Pest Megyei Hírlap, 1992. október (36. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-31 / 257. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZAG 1992. OKTÓBER 31., SZOMBAT HALOTTAK ÜNNEPÉN Fogadjuk el az állítást, miszerint az írás ténye maga egy darabka halál. Eltűnése, kisodrása önmagunkból annak a valaminek — nevezzük szikrának, égimék, avagy léleknek, de földinek —, ami a papírra vetés előtti pillanatokban még a mienk volt. még a testünket ékesítette, avagy okosította. A megfogalmazott gondolat, mint minden újdonságnak a megszületése (az újdonság-írás, azaz újságírás is innen eredeztethető) egy előbbi állapot végét, ha alzarjuk: halálát jelenti. Ilyenkor, mindenszentek hetén, a halottak ünnepének a közeledtekor bizony filozófussá válik majd’ mindenki. Ha pillanatokra is. Hiszen olyan egyetemesen megmagyarázhatatlan témával találjuk szembe magunkat — az elmúlással —, amely ellenében ugyancsak „egyetemesen érthetetlen” érveket tudunk felhozni. Legfőképpen a minket érzelmileg megtartó közösség vonatkozásában. A legprivátabb kisközösség, a család vonatkozásában ... ' mert hiszen ama másik, a nagy közösség, az gyakorta megvan nélkülünk is, megy az a maga kegyetlen útján, ha akarjuk, ha nem. Igen. az írás és az elmúlás... És azok kettős játéka. Hiszen a halál megírhatatlan (is lehet), az írás viszont halhatatlan (is lehet). A természetközeli ember számára valószínűleg ezért szent az Írás, ezért igazul meg a leírt szó... és minősül szentségtörésnek a betűkbe préselt hazugság!.... mert általa az ember elmúlásában testet öltött megigazulás fogalmazódik meg. Egyik költőtársamat valószínűleg (és épp az Európában híressé lett kolozsvári Házsongárd temető szomszédságában) ezek a motivációk ihlették, amikor ekképp fogalmazott évekkel ezelőtt: Mutassátok meg a költőiteket, és megmondom, kik voltatok. Halottak napján, gyertyagyújtáskor tulajdonképpen AZOKAT keressük fel, AKIK VOLTUNK. Véreinket, akik nélkül nem lennénk. Ezért ünnepnap az ő napjuk. Október 23 után és a fekete november 4 előtt. Gyertyalángok milliárdjai melegítik ezekben a napokban a Földel. „Mutassatok rá” a halót fáitokra — parafrasáljuk a költőt —:, és megmondom, kik lesztek! Bágyoni Szabó István Göncz—Antall megbeszélés A Miniszterelnöki Sajtóiroda pénteken az esti órákban az alábbi közleményt juttatta el a Magyar Távirati Irodához: „1992. október 30-án délután Göncz Árpád köztársasági elnök és Antall József miniszterelnök megbeszélést folytatott a médiatörvénnyel összefüggő hatpárti tárgyalásokról. A köztársasági elnök tájékoztatta a miniszterelnököt a frakcióvezetőkkel folytatott mai megbeszéléséről. A miniszterelnök lezártnak tekinti az október 27-ig tartott tárgyalásokat a kormány megbízottja és a hat parlamenti párt között. A továbbiakban az Ország- gyűlés kulturális bizottsága folytatja a kormányzat által már korábban előterjesztett média-törvényjavaslattal összefüggő tárgyalásokat', amelyet az Alkotmánybíróság döntése értelmében november 30-ig kell az Országgyűlésnek elfogadnia. A köztársasági elnök és a miniszterelnök változatlanul érvényesnek tekinti a szeptember 29-én folytatott megbeszélés alapján szeptember 30-án írásban rögzített miniszterelnöki javaslatot a Rádió, illetve a Televízió elnök- és alelnökjelölíek kinevezéséről az Országgyűlés kulturális bizottsága kétharmados többségének támogatása esetén. Ä köztársasági elnök ebben az esetben vállalta az előterjesztett szeNem a hatalom, a nép szabadította ki Mindszenty bíborosra emlékeztek mwrxrí* Keszthelyi Ferenc váci püspök szentelte fel a felsőpetényi kastély falán lévő emléktáblát (Folytatás az I. oldalról.) lett állnak. Jelképezve annak az október végi napnak a jelentőségét. — A Mindszenty-emlék- mű felavatása Rétságon egyértelműen a társadalmi megbékélés felé való közeledés jele, és a haza, az embertársak szeretetén kívül nemzetünk szabadságát is, jelképezi —hangsúlyozta