Pest Megyei Hírlap, 1992. október (36. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-07 / 237. szám

2 PEST MEGYEI HÍRLAP 1992. OKTÓBER 7., SZERDA EK-tárgyalások a szovjet utódállamokkal Az Európa Közösség mi­niszteri tanácsa "felhatal­mazta a közösség bizottsá­gát, hogy kezdjen tárgyalá­sokat a szovjet utódálla­mokkal kereskedelmi és együttműködési szerződé­sek megkötéséről — jelen­tette be Luxembourgban Douglas Hurd brit külügy­miniszter, a tanács soros el­nöke. Hurd elmondta: a mi­niszterek egyetértettek ab­ban, hogy a közösség bi­zottsága kezdjen tárgyalá­sokat az államközösségbe tömörült mind a tizenkét szovjet utódállammal a jö­vőbeni gazdasági, kereske­delmi, politikai és kulturá­lis kapcsolatokról intézke­dő szerződések megkötése céljából. A közeljövőben hivatalos látogatásra Brüsz- szelbe várják Borisz Jel­cint. Klaus Kinkel moszkvai látogatása Az orosz külügyminisz­terrel kezdett tárgyaláso­kat kedd délután Moszkvá­ban Klaus Kinkel. A német diplomácia irányítója első­sorban Helmut Kohl kancellár decemberre ter­vezett látogatásának elő­készítéséről, illetve a két­oldalú kapcsolatok jövőjé­ről folytat eszmecserét orosz vendéglátóival. Kin­kéit a kétnaposra terve­zett moszkvai látogatás so­rán fogadja Borisz Jelcin orosz államfő és Jegor Gajdar kormányfő is. Kin­kel az első vezető bonni politikus, aki a Szovjetunió felbomlása óta Moszkvába látogat. Mihail Gorbacsov nem tanúskodik Egy nappal a kitűzött alkotmánybírósági kihall­gatás előtt Mihail Gorba­csov ismételten jelezte: nem hajlandó tanúskodni az SZKP betiltásáról zajló tárgyaláson. Ezt a volt szovjet államfő sajtótitká­ra közölte kedd délután. Ezzel együtt Gorbacsov kifejezte készségét arra, hogy mint magánemberrel, a tárgyaláson kívül szíve­sen találkozik az orosz al­kotmánybíróság fejével, Valerij Zorkinnal. Borisz Jelcin sajtóértekezletén a „jogállammal szembeni tiszteletlenségnek” nevez­te Gorbacsov elutasító ma­gatartását. Jelcin elismerte a hibákat A régi- idők pártkong­resszusain elhangzott fel­szólalások hangnemére és azok hosszára is emlékez­tető beszédet mondott ked­den az orosz parlamentben Borisz Jelcin. Az orosz el­nök elismerte ugyan, hogy súlyo.s hibákat követett el a vezetés, de a korábbinál is több türelmet, kitartást kért a polgároktól. Jelezte, hogy erőteljes szervezeti átalakítás lesz a kormány­zatban, amely személyi következményeket is felté­telez. Jelcin nemzeti ösz- szefogásra, illetve a kor­mány, a parlament és az elnök munkájának össze­hangolására szólított fel. Jelcin nem tagadta, hogy egyes ellenzéki tényezők hasznos , javallatokat tet­tek le az asztalra. John Major Háromágú korbáccsal „Háromágú korbáccsal" fogja keresztülverni a par­lamenten a maasttichti uniószerződéseket — ezt ígérte John Major minisz­terelnök a Hagy-Britanniá­ban kormányzó Konzerva­tív Párt kedden Brighton- ban kezdődött ez évi orszá­Új kormány Brazíliában Három nappal Fernando Collor de Mello brazil el­nök leváltása után utóda, Itamar Franco hétfőn ki­nevezte az új kormány kulcsminisztereit. Erőszak és hamisítás az angolai választáson Kivonta erőit hétfőn An­gola nemrégiben létreho­zott hadseregéből az UNIT A ellenzéki szervezet, tiltako­zásul az ellen, hogy állító­lag meghamisították az or­szágban a múlt héten meg­rendezett választások ered­ményét. Arlindo Chenda Pe­na tábornok követelte, hogy