Pest Megyei Hírlap, 1992. október (36. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-05 / 235. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1992. OKTOBER 5., HÉTFŐ Püspöki szentelő Törökbálinton Hazaérkezett a harang PBLISVOROSVARI UNÜ1P Szólt a polka, ment a móka Bajor népviseletbe öltözött vendégek (Folyt ~tás az 1. oldalról.) iák árnyékában a nyolc­mázsás harang piros-fehér szegfűkkel, nemzetiszín pántlikával várta, hogy re­mélhetőleg örök helyére, a templomtoronyba kerülhes­sen. — őszintén örülök, hogy püspök atya elfogadta meg­hívásunkat, és részesévé válik e számunkra oly fon­tos eseménynek — mondta bevezetőjében Pelsőczy Ferenc prépost-plébános — egyben köszönetét mon­dok köaségbeli barátaink­Manapság úgyszólván köz­helynek számít a megálla­pítás: ha egy hivatal a mo­dern kor léptékeivel kí­vánja mérni magát, ügy­viteli rendjét a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően akarja megszervezni, óha­tatlanul át kell térnie a szá­mítógép használatára. A biatorbágyi polgármesteri hivatalban idejében felis­merték ennek szükségessé­gét, s már egy esztendeje megkezdték a komputeres csúcstechnika úttörő mun­kájának első lépéseit. A hivatal munkatársai a napokban elérkezettnek lát­ták az időt. hogy a kezdeti tapogatózások után, az éves munka tapasztalatairól tá­jékoztassák a képviselő-tes­tületet. Az önkormányzati ülést megelőzően Gurdon Miklós, a műszaki csoport munka­társa ült a japán típusú masina klaviatúrájához, tartott egy rövdi gyakorlati bemutatót, majd válaszolt a kérdésekre. • Egyáltalán, mit tud ez a gép? — Nos, máig a biatorbá­gyi ingatlantulajdonosok negyven százalékának ada­tait már betápláltuk a rend­szerbe. A község ingatla­nairól rajzolt térkép szel­vényekre bontva szerepel a programban. Nem kell te­hát az aktákat lapozgat­nunk, külön térképeket böngésznünk. Néhány gomb lenyomásával megjelenik a monitoron a kérdéses telek, akár fölnagyítva is, vagy a szükséges adatok. Megjegy­zem, ezzel az adatbázissal a gép teljesítőképességének mindössze negyven százalé­ka van kihasználva. Számí­tásaink szerint további egy évre van szükség ahhoz, hogy minden, munkánkhoz szükséges adatot betáplál­junk. Ez a Sony típusú rendszer egyébként csúcs- technológia. Körülbelül húszezer ilyen program van a világon. # Mérhető-e a gyakor­lati haszon? — Hogyne. Míg korábban egy-egy vitás ügynél- a szükséges dokumentumok „elóbá nyászása” legalább egy órát vett igénybe, ad­dig ma ez öt percre rövidül le. Nemcsak a mi mun­kánk lesz ezáltal hatéko­nyabb, de az ügyfélnek sem raboljuk el fölöslegesen a szabadidejét. Jó szolgálatot tehet a gép továbbá az ut­canevek átkereszteléséből adódó változások áttekinté­sében és a küszöbönálló földárverések lajstromba vételénél. 9 Meglehetősen kényes iiyy a személyiségi jogok nak, továbbá a polgármes­teri hivatal munkatársai­nak, hogy anyagi-erkölcsi támogatásukkal lehetőséget adtak a mai ünnepre. — Most, amikor körüláll- juk a harangot, gondoljunk arra, hogy ez nem mindig volt Így. Emlékezzünk a szenvedőkre, vértanúkra — kezdte beszédét Takács Nándor. — Most nem szent­misét tartunk, hanem egy szép, csendes liturgia kere­tében szenteljük fel a ha­rangot. Ez a hármas ünnep egy jeladás — folytatta a védelme. HogyanAudják ezt biztosítani? — Ma már létezik adat­védelmi törvény. Mi is en­nek szellemében járunk el. Csak az arra kijelölt mun­katársak léphetnek be a programba. Aki nem isme­ri a működéshez szükséges jelszót, annak számára „ha­lott” a gép. Az új technika egyébként 2,5-3 millió forintjába ke­rül majd a hivatalnak, mire a finisbe érnek. Nyolcvanéves Pándon az általános iskola épülete. Kü­szöbét 1912 óta legalább kétezren lépték át, többen, mint ahányan aztán itthon maradtak. Igazi bölcső ez egy ekkora faluban. Bölcső, ami még közös, de utána már szétválnak az utak es sorsok. Megszolgálta hát a születésnapi ünneplést, pótlólag is, az ötvenedik helyett. Híres szülöttek Szombaton délelőtt egy­kori és mai diákok próbál­ták ki több sportágban az intézmény idén újrabur­kolt bitumenes sportpályá­ját. A délutáni ünnepsé­gen ott volt Pánd apraja- nagvja, hogy Molnár Jó­zsefnek, a helybéli honis­mereti szakkör vezetőjének szakavatott segítségével tisztelettel felidézze az el­múlt nyolc évtizedet. Szász Károly 100 évvel ezelőtti püspöki vizitációját pél­dául, aki naplójában leírta: „... a tankötelesek számá­hoz képest elégtelen 2 tan­terem ...” A látogatás dön­tően hozzájárult ahhoz, hogy néhány évvel később az akkori vallás- és köz­oktatásügyi minisztérium elkészíttesse az új iskola épületének tervrajzait. Az építkezés 1909-ben kezdő­dött, s három' év alatt fe­jeződött be. Korabeli tí­pustervek szerint