a szervezők nevében Németh László esztergomi érseki titkár. Az emléknap-ünnepség egyik fő mondanivalója, miként azt Bíró Zoltán parancsnok is elmondta: — Semmi sincs veszve, ha a legnagyobb nehézségek ellenére is engedelmeskedni tudunk Isten és a haza iékműve, valamint az őt ni- ■ -7 7* - a fogságából kiszabadító őr- parancsának. .Pl. °. z°'tan ezredes, a na„y kopjafája egymás mel- Gyócsi László rétsági laktanya parancs- J J noka, beszédében egyebek között arról szólt, hogy ismét van csapatzászló a magyar hadseregben, szép ■és nemes hagyományként az azonosságot és az együvé tartozást jelképezve. Nemzetünk dicső történelmében a csapatzászló mindig is a hősiesség jelképe volt. Rákóczi és Kossuth katonái is a csapatzászlók alatt vonultak a döntő ütközetekre. Az emléknap záróakkordjaként megkoszorúzták Pallavicini Antal kopjafáját és sor került Mindszenty József emlékművének felavatására is. Az emlékmű avatásán beszédet mondott Páter Szőke János, a Mindszenty Alapítvány képviselője, aki utalt arra, hogy a bíboros emmélyek kinevezését. Ez a politikai megállapodás egyszeri alkalomra szól, amely nem érinti a médiaelnökök kinevezési rendjéről szóló 1990. évi LVII. törvényben meghatározott jogi feltételeket és eljárást, s amely nem szolgálhat precedensül. A miniszterelnök ennek megfelelően teszi meg a szükséges lépéseket az Országgyűlés illetékes bizottsága további eljárása érdekében.” ★ Pénteken Göncz Árpád fogadta a hat parlamenti párt frakciójának képviselőit. akik a köztársasági elnök kérésére tájékoztatást adtak a médiaügyben folytatott politikai egyeztető tárgyalásokról. A köztársasági elnök arra kérte a pártokat, hogy további tárgyalásokkal törekedjenek a még vitatott kérdések észszerű időn belüli megoldáSZÓVIVŐI TÁJÉKOZTATÓ Az első bizottság ma este jelent A tegnapi kormányszóvivői tájékoztatón Juhász Judit meghívására megjelent Kahler Frigyes, az Igazságügyi Minisztérium főosztáljtvézetője. Öt az újságírók elsősorban azzal a törvényjavaslattal kapcsolatban faggatták, amely az 1956-os forradalmat és szabadságharcot követő megtorlásokban való aktív részvételt kívánja büntetni, s melyet a T. Ház feltehetően a jövő hét első három napjának valamelyikén sürgősséggel napirendjére tűz. Kahler Frigyes nemzetközi példákra hivatkozva leszögezte, hogy akkor háború volt, a törvénytervezet valós helyzetből indul ki. , Hazánk legnagyobb problémája immár két éve a bős—nagymarosi vízlépcsőLegalább egyetlen bizonyító nyilatkozatot! .I.....;;. V lÉÉ Elhelyezték a megemlékezés virágait Pallavichini Antal őrgróf kopjafája tövében az 56-os hős családjának tagjai is (Hancsovszki János felvételei) Jeszenszky Géza külügyminiszter tegnap az MTI munkatársának adott nyilatkozatában reagált Vladimír Meciar szlovák miniszterelnök csütörtöki és pénteki prágai, valamint bécsi megnyilatkozásaira, amelyekben élesen bírálta a magyarországi politikai viszonyokat. Mint a külügyminiszter rámutatott: Nehéz mit kezdeni azzal a kijelentéssel, miszerint az MDF politikusai a határok megváltoztatására törekednek. Mindösze arra szeretnénk kérni a szlovák miniszterelnököt, hogy legalább egyetlen ezt bizonyító nyilatkozatot idézzen. Jeszenszky Géza visz- szaidézte a pozsonyi várban szeptember 2-án elmondott beszédének azt a részét is, amelyben minden ellenkező vélekedést, aggodalmat cáfolva ismételten kijelentette, hogy Magyarország tiszteletben tartja az 1929-ben aláírt és 1947-ben némileg módosított szlovák—magyar határt, csakúgy, mint a helsinki záródokumentumnak és a párizsi chartának a határok erőszakos megváltoztatását kizáró pontjait. Vdiásgyakorlás a honvédségnél A magyar történelmi egyházak magas rangú tisztségviselőinek részvételével rendeztek tanácskozást tegnap Budapesten, a Bolyai János Katonai Műszaki Főiskolán. Elsőként llaffay Ernő, a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára tájékoztatta a résztvevőket arról, milyen