a kormány fagyassza be „az erőszakkal és hamisítással fémjelzett” választási folya­matot, és tiltsa meg az eredmények közzétételét. A szavazatok több mint 80 százalékának megszámlálá­sa után a kormányzó MPLA kényelmes többségre tett szert az UNITA előtt. Az elnöki posztért folyó ver­senyben pedig Dos Santos jelenlegi elnök vezet, Sa- vimbi, az UNITA elnöke előtt. gos értekezlete előtt. A párt Európa-ellenes lázadóival küzdve a kormány minisz­terei hangoztatják, az el­utasítás következményei: csökkenő közkiadások, ma­gasabb kamatok, . esetleg nagyobb adók, mert az or­szágnak mindenképp esély­egyenlőséggel kell verse­nyeznie az európai színté­ren, és EK-együttműködés nélkül az infláció ellen nincs más gyógyszer. Környezetvédelmi együttműködés Segolene Royal francia környezetvédelmi minisz­terrel folytatott Párizsban megbeszélést magyar kol­légája, Keresztes K. Sán­dor. A magyar környezet- védelmi és területfejleszté­si miniszter részt vesz az UNESCO világörökség-ki­állítása befejezéseként ren­dezett magyar napok több eseményén. A megbeszélé­sen elvi megállapodás szü­letett arról, hogy a két kormány közötti megálla­podások alapján megkez­dik az együttműködés ki­alakítását a magyar és a francia minisztérium kö­zött. A magyar miniszter megbeszélést folytatott az UNESCO világörökség- igazgatóságának vezetőjé­vel. MAGYARORSZÁG Kormányfők a határon Osztrák—magyar határ­menti kormányfői munka- megbeszélés színhelye lesz ma Eisenstadt (Kismarton). Antall József és Franz Vranitzky csúcsszintű meg­beszélését Becsben a gaz­dasági miniszterek négy- szemközti • tanácskozása előzte meg: Kádár Béla, aki az osztrák gyáriparo­sok szövetségének meg­hívására az európai vál­tozások témaköréről ren­dezett tanácskozáson vett részt, hazautazása előtt osztrák partnerével, Wolf­gang Schüssellei találko­zott. Radovan Karadzic újabb ígérete Radovan Karadzic bosz­niai szerb vezető hétfőn es­te Genf ben kijelentette: a szerb alakulatok hajlandók beszüntetni a katonai bere­püléseket Bosznia-Hercego­vina légterébe, ha a muzul­mán erők felhagynak szá­razföldi támadásokkal. Ka­radzic leszögezte: ha meg­szűnnek a muzulmán táma­dások, akkor a Biztonsági Tanácsnak meg sem kell vi­tatnia a témát. Ha a mu­zulmán offenzíva folytató­dik, a szerb légierő foly­tatja harci tevékenységét, de nem a segélyszállítmá­nyoknak szánt légifolyosók területén. Külügyminiszteri és külügyi szóvivői tájékoztató Szlovákiai magyar párivezetők Budapesten Nemzetközi fórumot a kisebbségek védelméért Szavakban szenvedélyes, ám tettekben visszafogott Jeszenszky Géza külügy­miniszter is részt vett ked­den a külügyi szóvivő szo­kásos sajtótájékoztatóján. A miniszter az október 6-i dátum okán elsőként 1848— 40 tanulságára emlékezte­tett: a forradalom és sza­badságharc nem kizárólag magyar ügy volt, hanem a magyar szabadság és a vi­lágszabadság jeles esemé­nye, ezért az Aradon zajló évfordulós megemlékezés alkalmas arra, hogy a közös elemeket hangsúlyozza. Így Kodolányi Gyula címzetes * államtitkár reggel Buda­pestről elindult Aradra, részvétele az aradi rendez­vényen helyénvaló, és sem­miképpen nem tekintendő provokációnak, inkább a kapcsolatok építését szol­gálja. A magyar diplomácia irányítója eztán ismertette az újságírókkal az ENSZ- közgyűlés 47. ülésszakán New Yorkban elmondott felszólalását. A külügyi expozénak