. I. M. Felszámolják a környezeti károkat Megtisztítják a Jászberényi Hűtőgépgyár Rt.-t és környezetét az évek, évtizedek során felgyülemlett környezetkárosító anyagoktól — ismertették a szerdai sajtótájékoztatón, amelyet a Jász központban rendezett az Electrolux és a Lehel Vállalat vezetése, valamint az Állami Vagyonügynökség. A kapun belül a szennyezés általában a beton alatt van, az erre utaló információkat összegyűjtik, és pontosan behatárolják, hol tárolták a szennyező anyagokat, hová öntötték hosszú ideig az olajat. így csak a megjelölt földterületeken kell a munkát elvégezni. A Pest megyével határos neszüri hulladéktározó építési munkálatai jól haladnak, Elkészült az új fedett, 1200 négyzetméteres vegyi - anyag-tároló, és az oldalfalához szükséges . speciális fóliákat is összehegesztet- ték. A tárolóban nemcsak veszélyes vegyi anyagokat, hanem a termelés során felhasznált anyagok melléktermékeit, veszélyes hulladékait is biztonságos körülmények között tárolhatják. A körnj'ezeti károk mostani felszámolásával egj'szer s mindenkorra elejét veszik annak, hogy az üzemek és környékét veszélyes anyagokkal szeny- nyezzék a jövőben. ajándékozási aktus, hanem fontos része a város rehabilitációs folyamatának. Azzal, hogy Esztergom mint a magyar államiság és alkotmányosság bölcsője lett az Alkotmánybíróság székhelye, visszakapott valamit azokból a kulturális , és történelmi értékekből, amelyeket az elmúlt évtizedekben az államhatalom igazságtalanul elvett tőle. A szerződés aláírását követően Sólyom László ismertette, hogj' a törvény szerint az Alkotmánybíróság esztergomi székhely- lyel, de valójában Budapesten működik. A Sándor-palotában — megfelelő átalakítás, felújítás után — a testület, kihelyezett teljes üléseket, munkaértekezleteket, . sajtótájékoztatókat, protokolláris rendezvényeket tart majd, és itt hirdeti ki a jelentősebb határozatait, ítéleteit. A palota egyik szárnyában alkotóházat rendeznek be, ezt az épületrészt alkalmassá teszik külföldi vendégek fogadására is. Novemberben indul Közép-kelet-európai magazin Kutatásra, fejlesztésre Több lesz a támogatás A műsor készítésében a Panorámától a Fekete Dobozig minden olyan műhellyel együttműködöm, amely igaz és nézhető anyagot hoz a térségből — jelentette ki Vári Attila, a várhatóan november végén induló új közép-kelet-európai magazin főszerkesztője. Az MTI érdeklődésére szerdán elmondta: az egyórás műsor eleinte kéthetente, később, ha a nézők megkedvelik, minden héten jelentkezik majd. A sugárzás napjáról és időpontjáról a főszerkesztő még nem tudott információval szolgálni, mint ahogy azt sem tudni, hogy a műsor a Magyar Televízió melyik csatornáján lesz látható. Vári Attila hangsúlyozta: nézhető műsort akar csinálni, nem pedig „házon belül” politizálni, s nem kíván mamutszerkesztőséget létrehozni. Mint mondta: kisebb költséggel jár a másfél éve működő produceri irodákra hagyatkozni, valamint — a hitelesség és a gyorsaság érdekében — felvenni a kapcsolatot a határainkon túli magyar és mm magyar televíziós műhelyekkel, szakemberekkel A közép-kelet-európai magazin a régió népeinek, országainak közös és eltérő vonásait, problémáit kívánja bemutatni, kritikusan, de indulatok nélkül. Vári Attila -hozzátette: amennyiben a műsor nem teljesíti feladatát, vagy „nézhetetlen” lesz, akkor lesz ereje felállni a főszerkesztői székből. A kutatásra, a fejlesztésre és általában az innovációs tevékenység valamennyi elemére a jövőben több anyagi támogatást kíván adni a kormány — mondta Szűcs István, a Magyar Demokrata Fórum or- szággj'űlési képviselője szerdán a tudományos újságírók második konferenciáján. A képviselő kifejtette: az MDF országgyűlési képviselőcsoportjában még nincs egj'séges, kikristálj'osodott álláspont a műszaki-tudományos kérdéskörben. Ez arra vezethető vissza — hangoztatta Szűcs István —, hogy az