a föld­szinten alakították ki a tantermeket, az emeleten püspök atya — megmutat­ja számunkra, hogy milyen tartalmas élet van ebben a községben. A művészi ötvösmunká­val készült harang — Pel- sőcsy Ferenc ajándéka — méltóságteljesen kúszott fel a torony oldalán végső he­lyére. Űtját a templomi kó­rus halk éneire kísérte, Ez­után a tömeg a szent ke­resztet kísérve halk imád-, kozással megindult a kál­váriadomb felé. A dombte­tőn fölcsendült az ének. Takács Nándor szenteltvíz^ zel hintette meg a krisztusi keresztül állomásait, né­hány mondatban megem­lékezve a Megváltó szenve­déseiről. — Ez a hely az élni aka­rás jelképe — kezdte beszé­dét a Krisztus-feszületnél Pelsőczy Ferenc —, azt is példázza, hogv Törökbálint tovább épül. fejlődése nem áll meg. Mi nem sírt aka­runk ásni — hangsúlyozla —, hanem országot építeni. A kálváriadomb felszen­telésének utolsó epizódja­ként az ifjúsági- gitárzene­kar dallamai csendültek fel. Az ünnepség délután folytatódott a községi teme­tőben, ahol az immáron felszentelt „mindenki ke­resztje” őrködik háromezer néhai törökbálinti polgár végső nyugalma felett. Tóth Sándor a. tanítói lakásokat. Szóba hozták az 1912-es első tan­évet, amit már itt kezd­tek el Péczely Ferenc igazgató irányításával. So­rolták a neveket az emlé­kező Pándon: Salamon Bé­la, Jezerniczky Dezső, László János egymást kö­vették a vezetői székben. De kijutott az utókor el­ismerése Csontos György tanítónak is, aki a század- fordulótól a negyvenes évekig tanított a faluban. S hogy kik kerültek ki eb­ből a „bölcsőből' ? Szerény emberek a pándiak — „szegény cse'.édíalu volt ez mindig”, jegyezte meg Kiss Sándor jelenlegi polgár- mester. Szerintük kevesen jutottak el magas tudo­mányos szintig. Megemlí­tik azért Pándi Kiss János szobrászművészt, akinek hagyatéka a művelődési ház állandó kiállításán lát­ható. Bárány István pap lett, dr. Gáspár Károly je­lenleg is orvos, ő már tu­dományos fokozatot ért el. Kerültek el Pándi'ól orszá­gos, megyei, járási embe­rek. Halászni tanított A nyolcvanéves Iskola- épület egyik tantermében iskolatörténeti kiállítást nyitottak meg. Megsárgult tablók, iratok, bizonyítvá­nyok gondolkodtatják itt cl a mai generációkat. Tantárgyak például 1938- ból: állampolgári köteles­(Folytatás az 1. oldalról.) a férfiak rendet teremtet­tek a ház körül, hiszen nem mindig van az úgy, hogy egyszerre legyen fel­vonulás és bál, és az sem ségek és jogok. Nem for­dítva! Vagy: a magyar nemz.et története; hit- és erkölcstan; természetraj- zí, gazdasági és háztartási ismeretek. Nyilván erre gondolt az. ünnepség már említett előadója is, ami­kor kijelentette: a pándi iskola nem halat adott ta­nulóinak, hanem halászni tanított. A közös bölcső Valóságos népünnepélyt rendeztek Pándon a hét­végén. Az estébe hajló szombat délutánon fellé­pett az iskola énekkara, népi táncosok, a nyugdíjas­klub színpada. Az esti bál másnap hajnalig tartott a művelődési házban. Köz­ben gyűlt a pénz az önkén­tes adományokból a mai iskolára. Dr. Földesi Se­bestyénné megbízott igaz­gató nem tagadta: jól jön a támogatás, van mire köl­teni. Tudja ezt Kiss Sán­dor polgármester is, azzal együtt, hogy a falu pénz­tárcája sem túl vastag. De legalább most már nem el­mennek, hanem hazajön­nek Pándra az emberek. Mert faluhelyen min­denkit számon tartanak, név szerint, érdem sze­rint ismernek, elismernek. Akinek születésnapja van, azt megünneplik. Mint most a közös bölcsőt, az iskolát. Tóth Ferenc mindennap fordul elő, hogy ilyen szép számmal érkez­zenek vendégek Vörösvár­ra. Mert jöttek a rokonok Gröbenzellből és Wehrein- ből, felvonultak a biator- bágyiak, sőt Erdélyből, Mi- kefalváról Is eljöttek a nagy eseményre. Megtisz­telte a felvonulást a Német Szövetségi Köztársaság nagykövete, dr. Alexander Amott úr is, aki jóked­vűen koccintott egyik ven­déglátójával, Szauter Ru­dolffal. a térség országgyű­lési képviselőjével, ki sa­ját termesztésű vörösborá­val kínálta a jeles vendé­get. Leállt a forgalom a fő­utcán, amikor elindult a több száz főnyi menet. Elöl a vendégek, mögöttük a zenekar, majd a 'lovasko­csik és a hintók jöttek. Népviseletbe öltözött fiata­lok és idősek vidáman in­tegettek, amerre elhalad­tak. Nem maradtak el az ilyenkor szokásos mókák, a kéregető cigány lány, s a lekvárt kenő bohóc sem. A felvonulás után kiyilágos kivirradtig szólt a polka meg a csárdás a halastói kempingben, a vörösvári bálban. Kép és szöveg: Hancsovszki János A barátságra koccintott dr. Alexander Amott és Szauter Rudolf Mindenki jót nevetett a lekvárt kenő bohócon Akták helyett számítógép Jelszóra működik Tóth Sándor NYOLCVANÉVES ISKOLA Pándra hazajönnek az emberek

Next

/
Thumbnails
Contents