számító felszóla­lás központi témája — mint az MTI is jelentette — az volt, hogy hogyan tud a vi­lág és a világszervezet az tij válságokra választ adni. A miniszter röviden ismer­tette a Politikai Kapcsola­tok Tanácsában a poszt- kommunista világ gondjai­ról tartott előadásának leg­fontosabb gondolatait. Ki­fejtette: a térség legsúlyo­sabb gondjait nem a múlt, a régi feszültségek, ellenté­tek feléledése okozza, ha­nem a megoldatlan kisebb­ségi kérdés, a többség és a kisebbség viszonya. A mi­niszter egy angolszász tör­ténész elemzésére hivat­kozva egy ország civilizált­sági fokmérőjének a ki­sebbségekkel szemben ta­núsított magatartást nevez­te, majd kifejtette: a ki­sebbségi kérdésre nem új megoldásokat kell keresni, elég, ha visszanyúlnak az első világháború után kö­vetett módszerhez, vagyis ahhoz, hogy a békeszerző­déshez egyből csatolták a kisebbségvédelmi szerződé­seket is. A miniszter ehhez kapcsolódva bejelentette: novemberben személyesen kívánja aláírni az Európa Tanács Nyelvi Chartáját. Az Európai Közösségek és a visegrádi országok kül­ügyminisztereinek hétfői, luxemburgi találkozójáról kiadott közös nyilatkozatot értékelte ezt követően a külügyminiszter, külön hangsúlyozva, hogy a kö­zösség továbbra is érdekelt a visegrádi országokkal folytatott politikai párbe­szédben, ezt a felek a jövő­ben is folytatni kívánják, s ennek a dialógusnak erősí­tenie kell a politikai kon­vergenciát és a teljesebb kölcsönös megértést. Á mi­niszter úgy értékelte, hogy Luxemburgban eredményes egyeztetés zajlott. A talál­kozón Jeszenszky Géza a délszláv válság rendezésé­ről fejtette ki a visegrádi országok álláspontját — az ENSZ-ben elhangzottakkal összhangban. Jeszenszky Géza sajná­lattal említette meg, hogy technikai okok miatt nem ikerült sor annak az inter­júnak a sugárzására, ame­lyet New Yorkban adott a 168 óra című rádióműsor­nak. Az interjúban a mi­niszter — mint a sajtótájé­koztatón elmondta — egyes belpolitikai kérdésekről fejtette ki a véleményét: a Magyarországon tapasztal­ható bizonyos szélsőséges megnyilvánulásokat érté­kelve fegyelmezettnek ne­vezte a közelmúltban zaj­lott tüntetéseket, és úgy vé­lekedett, hogy a magyar nép szavakban szenvedé­lyes, ám tettekben vissza­fogott, józan. Az egyes or­szágokban megnyilvánuló magyarellenességet a mi­niszter az antiszemitizmus­hoz hasonlította, ám re­ményét fejezte ki, hogy a magyarság — bár néhol bűnbaknak tekintik — sem itt, sem a határokon túl nem veszti el a fejét. Herman János külügyi szóvivő a sajtótájékoztatón bejelentette: a londoni Ju- goszlávia-konferencia dön­tése alapján az Európai Közösség és az EBEÉ a kö­zeljövőben úgynevezett szankciós tanácsadó misz- sziókat küld az egykori Jugoszláviával szomszédos országokba, így Magyaror­szágra is. A missziók fel­adata a fogadó ország vám­szerveinek segítése a Szer­biával és Montenegróval szemben elrendelt ENSZ- szankcióik végrehajtásában. A hozzánk érkező külföldi szakértők elsősorban a har­madik országokból Szerbiá­ba tartó teheráru hatéko­nyabb ellenőrzéséhez nyúj­tanak majd segítséget, in­tézkedési jogkörük azon­ban nem lesz. Kettős feladata van a szlovákiai magyar pártok­nak: egyrészt erősíteniük kell a felvidéki magyarság azonosságtudatát, s kap­csolatát az anyanemzettel, másrészt pedig szolgálniuk kell a Közép-Európa or­szágai közötti jó kapcsola­tot — jelentette ki Duray Miklós, az Együttélés moz­galom vezetője tegnap dél­után a szlovákiai magyar pártvezetők budapesti saj­tótájékoztatóján. A tájé­koztatót megelőzően Sugár Bélával, a Magyar Keresz­ténydemokrata Mozgalom és Popély Gyulával, a Ma­gyar Néppárt vezetőjével .egyetemben. tíV'gyalt Entz Gézával, a Határon Túli Magyarok Hivatalának el­nökével. s fogadta őket Antall József miniszterel­nök is. Jeszenszky Géza külügyminiszterrel a tájé­koztató után találkoztak a pártvezetők. A Trianon utáni első népszámlálás adatai sze­rint a mai Szlovákia lakos­ságának több mint 30 szá­zaléka volt magyar nem­zetiségű. Ez az arány ma már alig éri el a 10 száza­lékot — idézte a figvelmez- tető adatokat Popély Gyu­la arra a kérdésre vála­szolva, hogy vajon a szlo­vákiai magyar pártoknak milyen eszközeik vannak a magyarság további beolva­dásának megállítására. Po­pély elmondta, hogy hatal­mi eszközök természetesen nincsenek a birtokukban. Az emberek azonosságtu­datának erősítése mellett azonban a politikai intéz­ményrendszer kiépítése, valamint a megfelelő anyagi, gazdasági háttér sem lebecsülendő eszköz. Popély Gyula véleménye szerint bizakodásra adhat okot az is, hogy a felvi­déki magyarságot az el­múlt évtizedek nemcsak megtizedelték, hanem meg is edzettéi?. A még nem kielégítő azonosságtudat nemcsak a magyarokat, hanem a ci­gányságot is sújtja — fej­tegette Bugár Béla egy kérdésre válaszolva. Saj­nos azonban ők is megosz­tottak, nyolc-kilenc moz­galomba tömörültek. A magyar szervezetek meg­próbálták bevonni őket munkájukba. A népszám­láláson egyébként sokuk vallotta magát magyarnak. Általános tapasztalat, hogy az épülő hősi erőmű­től fél a környéken élő la­kosság, amelynek egyéb­ként nagy része magyar nemzetiségű — számolt be tapasztalatairól Duray Miklós. Félelemre egyebek között az ad okot, hogy a mű 18 méterrel emelkedik ki környezetéből. Egy őrült esetleges szabotázsakciója sokak életébe kerülhet. Az egyre égetőbb probléma mind műszaki, mind kör­nyezetvédelmi, mind biz­tonsági. mind politikai szempontból mindkét fél számára elfogadható meg­oldására volna szükség. Du­ray szerint kétséges az, hogy amiben a magyar és a szlovák tárgyalópart­nerek mind ez idáig nem tudtak megegyezni, arra egy harmadik fél bevoná­sával találnának megol­dást. Az erőművel kapcsolatos tárgyalásokat az is nehéz­zé teszi, hogy a szlovák politikában sok az irracio­nális elem. Duray Miklós kifejtette, szeretné, ha a térség problémáinak meg­oldása érdekében közép­európai konferenciát hív­nának össze. Javaslatával egyetértett többek között hazánk miniszterelnöké, Antall József is. A konfe­renciára azért volna külö­nösen nagy szükség, mert sok olyan jel észlelhető, amely szerint a közép- európai kisebbségek hátrá­nyos megkülönböztetése egyre inkább erősödik. H. P. BorJiék a töltést Versenytárgyalás alap­ján hamarosan kiválaszt­ják a nagymarosi körtöltés elbontását, a térség re­konstrukcióját végző ma­gyar beruházó vállalatot. A kivitelezésre már a kivá­lasztott beruházó ír ki versenytárgyalást jövő év elején — közölték a Duna Rehabilitációs Irodán. A kivitelezői tenderen is csak magyar cégek indulhatnak. Az 1993 áprilisára terve­zett kivitelezői szerződés- kötések alapján — ameny- nyiben az árvíz nem kés­lelteti a munkát — jövő. tavasszal kezdődhet meg a helyreállítás.

Next

/
Thumbnails
Contents