lehetőségei vannak napjainkban a Magyar Honvédségnél a vallásgyakor- lásnak, továbbá e lehetőségek kiszélesítésének lehetőségeiről, valamint a katonai lelkészség bevezetésére készített tervekről. Ezek megvalósítását, mint elmondta, három ütemben akarják megvalósítani. Ezt követően Kelemen József vezérőrnagy, államrendszer, és különösképpen á szomszédos ország kormányzatának viselkedése az utóbbi hetekben e kérdéssel kapcsolatban. A kormányszóvivő Király Miklós kormányfőtanácsost hívta meg a kérdéskör jobb megvilágítása érdekében. A kormányfőtanácsos — áld részt vett a csütörtökön befejeződött londoni tárgyalásokon — ismertette, hogy a Cseh és Szlovák Köztársaság külügyminiszter-helyettese aláírásával hitelesített egy megállapodást, miszerint egy szűk körű bizottság már ma jelentést tesz az új Duna-gát térségében kialakult állapotokról. Hegyes Zoltán A magyar—szlovák kiegyezésnek a magunk részéről nincsenek előfeltételei, de számos olyan kérdés van, amelynek rendezése nagyon megkönnyítené ezt a folyamatot. Határidőre elkészül Iparpolitikai koncepció Az eredeti határidőre, november 30-ra elkészül hazánk iparpolitikai koncepciója — erősítette meg Szabó Iván, ipari és kereskedelmi miniszter, aki tegnap Mátészalkán mondott beszédet az MDF gazdaság- politikai fórumán. A miniszter elmondta: a tervezet 15-20 évre tekint majd előre és felvázolja azt a világ- és az európai piaci követelményekre épülő lehetséges mozgásteret, amely az ágazat fejlesztéséhez ad egyfajta útmutatót. Az elképzelések szerint a vállalkozók minden információt megkapnak ahhoz, hogy hosszú távra eldöntíhessék továbblépésük irányát. titkár-helyettes Ismertette azt a tervezetet, amelynek alapján a vallási ismeretek oktatását megszervezik majd a különböző katonai tanintézetekben. A továbbiakban a résztvevők meghallgatták Joó Rudolf államtitkár-helyettes tájékoztatóját az európai és északamerikai vezető katonai lelkészek 1993. február első felében Budapesten tartandó konferenciájának előkészületeiről. A tájékoztatók után az érintett egyházak képviselői mondották el az elhangzottakkal kapcsolatos véleményüket, észrevételeiket, javaslataikat, majd megismerkedtek a katonai műszaki főiskola életével, különböző tanszékeivel. Önök szerint Kérinek szilencium? „Barátaim és ellenfeleim, jóakaróim és kevésbé jót akaróim, a szakma és a közönség egyaránt elmarasztal” ... — írja tragikus hangvételű zözzcnetcben a tévés szakember Balló György — természetesen a Népszabadság hasábjain. S miért az elmarasztalás? Nos, azért, mert mint műsorvezető nem avatkozott közbe a Krétakörben, hogy az egyik szereplő (Kéri Edit) elmondja, véleménye szerint a T. Ház bizonyos ellenzéki képviselői egyáltalán nem érdekeltek — például családi alapon — a Zétényi- féle törvény elfogadásában. Nem értem! Ugyanez a média nemegyszer hangoztatott egyéb családi kapcsolatokat. Például az Antall József miniszterelnök és a Jeszenszky Géza külügyminiszter közötti!. Még a kabaréban is! No, kérem, ahogyan egy miniszterelnöknek lehet unokahúga és annak férje, ugyanúgy lehet Gadó Györgynek is papája. Hogy Kéri Edit szerint Gadó György papája nem külügyminiszter most, hanem vérbíró volt — mint elhangzott a műsorban —, arról nem Kéri Edit tehet. Hogy ez kínos Gadó képviselő úrnak, az más. Remélem, arra ugyanúgy nem kell Kéri Editnek odafigyelnie, mint más kommentátoroknak, akik szintén mondják a magukét, csak őbeléjük — merthogy szidják mindazt a politikát, amelyet a nemzeti kormány folytat — nem kívánja Baló úr környezete beléfojtani a szót. Sőt! ök még fizetést is kapnak érte! Önök szerint nem lenne érdekes az ’56-os elitéit Kéri Editet, aki az utóbbi idők oknyomozó személyiségévé vált, végighallgatnunk? Urambocsá!, nem négy percben. Egy órában! Kéri ugyanis tudatosan munkálkodik azon. hogy bizonyítsa: egy-egy mai ellenzéki manőver gyökerei az ötvenes évekbe nyúlnak vissza. Engem ez érdekel! (Vödrös)