országgyűlési képviselők között kevés a műszaki és természettudományos végzettségű szakember, A többnyire humán műveltségű képviselőkkel viszont nehéz elfogadtatni a technokrata gondolkodásmódot. Közölte: már az Országgyűlés ház- bizottsága előtt van az az MDF-javaslat, amely a tudományos és műszaki haladással kapcsolatos törvény- javaslatokat egy csomagban kívánná a parlament elé terjeszteni. Ebbe tartoznak az akadémiai, az innovációs, a műszaki fejlesztési, a tudományos kutatásokat szabályozó, a felsőoktatási, a tudományos minősítési, a múzeumi törvények. Szűcs Istvánnak az a véleménye, hogy helyes lenne, ha a szóban forgó törvények előkészítési és összehangolási munkáit egy parlamenti állandó bizottság, vagy egy ad hoc bizottság felvállalná. Kitüntetések a Parlamentben Göncz Árpád köztársasági elnök — a miniszterelnök javaslatára — a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét adományozta irodalmi munkássága elismeréseként Szabó Magda Kossuth-díjas írónak és Varga Domokos József Attila-díjas írónak. A magyar - zenekultúráért végzett kimagasló művészi tevékenysége elismeréseként Tátrai Vilmos hegedű- művész, Kossuth-díjas, kiváló művész is középkeresztet kapott. A Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetésben részesült — művészeti és zenepedagógiai munkássága elismeréseként — Nagy Olivér, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola nyugalmazott egyetemi tanára. A köztársasági elnök Macskássy János grafikus- művésznek — művészeti életútja elismeréseként — a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje kitüntetést adományozta. Göncz Árpád a kitüntetéseket a Parlament Nán- dorfehérvár-termében nvúj - tóttá át tegnap délelőtt. Önök szerint fenyegetünk? Két miniszter — mármint magyar — megfenyegette Szlovákiát. E kijelentés nem főiem származik, hanem a Magyar Hírlapból vettem át. Balsai István igazságügy- és Mád! Ferenc tárca nélküli miniszterekről van szó, ám a cikkíró a még nagyobb nyomaték kedvéért előbb Antall József és Jeszenszky Géza nevét emlegeti, akik Európa, i Hctö leg az ENSZ elé tárták a Bős körüli vitát. Önök szerint oda- tárog utasról, meg fenyegetésről van szó? Ugyan! Egyszerűen kötelességteljesítésről, szolgálatról, hiszen isten őrizzen meg bennünket még egy olyan kormánytól, amely például egy erőműügyben nem a nemzet-, hanem az internacionalista testvériséget helyezi előtérbe. A cikkíróval szemben állítom: ügyeink nyílt fölmutatása, a szlovák kormány tagjai előtt föltárt nézeteink, terveink korántsem a Balkán, hanem igenis Európa felé terelget bennünket. Hogy borotvaélen? Igen, hiszen a múlt öröksége ez a borotvaél. Azoktól maradt ránk, akik Kádár János zakójába kapaszkodva sandán figyelték szűk környezetüket, s e ruhadarabba való csim paszkodás puszta meg létéért sem átallották olyan nemzetközi szerződéseket aláírni, amelyek kimeneteléről fo galmuk sem volt. Sem nemzeti elkötelezesse giik, sem intelligenciájuk nem volt ahhoz, hogy egy ekkora beru házás következményeit felmérjék. Maradt hát nekünk a borotvaél, de megfontolt szavak kimondását. nemzetközi fórumokon való föllépésünket fenyegetésnek minősíteni egyszerűen arrogáns kijelentés. (Vödrös) Alkotmányba ráké a Sándor-palota A magyar államiság bölcsője dést. Ott volt az ünnepi ceremónián Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek, Holló András, az Alkotmánybíróság főtitkára, több alkotmánybíró és parlamenti képviselő. Könözsy László a szerződéskötés jelentőségéről szólva hangsúlyozta, hogy a Sáüdor-palota átadása nem csupán egy egyszerű Tegnap az esztergomi városházán ünnepélyes külsőségek között aláírták azt a szerződést, amelyben a helyi önkormányzat ellenérték nélkül átadta az Alkotmánybíróságnak a Sándor-palotát. Sólyom László, az Alkotmánybíróság elnöke és Könözsy László, a város polgármestere látta el kézjegyével a szerző-
